A roma médiakép 1988-2015: állandó és változó diszkurzív stratégiák és reprezentációs rezsimek  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
113250
típus K
Vezető kutató Messing Vera
magyar cím A roma médiakép 1988-2015: állandó és változó diszkurzív stratégiák és reprezentációs rezsimek
Angol cím Roma media representation 1988-2015: Stability and variability of discoursive strategies
magyar kulcsszavak roma, médiakép, reprezentáció, tartalomelemzés, percepció, identitás
angol kulcsszavak Roma, media coverage, content analysis, identity, perception
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)90 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
Ortelius tudományág: Társadalomtanulmányok
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bernáth Gábor
projekt kezdete 2014-11-01
projekt vége 2017-07-31
aktuális összeg (MFt) 8.812
FTE (kutatóév egyenérték) 2.45
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás során azt kívánjuk feltárni és összegezni, hogy az elmúlt 25 évben, a médiarendszer gyökeres változásai mellett (az irányítottból a szabad, az egyetlen televízió modelljéből a változatos kereskedelmi televíziózásig, majd a növekvő jelentőségű web-es tartalmakig) milyen változások álltak be, és milyen jellegzetességek maradtak állandóak a roma közösség médiaképében. Kutatásunk azt is vizsgálja, hogy e médiaképhez hogyan viszonyulnak a roma nézők/ újságolvasók.
Jelen pályázat több célt tűz ki maga elé. Kutatásunkban egyrészt komparatív elemzést készítenénk arról, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban hogyan változott a média romákról alkotott és közvetített képe. Ennek keretében a televíziós hírműsorok romákról közvetített vizuális képét elemezzük: jellemző bemutatásokat, az abban fellelhető sztereotípiákat. Nem csupán a média romaképének jellemzőit kívánjuk vizsgálni, hanem azt is, hogy egy konkrét téma – esetünkben a bűnözés – mennyire etnicizált: vagyis milyen gyakorisággal jelennek meg romák a bűnügyi hírekben és ezek ábrázolásmódja különbözik-e és ha igen miben más bűnesetek bemutatásától.
Kutatásunk másik célja annak a politikai-társadalmi kontextusnak a feltérképezése, melyben e médiakép születik. A közelmúlt médiaképét meghatározó narratívája - ’ cigánybűnözés’ – kapcsán politikai kontextus történetileg is vizsgálni kívánjuk, vagyis azt szeretnénk feltárni, hogy e narratíva milyen politikai közegben született és él túl évtizedeken át.
Kutatásunk harmadik célja annak vizsgálata, hogy e médiaképet hogyan interpretálják a nézők és hogy a roma közönség milyen konfliktusokkal küzd meg annak érdekében, hogy identitását e médiaképpel egyeztesse.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kiinduló hipotéziseink:
1. a roma médiakép a magyar politikában és nyilvánosságban is beállt óriási változások ellenére viszonylag konstans, amit egyszerre befolyásolnak állandósult médiagyakorlatok (pl. a tényfeltáró újságírás gyengesége) és a stabil értelmezési rezsimek a befogadókban.
2. a médiaképben megfigyelhető változások nagyrészt a többségi politika által gerjesztett folymatok függvénye, semmint a roma közösségek életének lenyomata;
3. a hír média jelentősen hozzájárul a Romákról kialakított sztereotipiák fenntartásában;
4. E médiakép hatása az érintett közösség mindennapi életére számottevő
E hipotézisek mentén vizsgáljuk a Romákról bemutatott médiaképet; azt hogy egy nagyobb tematika kapcsán hogyan jelennek meg a romák a hírmédiában; azt, hogy hogyan vélekednek és éreznek a roma hírfogyasztók az általuk kialakított roma-kép kapcsán és hogy melyek az egyik meghatározó tematika - a bűnözés - történeti gyökerei.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás egy része (elsősorban az eddigi kutatási eredmények összehasonlító, longitudinális összefoglalása), ahogy eddig is, a továbbiakban még inkább kiindulópontul szolgálhat további kutatások számára. (Ilyen nagy távra visszatekintő, azonos módszertannal készült kutatási bázis egyedülálló ezen a területen nem csak Magyarországon, hanem egész Európában).
További részelemzések (kiemelten a vizuális elemzés) során egy olyan új módszertan kidolgozására teszünk kísérletet, amely a jellegzetes vizuális jelölőktől a jelentésteremtés vizuális eljárásaiig egy nagy mintákon is jól használható kutatási eszköz kifejlesztésére teszünk kísérletet.
A „cigány kriminalitás” diskurzusának feltárása a történeti elemzésen túl a médiakép diszkurzív (a politikai-, a propaganda-, a bűnüldözés és az irányított nyilvánosság által meghatározott ) leírására tesz kísérletet, amely új módszertani megközelítést is tesztel.
A fókuszcsoportok nem utolsósorban azt, az elemzésekből gyakorta kimaradó szempontot próbálják behozni az elemzésbe, hogy mit gondolnak erről a kérdésről a közvetlenül érintettek, a romák maguk.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás során azt tárjuk fel, hogy az elmúlt negyed században milyen főbb témákban és szerepekben mutatták be a roma közösségeket a legnagyobb közönséget vonzó magyarországi médiumok. A kérdésnek kiemelt jelentőséget ad, hogy a nagy arányú szegregáltság, az alacsony foglalkoztatottság miatt ritkák a média-tapasztalatokat kiegészítő, ellensúlyozó személyes tapasztalatok. Az elmúlt 20 évben végzett elemzések mellett a kutatás megmutatja, hogy milyen képi eljárásokkal erősíti/ gyengíti a média a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiákat és társadalmi távolságot; hogyan vélekednek a romák a róluk bemutatott médiaképről, valamint azt, hogy milyen politikai, közpolitikai, intézményi gyökerekre vezethető vissza a médiaképet is meghatározó roma bűnözés narratívája.
Úgy gondoljuk, hogy a romákkal kapcsolatos információk, és a roma közösség bemutatásban kiemelt jelentőséget kapó média önreflexiója is hozzájárulhat egy inkább tényeken és ismereteken, mintsem sztereotípiákon vagy előítéleteken alapuló együttéléshez.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In the proposed research we aim to investigate how - in the context of a changing media, political and social structure - the media representation of the largest ethnic minority in HUngary, the Roma/Gypsy has changed in the mainstream news media.
The present proposal aims to meet multiple objectives. Firstly, we aim to continue the series of content analyses dating back to 1988 and reveal main characteristics of the news media’s representation of Roma in 2015. In addition we aim to investigate how the image of Roma has changed since the transition. Our ambition is to go beyond the mere description of the media coverage and investigate the visual representations (stereotypes, latent meanings, manipulations) of the television news programme. In addition to analysing news items about Roma we aim to select one theme – criminality – and examine how frequently the Roma appear in crime-news, how much such news are ethnicized (or not) and differences of news on crime with Roma and non-Roma involvement.
The second aim of the proposed research is the mapping of the socio-political context in which the media image is produced. The narrative of ’Gypsy criminality’ that has been dominating the media coverage of Roma recently but has its roots back in history calls for the analysis of what political contexts made this narrative develop and survive in the past 50 years.
The third aim of the proposed research is to examine how media consumers interpret the media content and more specifically how do Roma viewers reconciliate their identity with the negative, stereotyped and biased media image.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Primary hypothesis of the proposed research:

1. the media portrayal of Roma has been relatively stable since the transition desipte the immense changes in the structures and practices of the media;
2. the important changes in the media coverage of Roma is informed primarily by political forces more than the actual everday reality of the community;
3. media through its agenda setting ability and by portraying typical images considerably contributes to the stereotypical images about the Roma minority;
4. The media portrayal of Roma has an important influence on the everday life of Roma communities, the identity formation of Roma individuals;
In line with the above hypothesis will we analyse the media image of Roma; HOw they appear in relation to a larger theme; how Roam audience feels about this image and what strategies they develope in relation to it; what are the historic - political, academic and policy - roots of the criminalization of Roma in the media.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Similarly to our former research activities a part of the research (mainly the longitudinal comparative analysis of the media coverage of Roma) will serve as a starting point to other researches. The uniqueness of the proposed research, also in a EUropean comparison, is that it adds to the collection of a series of research, which provides a 25 years' long overview of a significant social phenomenon: the media's coverage of a stigmatized and marginlized ethnic group.
The proposed research includes a methodological experiment as well: we aim to develop a methodological instrument suitable to investigate visual representation of Roma (or any other visible) minority group.
The proposed research is multilayered and multimethod: in addition to quantitative content and visual analysis we aim to take a historical perspective and reveal roots - political, academic and policy - of the most enduring narrative about Roma, namely criminality.
On the other hand the research aims to understand how the media image affects Roma people's understanding, interpretations of inter-ethnci relations in Hungary and how it influences their identities.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The research will reveal how Roma were portrayed in the news of the Hungarian print and news media in the past 25 years. Due to the increasing social and residential segregation of Roma, and their intensifying social exlcusion and marginalization, the increasing racist hatred it is especially important to understand how the media portrays members of the ethnic communities, as there are shrinking opportunities for a large part of the Hungarian population to gain indivisualized experiences about Roma. The analysis, together with research of the authors in the past 20 years is suitable to show with which practices does the media feed stereotpyical images of Roma or , conversely, which are those procedures that could resist such attitudes. The research plays special attention to the political and policy context in which the media image is produces as well as investigates how Roma feel about this - most typically negative and homogenizing - media image.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk egy több mint két évtizede tartó kutatási folyamat folytatása és bővítése azzal a céllal, hogy longitudinálisan elemezhessük a romák médiaképének állandó és változó elemeit a rendszerváltás óta, valamint magyarázzuk a médiakép sajátosságait, illetve lehetséges következményeit a romák társadalmi befogadására illetve önszerveződésére (empowerment) vonatkozóan. A komplex, szerteágazó – különböző témákat és időbeliséget áttekintő – kutatásban 5 kutatási komponenst különítettünk el: 1. a fősodrú média longitudinális tartalom-elemzése; 2. a televíziós hírek vizuális elemzése; 3. romák és más kirekesztett csoportok ábrázolása a bűnügyi hírekben; 4. a ’cigánybűnözés’ politikai és média narratívájának történeti elemzése; 5. a romák médiareprezentációjának percepciója a roma közönség körében. Ehhez adódott hozzá +1. komponensként a menekültválság médiaképének elemzése. A kutatás minden komponensét közreadtuk és ezek eredményeit egy nemzetközi folyóiratban (IF 0,7) két hazai referált szakfolyóiratban, és egy kéziratban publikáltuk, valamint öt nemzetközi és számos hazai konferencián bemutattuk. A kutatás záró-konferenciáján roma aktivistákkal és médiamunkásokkal osztottuk meg és beszéltük át a kutatás eredményeit, a lehetséges továbblépési lehetőségeket. A kutatás eredményeinek egy részéről számos hazai és néhány angol nyelvű média is tudósított.
kutatási eredmények (angolul)
Our investigation constitutes a continuation and extension of a set of researches about Roma and the media with the aim to reveal stable and changing element of the mainstream media’s image of Roma since 1990 as well as to examine its potential consequences for the social inclusion and the empowerment of Roma communities. The complex research included 5 independent but interlinked research component: 1. content analysis of mainstream media news; 2. visual analysis of television news; 3. analysis of the coverage of Roma and other marginalized groups in crime news; 4. historical discourse analysis of „Gypsy criminality”; 5. the study of the perception of news in Roma communities. In addition to these we included a further component: the analysis of the mainstream media coverage and political discourses about the refugee crisis. Results of all research components were published in an article in an international academic journal (IF 0,7), two articles in refereed Hungarian academic journals and in a manuscript. In addition we presented the research in five international conferences and numerous domestic academic and policy workshops and conferences. The final conference of the research invited Roma activists and media professionals to discuss our conclusions and the potential further steps. Some of our results were also presented to the wider public in the mainstream media.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113250
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Messing, Vera and Gábor Bernáth: Disempowered by the media: causes and consequences of the lack of media voice of Roma communities, Identities: Global Studies in Culture and Power, 2017
Bernáth Gábor, Messing Vera: Romákkal beszélgetve a médiáról. Ellenállni a hatalom értelmezésének, socio.hu, 2017
Messing, Vera: Causes and consequences of the lack of media voice of Roma, Inside the Struggle: The US Civil Rights Movement and the European Roma Rights Crisis., 2015
Messing, Vera: Differentiation in the making: the role of education and the media in constructing the ethnic "other" for Roma in HUngary, 4th International Conference of Ethnography and Education. (CIEYE) Barcelona, 2017
Messing, Vera: Security threat of humanitarian crisis? Coverage of three iconic events of the refugee crisis by the Hungarian and Austrian media, European Communication Research Association (ECREA) Conference: Migration and the Media. Prague, 2016
Messing, Vera and Gábor Bernáth: Disempowered by the media: lack of media standing of Roma communities. Causes and consequences, Association of the Study of Nationalities Yearly Congress: Nationalist Responses to Economic and Political Crises, 2014
Messing Vera: Változás és állandóság. A romák médiaképe 1993-2015, Roma médiakép kutatás zárókonferenciája, 2017
Bernáth Gábor: Roma-kép és reprezentációs rezsimek: ábrázolási hagyományok, láthatóság, önreprezentáció, Rina médiakép kutatás zárókonferneciája, 2017
Messing Vera és Bernáth Gábor: Security threat or humanitarian crisis? Coverage of the refugee crisis by the media., Workshop : The migration crisis and Central European Prog, 2017
Messing, Vera: Refugee crisis in the media, Center for Policy Studies, CEU, 2016
Bernáth Gábor and Messing, Vera: Bedarálva. A menekültekkel kapcsolatos kormányzati kampány és a tőle független megszólalás terepei., Médiakutató, 2015
Messing, Vera: Dismepowerd by the media: Causes and Consequences of the Lack of Media Voice of Roma Communities, Challenging Romaphobia Symposium. University of Brighton, 2015
Bernáth Gábor and Messing, Vera: Bedarálva. A menekültekkel kapcsolatos kormányzati kampány és a tőle független megszólalás terepei., Globális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok. MTA 16-17 november, 2015., 2015
Messing, Vera: Disempowered by the Media: Causes and Consequences of the Lack of Media Voice of Roma Communities, Challanging Romaphobia Symposium, 2015
Messing, Vera: Sztereotípiák és migránsok megjelenése a médiában, média szerepe a bevándolrók inegrációjában, Menedék Egyesület, 2014
Bernáth Gábor: Kacsintós játék: a rendőrség, a politika és propaganda gyarkolata a "cigánybűnözés" államszocialista (újrahasznosítása), working paper, 2016





 

Projekt eseményei

 
2014-08-07 08:26:19
Résztvevők változása




vissza »