A reciprocitás fogalmai és az érdemesség jelei  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
113208
típus K
Vezető kutató Szakadát István
magyar cím A reciprocitás fogalmai és az érdemesség jelei
Angol cím The concepts of reciprocity and the signs for deservingness
magyar kulcsszavak recoprocitás, érdemesség (rászorultság), formális modellek
angol kulcsszavak reciprocity, deservingness, formal model
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)90 %
Ortelius tudományág: Szociológia
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
Ortelius tudományág: Szociálgazdaságtan
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológia és Kommunikáció Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
résztvevők Bognár Adrienn
Janky Béla
Varga Dániel
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 3.984
FTE (kutatóév egyenérték) 1.17
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az érdemesség (rászorultság) kategóriája az egyik központi eleme a nyilvános politikai közbeszédnek, azon belül is különösen a jóléti támogatásokról szóló diskurzusnak. Ezekben a vitákban az érdemességgyel/érdemtelenséggel kapcsolatos érvelésekben gyakran támaszkodnak a reciprocitás különböző elveire. Ennek oka az, hogy az érdemesség vagy érdemtelenség minősítés kiosztása nagyban függ attól, hogy a szegénységet valamilyen külső okra (pl. szerencsétlenségre) vagy belső okra (lustaságra, nemtörődömségre) hivatkozva magyarázzák az emberek. A kutatás során egyfelől szeretnénk pontosabban megérteni, hogy a különböző reciprocitáselképzelések hogyan hatnak az érdemességgel kapcsolatos állampolgári (választói) preferenciákra, érvelésekre, aminek eredményeként továbbfejleszthetnénk az erre vonatkozó, korábbi formális modelljeinket, másfelől egy matricás módszeren alapuló empirikus felmérésben szeretnénk feltárni azokat a - verbális és vizuális - jellemzőket, amelyek az érdemesség/érdemtelenség kategóriáihoz kapcsolódnak (amiket szeretnénk elválasztani az etnikumokkal összeköthető effajta jelektől).

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Hipotézisünk szerint az érdemesség/érdemtelenség megítésélét nagy részben befolyásolhatja az, hogy ki milyen reciprocitásfogalomra támaszkodik a szegénység megítélésében. Mivel a reciprocitás különböző értelmezéseit felfoghatjuk a büntetéshez való eltérő viszonyulásokként is, a szegények érdemes vagy érdemtelen minősítése attól (is) függ, hogy az ítélkezők milyen büntetési elképzelésekkel rendelkeznek.
A kutatás alapozó szakaszában ezt a kapcsolatrendszert szeretnénk alaposan feltárni a vonatkozó szakirodalom segítségével. Azt reméljük, hogy a fogalmi tisztázások után, a kutatás második részében tovább finomíthatjuk azokat a formális modelleket, amelyeket korábban állítottunk fel a szavazói (állampolgári) preferenciák és az érdemes/érdemtelen szegénység viszonyára vonatkozóan.
A kutatás empirikus részében olyan felmérést szretnénk elvégezni matria elemzési technika segítségével, amelynek célja az lenne, hogy milyen verbális és vizuális kulcsokkal, jelekkel azonosítják az emberek a szegénységet. A vizsgálat során arra törekszünk, hogy minél pontosabban el tudjuk választani a szegénységre, illetve valamely etnikumra (elsősorban nyilván a cigányságra) utaló jeleket egymástól.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A közpolitika egyik kulcskérdése, hogy a szegénységhez kapcsolódó közösségi támogatásokat milyen érvekkel lehet védelmezni (támadni). Ha jobban megértjük, hogy ebben a vitában milyen érveket használnak, és ezeket milyen mögöttes elvek, milyen előfeltételek, gondolkozási sémák támogatják, akkor érveket szolgáltathatunk a társadalmi, politikai viták résztvevői számára, hogy milyen területeken, miért lenne érdemes változtani az érveléseikben. Ez a kérdés már a jelenben is komoly politikai viták témáját adja, és a jövőben az várható, hogy e viták intenzitása még inkább növekedni fog, ezért minden érvre szükség van, ami segítheti azt, hogy a diskurzus a racionális vita keretei között lehessen tartani. A szegénységgel kapcsolatos diskurzust moderálhatná, ha jobban megértenénk az abban használt érvrendszerek belső logikáját. Ha pontosabb képet kapunk a szegénység, érdemesség/érdemtelenség megragadására, társadalmi jelzésére leginkább használt verbális és vizuális jelekről, akkor erre a tudásra hivatkozva útmutatókat lehetne kidolgozni mind a közpolitika, mind a sajtó képviselői számára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Szerte a világban és Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a szegénység kérdése, aminek kezelésének egyik bevett módja a közösségi (állami, önkormányzati) támogatások biztosítása a rászorulók számára. A szegénység növekedésével, illetve olykor az elosztható források csökkenésével párhizamosan szükségszerűen felerősödik a vita arról, hogy kinek, milyen alapon, mekkora támogatást kell adni. A szegénység kérdése így könnyen átalakul a rászorultság, az érdemesség vagy érdemtelenség kérdéséve. A közgondolkodásban egymás mellett jelennek meg az érdemes és érdemtelen szegényekről szóló érvelések, és a megegyezés lehetőségét sok esetben az (is) gátolja, hogy a vitázó felek eltérő módon használják, értelmezik a vita kulcsfogalmait. A problémakör fogalmi elemzése segíthet abban, hogy az ilyen vitákat a lényegi kérdések felé kehessen terelni, ami növelheti a megegyezés esélyét. A viták racionális keretek között tartásához arra is szükség lehet, hogy feltárjuk azt, hogy a szegénységről szóló diskurzusban milyen módon, milyen verbális és vizuális kulcsokkal, jelekkel azonosítják a vitában résztvevők a szegényeket. E jelzésrendszer feltárása során törekedni kell arra, hogy elválaszzuk egymástól a szegénységre, illetve az etnikumra vonatkozó jeleket, mert bár köztudott, hogy a szegénység és magyarországi cigányság jelentős átfedésben van, a két jelenség fogalmilag teljesen különbözik egymástól.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project addresses ‘deservingness’ as one of the key concepts among the mental representations which shape public preferences on public policy. References to this concept can be found in some theories of psychology, sociology and economics as well. A large part of the research on policy attitudes/preferences agree that some kind of reciprocal motivations lie behind judgments on perceived beneficiaries and victims of policy measures and institutions. A particularly prominent example is the formation of attitudes/preferences on welfare assistance to the poor. Nonetheless, the public opinion on many institutions and measures with or without direct redistributive effects could be based on how individuals perceive actions and intentions of those who are affected by various policies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Our aim is twofold. First, we intend to elaborate on theories that analyze the basic reciprocal principles upon which individuals build their evaluations of actions and intentions. We suggest that there are several ways of how reciprocal strategies are formulated – each with distinct behavioral consequences. Based on the theoretical groundwork, we also try to develop our earlier models on voters’ preferences further. Second, we explore the major verbal and visual cues which tend to be perceived as signals of (un)deserving behavior. We try to distinguish direct signs of antisocial behavior from those which are rather cues for membership in stereotyped groups. We conduct survey experiments to explore causal effects. In particular, we use the vignette method, adopting photo-vignettes and video-vignettes in our surveys. Our focus is on the perception of the poor and the corresponding opinions on welfare transfers. We suppose that certain signs of material distress prime ethnic stereotypes which, in turn, lay the ground for negative attitudes towards the poor. They do so, we argue, even if a careful editorial policy omits negative stories and figures from reports about the poor.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

If we have in-depth understand of the public arguments about poverty, deservingness, if we have a formal model and a clear explanation how the concepts of reciprocity and deservingness relate to each other, we can offer much more reliable arguments for the public debate on those topics.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

All around the World and of course in Hungary as well poverty is a continuously growing social problem. Some recent theories on policy preferences point to ‘‘deservingness’’ as a key concept in voters’ minds: Individuals support policies which compensate for hardship due to bad luck, but disprefer institutions which, as they perceive, relieve distress stemming from lack of effort. We can contribute to the public debate about the poverty, deservingness related questions if we try to clarify the definitions the most important concepts within that field, and the nature of the relationship between the concepts of reciprocity and deservingness. Our second aim is to understand how the image of the poor is treated via the mass media based public channels.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A szegénység, a menekültkérdés tárgyalásában a vitázó felek gyakran eltérően értékelik az érdemesség/érdemtelenség kérdését. Ezeket a különbségeket modellezhetjük a reciprocitáselméletek területén feltárt reciprocitási elvekkel. Kutatásunk során olyan modellt dolgoztunk ki, amely a menekültvitában tapasztalható beállítódásokat a vitázó felek büntetéshez való – deontikus logikai – viszonya alapján tudja elkülöníteni. A kutatás empirikus blokkjában survey-kísérleteket végeztünk online lakossági és hallgatói mintákon. Azt vizsgáltuk, hogy miképpen befolyásolhatja médiatartalmak keretezése a menekült-politikával kapcsolatos véleményeket egy olyan időszakban, amikor téma a politikai közbeszéd középpontjában van. Kísérleteink kezelt csoportjaiba tartozó válaszadók a menekültválsághoz kapcsolódó, pozitív illetve negatív keretezésű hírtartalmakat olvastak, mielőtt a menekültekkel kapcsolatos kívánatos politikáról kérdeztük őket. Adataink azt mutatják, hogy a hírkeretezés nem gyakorolt érdemi hatást a kinyílvánított attitűdökre. 2015 végén a téma felhozatala – keretezéstől függetlenül – csökkentette a menkültek iránti szolidaritást. Kutatásunkban a menedékkérők megnevezésének hatását is vizsgáltuk. A téma szempontjából csendesebb időszakban a menekült kifejezés nagyobb szolidaritást váltott ki, mint a bevándorló kifejezés – de a ’menekültek’ kedvezőbb megítélése a ’bevándorlókkal’ szemben eltűnt a kezelt csoportokban, és nem volt észlelhető zajosabb időszakokban.
kutatási eredmények (angolul)
In the discourses on poverty or refugee crisis the question of deservingness or undeservingness is often assessed differently by the disputing parties. These differences can be interpreted by the different principles of reciprocity discovered and described in the field of theory of reciprocity. During our research, we developed a theoretical model which is able to distinguish the different attitudes in these debates based on the different attitudes to the punishment. In the empirical block of the research survey experiments were carried out on student and online population samples during 2015 and 2016. We examined how the media framing can influence the opinions on refugee policies at a time when the topic is in the centre of the political discourse. The treated groups of experiments read news content framed positively or negatively related to the refugee crisis before they were asked about the desirable policies concerning the refugees. Our data show that news framing had no real effect on the revealed attitudes. At the end of 2015, subject lineup – regardless framing - reduced the solidarity with the asylum seekers. We studied the effect of the designation of asylum seekers as well. In the quieter period the term of 'refugee' has attracted more solidarity than the term of 'immigrants' – but the favorable opinion about the 'refugees' against the 'immigrants' disappeared in the treated groups, and there was no detectable in the noisier periods.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113208
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bognár Adrien, Janky Béla: Menekült-hírek és véleményalkotás 2015 őszén: Egy médiahatás-vizsgálat első eredményei., Socio.hu, 2015(4): 136-150., 2015
Syi: A büntetéshez való viszonyról, Szociológiai Szemle, 2016, 26:2., 2016
Béla Janky: News Reports on Asylum-seekers and Public Opinion in Hungary: Findings from a Media Effect Study, nemzetközi folyóirathoz benyújtott cikk, 2016
Syi: On the four attitudes toward punishment, nemzetközi folyóirathoz beküldött cikk, 2017
Bognár Adrienn, Janky Béla: Menekültek, hírtartalmak és a közvélemény: kísérleti média-hatás vizsgálatok 2015-2016-ból, hazai folyóirathoz beküldendő cikk, 2017





 

Projekt eseményei

 
2015-12-03 14:12:07
Résztvevők változása




vissza »