A magyar főnévi kifejezések és determinánsok történeti és összehasonlító nyelvészeti vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112828
típus PD
Vezető kutató Egedi Barbara
magyar cím A magyar főnévi kifejezések és determinánsok történeti és összehasonlító nyelvészeti vizsgálata
Angol cím Diachronic and comparative linguistic study of Hungarian noun phrases and determiners
magyar kulcsszavak mondattan, történeti nyelvészet, összehasonlító nyelvészet, tipológia
angol kulcsszavak syntax, historical linguistics, comparative linguistics, typology
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Történeti nyelvészet
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely MTA Nyelvtudományi Intézet
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 18.066
FTE (kutatóév egyenérték) 2.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás a magyar főnévi szerkezetek történetére vonatkozó hipotézisek pontosítását és új hipotézisek felállítását tűzte ki célul. A korábban megfogalmazott és új javaslataimat is az adatok egy kibővített és újrarendezett gyűjteményén tesztelem. Kapcsolódó nyelvészeti területekre is kiterjesztem a kutatást, azzal a meggyőződéssel hogy az összehasonlító és tipológiai vizsgálatok hozzájárulnak a mondattani változások mechanizmusainak jobb megértéséhez, mind a magyarban, mind általában véve.
Jelen kutatási terv hátteréül az MTA Nyelvtudományi Intézetében, Magyar generatív történeti mondattan című projekt (OTKA 78074) keretei között, 2009-2013 között folyó elméleti kutatások szolgálnak, melyek eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutattam és számos tanulmányban publikáltam. A főnévi szerkezetek történetében a középmagyar korszak kritikus időszaknak bizonyult, ezért mindenekelőtt az ekkor megújuló determinásrendszert és a középmagyar főnévi kifejezések belső szórendi mintáit fogom tanulmányozni.
A következő három fő irányban tervezek összehasonlító nyelvészeti kutatásokat végezni: (i) az ősmagyar birtokos szerkezetek felépítésének rekonstrukciója a hanti és manysi egyeztetési szabályok összehasonlító vizsgálatával, (ii) szinkrón nyelvjárások főnévi szintaxisának leírása és elemzése, (iii) a határozott névelő funkcionális terjedésének tipológiai szempontú vizsgálata.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az itt javasolt kutatás a magyar nyelv szerkezetének jobb megértéséhez kíván hozzájárulni történeti szempontból, közelebbről azokat a mondattani változásokat kívánja feltárni, amelyek a főnévi szerkezetek történetét érintik. Korábbi kutatásaimban már számos jelenséget leírtam és elemeztem: foglalkoztam a határozott névelő megjelenésének közvetlen következményeivel, a korai névelőhasználat feltételeivel, a mutató névmási rendszer megújulásával, és a nominális balperiférián történő szerkezeti újraelemzésekkel. Kutatásaimat több irányban kívánom kiterjeszteni. Egyrészről korábbi eredményeim azt mutatják, hogy a középmagyar korszak kritikus periódus volt bizonyos szórendi változások bekövetkezésében, illetve egyes determinánscsoportok használatának funkcionális kiszélesedésében, ezért ennek a korszaknak a vizsgálata feltétlenül indokolt, méghozzá új adatok kigyűjtésére alapozva. Másrészről összehasonlító történeti módszerek segítségével kívánom a birtokos szerkezetek egyeztetési tulajdonságainak eredetét rekonstruálni. Eddig feltáratlan szinkrón változatokat fogok kimutatni egyes magyar dialektusok (legfőképp a csángó dialektus) főnévi szintaxisának összehasonlító vizsgálatával. Végül az ó- és középmagyar jelenségeket olyan genetikailag nem rokon nyelvekkel fogom összevetni, amelyekben a névelő kialakulása és korai használata jól adatolt, mégpedig annak a kérdésnek a tisztázására, hogy a tipológiai jellegű összehasonlítás eredményeképpen kimutatható-e valamilyen univerzális elv a határozott névelők funkcionális terjedésében.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A tervezett kutatás hagyományos filológiai módszereket egyesít korpuszlekérdezésekkel, valamint összehasonlító nyelvészeti, elméleti nyelvészeti és tipológiai módszerekkel annak érdekében, hogy új eredményekkel járuljon hozzá a magyar nyelv mondattanának történeti kutatásához. Korábbi és új hipotéziseimet tesztelésekkel igazolom avagy módosítom, különös tekintettel a határozott névelő használatára, a mutató névmási rendszer megújulására és a birtokos kifejezések belső szerkezeti felépítésére vonatkozólag. Ezek a kutatások az MTA Nyelvtudományi Intézetében, 2009-2013 között létrehozott ó- és középmagyar korpusz (OTKA 78074) nyelvészeti jellegű javításaihoz és fejlesztéséhez is elengedhetetlenek. Alapvető célkitűzésem olyan mondatszerkezeti változások leírása és elemzése, amelyeket korábban még nem vizsgáltak, vagy amelyek esetleg eddig észrevétlenül is maradtak. A magyar történeti szintaxis e részterületének vizsgálata hozzájárul az emberi nyelvekben megfigyelt nyelvtani változások mögött meghúzódó univerzális elvek jobb megértéséhez is.
A kutatási terv végrehajtása hatékony együttműködést kíván a kapcsolódó nyelvtudományi területek (nyelvtechnológia, finnugrisztika) képviselőivel, melynek a feltételei máris adottak és tökéletesen kielégíthetők. A magyar főnévi kifejezések és determinánsok történeti illetve összehasonlító nyelvészeti vizsgálata mondattani jelenségek átfogó leírását eredményezi, továbbá olyan nyelvtani tulajdonságokat is rekonstruál, amelyek az első írott források megjelenése előtt jellemezték a birtokos szerkezetek belső felépítését.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A tervezett kutatás célja a magyar főnévi kifejezések szerkezeti felépítésében megfigyelhető változások leírása és elemzése. Korábbi vizsgálataim kimutatták, hogy a határozott névelő használata az ómagyar nyelvszakaszban korlátozottabb volt a mainál és a névelő megjelenése számos további szerkezetváltozási következménnyel is járt. Nagy mennyiségű középmagyar adatgyűjtéssel kívánom nyomon követni e változások irányát a rákövetkező korszakokban. A kutatás során olyan eseteket is vizsgálok, amikor párhuzamosan több stratégia versengett egyazon nyelvtani funkció betöltésére, továbbá magyarázatot adok olyan szórendi variációkra, amelyek azóta kivesztek a nyelvből. Az adatok gyűjtését és rendszerezését az ó- és középmagyar korpusz segíti, amely a nyelvemlékeket digitalizált formában tárolja, és egy szabadon hozzáférhető, kereshető adatbázis.
A kutatás összehasonlító és tipológiai módszereket is alkalmaz. Ennek értelmében közeli rokon nyelvek (esetünkben az obi-ugor nyelvek és a magyar) összehasonlításával rekonstruálható lesz az írott források megjelenését megelőző korszak főnévi kifejezéseinek szerkezete is. Egyes magyar nyelvjárások eddig le nem jegyzett tulajdonságait is feltárom a mutató névmások és a birtokos szerkezetek használatának körében. Végül olyan nyelveket is bevonok a vizsgálataimba, amelyek nem mutatnak rokonságot a magyarral, de a határozott névelő kialakulása és korai használata jól megfigyelhető írott forrásaikban. Ezek összevetésével meghatározom az érintett mondattani változások mögött meghúzódó közös mintázatokat és egyetemes elveket.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project aims to refine the previously established hypotheses on the history of the Hungarian noun phrase structure as well as to present new suggestions. Earlier claims and new proposals will be checked against an enlarged and rearranged collection of data. The research also aims to expand into related subfields of linguistics, driven by the idea that comparative and typological studies may contribute to a better understanding of the mechanisms of syntactic change both in Hungarian and in general.
The background of this proposal is the theoretical investigations carried out in the last few years as part of the Hungarian Generative Diachronic Syntax project (OTKA No. 78074) running at the Research Institute for Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences, between 2009 and 2013. My results have been presented at Hungarian and international conferences and published in a series of papers and book chapters. Middle Hungarian turned out to be a critical period in the history of the noun phrase structure; hence, first of all, the renewal of the system of determiners and the internal word order of the Middle Hungarian noun phrase will be the subject of my investigations.
The proposed comparative linguistic studies have three major directions: (i) reconstruction of the form of proto-Hungarian possessives by means of a comparative study of agreement phenomena in Ob-Ugric (Khanty and Mansi) languages; (ii) description and analysis of nominal syntax in synchronic dialectal varieties; (iii) analysis of the functional spreading of definite articles from a typological perspective.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research proposed here aims to contribute to a better understanding of the structure of Hungarian in its earlier stages, more precisely, the syntactic changes that characterize the history of the noun phrase structure. Several phenomena have been described and analyzed in my previous studies: the direct consequences of the emergence of the definite article, the conditions of use of the early form of the article, the renewal of the demonstrative system, and subsequent reanalyses on the nominal left periphery. I wish to expand my research in more directions: on the one hand, certain syntactic changes in Middle Hungarian must be better documented and explored on the basis of new collections of data, since my previous studies suggest that major changes in word order and in the functional extension of a group of determiners appeared in this critical period. On the other hand, I intend to use comparative historical methods in order to reconstruct the origin of the agreement properties of possessive structures. Comparative investigations will also serve to describe unnoticed synchronic varieties in the nominal syntax of certain Hungarian dialects (with a special focus on the Csango dialect). Finally, typological comparison of Old and Middle Hungarian with genetically not related languages, in which the emergence of the definite article and its early use are well documented, will contribute to answering the question whether any universal principles can be identified in the functional spreading of the definite article.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The project combines traditional philological methods, corpus inquiries, comparative methods, theoretical linguistics and typology to produce new results in the diachronic syntax of Hungarian. Earlier hypotheses and new suggestions will be tested and refined, especially concerning the use of the definite article, the renewal of demonstrative modification and the inner structure of possessive constructions. This kind of investigation is also necessary for the linguistically oriented corrections and improvement of the Old and Middle Hungarian Corpus that was developed between 2009 and 2013 at the Research Institute for Linguistics HAS (OTKA No. 78074).
The objectives of the research are to describe and to reconstruct diachronic syntactic changes that have not yet been analyzed or even observed. By exploring this component of Hungarian historical syntax, the research also aims to contribute to a better understanding of how the grammar of human languages changes over time and what universal principles underlie these mechanisms.
The project needs an effective collaboration with researchers and resources of associated fields of linguistics (such as language technology and Finno-Ugric studies), the conditions of which are perfectly satisfied in the present proposal. The diachronic and comparative linguistic investigations of the Hungarian noun phrases and determiners will result in a comprehensive description of syntactic phenomena as well as in the reconstruction of some properties of the language that had characterized its possessive constructions before the first written records appeared.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The aim of the project is to describe and analyze the changes that can be observed in the structure of Hungarian nominal expressions. Earlier studies on Old Hungarian have revealed that the use of the definite article was more restricted than it is today and that the emergence of the article had several structural consequences. Collecting a large amount of relevant data from Middle Hungarian will show us the directions these changes take in the subsequent period. The research will also analyze cases when there were more than one competing strategies to fulfill the same grammatical function and will account for word order varieties that have already been lost. The collection and arrangement of data is supported by the Old and Middle Hungarian Corpus, a digitized and searchable database of historical linguistic records, available for public use.
The research intends to use comparative and typological methods as well. This means that comparing syntactic properties of closely related languages (Ob-Ugric languages in this case as compared with Hungarian) may reveal what the structure of nominal constructions looked like before the appearance of the first written records. Furthermore, so far unnoticed dialectal variations in Hungarian will also be described concerning the use of demonstratives and possessive constructions. Finally, studying languages that are not related to Hungarian, but in which the emergence and early use of the definite article is well documented in historical records, will hopefully reveal the common patterns and universal mechanisms behind certain syntactic changes.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célkitűzése a magyar főnévi kifejezések szerkezeti felépítésében megfigyelhető változások leírása és elemzése volt, különös tekintettel a determinánsok szintaktikai és szemantikai tulajdonságaira, illetve e tulajdonságok időbeli változásának összehasonlító nyelvészeti vizsgálatára. A szerkezetek történetére vonatkozó korábbi hipotéziseket teszteltem, pontosítottam, és új javaslatokkal egészítettem ki. A kutatás eredményei az alábbi öt nagyobb témakörbe csoportosíthatóak: (i) a referencialitás nyelvtani kódolásának változása a magyar nyelvben, (ii) a mutató névmási módosítók rendszerének történeti változása, (iii) a magyar főnévi kifejezések belső szerkezetének (szórendi jellemzőinek) változása, (iv) a főnévi kifejezésen belüli módosítás lehetséges hatásai a referencialitás jelölésére, (v) a referencialitás jelölésének összehasonlító és tipológiai vizsgálata, illetve az ezzel kapcsolatba hozható grammatikalizációs folyamatok új megközelítésben való tárgyalása. Az összehasonlító nyelvészeti és tipológia vizsgálatok a vártnál komplexebb megfigyeléseket eredményezetek, és lehetővé tették a referenciális azonosítás stratégiáira vonatkozó univerzális modell kibővítését. Az adatok gyűjtését és rendszerezését a hagyományos filológia módszerek mellett a digitalizált ó- és középmagyar korpuszok segítették.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the project was to describe and analyze the syntactic changes that can be observed in the structure of the Hungarian noun phrase, with a special focus on the syntactic and semantic properties of determiners as well as on the comparative linguistic study of how these properties may change. The previously established hypotheses have been tested refined and complemented with new suggestions. The results can be grouped thematically as follows: (i) the change in the grammatical encoding of referentiality in Hungarian; (ii) the diachronic study of demonstratives; (iii) the change of the Hungarian noun phrase structure (word order changes); (iv) the study of how the presence of certain adnominal modifiers is related to referential marking; (v) the comparative and typological study of referential marking, and the proposal for a new approach in interpreting and reconstructing the relevant grammaticalization paths. The comparative and typological investigations yielded unexpectedly complex observations and also contributed to the reformulation of the model of the strategies through which discourse referents are identified. The collection and arrangement of data through traditional philological methods have been complemented with the use of the digitized corpora of Old and Middle Hungarian texts.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112828
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Egedi Barbara: The Hungarian definite article across time: an account of its spreading, 12th International Conference on the Structure of Hungarian, 22-23 May 2015. Leiden University, Centre for Linguistics, 2015
Egedi Barbara: Competing strategies: demonstrative renewal in Hungarian, 17th Diachronic Generative Syntax Conference, 29-31 May 2015. Reykjavík, University of Iceland, 2015
Egedi Barbara: Határozottan dialektusfüggő: kopt nyelvjárások névelőrendszerei. [Definitely dialect-dependent: the Coptic article-systems], In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és dialektológia 3. Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tans, 2015
Egedi Barbara: Változó struktúrák, versengő stratégiák: a mutató névmási módosítók esete. [Changing structures, competing strategies: The case of demonstratives], Álzalános Nyelvészeti Tanulmányok (közlésre elfogadva), 2015
Egedi Barbara: Word order change at the left periphery of the Hungarian noun phrase, In: Martins, Ana Maria – Adriana Cardoso (eds.): Word order change. Oxford Studies in Diachronic and Historical Linguistics. Oxford: Oxford University Press (közlésre elf, 2015
Egedi Barbara: Az első névelő nyomában [In search of the first article], A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. 2016. április 27-28. Szegedi Tudományegyetem, 2016
Egedi Barbara: A diachronic typology of definite articles, 49th Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea (SLE2016) 31 August - 3 September 2016. Naples (University of Naples Federico II), 2016
Egedi Barbara: Változó struktúrák, versengő stratégiák: a mutató névmási módosítók esete, Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 107-132., 2015
Egedi Barbara: Az első névelő nyomában [In search of the first article], Nyelvtudományi közlemények 112: 243-261, 2016
Egedi Barbara: Two kinds of definiteness in Coptic, Crossroads: Whence and whither? Egyptian-Coptic linguistics in comparative perspectives 17-20 February 2016. Berlin, 2016
Egedi Barbara: Azonosít vagy módosít? Kis ómagyar jelzőtipológia, Nyelvelmélet és diakrónia 2. 2016. november 22-23. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2016
Egedi Barbara: Word order change at the left periphery of the Hungarian noun phrase, In: Martins, Ana Maria – Adriana Cardoso (eds.): Word order change. Oxford Studies in Diachronic and Historical Linguistics. Oxford: Oxford University Press (közlésre elf, 2017
Egedi Barbara: Two kinds of definiteness in Coptic, Lingua Aegyptia (közlésre elfogadva), 2017
Egedi Barbara: How many kinds of definiteness can be encoded? A cross-linguistic analysis of diachronic and synchronic evidence, (meghívott előadás) 15-16 June 2017. Lund, Svédország, 2017
Egedi Barbara: Two paths running across the same field - The grammaticalization of referential marking in Uralic languages., Conference on the Syntax of Uralic Languages, Budapest, 27-28 June 2017, 2017
Egedi Barbara: Anchoring reference with modifiers - Once more about the Old Hungarian definite article and its regular absence., 13th International Conference on the Structure of Hungarian. Budapest. 29-30 June 2017., 2017
Egedi Barbara: The fifth element: the associative-situational use in referential marking., 50th Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea. Zürich, 10-13 September 2017., 2017




vissza »