A táppénz ösztönzési hatásának vizsgálata - egy kelet-európai "természetes kísérlet" elemzése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
113253
típus PD
Vezető kutató Csillag Márton
magyar cím A táppénz ösztönzési hatásának vizsgálata - egy kelet-európai "természetes kísérlet" elemzése
Angol cím The Incentive Effects of Sickness Absence Compensation - Analysis of a "Natural Experiment" in Eastern Europe
magyar kulcsszavak táppénz, ösztönzési hatás, természetes kísérlet
angol kulcsszavak sickness absence compensation, incentive effects, natural experiment
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Munkaerőpiaci gazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft.
projekt kezdete 2014-12-01
projekt vége 2015-12-31
aktuális összeg (MFt) 5.511
FTE (kutatóév egyenérték) 0.87
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás során – egy közelmúltbeli szabályozás-változást kihasználva – a kötelező egészség-biztosítási rendszer munkaösztönző hatásait vizsgáljuk. Több európai országhoz hasonlóan a magyar táppénz összege is a keresőképtelenné válás előtti átlagjövedelem lineáris függvénye. 2011-ben a táppénz összegének felső határát a minimálbér négyszereséről a kétszeresére csökkentették, de a helyettesítési ráta (a táppénzes időszak alatt járó pénzösszeg és a korábbi munkajövedelem aránya) nem változott. A szabályozás-változás ezért egy olyan „természetes kísérletként” fogható fel, amely során a magasabb jövedelműek számára a helyettesítési ráta lecsökkent, azonban az alacsonyabb jövedelműeket nem érintette a változás. Ez lehetővé teszi annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy a táppénz relatív szintje milyen hatással van a keresőképtelen állományban töltött időszak hosszára. A kérdés vizsgálatához egy, a különbségek különbsége elvén alapuló módszert alkalmazunk és az MTA-KTI által rendelkezésünkre bocsájtott, egyéni szintű adminisztratív panel adatbázist használunk fel, amely a dolgozók 2008-2012 közötti munkatörténetéről tartalmaz információkat. A betegállományban töltött napok számán túl a táppénzplafon-változás egészségi indikátorokra (egészségi ellátórendszer igénybe vétele) kifejtett hatását is megvizsgáljuk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás során egy klasszikus munkagazdaságtani kérdésre keressük empirikus módszerekkel a választ, miszerint hogyan reagálnak az egyének a munkán kívüli juttatások ösztönzőire. Fő kutatási kérdéseink a következők: hogyan változik a betegállományban töltött napok száma a táppénz relatív szintjének változásának hatására? Amennyiben az alacsonyabb összegű táppénz a betegállományban töltött napok számának csökkenésével jár, ez az indokolatlan igénybevétel csökkenésének vagy a nem teljes egészségben végzett munkanapok számának növekedésének tudható be?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Tudományos szempontból két fontos vetülete van kutatási témánknak. Egyrészt, az egészségbiztosítási rendszerek ösztönzési hatásait vizsgáló empirikus tanulmányok nagy része nyugat-európai, fejlett jóléti államokban felvett adatokat használ fel, ahol a viszonylag magas helyettesítési rátában bekövetkezett kismértékű változások mentek végbe. Ezzel szemben mi egy olyan szabályozás-változást vizsgálunk, amely során az európai viszonylatban is eleve alacsony effektív helyettesítési rátában egy nagyobb csökkenés következett be a magasabb jövedelmű dolgozók számára. Másrészt, korábbi empirikus tanulmányokkal ellentétben rendelkezünk egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos igénybevételi adatokkal is, ezért a munkakínálati hatások mellett a szabályozás-változás egészségi állapotra kifejtett hatását is becsülni tudjuk.
Kutatásunk eredményei a szakpolitika-alkotás szempontjából is relevánsak lehetnek, mivel – tudomásunk szerint – az elmúlt időszak táppénzszabályozásának változásait követte kiterjedt ex post értékelés. A projekt során megbecsüljük, a 2011-es szabályozás-változás milyen rövid távú megtakarításokkal járt a költségvetés számára. Emellett, becsléseinkre alapozva szimulálni tudjuk azt az optimális táppénz-szintet, amely mellett minimálisra csökkenthető az indokolatlan igénybevétel szintje, azonban nem jár együtt olyan hosszú távú egészségromlással, ami a teljes felépülés előtti munkába való visszatérés eredményeként kialakulhat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A projekt során azt vizsgáljuk, milyen hatással járt a 2011-es táppénzplafon-csökkentés a betegállományban töltött időszak hosszára. A kutatásban statisztikai-ökonometriai módszerek és egy nagyméretű adatbázis segítségével megbecsüljük, hogy a táppénz maximális összegének megfeleződésének hatására lecsökkent-e a keresőképtelen napok száma (és ha igen, mennyivel), azaz van-e összefüggés a kötelező egészségbiztosítási rendszer nagylelkűsége és a ledolgozott munkanapok száma között. A táppénzes időszak hossza mellett az egészségügyi ellátórendszer igénybevételére kifejtett hatást is megvizsgáljuk, így választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy a szabályozás-változás hatására mennyiben beszélhetünk az „indokolatlan” táppénzes esetek lecsökkenéséről, valamint mennyiben a nem teljes egészségben végzett munkavégzés gyakoribbá válásáról.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In this project, we examine the incentive effects of sickness absence compensation, relying on a recent policy change in Hungary. Similarly to other European countries, the compensation during a long-term sickness absence spell is a stepwise linear function of previous earnings. In 2011, the maximum benefit level was cut to half the previous level, but the replacement rate was unchanged. This “natural experiment” reduced the replacement rate of high earners, but did not affect the incentives of medium-wage employees, which provides a unique opportunity to identify the effect of benefit levels on the days spent on sickness absence. We use a difference-in-difference type methodology, and rely on a linked administrative individual level panel dataset that includes information on employees’ labour market histories for the period 2008-2012. In addition to estimating the responsiveness of sick absences to benefits, we will use data on the usage of health care services to provide some circumstantial evidence on the effect of benefit cuts on health.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

We aim to answer a classic empirical question in labour economics: how do workers respond to incentives provided by out-of-work benefits? More specifically, we seek to estimate the responsiveness of days spent on long-term sickness absence to sickness compensation. Furthermore, if a reduction in sickness compensation leads to fewer absence days, is this due to a decrease in shirking or an increase in “presenteeism”?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

From a scientific point of view, our project is significant in two respects. First of all, since most of the previous studies evaluating the incentive effects of sickness absence compensation used data from advanced industrial societies where policy changes only lead to small movements in generally high replacement rates. Here, we estimate the impact of a large decrease in the effective replacement rate from a level that is lower than in most European countries. Second, unlike most previous research, we are able to estimate the impact of the policy change on the usage of public health care services, and hence can also provide some preliminary whether besides potentially reducing unjustified absences, the reforms might have lead to undesirable long-term health consequences.
Our project is also relevant from policymakers’ perspective since – to our knowledge - there have been no ex post evaluations of the impact of the recent changes in long-term sickness absence compensation in Hungary. First, we will be able to provide an estimate of the short-term savings to the public budget due to the reforms. Second, based on our estimates, one can simulate the “optimal level of benefits”: one that deters shirking behaviour, but without the cost of having employees return to work before full recovery from their ailments.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In this project, we examine the effect of the halving of the maximum of long-term sickness absence compensation that happened in 2011 in Hungary on sickness absence days. Our research uses statistical methods and a large dataset to estimate how employees respond in terms of the time spent on sickness absence to a reduction in the generosity of sickness compensation. By contrasting the effect of the policy change on sickness absence days with the usage of public health services, we would also like to shed some light on whether the policy change reduced unjustified absences.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunkban megvizsgáltuk, hogyan változott a táppénzt igénybe vevők aránya és a táppénzen töltött napok száma a 2011-ben bekövetkezett táppénz-plafon csökkentés hatására. Mivel ekkor a táppénz maximális napi összegét a felére csökkentették, egy jól körülhatárolható, magas keresettel rendelkező csoport számára jelentősen emelkedtek a gazdasági ösztönzők a munkába visszatérésre, míg az alacsonyabb keresetűeket nem érintette a változás. Erre a “természetes kísérletre” támaszkodva, a különbségek különbsége módszerre építve becsültük meg a szabályozás-változás rövid távú hatását. Tanulmányunkban az ONYF és az OEP által szolgáltatott adatbázisokból, a 25 és 55 éves kor közötti, legalább két év biztosítási jogviszonnyal rendelkező, magas keresetű férfiak mintáját elemeztük. Eredményeink arról tanúskodnak, hogy azok körében, akiknek a napi táppénz-összege a korábbi felére csökkent, a táppénzt igénybe vevők aránya csekély mértékben, míg a táppénzen töltött napok száma jelentősen esett. Számításaink szerint a táppénzen töltött napok számának a táppénz összeg csökkentés alapján mért rugalmassága 0,8. Ugyanakkor jelentős eltéréseket is találtunk a korcsoportok és egy egészségi állapot proxy alapján képzett csoportok viselkedése között. Az idősebbek és a rosszabb egészségi állapotban lévők érzékenyebben reagálnak a táppénz összegére, s ezen csoportok körében jelentős mértékben csökkent a táppénzen töltött napok száma.
kutatási eredmények (angolul)
This research project examined the incidence and the number of days spent on sick leave following the halving of the maximum sick benefit provided by statutory health insurance in Hungary. This policy change in 2011 sharply decreased benefits for a large group of high earners, while leaving the incentive to claim sickness benefits unchanged for lower earners, providing us with a “quasi-experimental” setup to identify the incentives effect of sickness benefits. We used a difference-in-difference type methodology to evaluate the short-term effect of the reform. We relied on high-quality administrative data and analysed a sample comprised of prime-age male employees with high earnings and stable employment. Our results show that while the incidence of sick leaves decreased only moderately, the number of days spent on sick leave fell substantially for those experiencing the full halving of benefits. Estimating the response of the number of sick days with respect to the fall in sickness benefits, we find a significant elasticity of 0.8. We found considerable heterogeneity in the behavioural response, with older and those predicted in poor health showing a large reduction in length of sick leave.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113253
döntés eredménye
igen




vissza »