A “hibridizáció” jelensége a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása során  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
113010
típus PD
Vezető kutató Hoffmann Tamás
magyar cím A “hibridizáció” jelensége a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása során
Angol cím The phenomenon of "hybridization" in the application of international criminal law norms
magyar kulcsszavak Nemzetközi jog; nemzetközi büntetőjog; a nemzetközi jog és a belső jog viszonya; nemzetközi bűncselekmények
angol kulcsszavak International law; international criminal law; the relationship between international and domestic law; international crimes
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Nemzetközi jog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Jogtudományi Intézet (Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 3.698
FTE (kutatóév egyenérték) 1.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás fő célja a „hibridizáció” jelenségének vizsgálata a nemzetközi büntetőjog területén, vagyis annak elemzése, hogy milyen tényezők vezetnek a nemzetközi és belső jogi normák összeolvadásához. Erre sor kerülhet például olyan törvényhozási aktusok elfogadásával, amelyek a nemzetközi bűncselekmények definiálása során a nemzeti jogrendszerben elfogadott definíciókra is támaszkodnak, vagy büntető eljárás során bírói jogértelmezéssel, amikor a nemzetközi jogi normákat a belső jogra támaszkodva értelmezik. Kutatási hipotézisem szerint a hibridizálódás nem kizárólag a nemzetközi jog téves vagy politikailag elfogult alkalmazásán alapul, hanem jelentős mértékben megmagyarázható egy jogszociológiai/jogantropológiai megközelítés felhasználásával. Feltételezésem szerint a nemzetközi jogászok közössége olyan „fél-autonóm társadalmi mezőt” képez, ami alapvetően különbözik a belső jogászok jogalkalmazói és jogalkotó közösségétől, ennek következtében a nemzetközi jog a belső jogrendben idegen jogként jelenik meg, ami elemezhető összehasonlító jogi módszerek alkalmazásával, elsősorban a különböző jogi kultúrákból érkező jogi transzplantáció elméletével. Ebből kiindulva kutatásom során igyekszem azonosítani azokat a meghatározó tényezőket, amelyek a nemzetközi büntetőjogi normák „hibridizálódásához” vezetnek és bemutatni, hogy ennek milyen normatív következményei lehetnek, különösen a nemzetközi bűncselekmények el nem évülése kapcsán, illetve a nemzetközi büntetőjogi szokásjog fejlődésével összefüggésben.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás célja annak elemzése, hogy a nemzetközi büntetőjog normák hogyan változnak meg egy belső jogi környezetben és ennek milyen potenciális jogi következményei lehetnek. Előzetes kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a „hibridizáció” jelenségének megmagyarázásához túl kell lépni a tradicionális jogpozitivista kereteken és jogszociológiai és jogantropológiai megközelítéseket is igénybe véve meg kell vizsgálni, mennyiben képeznek eltérő „értelmező közösséget” a nemzetközi és a belső jogászok. Ennek alapján érthetővé válik, hogy a belső jogászok miért tekinthetik a nemzetközi jogot „idegen” jognak, ami ahhoz vezethet, hogy a nemzetközi jogi normák belső alkalmazása során olyan értelmezési keretet választanak, amelyben a nemzetközi és a belső jogi normák összeolvadnak. Kutatásaim során kísérletet teszek azoknak a körülményeknek a feltárására, amelyekben ilyen „hibridizálódásra” kerülhet sor különböző belső jogrendszerekben, és megvizsgálom a nemzetközi bírói testületek – különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság – szerepét ebben a folyamatban. A körülmények bemutatásához megkísérlem a meghatározott országokban végbemenő hibridizálódási folyamat antropológiai „sűrű leírását” megvalósítani. A kutatás végső szakaszában a „hibridizáció” nemzetközi és belső jogi következményeit elemzem, az el nem évülés, illetve a nemzetközi büntetőjogi normák szokásjogi fejlődésének kérdéskörére fókuszálva.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A „hibridizáció” jelenségének vizsgálata olyan új kutatási irány, amire csak az elmúlt néhány évben irányult figyelem a nemzetközi jogi szakirodalomban. Jóllehet a nemzetközi büntetőjogi tudományos munkákban az utóbbi időben divatossá vált a nemzetközi büntetőjogi normák belső jogrendszerekben való alkalmazásának kutatása, a „hibridizáció” jelenségét egyetlen szerző sem vizsgálta, általában pusztán jogalkalmazói hibának tartva azt, vagy a nemzetközi jogi normák politikai okokra visszavezethető szándékos torzításának. Ennek megfelelően tervezett kutatómunkám nem pusztán a magyar, de a nemzetközi szakirodalomban is úttörő jelentőséggel bír. Szándékaim szerint a kutatásom során a nemzetközi büntetőjogi normák „hibridizálódásával” kapcsolatos minden jelentős jogi kérdést szisztematikus vizsgálat alá veszek, és ezek eredményeit nemzetközi konferenciákon és angol és magyar nyelvű referált folyóiratokban történő közzététellel megosztom a nemzetközi tudományos közélettel. Ezt elősegíti idegen nyelvismeretem, külföldi kutatási és publikációs tapasztalataim, valamint több nemzetközi kutatói hálózatban való részvételem. A kutatómunka végeredményét angol nyelvű monográfia formájában, külföldi akadémiai kiadónál szándékozom megjelentetni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás fő célja a „hibridizáció” jelenségének vizsgálata a nemzetközi büntetőjog területén, vagyis annak elemzése, hogy milyen tényezők vezetnek a nemzetközi és belső büntetőjogi normák, különösen a nemzetközi bűncselekmények definícióinak, összeolvadásához. Erre sor kerülhet például olyan törvényhozási aktusok elfogadásával, amelyek a nemzetközi bűncselekmények definiálása során a nemzeti jogrendszerben elfogadott definíciókra is támaszkodnak, vagy büntető eljárás során bírói jogértelmezéssel, amikor a nemzetközi jogi normákat a belső jogra támaszkodva értelmezik. Erre példa a népirtás definíciójának a Genocídium egyezménynél tágabb, belső jogra támaszkodó alkalmazása. Ennek jelentős normatív hatásai lehetnek, amelyek közül a legnyilvánvalóbb egy vádlott bűnösségének megállapítása.
Feltételezésem szerint ez a jelenség jelentős mértékben megmagyarázható azzal, hogy a nemzetközi jog a belső jogrendben idegen jogként jelenik meg, ami elemezhető összehasonlító jogi módszerek alkalmazásával, elsősorban a különböző jogi kultúrákból érkező jogi transzplantáció elméletével. Ebből kiindulva kutatásom során igyekszem azonosítani azokat a meghatározó tényezőket, amelyek a nemzetközi büntetőjogi normák „hibridizálódásához” vezetnek és bemutatni, hogy ennek milyen normatív következményei lehetnek, különösen a nemzetközi bűncselekmények el nem évülése kapcsán, illetve a nemzetközi büntetőjogi szokásjog fejlődésével összefüggésben.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main aim of the planned research is to critically analyze the phenomenon of ’hybridization’, i.e. the amalgamation of international and domestic law. Such norms might appear due to unique national legislative acts blending international and national definitions of core international crimes or through judicial interpretation at domestic courts where international norms are informed by national legal concepts. I attempt to elucidate this situation by using the hypothesis that the community of international lawyers forms a “semi-autonomous social field” that has a jurisgenerative function and as such is essentially different from the community of domestic lawyers. Thus, international law can be deemed as foreign law from the perspective of the domestic lawyer. Adopting this global pluralist approach allows me to draw on comparative law jurisprudence, and examine the viability of adopting the theory of legal transplants in the context of public international law. Then I proceed to identify the main reasons why international criminal norms become “domesticated” in the internal legal order and focus on the normative ramifications of this phenomenon concentrating on the problems of statutes of limitation and the development of customary international criminal law.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The planned research aims at analyzing how international criminal norms change when they interact with a domestic legal environment and what the possible legal ramifications of this process could be. I have already engaged in preliminary research to establish the theoretical framework of the phenomenon of ”hybridization” and concluded that relying on a traditional positivistic approach will not adequately explain it. Instead, drawing on legal sociology and anthropology, I focus on the differences between the epistemic communities of international and domestic lawyers to clarify how domestic lawyers view international law as foreign law and how that in most cases lead to the adoption of an interpretive framework where domestic and international norms merge to create ”hybrid” norms. Further research is necessary to describe the actual circumstances under which ”hybridization” might take place in different jurisdictions and to examine the role of international judicial institutions, such as the International Criminal Court and the European Court of Human Rights, in this process. I will also engage in case studies, focusing on specific jurisdictions that allow me to give an anthropological ”thick description” of the conditions leading to ”hybridization”. Finally, I will examine the legal ramifications of ”hybridization” both in domestic jurisdictions and in the international legal plane concentrating on the problems of statutes of limitation and the development of customary international criminal law.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The phenomenon of ”hybridization” is a new research field in international law that has only recently been addressed in international academic literature and lacks a systematic scientific treatment. While in international criminal law the topic of the application of international criminal law in domestic law has become fashionable, no author has ever addressed the actual concept of ”hybridization”, usually explaining away the phenomenon as simple mistake by the law-applier or as an aberration due to political factors such as national bias. Consequently, my work would be pioneering not only in Hungarian but in international jurisprudence as well. I intend to systematically cover all possible legal questions concerning the ”hybridization” of international criminal law and publish the results in peer-reviewed academic journals both in English and Hungarian and present my finding at international academic conferences, taking advantage of my language skills and participation in international research networks. The final outcome of the research is expected to be published as a monograph by an international academic publisher in English.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The main aim of the planned research is to critically analyze the phenomenon of ’hybridization’, i.e. how international criminal law norms, especially international crimes, change when they interact with domestic legal systems. This might result from the adoption of legislative acts or the application of international crimes in domestic law creating a “hybrid” norm, for instance the crime of genocide is applied in a broader meaning originally envisaged by the Genocide Convention by borrowing certain elements of crimes from domestic law.
This potentially lead to profound normative consequences since the accused might be found guilty based on a broader definition of international crime. To explain this situation I assume that international law is generally deemed as foreign law from the perspective of the domestic lawyer, therefore international legal norms behave as legal transplants in the domestic legal system. Then I proceed to identify the main reasons why international criminal norms become “domesticated” in the internal legal order and focus on the normative ramifications of this phenomenon concentrating on the problems of statutes of limitation and the development of customary international criminal law.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatómunkám fő célja annak megállapítása volt, hogy milyen tényezők vezetnek a nemzetközi büntetőjogi normák tartalmának módosulásához, ún. „hibridizálódásához” a belső jogba történő implementáció során, és hogy ezek milyen következményekkel járnak. Ennek a jelenségnek az okai sokrétűek: a szakirodalomban már többen részletes vizsgálat alá vetették a nyelv, a politikai tényezők, a bíróságok jogértelmező/jogalkotó funkciójának szerepét, de ezt véleményem szerint ki kell egészíteni azzal a fontos tényezővel, amely a nemzetközi jogászok és a belső jog művelői közötti szociológiai különbség. A nemzetközi jog sajátos étosza, metodológiája és szakértői közössége olyan „fél-autonóm társadalmi mezőt” képez, amely idegen testként jelenik meg a belső jogban, így nem a belső jog részeként, hanem jogi transzplantátumként viselkedik, amelyet az összehasonlító jog módszereivel lehet vizsgálat alá venni. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlata általában elfogadja, hogy a tagállam mérlegelési jogkört gyakorolnak annak eldöntésében, hogy pontosan hogyan lehet egy nemzetközi büntetőjogi norma tartalmát megállapítani, így pedig elfogadja az egyéni eltéréseket, különösen, ha az állami gyakorlat felülvizsgálati a poszt-kommunista államokban folyó történelmi igazságtételi vitába történő beavatkozást jelentene. Ennek következménye a magyar joggyakorlatban is megfigyelhető: a 2012. évi C. tv. elfogadása előtt a magyar büntetőjogban nem létezett az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriája, a magyar bírói gyakorlat azonban a nemzetközi jogi standardoktól jelentős mértékben eltérve alkalmazta.
kutatási eredmények (angolul)
The main goal of my research was the determination of the reasons of the modification of the content of international criminal law norms, the so-called „hybridization” during their implementation to domestic law and examine its ramifications. This complex phenomenon has manifold reasons: the role of language, political conditions, the influence of courts etc. has been extensively researched in the literature. However, I submit that these reasons have to be complemented with the examination of the sociological differences between the community of domestic and international lawyers. The unique ethos, methodology and expert community of international lawyers form a „semi-autonomous social field”, which results in international law norms manifesting in domestic law as legal transplants, i.e. as rules of a different legal system, which have to be examined by comparative law methodology. The jurisprudence of the European Court of Human Rights usually treats such „hybrid” norms as international law norms and accepts that the member states possess a margin of appreciation in determining the content of international criminal law norms. Consequently, it accepts divergence from international legal standards, especially if a contrary action would result in intervening in historical justice debates in post-communist countries. This is visible in Hungarian jurisprudence as well. Before the adoption of Act C of 2012, the new Criminal Code, the category of crimes against humanity did not exist in Hungarian criminal code but was still applied in practice though differently from international standards.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113010
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hoffmann Tamás: The Perils of Judicial Construction of Identity – A Critical Analysis of the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia’s Jurisprudence on Protected Perso, Cambridge University Press, 2014
Hoffmann Tamás: Post-World War II. Hungarian Criminal Justice and International Law – The Legacy of the People’s Tribunals, Torkel Opsahl, 2014
Hoffmann Tamás: An Eternal Promise? – Three Sketches on the Universality of International Humanitarian Law, Nomos Verlag, 2015
Hoffmann Tamás: Can Asylum-seekers Be Penalized for Illegal Entry to the Country?: Some Comments on the Compatibility of the Hungarian Regulation with Article 31 of the 1951 Geneva Convention, Rixer Ádám (szerk.) Migrants and Refugees in Hungary: A Legal Perspective (Károli Gáspár Református Egyetem) pp. 95-103, 2016
Hoffmann Tamás; Chronowski Nóra; Csatlós Erzsébet: The Application of International Law in the Hungarian Legal System, Anna Wyrozumska (szerk.): Eastern Europe and Judicial Dialogue on International Law (Lodz University Press), 2016
Hoffmann Tamás: The Strength of Utopia - Book Review on Gábor Kajtár: Self-Defence Against Non-State Actors in International Law, Hungarian Yearbook of International and European Law, 2016
Hoffmann Tamás: Az emberiesség elleni bűncselekmények szabályozása a magyar jogban, Állam- és Jogtudomány, 2017




vissza »