 |
A magyar húsmarha variabilitása a késő középkori és korai újkori külkereskedelem, az írott források és a régészeti leletek tükrében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115261 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Csippán Péter |
| magyar cím |
A magyar húsmarha variabilitása a késő középkori és korai újkori külkereskedelem, az írott források és a régészeti leletek tükrében |
| Angol cím |
Variability in Hungarian cattle in light of export at the end of the Middle Ages and the Early Modern Age: written sources and archaeological finds |
| magyar kulcsszavak |
régészet, archaeozoológia, magyar szürke, DNS, geometrikus morfometria, kereskedelem |
| angol kulcsszavak |
archaeology, archaeozoology, Hungarian Grey, DNA, geometric morphometrics, trade |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Régészet | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Gazdaságtörténet |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Régészettudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2015-10-01 |
| projekt vége |
2018-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
19.670 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Magyarországról Nyugat-Európába irányuló élőállat-kereskedelem igen jelentős a késő középkor és a kora újkor századaiban. Az alföldi tenyésztőkörzetekből már a XIV. század végén meginduló export a török hódoltság idején is virágzott. A hatalmas felvásárlópiac kielégítésére később újabb tenyésztő-területek kapcsolódtak be (Erdély, Podólia, Moldva), így a megnövekedett áthaladó forgalom miatt az ország mint kereskedelmi csomópont is jelentőssé vált.
A tervezett kutatás célja a legjelentősebb gyűjtő- és forgalmi csomópontok (Debrecen, Szeged, Pest, Buda, Vác, Dunaföldvár, Székesfehérvár) komplex történeti és régészeti-archaeozoológiai vizsgálata.
A kutatás választ keres olyan kérdésekre, mint az említett csomópontok piacainak húsellátása, a kivitelre szánt állatok – elsősorban szarvasmarhák – megjelenése a mészárszékeken és a régészetileg vizsgálható háztartási hulladékban. Kérdés továbbá, hogy a felvásárlói igény, a védjeggyé váló nagy testű magyar marhák megjelenése miként hathatott az egyes fajták, például a magyar szürke kialakulására? Az intenzív kereskedelemre és szelekcióra épülő tenyésztési irányok és az újonnan megjelenő fajták nyomon követhetőek-e a régészeti leletanyagban?
Ezek megválaszolásához a kereskedelmi csomópontokhoz kapcsolódó lelőhelyek célzott vizsgálatára van szükség az írásos források és ismert korú lelőhelyek állatcsontanyagának alapján. A csontleletek összevont állattani és formai (geometrikus morfometria) elemzése során megállapított csoportok valós voltát DNS vizsgálatokkal lehet alátámasztani.
A projekt eredményeként ezáltal újabb adatok várhatóak a korabeli szarvasmarhák exportjára és a korai fajták, típusok kialakulására vonatkozóan.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapfeltevése, hogy a késő középkori és kora újkori Nyugat-Európába irányuló élőállat kivitel jelentősen meghatározta úgy a tárgyalt korszakok húsfogyasztási szokásait, mint a felvevőpiac igényeinek megfelelő tenyésztési irányokat.
Emiatt feltételezhetjük, hogy a jelentősebb tenyésztőkörzetek és tranzitpiacok környékén az áthajtott állatok húsárúként is megjelenhettek. A projekt a következő kutatói kérdésekre keres választ:
1, Nyomon követhető-e a terelt állatok útvonala a régészeti leletek tükrében? Megjelennek-e magyar tranzitpiacok mészárszékein a
nyugaton eladásra szánt szarvasmarha-állomány egyes képviselői?
2, Mennyire képvisel statisztikailag és típus szempontjából egyazon populációt a mészárszékeken megjelenő csontanyag?
3, Megegyezhet-e a leírásokban szereplő nagytestű szarvasmarha a mai magyar szürkeként ismert fajta ősével?
4, Milyen régészeti bizonyítékok támasztják alá, vagy cáfolják ezt a feltételezést?
5, Alátámaszthatóak-e a történeti források a leletanyag összevont természettudományos elemzésével (geometrikus morfometria,
archaeogenetika)?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A korábbi kutatások a rendelkezésre álló forrásokat nem összevontan vizsgálták. Jóllehet a történeti források valamint a régészeti leletanyagok vizsgálata olykor kapcsolódott, a korabeli állatállományok rekonstrukciójához kevés tényszerű adat állt rendelkezésre. A tervezett kutatásban a korábbi vizsgálati módszereken túl morfometriai és genetikai alapon az egyes típusok, illetve fajták azonosítására nyílhat esély, hiszen a hasonló morfológiai és genetikai markerekkel rendelkező csoportok feltehetően szoros rokoníthatóságot jelentenek.
A várható eredmények ezért nem csupán történeti-régészeti szempontból válnak érdekessé, hanem agrártörténeti, tenyésztéstörténeti szempontból is A projekt várható végeredményeként képet alkothatunk a korabeli szarvasmarha-állományokról, ezek kapcsolatairól, illetve a kora középkori és a recens minták bevonásával ezen állományok esetleges előzményeiről, és továbbéléséről, módosulásairól is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Nyugat-Európába irányuló magyar élőállat kivitel igen jelentős volt a késő középkor és a kora újkor századaiban. Az alföldi tenyésztőkörzetekből már a XIV. század végén meginduló kereskedelem a török hódoltság idején is virágzott. A hatalmas felvásárlópiac kielégítésére később újabb tenyésztő-területek kapcsolódtak be (Erdély, Podólia, Moldva), ezáltal az ország mint kereskedelmi csomópont is jelentőssé vált.
A tervezett kutatás célja a legjelentősebb gyűjtő- és forgalmi csomópontok (pl. Debrecen, Szeged, Pest, Vác) komplex történeti és régészeti-állattani vizsgálata.
Olyan alapvető kérdésekre keresünk választ, mint az említett csomópontok piacainak húsellátása, illetve, hogy a kivitelre szánt állatok – elsősorban szarvasmarhák – megjelentek-e az érintett városok mészárszékein ezáltal a régészetileg vizsgálható háztartási hulladékban. Kérdés továbbá, hogy a felvásárlói igény, a védjeggyé váló nagy testű magyar marhák megjelenése miként hathatott az egyes fajták, például a magyar szürke kialakulására? Kérdés az is, hogy a kereskedelemmel járó szelekció és a nagyfokú változatosság hatása, illetve az újonnan megjelenő fajták jelentkeznek-e a régészeti leletanyagban?
A projekt során morfológiai és genetikai összehasonlító vizsgálatok segítségével képet alkothatunk a korabeli szarvasmarha-állományokról, ezek kapcsolatairól, illetve a kora középkori és a recens minták bevonásával ezen állományok esetleges előzményeiről, későbbi továbbéléséről, módosulásairól.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
During the centuries of the late Middle Ages and Early Modern Age Hungarian livestock trading was significant in the western section of Europe. Export that began in the breeding centres of the Great Hungarian Plain during the 14th century prospered even during the 16th–17th century Ottoman Turkish occupation here. Increasing markets stimulated the annexation of new breeding regions (Transylvania, Podolia, Moldva). As a result, important nodes developed in Hungary.
The aim of the project is the complex historical and archaeozoological study of the most important transit and re-distribution pointsin Hungary (e. g. Debrecen, Szeged, Pest, Buda, Vác, Dunaföldvár, Székesfehérvár). Answers are sought concerning meat provisioning at the markets of these redistribution centres in light of the changing composition of butchery and household waste offering evidence of the effect of livestock trade (especially cattle droves) at these locations. The effect of increased customers’ demand and changes in cattle populations on the emergence of certain breeds such as the Hungarian Grey is also of interest. How can the results of selective breeding be detected in the archaeological find material?
Answering such questions requires the targeted study of the relating archaeological sites in light of historical documentary sources and animal remains from well-dated settlements. Computer aided shape-recognition (geometric morphometry) and analysis of ancient DNA will help the study. New, ground-breaking results are expected concerning livestock export at the time and its effect on the emergence of new types and breeds of cattle.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fundamental assumption behind this research project is that late medieval and and Early Modern Age Hungarian livestock trading significantly influenced local meat consumption habits during the studied period and influenced breeding through market demand.
Therefore it may be assumed that animals herded in breeding areas and important transit point would also be represented in local beef consumption. The main questions of the project are as follows:
1. Is it possible to follow the routes of animal droves on the basis of archaeozoological finds?
2. Can populations in a biological and statistical sense be recognized in the butchery refuse of the studied sites?
3. Could large-bodied cattle mentioned in documentary sources be related to the ancestors of present-day Hungarian Grey cattle?
4. What is the archaeological evidence proving or refuting this hypothesis?
5. To what extent will the synthetic scientific analysis (using geometric morphology and ancient DNA studies) support historical data in written sources?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Previous research in this topic was limited to the isolated analysis of sources available for study. Although historical sources and archaeological finds were occasionally compared, little evidence was offered for the scientific reconstruction of animal stocks in this time period. The research proposed here new morphometric and genetic information would be used in identifying types and possibly breeds as the strengths of relationships between various stocks could be reconstructed using morphological and genetic markers.
The results thus expected will not simply be interesting from a historical point of view, but will also offer new aspects on the history of agriculture and animal husbandry within. As a result of this project we expect a good view of historical cattle stocks, their relations to each other and to earlier medieval as well as later, extant populations by monitoring continuity and modifications in perpetual change.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Hungarian livestock exports toward the western regions of Europe was significant during centuries of the late Middle and Early Modern Ages. Trading that began at the end of the 14th century in the Great Hungarian Plain flurished even during the 16th – 17th century Ottoman Turkish occupation. Subsequently new regions (Transylvania, Podolia, Moldva) joined in supplying animals to the large market demand, making Hungary an important transit and redistribution area.
The aim of the project is the complex historical and archaeozoological study of the most important transit and re-distribution points in Hungary (e. g. Debrecen, Szeged, Pest, Vác).
Answers are sought concerning questions of meat provisioning at the markets of these redistribution centres in light of the changing composition of butchery waste and household waste offering evidence of the effect of livestock export (especially cattle droves). The effect of increased customers’ demand and concomitant changes in cattle populations on the emergence of certain trademark breeds such as the Hungarian Grey is also studied. How can the results of increasing variability and selective breeding as well as the occurrence of new breeds be detected in the archaeological find material?
Comprative analyses in morphology and ancient DNA in this project will help appraising cattle stocks in the studied period, including their relationships to each other. Including earlier medieval and extant breeds in the study will elucidate the antecedents and modifications of livestock throughout the centuries.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
