 |
Látók, tündérek, táltosok. A természetfeletti kommunikáció Közép-Kelet-Európában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
114530 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Pócs Éva |
| magyar cím |
Látók, tündérek, táltosok. A természetfeletti kommunikáció Közép-Kelet-Európában |
| Angol cím |
Seers, fairies, táltos. Supernatural communication in Central Eastern Europe |
| magyar kulcsszavak |
természetfeletti kommunikáció látók tündérek táltosok |
| angol kulcsszavak |
supernatural communication seer fairy táltos |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz | | Vallástudomány/Hittudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Balassi Kiadó |
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2016-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
1.600 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Könyvem témája a természetfeletti kommunikáció kérdéseinek elméleti és fenomenológiai áttekintése. Elsősorban magyar és más közép-kelet-európai esettanulmányokból kiindulva adok áttekintést az európai kommunikáció-típusokról (keresztény látók, samanizmus, megszállottság, médiumizmus, a “kettős lények” – mora és werwolf típus – kommunikációja, stb.), bemutatom az újkorban élő formákat a kutatási modell és az élő gyakorlat kettősségében és egymással való összefüggéseikben. Könyvemben e jelenségeket elsősorban magyar és közép-kelet-európai kontextusukban kívánom vizsgálni, tehát a magyar nyelvterületen és közvetlen nyelvszomszédainknál ismert jelenségek bemutatása jelenti a kötet központi részét: ebben a látók és kommunikációs technikáik különböző típusait részletes esettanulmányokban mutatom be. A bemutatás és elemzés gerincét a látók, varázslók köré fűződő hiedelem- és rituskomplexumok vizsgálata adja (milyen testi-lelki kondiciók alapján, milyen isten- és szellemvilággal, milyen túlvilágokkal kommunikálnak). Ezen a rendszeren belül rajzolódnak ki a látók különböző közösségi szerepei (keresztény vizionáló, idővarázsló, kincslátó, halottlátó, stb.). Vizsgálom továbbá a kommunikációs technikák alapját képező lélekképzeteket, a „szabad lélek” sajátos európai megjelenési formáit és kapcsolatait a „kettős lények” különböző konstellációival. A természetfeletti kommunikáció típusainak bemutatása után megkísérlem ezek összefoglaló értelmezését.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Univerzális mentális tapasztalatokról és technikákról van szó, amelyek múltbeli szerepe igen nagy volt Európa elit és népi kultúráiban egyaránt, de mindezideig nem tárgyalták őket együttesen, teljes komplexitásukban, hanem – történészek, vallástörténészek és folkloristák egyaránt – csakis változatos egyéni nézőpontokból megközelítve, egymástól függetlenül vizsgálták őket. Elemzésem során a következő kérdéseket teszem fel: a bemutatott típusok önálló rendszerek-e vagy archaikus, egyetemes kommunikációs rendszerek helyi, kereszténnyé vált változatai; milyen kapcsolatban vannak egymással; hogyan fuzionáltak a keresztény technikákkal, illetve a boszorkánysággal; hogyan értelmezhető a boszorkányság mint kommunikációs rendszer; hogyan definiálhatók egymáshoz képest az ún. európai samanizmus, valamint a megszállottság illetve a kettős lényekkel kapcsolatos archaikus kommunikációs technikák. Választ kell adnom a magyar kutatás kereszténység előtti magyar samanizmussal, illetve ennek folklorisztikus maradványaival kapcsolatos kérdéseire is: létetezik-e a magyar kultúrában ez a kutatás által mintegy két évszázada feltételezett keleti, ősvallási örökség.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A munka legfontosabb kutatási eredményei a következők. Megállapítást nyert a bemutatott mentális technikák egyetemessége, az alapvonások térben-időben általános európai jelenléte. A technikáknak illetve a látókat övező mitológiáknak, hiedelmeknek is (elsősorban a túlvilág, a másvilágra jutás, az átváltozások szimbolikájára vonatkozóan) sok közös vonása van. Nem emelhetők ki a rendszerek egyes jelenségei (pl. a transz, a fizikai testtől elszakadó spirituális hasonmás, a megszállás egy szellemlény által, az alakváltoztatás vagy a lélekutazás), mint valamely rendszer meghatározó jellemzői, mert általános, az emberi pszichében gyökerező sajátságokról és érzékelési technikákról van szó, amelyek ugyanúgy jelen vannak a keresztény vizionálók gyakorlatában, mint a kereszténység előtti, archaikus kommunikációs rendszerekben. Közös vonásaik ellenére nem minősítem ezeket egyetlen kommunikációs szisztémaként “az” európai samanizmusnak, de nem értek egyet a “megszállottság kontra samanizmus” kutatási paradigmával sem. (És a megállapítható keresztényiesedési folyamatok ellenére sem tekintem őket egymásból fejlődött rendszereknek). Javaslom a samanizmus terminus fenntartását eredeti alkalmazási területére, az eredetileg vadászkultúrákhoz kötődő eurázsiai samanizmusra (a megszállottság terminust sem volna helyes mindenre kiterjeszteni, amit eddig samanizmusnak neveztünk). Európa keresztény agrártársadalmaiban célszerűbb lenne egyszerűen természetfeletti kommunikációról és annak különböző típusú megnyilvánulásairól beszélni. További tanulság: az eddig számon tartott samanisztikus és megszállottsággal kapcsolatos rendszereken kívül a kettős lények rendszereit is számon kell tartanunk mint kommunikációs rendszereket. Új fényben látom a boszorkányságnak és samanizmusnak az európai kutatásban különbözőképpen exponált viszonyát, könyvemben pontról-pontra módosítom ó-európai samanisztikus szubsztrátumra vonatkozó elméleteiket. Választ adok a magyar kutatás kereszténység előtti magyar samanizmussal, illetve ennek folklorisztikus maradványaival kapcsolatos kérdéseire is: létetezik-e a magyar kultúrában ez a kutatás által mintegy két évszázada feltételezett keleti, ősvallási örökség.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Könyvem témája a természetfeletti kommunikáció kérdéseinek elméleti és fenomenológiai áttekintése. Elsősorban magyar és más közép-kelet-európai esettanulmányokból kiindulva adok áttekintést az európai kommunikáció-típusokról (keresztény látók, samanizmus, megszállottság, médiumizmus, a “kettős lények” – mora és werwolf típus – kommunikációja, stb.), bemutatom az újkorban élő formákat a kutatási modell és az élő gyakorlat kettősségében és egymással való összefüggéseikben.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
I aim to offer phenomenological and theoretical enquiry concerning typical concepts, actors, situations and communicational techniques related to communication with the supernatural. Inspired by more recent research by myself and other scholars as well as by new data, I am getting ready to write a summary work in which I wish to expand, modify and refine my earlier claims. It also appears important to compare the results of scattered research that contradict each other and thus to make a summary survey of the various communicational systems and the worlds of the related seers, magicians, cunning men and their variants blended with various other systems, such as witchcraft, or related to the Christian cult of saints and Christian visions: latter day examples of witches, witch-doctors, holy seers, Christian visionaries, in other words the presently surviving forms of communication with the supernatural within the duality of research models and living practice. Besides offering conceptual definitions of these systems it is also important to examine their validity and their relationship to each other. I also examine the notions of the soul which form the basis of these communication techniques, the particular European forms of the ‘free soul’ and their connections with the different constellations of ‘double beings’. I examine Hungarian and wider Central and Eastern European systems of these phenomena, as well as their connections with European systems.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
What the work addresses are universal mental experiences and related techniques which played a significant role in the elite and popular cultures of Europe alike but have not, to date, been studied in a systemic approach and in their entire complexity. This work will focus on the connections between the subjects treated separately by historians, historians of religion and folklore researchers, on the connections between early modern historical sources and modern folklore material, as well as the changes over time and variations over space. Taking advantage of my relatively deeper familiarity with the local material, examining the Hungarian speaking areas and their Central and Eastern European neighbours forms the central corpus of the book complete with detailed case studies which present various types of seers, their communication techniques and community aspects. The problematic addressed in the interpretation unfolds along the following questions: do the presented types constitute an independent system; how do they relate to each other; what are the local variants of archaic universal communication systems and how are these integrated into Christianity; was there ever a unique Hungarian shamanism; how can we reinterpret connections between ‘shamanism’ and witchcraft and rethink the origin of Witches’ Sabbath.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
What I do attempt, besides offering in-depth case studies, is to give a more general European survey without highlighting any of the complexes as against the others on the basis of pre-conceptions which would declare them ‘shamanistic’, ‘Old European’, ancient Slavic or ancient Hungarian. After presenting the types of supernatural communication I shall attempt a summary interpretation of these. In this I shall be seeking to answer the following questions: do these types constitute independent systems or are they local, Christianised variants of universal communication systems; how are they interrelated; how did they fuse with Christian techniques and with witchcraft. An important task is to interpret witchcraft as a communication system and it will also be necessary to draw certain conclusions regarding the questions of the much debated issue of the origin of the so-called European shamanism (and that of the witches’ Sabbath). How do we define and categorise the phenomena which research usually terms ‘shamanism’ or ‘shamanistic’, and how does it relate to possession or to the archaic, universal communication system of double beings? I now take a new angle on the relationship between witchcraft and shamanism which the above mentioned researchers interpret in different ways. In my book I shall offer a point by point modification of their theories regarding the archaic shamanistic substrate. However reluctantly, I must also offer some kind of answers concerning a few questions that remain most intensely on the agenda of Hungarian research such as whether there exist any distinctive Hungarian traits or Hungarian types of magicians or seers or typical communication systems and if so, whether these originate ‘from the East’ or from Europe. In other words, I ask how in the light of the above we evaluate the phenomena which research usually evaluates as a heritage of pre-Christian Hungarian shamanism.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The book offers a comprehensive overview of all types of communication techniques, based on the complex examination of early modern and modern sources as well as the contemporary folklore material, using a complex approach of religious history, historical anthropology and folklore studies. Based primarily on Hungarian and other Central and Eastern European case studies, I review the types of communication present in Europe (Christian visionaries; ‘shamanism’, possession, mediumism, the communication of double beings and shapeshifters etc.), and then attempt a summary interpretation of these phenomena.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
