Csáth Géza naplóinak és levelezésének kiadása, életművének monografikus feldolgozása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112816
típus K
Vezető kutató Szajbély Mihály
magyar cím Csáth Géza naplóinak és levelezésének kiadása, életművének monografikus feldolgozása
Angol cím Publishing of diaries and correspondence of Géza Csáth, monographic processing of his life work
magyar kulcsszavak Forráskiadások, esettanulmány, monográfia
angol kulcsszavak Resource publications, case study, monograph
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)80 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)20 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri Irodalom
Kutatóhely Magyar Irodalmi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Molnár Eszter Edina
Varga Katalin
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2019-02-28
aktuális összeg (MFt) 18.628
FTE (kutatóév egyenérték) 7.62
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja Csáth Géza jórészt kiadatlan naplóinak és levelezésének filológiailag és textológiailag megbízható publikálása, valamint ennek nyomán esettanulmány és monográfia létrehozása. Abból a kézirategyüttesből, ami négy éve került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a szerző naplófeljegyzéseinek és levelezésének publikálása a legsürgetőbb feladat. Közülük az gyermek-és ifjúkori naplók Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály szöveggondozásában 2013 novemberében megjelentek a Magvető Kiadó életmű-sorozatában. A munka folytatása azonban, mivel Molnár Eszter Edina határozott időre szóló munkaszerződése a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014 áprilisában lejár, pályázati támogatás nélkül nem lehetséges. Csáth az 1960-as évek közepétől kezdve olvasók nemzedékei számára vált meghatározó élménnyé és olyan jelentős író életművek kibontakozásában játszott fontos ihlető szerepet, amilyen Esterházy Péteré vagy Tolnai Ottóé. Életműve szerves részét képezi naplója és levelezése, mely azonban csak hézagosan, többnyire textológiai-filológiai szempontból megbízhatatlan kiadásokban férhető hozzá. Molnár Eszter Edina esettanulmánya a levelek és naplók mikrotörténeti vizsgálatával foglalkozna, különös tekintettel az első világháború éveire. Szajbély Mihály 1989-ben megjelent kismonográfiája a forrásszövegek hozzáférhetőségének és a Csáthra vonatkozó kutatásoknak az akkori állapotát tükrözi. A könyv újraírását azonban nem csupán a forrásanyag bővülése, hanem az irodalomtudomány kultúratudományos fordulata is indokolja, mely érdekessé szempontokat kínál Csáth Géza különböző művészeti ágak határterületein mozgó, azokat rendre átlépő szerző életművének a tanulmányozásához.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás egyszerre filológiai, textológiai és szintetizáló. Alapkérdése: hogyan változnak az életmű belső arányai a naplók és a levelezés közreadásával, illetve a most publikálásra kerülő szövegek miként módosítják az életmű megítélését. Csáth naplójának írásmódja egyrészt fikciós alkotásainak világát idézi, másrészt novelláinak hátországába enged betekintést, amennyiben a freudista iskolázottságú író számára gyakran válik a kegyetlenül őszinte önanalízis terepévé. Az eredmény egyféle pszichofikció, mely felveti a tradicionálisan valósághoz kötött napló és a valóságtól elszakadó költészet narratív szintkülönbségeinek, illetve összefüggéseinek a kérdését, s e szempontból modern alapkutatások terepévé válhat. A naplók és levelek kiadása ugyanakkor megköveteli a textológia és filológia modern elméleti kérdésfelvetéseivel való szembenézést is. Csáth egyéni módon vezette naplóit, formálta leveleit. Az időről időre felbukkanó, az egyes oldalaknak gyakran sajátos kollázsszerű kinézetet kölcsönző szövegek, rajzok és kották egyvelegei rendre felvetik a kérdést: miként alakítható ez nyomtatott könyvvé, a produktumban mekkora része lesz a sajtó alá rendező konstrukciós tevékenységének, és miként lehet azt minimalizálni. A kutatások nyomán készülő esettanulmány és monográfia egyrészt mindjárt megfelelő terepe lehet az iménti kérdések nyomán felvetődő reflexióknak, másrészt a korábbiaknál sokkal árnyaltabban mutathatja meg e furcsa és nagy hatású életmű művészetek határait áthágó, ugyanakkor alkotójának erejét és tehetségét felőrlő és korán személyes tragédiához vezető alakulástörténetét.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A napló és misszilis levél műfaja az utóbbi időben felértékelődött. A kultúratudományos fordulat pedig – melynek nyomán fellazultak a különböző tudományos területek közötti határok – egyértelműen megemelte e „befogadó” formáknak a jelentőségét. Csáth naplói és levelei egyszerre és egymás összefüggésében tesznek lehetővé filológiai, alkotás-lélektani, esztétikai, színház- és társadalomtörténeti, valamint a narratív identitás kérdéskörére fókuszáló vizsgálódásokat. E területekhez a különböző diszciplínák részéről speciális kutatási szempontok járulhatnak: orvostörténetiek éppúgy, mint zene- és képzőművészet-történetiek. A sokoldalúan tehetséges, íróként és kritikusként, zeneszerzőként és muzsikusként, sőt festőként is tevékeny, nevét elmekórtani szakmunkáival a pszichoanalízis magyarországi történetébe is beírt Csáth naplói és levelezése különösen alkalmas terepet kínálnak az interdiszciplináris vizsgálódások számára. Csáth feljegyzéseinek visszatérő szereplője Kosztolányi Dezső. Tőle nem maradtak fenn hasonló terjedelmű naplók és emlékiratok, és ez különös jelentőséget ad Csáth szövegeinek a Kosztolányi-kutatások szempontjából is. Az utolsó éves gimnazista Csáth és a már pesti egyetemista Kosztolányi levélváltásaiból egymás kontrasztjában válik láthatóvá a fővárosi és a szabadkai élet. A pesti évek alatt született Csáth-levelek és a korábbiakhoz képest töredékesebbekké váló naplófeljegyzések a 20. század eleji fővárosi élet mikrotörténéseibe engednek bepillantást, miközben lehetővé teszik Csáth kapcsolatrendszerének feltérképezését. A kései naplók és levelek pedig a kábítószer élvezetének és kínjainak, az elvonás gyötrelmeinek és kudarcainak megrendítő dokumentumai. A naplófolyam és a levelezés egészéből egy elementárisan és sokoldalúan tehetséges ember tönkremenetelének lélektanilag legapróbb mozzanataiban is érthetővé váló narratívája rajzolódik ki – mintegy pótolva azt a regényt, amelyet életének tragédiába fordulásáról Csáth unokabátyjától, Kosztolányitól várt, akire e regény forrásanyagául hagyta naplóit, de aki e regénnyel nem készült el sohasem.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás célja Csáth Géza jórészt kéziratos naplóinak és leveleinek sajtó alá rendezése és közrebocsátása, valamint egy, Csáth első világháborúval kapcsolatos narratív forrásait vizsgáló, mikrotörténeti léptékű nagyobb tanulmány és egy korszerű Csáth-monográfia létrehozása. A pályázati támogatásnak köszönhetően megjelenő szövegek egyrészt a korszakra vonatkozó különféle – társadalom-, irodalom- és művelődéstörténeti (orvoslás-, zene- vagy színháztörténeti stb.) – kutatások nélkülözhetetlen forrásai, másrészt hozzájárulnak e fontos szerző életének és művészi tevékenységének alaposabb megismeréséhez. A napló- és levélszövegekben ugyanakkor rendre megmutatkozik szerzőjük szépírói kvalitása. Olyan önmagukban is lebilincselő olvasmányok ezek, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy ismét rátereljék a figyelmet Csáth életművének korábban is hozzáférhető, esetenként mégis feledésnek indult vagy csak a kötelező műveltséganyag részeként számon tartott darabjaira, amelyeket a naplók nyomán remélhetőleg ismét többen kézbe vesznek. Csáth naplóit és leveleit gyakran egészítik ki rajzok, a kései időszakban kisebb festmények is; előfordul, hogy a megkezdett mondatot kottával fejezi be. Kosztolányinak az a sokat idézett levele, melyben Csáthot hármasművésznek nevezte, e sajátos multimediális naplóprodukció nyomán válik igazán érthetővé és értelmezhetővé.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

A kutatás célja Csáth Géza jórészt kiadatlan naplóinak és levelezésének filológiailag és textológiailag megbízható publikálása, valamint ennek nyomán esettanulmány és monográfia létrehozása. Abból a kézirategyüttesből, ami négy éve került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a szerző naplófeljegyzéseinek és levelezésének publikálása a legsürgetőbb feladat. Közülük az gyermek-és ifjúkori naplók Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály szöveggondozásában 2013 novemberében megjelentek a Magvető Kiadó életmű-sorozatában. A munka folytatása azonban, mivel Molnár Eszter Edina határozott időre szóló munkaszerződése a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014 áprilisában lejár, pályázati támogatás nélkül nem lehetséges. Csáth az 1960-as évek közepétől kezdve olvasók nemzedékei számára vált meghatározó élménnyé és olyan jelentős író életművek kibontakozásában játszott fontos ihlető szerepet, amilyen Esterházy Péteré vagy Tolnai Ottóé. Életműve szerves részét képezi naplója és levelezése, mely azonban csak hézagosan, többnyire textológiai-filológiai szempontból megbízhatatlan kiadásokban férhető hozzá. Molnár Eszter Edina esettanulmánya a levelek és naplók mikrotörténeti vizsgálatával foglalkozna, különös tekintettel az első világháború éveire. Szajbély Mihály 1989-ben megjelent kismonográfiája a forrásszövegek hozzáférhetőségének és a Csáthra vonatkozó kutatásoknak az akkori állapotát tükrözi. A könyv újraírását azonban nem csupán a forrásanyag bővülése, hanem az irodalomtudomány kultúratudományos fordulata is indokolja, mely érdekessé szempontokat kínál Csáth Géza különböző művészeti ágak határterületein mozgó, azokat rendre átlépő szerző életművének a tanulmányozásához.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

A kutatás egyszerre filológiai, textológiai és szintetizáló. Alapkérdése: hogyan változnak az életmű belső arányai a naplók és a levelezés közreadásával, illetve a most publikálásra kerülő szövegek miként módosítják az életmű megítélését. Csáth naplójának írásmódja egyrészt fikciós alkotásainak világát idézi, másrészt novelláinak hátországába enged betekintést, amennyiben a freudista iskolázottságú író számára gyakran válik a kegyetlenül őszinte önanalízis terepévé. Az eredmény egyféle pszichofikció, mely felveti a tradicionálisan valósághoz kötött napló és a valóságtól elszakadó költészet narratív szintkülönbségeinek, illetve összefüggéseinek a kérdését, s e szempontból modern alapkutatások terepévé válhat. A naplók és levelek kiadása ugyanakkor megköveteli a textológia és filológia modern elméleti kérdésfelvetéseivel való szembenézést is. Csáth egyéni módon vezette naplóit, formálta leveleit. Az időről időre felbukkanó, az egyes oldalaknak gyakran sajátos kollázsszerű kinézetet kölcsönző szövegek, rajzok és kották egyvelegei rendre felvetik a kérdést: miként alakítható ez nyomtatott könyvvé, a produktumban mekkora része lesz a sajtó alá rendező konstrukciós tevékenységének, és miként lehet azt minimalizálni. A kutatások nyomán készülő esettanulmány és monográfia egyrészt mindjárt megfelelő terepe lehet az iménti kérdések nyomán felvetődő reflexióknak, másrészt a korábbiaknál sokkal árnyaltabban mutathatja meg e furcsa és nagy hatású életmű művészetek határait áthágó, ugyanakkor alkotójának erejét és tehetségét felőrlő és korán személyes tragédiához vezető alakulástörténetét.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A napló és misszilis levél műfaja az utóbbi időben felértékelődött. A kultúratudományos fordulat pedig – melynek nyomán fellazultak a különböző tudományos területek közötti határok – egyértelműen megemelte e „befogadó” formáknak a jelentőségét. Csáth naplói és levelei egyszerre és egymás összefüggésében tesznek lehetővé filológiai, alkotás-lélektani, esztétikai, színház- és társadalomtörténeti, valamint a narratív identitás kérdéskörére fókuszáló vizsgálódásokat. E területekhez a különböző diszciplínák részéről speciális kutatási szempontok járulhatnak: orvostörténetiek éppúgy, mint zene- és képzőművészet-történetiek. A sokoldalúan tehetséges, íróként és kritikusként, zeneszerzőként és muzsikusként, sőt festőként is tevékeny, nevét elmekórtani szakmunkáival a pszichoanalízis magyarországi történetébe is beírt Csáth naplói és levelezése különösen alkalmas terepet kínálnak az interdiszciplináris vizsgálódások számára. Csáth feljegyzéseinek visszatérő szereplője Kosztolányi Dezső. Tőle nem maradtak fenn hasonló terjedelmű naplók és emlékiratok, és ez különös jelentőséget ad Csáth szövegeinek a Kosztolányi-kutatások szempontjából is. Az utolsó éves gimnazista Csáth és a már pesti egyetemista Kosztolányi levélváltásaiból egymás kontrasztjában válik láthatóvá a fővárosi és a szabadkai élet. A pesti évek alatt született Csáth-levelek és a korábbiakhoz képest töredékesebbekké váló naplófeljegyzések a 20. század eleji fővárosi élet mikrotörténéseibe engednek bepillantást, miközben lehetővé teszik Csáth kapcsolatrendszerének feltérképezését. A kései naplók és levelek pedig a kábítószer élvezetének és kínjainak, az elvonás gyötrelmeinek és kudarcainak megrendítő dokumentumai. A naplófolyam és a levelezés egészéből egy elementárisan és sokoldalúan tehetséges ember tönkremenetelének lélektanilag legapróbb mozzanataiban is érthetővé váló narratívája rajzolódik ki – mintegy pótolva azt a regényt, amelyet életének tragédiába fordulásáról Csáth unokabátyjától, Kosztolányitól várt, akire e regény forrásanyagául hagyta naplóit, de aki e regénnyel nem készült el sohasem.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

A kutatás célja Csáth Géza jórészt kéziratos naplóinak és leveleinek sajtó alá rendezése és közrebocsátása, valamint egy, Csáth első világháborúval kapcsolatos narratív forrásait vizsgáló, mikrotörténeti léptékű nagyobb tanulmány és egy korszerű Csáth-monográfia létrehozása. A pályázati támogatásnak köszönhetően megjelenő szövegek egyrészt a korszakra vonatkozó különféle – társadalom-, irodalom- és művelődéstörténeti (orvoslás-, zene- vagy színháztörténeti stb.) – kutatások nélkülözhetetlen forrásai, másrészt hozzájárulnak e fontos szerző életének és művészi tevékenységének alaposabb megismeréséhez. A napló- és levélszövegekben ugyanakkor rendre megmutatkozik szerzőjük szépírói kvalitása. Olyan önmagukban is lebilincselő olvasmányok ezek, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy ismét rátereljék a figyelmet Csáth életművének korábban is hozzáférhető, esetenként mégis feledésnek indult vagy csak a kötelező műveltséganyag részeként számon tartott darabjaira, amelyeket a naplók nyomán remélhetőleg ismét többen kézbe vesznek. Csáth naplóit és leveleit gyakran egészítik ki rajzok, a kései időszakban kisebb festmények is; előfordul, hogy a megkezdett mondatot kottával fejezi be. Kosztolányinak az a sokat idézett levele, melyben Csáthot hármasművésznek nevezte, e sajátos multimediális naplóprodukció nyomán válik igazán érthetővé és értelmezhetővé.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az 1914. szeptember 1-jén indult és 2019. február 28-án zárult kutatás vállalásai megvalósultak. A cél kettős volt. Egyrészt Csáth Géza naplóinak, emlékiratainak és levelezésének feltárása és kiadásra való előkészítése, másrészt a feltárt adatok birtokában a szerző életéről és műveiről megjelent korábbi kismonográfia (Szajbély Mihály: Csáth Géza. Bp. Gondolat K. 1989) átdolgozása. Bár a projekt az elkészült munkák publikálását nem ígérte, ennek ellenére a már korábban sajtó alá rendezett gimnazistakori naplók („Méla akkord: hínak lábat mosni” Naplófeljegyzések 1897-1904, Bp. Magvető K. – PIM, 2013.) után sikerült megjelentetni a kutatás első és második periódusa során sajtó alá rendezett, 1906 és 1919 keletkezett naplókat és emlékiratokat is. (Úr volt rajtam a vágy. Naplók és feljegyzések 1906–1914, Bp. Magvető. K. 2016.; Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1914-1916, Bp. Magvető K. 2017.) A kutatás harmadik és negyedik periódusa, ill. 2019. febr. 28-án zárult hosszabbítása során megtörtént a levelezés sajtó alá rendezése. Elkészült a korábbi kismonográfiánál háromszor terjedelmesebb, Csáth Géza életét és műveit a teljesség igényével bemutató nagymonográfia, mely várhatóan 2019 őszén jelenik meg a Magvető Kiadónál. A levelezés – terjedelme okán – előreláthatólag e-könyv formájában válik majd a hozzáférhetővé, de egy 20-22 íves válogatás várhatóan ugyancsak megjelenik a Magvető Kiadónál 2019 őszén.
kutatási eredmények (angolul)
A kutatás magyar nyelvű anyagon, magyar nyelven folyt, a pályázat angol nyelvű beadása alól mentességet kaptunk. Így értelemszerűen a részbeszámolókat is magyar nyelven készítettük el , és magyar nyelven készült a záróbeszámoló is. Az 1914. szeptember 1-jén indult és 2019. február 28-án zárult kutatás vállalásai megvalósultak. A cél kettős volt. Egyrészt Csáth Géza naplóinak, emlékiratainak és levelezésének feltárása és kiadásra való előkészítése, másrészt a feltárt adatok birtokában a szerző életéről és műveiről megjelent korábbi kismonográfia (Szajbély Mihály: Csáth Géza. Bp. Gondolat K. 1989) átdolgozása. Bár a projekt az elkészült munkák publikálását nem ígérte, ennek ellenére a már korábban sajtó alá rendezett gimnazistakori naplók („Méla akkord: hínak lábat mosni” Naplófeljegyzések 1897-1904, Bp. Magvető K. – PIM, 2013.) után sikerült megjelentetni a kutatás első és második periódusa során sajtó alá rendezett, 1906 és 1919 keletkezett naplókat és emlékiratokat is. (Úr volt rajtam a vágy. Naplók és feljegyzések 1906–1914, Bp. Magvető. K. 2016.; Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1914-1916, Bp. Magvető K. 2017.) A kutatás harmadik és negyedik periódusa, ill. 2019. febr. 28-án zárult hosszabbítása során megtörtént a levelezés sajtó alá rendezése. Elkészült a korábbi kismonográfiánál háromszor terjedelmesebb, Csáth Géza életét és műveit a teljesség igényével bemutató monográfia.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112816
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szajbély Mihály: Hipochondria, anyagi boldogulás és pszichikus impotencia. Csáth (tév)képzetei, Csáth Géza: Úr volt rajtam a vágy. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1906-1914, 2016
Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály: Csáth Géza: Úr volt rajtam a vágy. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1906-1914, --, 2016
Molnár Eszter Edina: Adalékok Csáth Géza Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa című könyvéhez, Imágó, 2018
Molnár Eszter Edina: "főbe lövöm magam, hogy elkerüljem a halálra kínoztatást...": Csáth Géza halálhoz való viszonya az első világháború vonatkozásában, Kosztolányi nemzedéke és a háború (1914-1918), 2015
Szajbély Mihály: Die vergessene musikalische Studie in deutscher Sprache von Géza Csáth, Übersetzungsereignisse: Kultur, Wissenschaft, Geschichte, 100 Jahre Hungarologie in Berlin. Wien 2018. [Praesens Verlag] 311-321, 2018
Molnár Eszter Edina: Morfium, háború, vallás, Csáth Géza: Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1914-1919, 2017
Molnár Eszter Edina: Félelem, hit és elköteleződés összefüggései és ellentmondásai: Csáth Géza az első világháborúban, E nagy tivornyán : Tanulmányok 1916 mikrotörténelméről, 2017
Molnár Eszter Edina: Énféltések Csáth Géza első világháborús személyes forrásaiban, Tanulmányok a magyar történelemből a kora újkortól a legújabb korig : Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola által, 2014
Molnár Eszter Edina: Csáth Géza tragédiája: Psziché és történelem, Aetas, 2014





 

Projekt eseményei

 
2023-07-19 13:17:52
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem), Új kutatóhely: Magyar Irodalmi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem).




vissza »