A MUNKÁLTATÓ JOGVISZONYALAKÍTÁSI HATALMÁNAK GAZDASÁGI ÉS MUNKAJOGI ALAPELEMEI, A MUNKAJOGVISZONY TELJESÍTÉSE SORÁN BEKÖVETKEZŐ ÉRDEKVÁLTOZÁSOK ÉS ÉRDEKMÚLÁS  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112961
típus K
Vezető kutató Bankó Zoltán
magyar cím A MUNKÁLTATÓ JOGVISZONYALAKÍTÁSI HATALMÁNAK GAZDASÁGI ÉS MUNKAJOGI ALAPELEMEI, A MUNKAJOGVISZONY TELJESÍTÉSE SORÁN BEKÖVETKEZŐ ÉRDEKVÁLTOZÁSOK ÉS ÉRDEKMÚLÁS
Angol cím ECONOMIC AND LABOUR LAW FUNDAMENTALS OF THE EMPLOYER’S PREROGATIVE – CHANGING AND LOSS OF INTEREST DURING THE PERFORMANCE OF THE EMPLOYMENT RELATIONSHIP
magyar kulcsszavak MUNKÁLTATÓI HATALOM, ÉRDEKVÁLTOZÁS ÉS ÉRDEKMÚLÁS
angol kulcsszavak EMPLOYER'S PREROGATIVE, CHANGING AND LOSS OF INTEREST
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Munkajog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
résztvevők Ásványi Zsófia
Berke Gyula
Nemeskéri Zsolt
Szellő János
projekt kezdete 2015-01-01
projekt vége 2017-12-31
aktuális összeg (MFt) 9.420
FTE (kutatóév egyenérték) 4.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A munkajogviszony tartalmát jellemző alá-fölérendeltség, valamint e jogviszony tartam jellege különös megoldásokat alkalmaz a munkajogviszony tartalmának gazdasági igényekhez igazodó alakíthatósága érdekében. Az alá-fölérendeltség következményeképpen kialakult munkáltatói alakítási hatalom jogi természete és korlátai a munkajogtudomány számára kiemelten fontos kutatási terület.
A foglalkoztatás rugalmassága, mint munkáltatói követelmény, és a szociális védelem, mint munkavállalói követelmény egy rendkívül törékeny egyensúly fenntartására készteti a munkajogi jogalkotást. Ez kimutatható mind a kodifikált (kompilált) és a nem kodifikált munkajogi rendszerekben egyaránt világszerte. A két követelménynek való megfelelés a munkáltató jogviszony-alakítási hatalmának teljeskörű feltárásával történhet meg: a munkajogviszony különböző létszakaszai – a munkajogviszony keletkezésétől annak teljesítésén át egészen a megszüntetéséig – dogmatikai alapjainak és gazdasági szükségszerűségeinek vizsgálatával.
A munkajogviszony tartalmának a teljesítés folyamatában történő alakítási lehetősége mind a munkáltató és mind a munkavállaló számára meghatározó, emellett foglalkoztatáspolitikai súlya sem elhanyagolható. A gazdasági válságok időszakában egyre több országban kerülnek előtérbe a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő megoldások.
A magyar munkajogi jogalkotás többször is megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy a munkajogviszonyra vonatkozó szabályozás teljeskörű áttekintése oly módon történjen meg, hogy a gazdasági környezet által behatárolt érdekek és jogdogmatikai kérdések egyaránt figyelembe vételre kerüljenek, amely törekvés ez idáig komplex vizsgálatban még nem öltött testet.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A munkajogviszony teljesítése során a felek jogait és kötelességeit jogszabályok, munkaszerződés, illetve a kollektív megállapodások határozzák meg. Az angolszász és részben a skandináv munkajog egyik jellemzője a munkáltató egyoldalú jogviszony-alakítási joga, amelyhez – lévén a munkajogviszony tartam jogviszony – kiemelkedően fontos érdekek fűződhetnek. Mivel a munkajogviszony fenntartásához – akár átmenetileg megváltozott tartalommal is – gazdasági és szociális érdekek fűződnek, indokolt a munkajogviszony teljesítésével kapcsolatos munkáltatói jogviszony-alakításra lehetőséget biztosító jogintézmények összehasonlító kutatása, a lehetőségek és a korlátok feltárása.
A munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos kutatások leggyakrabban a jogintézményre vonatkozó törvényi rendelkezések elemzésére koncentrálnak abból kiindulva, hogy a munkajogviszony megszűnése-megszüntetése vonatkozásában jelenik meg a legerőteljesebben az állami beavatkozás a munkavállalói érdekek védelmében. A kutatás a munkáltatói hatalom vizsgálatakor a hazai munkajogi irodalomban eddig nem elemzett aspektusból közelít a munkajogviszony megszüntetésének kérdéséhez: a munkajogviszony megszüntetésének problémáját a munkáltatói érdekváltozás és érdekmúlás körében elemzi.
A munkajogviszony esetében napjainkban a jövőbeli változásokat szinte alig lehet előrelátni, és a hagyományos, mondhatni a klasszikus jogügyleti módszerek kalkulálhatatlan költségeket okozhatnak. Kiemelten kell ezért vizsgálni a munkáltatónak biztosított egyoldalú alakítási jogokat, amelyek által a vállalkozás hatékonysága javulhat és feltérképezni e döntési hatalom munkavállalói alapjogokként megjelenő korlátait.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentősége, hogy a munkáltató jogviszony-alakítási hatalmát komplex vizsgálat alá vonja különösen az alábbi körülményekre (is) figyelemmel:
Az egyéni és a kollektív megállapodások relációjában a kutatás a munkáltatói hatalom különböző megjelenési formáit veti össze, abban az összefüggésben, hogy hogyan történhet a munkafeltételek egyoldalú alakítása, a teljesítés munkáltató általi konkretizálása és a munkafeltételek egyoldalú változtatása. Feltárásra kerül a munkáltatói hatalom szerződéses illetve kollektív szerződéses alapjai (korlátai és lehetőségei) a magyar és az egyes európai munkajogi rendszerekben.
A kutatás különös figyelmet szentel annak, hogy egy adott munkajogi rendszernek milyen előfeltételekkel kell rendelkeznie a munkáltatói hatalom és a munkavállaló szociális védelme egyensúlyának fenntartásához.
Napjaink munkajogi alapkutatásainak egyik lényeges szegmense az úgynevezett rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák vizsgálata. A kutatás ebben a problémakörben kiemelten vizsgálja a szerződő felek szerződés szabadságának határait az atipikus foglalkoztatási helyzetek szabályozásakor, különös tekintettel a munkáltatói hatalom alakító jellegére ezekben a jogviszonyokban.
A vizsgálat kiterjed a munkaviszony (tartalmának és teljesítésének) valamennyi elemére: a munkavégzés helye, ideje (a munkaidő beosztása), a munkatevékenység, díjazás, felelősségi viszonyok, illetve ezek változtatása lehetőségeire.
A munkáltatói hatalom társadalmi-gazdasági beágyazódása területén meghatározók a társadalmi (politikai) elvárások és a foglalkoztatásra irányuló, azt befolyásoló gazdasági szabályozók közötti összhang vagy összhangtalanság. Mindez alapvetően egy olyan érdekeltségi viszonyt jelent, amelyben a gazdasági és szociális érdekek ütköznek. A kutatás során azt vizsgáljuk, hogy a társadalmilag és gazdaságilag meghatározott munkaerőpiacot befolyásoló rendszerfilozófiák milyen hatással lehetnek a munkáltatói hatalom beágyazódására.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A foglalkoztatás rugalmassága, mint munkáltatói követelmény, és a szociális védelem, mint munkavállalói követelmény egy rendkívül törékeny egyensúly fenntartására készteti a munkajogi jogalkotást. A kutatás komplex gazdasági és munkajogi elemzés alá vonja a munkáltató jogviszonyt alakító hatalmát a munkajogviszony keletkezésétől annak megszüntetéséig. A munkajogviszony tartalmának a teljesítés folyamatában történő alakítási lehetősége mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára meghatározó, emellett foglalkoztatáspolitikai súlya sem elhanyagolható. A gazdasági válságok időszakában egyre több országban kerülnek előtérbe a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő megoldások.
A magyar munkajogi jogalkotás többször is megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy a munkajogviszonyra vonatkozó szabályozás teljeskörű áttekintése oly módon történjen meg, hogy a gazdasági környezet által behatárolt érdekek és jogdogmatikai kérdések egyaránt figyelembe vételre kerüljenek. Ez a törekvés ez idáig komplex vizsgálatban még nem öltött testet.
A kutatás kiterjed a munkáltatói hatalom kollektív munkajogi eszközökkel való korlátozására, arra kérdésre, hogy a felek által megkötött kollektív szerződés tartalma hogyan alakíthatja a munkáltató hatalmát.
A kutatás a közszféra jogviszonyaira jellemző speciális munkáltatói jogviszony-alakítási lehetőségek elemzését is elvégzi.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Coming from the hierarchical position of the parties in the employment relationship, this special relation uses special practices in favour of modifying its content due to the changing needs of the economic environment. The employer’s prerogative is related to the hierarchical position of the parties – the legal nature and limitations of this right is a fundamental research area for labour law.
Flexibility of the employment as a need from the employer’s side and social security as a need from the employee’s side urge the legislator to maintain a very fragile balance – and this attempt is visible in both codified and non-codified labour law systems around the world. Correspondence to both needs is possible only by fully exploring the employer’s prerogative in the employment relationship: all stages of this relationship should be examined beginning from its establishment, through its performance until its termination. In this process both dogmatic bases and economic necessities are to be considered.
The complex research gives overview of the employer’s prerogative in the employment relationship from its establishment until its termination. The possibility to modify or shape the employment relationship during its performance is fundamental for both employer and employee. During economic recession more and more countries use tools that facilitate the flexibility of the employment relationship.
Hungarian labour legislation has already declared many times before that the general overview of labour law regulations should take into consideration both economic interests and legal dogmatic questions. This effort has not been materialized yet in a complex examination.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

During the performance of the employment relationship, rights and obligations of the parties are determined by the employment contract and the collective agreement. A special feature of Anglo-Saxon and partially Scandinavian labour law is the employer’s one-sided right for modifying the employment relationship to which – as the employment relationship is a durational legal relationship - outstanding interests might be attached. As for the running of the employment relationship – even if temporarily with new content – economic and social interests are attached, it is reasonable to make comparative researches to highlight institutions, opportunities and limitations that give possibilities to employers to modify the employment relationship.
Researches focusing on the termination of the employment contract mostly deal with legal provisions, because this field shows the strongest governmental intervention - with the intention of defending employees’ rights. Present research in the circle of employer’s prerogative, applies in the Hungarian labour law literature so far unknown aspect: it analyses the problem of termination within the question of changing and loss of interest, with special attention to the employer’s one-sided termination and modification possibilities and to its combination, the so-called modifying termination.
Future changes in the employment relationship are hard to anticipate and the classical legal transactions may cause huge costs. For this reason it is essential to examine the employer’s prerogatives which may improve the undertaking’s efficiency and to map the limitations of these rights, occurring as employees’ fundamental rights.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The significance of the research that it analyses the employer's prerogative complex regarding the following circumstances:
In the relationship of individual and collective agreements, the research compares the different ways practising employer’s prerogative: how can the employer modify work conditions or concretize performance? The fundamentals (limitations and opportunities) of employer’s prerogative laid down in contracts and collective agreements in Hungarian and in specific European labour law systems will also be analysed.
The research, among its analysis, makes special attention to the preconditions of specific labour law systems that may maintain the balance between employer’s prerogative and employee’s social security.
Analysis of the so-called flexible, atypical employment forms is a basic research area and an important segment of today’s labour law. In this present research priority is given to the limitation of contractual freedom of parties in atypical situations, with special attention the employer’s prerogative in these employment relationships.
The analysis expands to all elements of the employment relationship (content and performance): place of work, working hours (working schedule), tasks, compensation, employment liabilities and the modifications of these.
Embedding of employer’s prerogative in society and in economy: sociological (political) expectations are very significant, as well as the harmony of disharmony among economic regulations regarding employment. Basically this means a relationship in which economic and social interests collide with each other. During the research we examine how system-philosophies that influence the sociologically and economically fixed labour market influence the embedded employer’s prerogative. Our analysis includes the mapping of different socio-economic regulations and formulates proposals.
The major aim of the research is based on the revelation that current economic recession phenomena overestimate the practical values of the dogmatic questions in research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Flexibility of the employment as a need from the employer’s side and social security as a need from the employee’s side urge the legislator to maintain a very fragile balance – and this attempt is visible in both codified and non-codified labour law systems around the world. Correspondence to both needs is possible only by fully exploring the employer’s prerogative in the employment relationship: all stages of this relationship should be examined beginning from its establishment, through its performance until its termination. In this process both dogmatic bases and economic necessities are to be considered.
Hungarian labour legislation has already declared many times before that the general overview of labour law regulations should take into consideration both economic interests and legal dogmatic questions. This effort has not been materialized yet in a complex examination.
Present research also deals with the limitations of the employer’s prerogative through collective labour law institutions. The question is: how can a collective agreement set between the parties modify the employer’s prerogative?
The research focuses also on the civil sector - analyses and compares its special tools for the employer’s prerogative.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás jelentősége, hogy a munkáltató jogviszony-alakítási hatalmát komplex vizsgálat alá vonja különösen az alábbi körülményekre (is) figyelemmel: Az egyéni és a kollektív megállapodások relációjában a kutatás a munkáltatói hatalom különböző megjelenési formáit veti össze, abban az összefüggésben, hogy hogyan történhet a munkafeltételek egyoldalú alakítása, a teljesítés munkáltató általi konkretizálása és a munkafeltételek egyoldalú változtatása. Feltárásra kerül a munkáltatói hatalom szerződéses illetve kollektív szerződéses alapjai (korlátai és lehetőségei) a magyar és az egyes európai munkajogi rendszerekben. A kutatás különös figyelmet szentel annak, hogy egy adott munkajogi rendszernek milyen előfeltételekkel kell rendelkeznie a munkáltatói hatalom és a munkavállaló szociális védelme egyensúlyának fenntartásához.
kutatási eredmények (angolul)
The significance of the research that it analyses the employer's prerogative complex regarding the following circumstances: In the relationship of individual and collective agreements, the research compares the different ways practising employer’s prerogative: how can the employer modify work conditions or concretize performance? The fundamentals (limitations and opportunities) of employer’s prerogative laid down in contracts and collective agreements in Hungarian and in specific European labour law systems will also be analysed. The research, among its analysis, makes special attention to the preconditions of specific labour law systems that may maintain the balance between employer’s prerogative and employee’s social security.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112961
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bankó Zoltán: A munkáltatói hatalom a munkaügyi perben - a munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei az érdekek kereszttüzében, PÉCSI MUNKAJOGI KÖZL 1-2: 209-213, 2015
Bankó Zoltán: A jogellenes jogviszony-megszüntetés következményei - lehetséges megoldások és modellek, HR AND MUNKAJOG 10: 2-6, 2015
Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok a magyar munkajogi irodalomban, In: Horváth István (szerk.) (szerk.) Tisztelgés: Ünnepi tanulmányok Dr. Hágelmayer Istvánné születésnapjára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015. pp. 35-49., 2015
Bankó Zoltán: A munkáltatói hatalom korlátai a munkajogviszony megszüntetése során - a felmondási tilalmak és korlátozások a magyar munkajogban, JURA 21: (2) 5-10, 2015
Ásványi Zsófia: A munkáltatói hatalom eszközei a szervezeti létszám visszafejlesztésekor, Pécsi Munkajogi Közlemények 2015/I-II. 203-209. p., 2015
Szellő János: Munkáltatói hatalom és a társadalmi felelősségvállalás, Pécsi Munkajogi Közlemények 2015/I-II. 189-201 pp., 2015
: A munkáltatói hatalom aspektusai, Pécs: Kódex Nyomda Kft., 185 p., 2016
Bankó Zoltán: The Employer's Right to Discipline in Hungarian Labour Law, In: Saba Senses-Ozyurt, Sándor Klein, Zsolt Nemeskéri (szerk.) (szerk.) Educating for Democratic Governance and Global Citizenship. San Diego: World Council for Curriculum and Instruction, 2016. pp. 517-519., 2016
Bankó Zoltán: Electronic Documents in the Hungarian Labour Law, In: Homoki-Nagy Mária, Hajdú József (szerk.) (szerk.) Ünnepi kötet Dr. Czúcz Ottó egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016. pp. 49-59. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica; 79.), 2016
Bankó Zoltán: Telework in Hungary - Legislative, Jurisdictionary and Labour Market Policy Experiences, MAGYAR MUNKAJOG 2: 92-103, 2016
Bankó Zoltán, Berke Gyula: A magyar és az európai munkajog - a jogharmonizáció eredményei és dilemmái, In: Tilk Péter (szerk.) (szerk.) Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya. Pécs: PTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2016. pp. 251-282., 2016
Bankó Zoltán, Ember Alex: Felmondási tilalom a várandós nők vonatkozásában különös tekintettel a 17/2014. (V.30.) AB határozatban foglaltakra, PÉCSI MUNKAJOGI KÖZL IX: (1) 140-151, 2016
Bankó Zoltán, Kovács Erika: Die Lehre der ungarischen Kodifikation - Gesetzgeberische Konzepte, ihre Auswirkungen und neue Probleme, EUR Z ARBEITSRECHT 2: 263-270, 2016
Zsófia Ásványi: The Employer's Possible Tools to Right-/downsize the Organization, Senses-Ozyurt;Klein;Nemeskéri: Educating for demogratic governance and global citizenship. San Diego, 2016, 511-516.p., 2016
Zsolt Nemeskéri-János Szellő: Corporate Power and Social Responsibility, Senses-Ozyurt; Klein; Nemeskéri: Educating for democratic governance and global citizenship. San Diego, 2016. 520-523. p., 2016
Bankó Zoltán: A távmunka a munkáltatói hatalom tükrében, In: Ásványi Zsófia (szerk.): A munkáltatói hatalommal kapcsolatos kutatások. Pécs, PTE ÁJK 85-107., 2017
Ásványi Zsófia: A munkáltatói hatalom és a szakszervezetek, In: Ásványi Zsófia (szerk.): A munkáltatói hatalommal kapcsolatos kutatások. Pécs, PTE ÁJK. 9-36, 2017
Ásványi Zsófia: Features of Powerful Trade Unions - Comparative Study of All-China Federation of Trade Unions & IG Metal from Germany, In: Ásványi Zsófia (szerk.): A munkáltatói hatalommal kapcsolatos kutatások. Pécs, PTE ÁJK. 109-131, 2017
Zaccaria Márton Leó - Berke Gyula - Bankó Zoltán: A határon átnyúló munkavégzés a magyar munkajogban, In: Ásványi Zsófia (szerk.): A munkáltatói hatalommal kapcsolatos kutatások. Pécs, PTE ÁJK. 37-83, 2017
Ásványi Zsófia: Content and Limitations of the Managerial Prerogative Doctrine, In: Ásványi-Bankó (szerk.): A munkáltató jogviszonyalakítási hatalmának gazdasági és munkajogi alapelemei. PTE ÁJK, 9-32., 2017
Bankó Zoltán: Analysing the employer's prerogative - the employer's right to discipline in Hungarian labour, In: Ásványi-Bankó (szerk.): A munkáltató jogviszonyalakítási hatalmának gazdasági és munkajogi alapelemei. PTE ÁJK, 33-39., 2017
Ásványi Zsófia: Analysing the Employer's Prerogative - The Employer's Possible Tools to Right-/downsize the Organization, In: Ásványi-Bankó (szerk.): A munkáltató jogviszonyalakítási hatalmának gazdasági és munkajogi alapelemei. PTE ÁJK, 41-50., 2017
Ásványi Zsófia: A munkáltatói hatalom doktrínájának tartalma és korlátjai, In: Ásványi-Bankó (szerk.): A munkáltató jogviszonyalakítási hatalmának gazdasági és munkajogi alapelemei. PTE ÁJK, 53-77, 2017




vissza »