Az osztrák-magyar népszámlálások tudomány- és társadalomtörténete  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
113529
típus PUB-F
Vezető kutató Horváth Gergely Krisztián
magyar cím Az osztrák-magyar népszámlálások tudomány- és társadalomtörténete
Angol cím The social history of the Austro-Hungarian censuses
magyar kulcsszavak népszámlálás, foglalkozásstatisztika, társadalomtörténet
angol kulcsszavak censuses, occupational statistics, social history
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Szociológia
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Statisztika
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Balassi Kiadó
résztvevők Tóth Zoltán
projekt kezdete 2014-08-01
projekt vége 2015-12-31
aktuális összeg (MFt) 1.600
FTE (kutatóév egyenérték) 0.13
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A monográfia három forráscsoport feldolgozására épül: a magyarországi népszámlálások forrásanyagára, a nem népszámlálási statisztikai névjegyzékekre és egyéb foglalkozásneveket tartalmazó listákra (pl. kézi- és jogkönyvek, foglalkozási szótárak). A három forráscsoport elemzésének fő célkitűzése a magyarországi népszámlálások kétszáz éves sorozatának derekán, a 19–20. század fordulóján született, fejlett polgári társadalomstatisztika gerincét alkotó foglalkozásstatisztikai rendszer mint társadalmi szemlélet- és beszédmód kialakulásának társadalomtörténeti szempontú rekonstrukciója. A monográfia két nagy fejezetre oszlik. Az elsőben a hosszútávon érvényesülő, szinte magától értetődő hatásokat veszem számba (az egész népesség összeírásának igénye, a központosító, ún. modern, katonai fiskális állam egyeduralmi törekvése és merkantil ipartámogató politikájának öröksége). A másodikban a foglalkozásstatisztikai osztályozási rendszerek alakulását vizsgálom a Mária Terézia kori rendi összeírásoktól a 20. század első feléig. A kötet digitális függelékében a vizsgált korszak legfontosabb foglalkozási névjegyzékeiből összeállított (összesen 32055 tételből álló), háromnyelvű foglalkozási listát közlök.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Feltételezésem szerint a fejlett polgári társadalomstatisztika hosszabb, legalább 150 éves időszak politikai, eszmetörténeti és statisztikai kérdéseit görgeti magával. A magyar történeti statisztikai kutatásokban mindig is természetes volt, hogy a magyar vonatkozásokat együtt vizsgálták az osztrák szálakkal. Munkámban ezt a hagyományt folytatom, figyelembe véve azonban azt is, hogy a magyar hivatalos statisztika alapítása idején a társadalomstatisztika alakulására előbbinél erőteljesen hatott a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus, amely abban az időben közelebb állt a magyar statisztikai gondolkodás liberális hagyományaihoz. Bemutatom mindazon kérdéseket is, amelyek a hazai társadalomstatisztika mint társadalomfogalmaink kialakításának döntő fontosságú műhelyével kapcsolatban felmerülhetnek. Forrásaim nem elsősorban a népszámlálások adatai, sokkal inkább a számok tartalmát meghatározó szöveges háttéranyagok. A problémát a népszámlálási foglalkozási-társadalmi kategóriák rendszerének, időbeli sorozatainak, továbbá osztrák és magyar változatainak nyomon követése révén közelítettem meg.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Igazolható tehát, hogy a 19. század végéig kialakult fejlett polgári statisztika idejére az egyén polgári jogi állása évszázados folyamat eredménye. II. József rendeleteitől az osztrák polgári törvénykönyvön (1811), a reformkori törvényeken, az 1848-as és 1867-es törvényeken keresztül a teljes tulajdoni és szabad rendelkezési jogokat kimondó 1871. évi 53. törvényig, valamint a zsidó vallás törvényesen bevett vallássá emelését és a vallás szabad gyakorlatát kimondó 1895. évi 42.. és 43. törvényig. Mindez ellentmondások közepette zajlik le, ami kivált az általános választójog megszületésének elmaradásában ölt testet a polgári liberális korszakban, valamint a felekezeti ellentéteknek éppen a liberális törvénykezéssel szembeni kiéleződésében. Tehát éppen a rendi viszonyok folyamatos jelenléte volt az, ami a századvég polgári közvéleményét minden ún. feudális megnyilvánulással szemben elutasítóvá tette, akkor is, amikor ezek a feudális jegyek már régen az új polgári társadalom feszültségeit hordozó hierarchiák voltak. A századvégi liberális statisztika ezeket a feszültségekkel terhes hierarchiákat tagadta meg minden formájában. A társadalomstatisztika azonban csak 1881-ig lezajlott differenciálódása után jutott abba a helyzetbe, hogy a munkamegosztás elvont rendszerének megfelelő foglalkozási rendszer szerint osztályozza a népességet. Az Ausztriában 1880-ban, Magyarországon 1891-ben bevezetett klasszifikációs rendszer egyik legfontosabb újítása a foglalkozási viszony tengelyének bevezetése volt, amivel az 1869-ben a gazdasági ágazatokat még tulajdonviszony szerint hierarchikusan tagoló rangsort feloldották. A tulajdonosi, ill. birtokosi státus a foglalkozási viszonyban az üzemen – értsd a termelőüzemként elképzelt társadalmon – belüli munkamegosztás egyik posztjává szelídült. A jogi szemléletű statisztikusokat itt már a második polgári, Keleti Károlyt követő, Jekelfalussyék, Ausztriában Inama-Sternegg által képviselt közgazdasági szemléletű, az iparstatisztika megalapozásán dolgozó generáció váltotta fel. A foglalkozási viszony tengelye mégis világos kifejezője lett a tulajdonviszonyokból és a foglalkozási ágakban hagyományozódó státuselemekből kialakult új osztályhierarchiának.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A monográfia 19-20. századi foglalkozásneveket tartalmazó források (népszámlálások forrásanyaga, nem népszámlálási statisztikai névjegyzékek és egyéb foglalkozásneveket tartalmazó listák, pl. foglalkozási szótárak) elemzését végzi el. A fő célkitűzés a magyarországi népszámlálások kétszáz éves sorozatának derekán, a 19–20. század fordulóján született, fejlett polgári társadalomstatisztika gerincét alkotó foglalkozásstatisztikai rendszer mint társadalmi szemlélet- és beszédmód kialakulásának társadalomtörténeti szempontú rekonstrukciója. A monográfia két nagy fejezetre oszlik. Az első a hosszútávon érvényesülő, szinte magától értetődő hatásokat veszi számba (az egész népesség összeírásának igénye, a központosító, ún. modern, katonai fiskális állam egyeduralmi törekvése és merkantil ipartámogató politikájának öröksége). A második a foglalkozásstatisztikai osztályozási rendszerek alakulását vizsgálja a Mária Terézia kori rendi összeírásoktól a 20. század első feléig. A kötetet digitális függelék egészíti ki, amely a legfontosabb vizsgált foglalkozási névjegyzékekből összeállított, összesen 32055 tételből álló, magyar német és latin nyelvű foglalkozási listát tartalmaz.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

A monográfia három forráscsoport feldolgozására épül: a magyarországi népszámlálások forrásanyagára, a nem népszámlálási statisztikai névjegyzékekre és egyéb foglalkozásneveket tartalmazó listákra (pl. kézi- és jogkönyvek, foglalkozási szótárak). A három forráscsoport elemzésének fő célkitűzése a magyarországi népszámlálások kétszáz éves sorozatának derekán, a 19–20. század fordulóján született, fejlett polgári társadalomstatisztika gerincét alkotó foglalkozásstatisztikai rendszer mint társadalmi szemlélet- és beszédmód kialakulásának társadalomtörténeti szempontú rekonstrukciója. A monográfia két nagy fejezetre oszlik. Az elsőben a hosszútávon érvényesülő, szinte magától értetődő hatásokat veszem számba (az egész népesség összeírásának igénye, a központosító, ún. modern, katonai fiskális állam egyeduralmi törekvése és merkantil ipartámogató politikájának öröksége). A másodikban a foglalkozásstatisztikai osztályozási rendszerek alakulását vizsgálom a Mária Terézia kori rendi összeírásoktól a 20. század első feléig. A kötet digitális függelékében a vizsgált korszak legfontosabb foglalkozási névjegyzékeiből összeállított (összesen 32055 tételből álló), három nyelvű foglalkozási listát közlök.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Feltételezésem szerint a fejlett polgári társadalomstatisztika hosszabb, legalább 150 éves időszak politikai, eszmetörténeti és statisztikai kérdéseit görgeti magával. A magyar történeti statisztikai kutatásokban mindig is természetes volt, hogy a magyar vonatkozásokat együtt vizsgálták az osztrák szálakkal. Munkámban ezt a hagyományt folytatom, figyelembe véve azonban azt is, hogy a magyar hivatalos statisztika alapítása idején a társadalomstatisztika alakulására előbbinél erőteljesen hatott a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus, amely abban az időben közelebb állt a magyar statisztikai gondolkodás liberális hagyományaihoz. Bemutatom mindazon kérdéseket is, amelyek a hazai társadalomstatisztika mint társadalomfogalmaink kialakításának döntő fontosságú műhelyével kapcsolatban felmerülhetnek. Forrásaim nem elsősorban a népszámlálások adatai, sokkal inkább a számok tartalmát meghatározó szöveges háttéranyagok. A problémát a népszámlálási foglalkozási-társadalmi kategóriák rendszerének, időbeli sorozatainak, továbbá osztrák és magyar változatainak nyomon követése révén közelítettem meg.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Igazolható tehát, hogy a 19. század végéig kialakult fejlett polgári statisztika idejére az egyén polgári jogi állása évszázados folyamat eredménye. II. József rendeleteitől az osztrák polgári törvénykönyvön (1811), a reformkori törvényeken, az 1848-as és 1867-es törvényeken keresztül a teljes tulajdoni és szabad rendelkezési jogokat kimondó 1871. évi 53. törvényig, valamint a zsidó vallás törvényesen bevett vallássá emelését és a vallás szabad gyakorlatát kimondó 1895. évi 42.. és 43. törvényig. Mindez ellentmondások közepette zajlik le, ami kivált az általános választójog megszületésének elmaradásában ölt testet a polgári liberális korszakban, valamint a felekezeti ellentéteknek éppen a liberális törvénykezéssel szembeni kiéleződésében. Tehát éppen a rendi viszonyok folyamatos jelenléte volt az, ami a századvég polgári közvéleményét minden ún. feudális megnyilvánulással szemben elutasítóvá tette, akkor is, amikor ezek a feudális jegyek már régen az új polgári társadalom feszültségeit hordozó hierarchiák voltak. A századvégi liberális statisztika ezeket a feszültségekkel terhes hierarchiákat tagadta meg minden formájában. A társadalomstatisztika azonban csak 1881-ig lezajlott differenciálódása után jutott abba a helyzetbe, hogy a munkamegosztás elvont rendszerének megfelelő foglalkozási rendszer szerint osztályozza a népességet. Az Ausztriában 1880-ban, Magyarországon 1891-ben bevezetett klasszifikációs rendszer egyik legfontosabb újítása a foglalkozási viszony tengelyének bevezetése volt, amivel az 1869-ben a gazdasági ágazatokat még tulajdonviszony szerint hierarchikusan tagoló rangsort feloldották. A tulajdonosi, ill. birtokosi státus a foglalkozási viszonyban az üzemen – értsd a termelőüzemként elképzelt társadalmon – belüli munkamegosztás egyik posztjává szelídült. A jogi szemléletű statisztikusokat itt már a második polgári, Keleti Károlyt követő, Jekelfalussyék, Ausztriában Inama-Sternegg által képviselt közgazdasági szemléletű, az iparstatisztika megalapozásán dolgozó generáció váltotta fel. A foglalkozási viszony tengelye mégis világos kifejezője lett a tulajdonviszonyokból és a foglalkozási ágakban hagyományozódó státuselemekből kialakult új osztályhierarchiának.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

A monográfia 19-20. századi foglalkozásneveket tartalmazó források (népszámlálások forrásanyaga, nem népszámlálási statisztikai névjegyzékek és egyéb foglalkozásneveket tartalmazó listák, pl. foglalkozási szótárak) elemzését végzi el. A fő célkitűzés a magyarországi népszámlálások kétszáz éves sorozatának derekán, a 19–20. század fordulóján született, fejlett polgári társadalomstatisztika gerincét alkotó foglalkozásstatisztikai rendszer mint társadalmi szemlélet- és beszédmód kialakulásának társadalomtörténeti szempontú rekonstrukciója. A monográfia két nagy fejezetre oszlik. Az első a hosszútávon érvényesülő, szinte magától értetődő hatásokat veszi számba (az egész népesség összeírásának igénye, a központosító, ún. modern, katonai fiskális állam egyeduralmi törekvése és merkantil ipartámogató politikájának öröksége). A második a foglalkozásstatisztikai osztályozási rendszerek alakulását vizsgálja a Mária Terézia kori rendi összeírásoktól a 20. század első feléig. A kötetet digitális függelék egészíti ki, amely a legfontosabb vizsgált foglalkozási névjegyzékekből összeállított, összesen 32055 tételből álló, magyar német és latin nyelvű foglalkozási listát tartalmaz.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kötet a Balassi Kiadó gondozásában 2015 novemberében megjelent. A kötetet eljuttattuk: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Könyvtára Szeged, Somogyi Megyei Könyvtár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Szekfű Gyula Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Könyvtár Debreceni Eegyetem BTK Tört. Int. Könyvtár Pécs Központi Egyetemi Könyvtár Miskolci Egyetem BTK Könyvtár
kutatási eredmények (angolul)
A kötet a Balassi Kiadó gondozásában 2015 novemberében megjelent. A kötetet eljuttattuk: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Könyvtára Szeged, Somogyi Megyei Könyvtár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Szekfű Gyula Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Könyvtár Debreceni Eegyetem BTK Tört. Int. Könyvtár Pécs Központi Egyetemi Könyvtár Miskolci Egyetem BTK Könyvtár
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113529
döntés eredménye
igen





 

Projekt eseményei

 
2015-06-19 14:26:21
Résztvevők változása
2015-06-10 15:54:08
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Tóth Zoltán
Új vezető kutató: Horváth Gergely Krisztián

A vezető kutató váltás indoka: Tóth Zoltán elhalálozott




vissza »