 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115385 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Winkler István |
| magyar cím |
A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői |
| Angol cím |
Neurocognitive predictors of early language development |
| magyar kulcsszavak |
nyelvelsajátítás, preverbális korú csecsemők, anya-csecsemő kommunikáció , EEG |
| angol kulcsszavak |
speech acquisition, preverbal infants, mother-infant communication, EEG |
| megadott besorolás |
| Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 75 % | | Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia | | Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 25 % | | Ortelius tudományág: Neurolingvisztika |
|
| zsűri |
Pszichológia – Nevelés |
| Kutatóhely |
Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Deme Andrea
Háden Gábor Péter
Kas Bence
Kerekes Bálint Péter
Kocsis Zsuzsanna
Kohári Anna
Kovács Annamária
Lakatos Krisztina
Mády Katalin
Mihajlik Péter
Nagy-Juhák Renáta
Orosz Gábor
Petró Béla
Szalontai Ádám
Szerafin Ágnes Kata
Tóth Brigitta
Tóth Dénes
Tóth Ildikó
Urbán Gábor
Urbán Gábor
|
| projekt kezdete |
2016-01-01 |
| projekt vége |
2022-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
71.202 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
31.70 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A jól működő családokban felnövekvő egészséges csecsemők megtanulnak beszélni. A nyelvi fejlődés üteme azonban nagy egyének közötti változatosságot mutat. Be tudjuk-e jósolni a nyelvi fejlődés menetét és minőségét preverbális korú csecsemőkön és édesanyjukon végzett vizsgálatok segítségével?
A nyelvi fejlődést öröklött genetikai tényezőktől a szocio-ökonómiai státuszig nagyszámú változó befolyásolja. Mi egy köztes megközelítést választottunk: csecsemők agyi elektromos tevékenységét vizsgáljuk, kiegészítve viselkedésmérésekkel, valamint orvosi és szocio-ökonómiai adatokkal. Az agytevékenység mérése három lényeges előnyt nyújt a viselkedésmérésekkel szemben: a) a vizsgálat változatlan formában többször megismételhető, függetlenül a csecsemő változó viselkedési repertoárjától (ezáltal jól jellemzi a neuro-kognitív fejlődést), b) áttekintést nyújt a beszédfeldolgozás egészéről (nemcsak a csecsemő reakciójáról egy adott helyzetre), és c) lehetővé teszi az eredmények idegtudományi értelmezését. A lehetőséget azok az új, eddig többnyire felnőtt adatokon alkalmazott módszerek teremtik meg, melyeket a folytonos beszédre adott agyi válaszok feldolgozására fejlesztettek ki.
Követéses módszerrel kívánjuk a csecsemők beszédre adott válaszait rögzíteni a születéstől 18 hónapos korig. Ezzel párhuzamosan felmérjük az anya beszédjellemzőit és a közös figyelmi helyzetben mutatott anya-gyerek interakciókat. Két hipotézist is megvizsgálunk az anyai dajkanyelvhasználat hatásáról a nyelvi fejlődésre: vajon, a dajkanyelv a fonématanulásban vagy az osztenzív kommunikációban nyújt segítséget? Végül, le kívánjuk írni a beszédfeldolgozást végző agyi funkcionális hálózatok érését.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A statisztikai modell változói:
A) Bemeneti: újszülött agyi válaszok beszédre (gyermek [Gy] és felnőtt [F] felé irányuló beszéd), az anya beszédjellemzői (Gy és F), orvosi és családi adatok
B) Mediátor: beszédfeldolgozás csecsemőkori jellemzői (4-16 hónap; szegmentáció, szókincs, EEG mérések), osztenzív jelek és az anyai kommunikáció hatékonysága a gyermek figyelmének irányításában
C) Kimeneti: nyelvi képességek 18 hónapos korban
Fő hipotézisek:
I) A gyermek nagyobb érzékenysége a beszédre/az anyai beszéd erősebb gyermekirányultsága, a kevesebb terhességi ultrahang vizsgálat és a magasabb szocio-ökonómiai státusz jobb anya-gyermek kommunikációval, gyorsabb nyelvelsajátítással és jobb 18 hónapos nyelvi képességekkel jár együtt.
II) A gyermek nagyobb érzékenysége a Gy beszédre és az anyai beszéd erősebb gyermekirányultsága jobb szó-szegmentációval és az osztenzív jelzésekre mutatott nagyobb érzékenységgel jár együtt.
III) A hallásban jobb idői feldolgozási képességekkel rendelkező gyermekek gyorsabb nyelvi fejlődést mutatnak.
IV) Az újszülöttkori EEG a Gy és az F beszéd között különbségét mutat.
V) Az újszülöttkori EEG-ből kinyert funkcionális hálózatok erősebb hallókérgi kapcsolatokat mutatnak beszéd alatt, mint nyugalmi állapotban.
VI) A frontális kéreg kapcsolatainak erőssége beszédfeldolgozás közben az életkorral növekszik; Gy beszéd esetében jobban, mint F esetében.
VII) A szintaktikai szerep eltúlzott prozódiai jelölései gyakrabban jelennek meg Gy, mint F beszédben.
VIII) A nyelvelsajátítást elősegítő/támogató beszédjellemzők jobban megfigyelhetők az anya dajkanyelvében a gyermek 8 és 18 hónapos korában, mint születéskor és a 4. hónapban.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A csecsemőkori nyelvi fejlődés ütemének és minőségének előrejelzése jelentős társadalmi előnyöket kínál, mert lehetővé teszi egyes fejlődési problémák korai felismerését, miközben a korai beavatkozás általában hatékonyabb a fejlődő agy nagyobb plaszticitásának köszönhetően. A nyelvi fejlődés esetében ehhez további másodlagos előnyök is járulnak, mert a csecsemőkori kommunikáció javítása növeli a tanulás hatékonyságát, ami nagyban elősegíti a kognitív és szociális képességek fejlesztését. A tervezett kutatás várható eredményei több módon is kiaknázhatók.
Egyrészt, a megkésett nyelvi fejlődés meglehetősen gyakori az egészséges populációban is (a csecsemők kb. 20%-a Magyarországon). Bár egy logopédusok/gyógypedagógusok által végzett széleskörű beavatkozás valószínűleg túl költséges lenne, a megkésett nyelvi fejlődés veszélyének korai felfedezése lehetővé tenné a szülők által is alkalmazható fejlesztő módszerek kialakítását, illetve általában a nyelvfejlődést elősegítő mindennapi gyakorlat elterjesztését. A tervezett kutatás eredményeként kialakított mérések a hatékonyság nyomon követésével segíthetnek a beavatkozási módszerek és a jó mindennapi gyakorlat kialakításában.
Másrészt, veszélyeztetett csoportokban (pl. megkésett nyelvi fejlődés halmozott előfordulása a családban, idősebb testvér megkésett nyelvi fejlődéssel stb.) érdemes lenne korán előre jelezni a nyelvi fejlődés lehetséges zavarát, ami alapján dönteni lehetne a korai beavatkozásról. Ehhez az alkalmazáshoz a tervezett kutatás eredményei alapján a nyelvi fejlődést legjobban előrejelző vizsgálatokat a bevonni kívánt veszélyeztetett csoportokban is el kell végezni, és az eredményeket összehasonlítani a (tervezett kutatásban vizsgált) tipikusan fejlődő csecsemőkön mért adatokkal.
Végül, a megkésett nyelvi fejlődés az egyik elsőként jelentkező tünet néhány fejlődési probléma, pl. specifikus nyelvi zavar, diszlexia, autizmus spektrum zavar, enyhe vagy közepes halláskárosodás és néhány intellektuális károsodással járó fejlődési zavar (pl. Williams-szindróma) esetén. A nyelvi fejlődés lehetséges zavarainak korai előrejelzése hozzájárulhat e fejlődési problémák korábbi felismeréséhez és kezeléséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az élet egyik örömteli pillanata, amikor gyermekünk kimondja első szavait. A nyelvelsajátítás folyamata azonban összetett és változékony, ezért a család gyakran csak későn ismeri fel vagy néz szembe a ténnyel, hogy a gyermek beszédfejlődése megkésett vagy zavart. Bár a megkésett beszédfejlődés nem feltétlenül jár súlyos következményekkel („Én sem beszéltem három éves koromig” – mondja sokszor egy barát vagy rokon), de a környezettel folytatott, kornak megfelelő nyelvi kommunikációs képesség elősegíti a kognitív és társas készségek fejlődését. Bizonyos esetekben azonban a beszédfejlődés késése súlyos, a gyermek életminőségét nagyban befolyásoló fejlődési problémákat jelezhet. Emiatt fontos lenne egy olyan objektív mérőeszközt kifejleszteni, ami már a csecsemőkorban előrejelzi a nyelvi fejlődés tempóját és minőségét. Egy ilyen mérés segíthet akár szülők által is alkalmazható korai fejlesztő módszerek kidolgozásában, illetve egyes súlyos fejlődési problémák minél korábbi felismerésében.
Tervezett kutatásunk születéstől 18 hónapos korig követi a gyermekeket. Orvosi, családi, és megfigyeléssel nyert adatokat fogunk összefüggésbe hozni olcsó és beavatkozást nem igénylő agyi mérésekkel (elektroenkefalográfia) hogy felderítsük a nyelvelsajátítás tempójának és minőségének korai előrejelzőit egészséges újszülöttek esetében. Vizsgálni fogjuk továbbá az anya nyelvi képességeinek hatását, különös tekintettel a dajkanyelv jellemzőire, illetve az anya-gyermek kommunikációra közös játék során. Végezetül, leírást adunk a beszédfeldolgozás hátterében álló idegi hálózatok fejlődéséről.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Healthy human infants brought up in a functional family learn to understand and produce speech. However, the developmental trajectory of language acquisition shows considerable variance. Can we predict the timing and quality of language acquisition from measures taken from preverbal infants and their mothers?
From genetic inheritance to socioeconomic status a large number of variables affect language acquisition. Here we take an intermediate-level approach measuring infants’ electric brain responses to speech stimuli at critical time points together with behavioral measures, medical and socioeconomic data. Brain measures have three important advantages over behavioral responses alone: they a) can be repeatedly assessed for the same stimuli irrespective of the infant’s developing behavioral capabilities (allowing characterization of neurocognitive development), b) provide an overview of how infants process speech (not only of the infants’ reaction to a given situation), and c) promote neuroscientific interpretation of the results. Recent developments in analyzing the brain’s response to continuous speech (some only tested in adults) offer an opportunity for this.
We will follow infants from birth to 18 months, measuring their response to speech. In parallel, we will also assess the mothers' speech and mother-infant interactions requiring joint attention. Further, we will test two hypotheses regarding the effects of the efficiency and use of infant directed speech on language acquisition: helping phoneme acquisition and/or semantic learning through ostensive cues. Finally, we will follow the maturation of functional brain networks involved in processing speech.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Variables of the statistical model:
A) Input: responsiveness of the newborn brain to speech stimuli (infant [ID] and adult directed [AD]), characteristics of the mother’s speech (ID and AD), medical data, family data;
B) Mediator: measures of speech processing in infants (4-14 months; word segmentation, vocabulary, EEG measures), effectiveness of ostensive signals and mother-infant communication in directing the infant’s attention;
C) Outcome: language skills at 18 month.
Main hypotheses:
I) Higher infantile sensitivity to speech, more infant-appropriate maternal speech, lower amount of ultrasound scans during pregnancy, and higher socioeconomic status will correlate with better mother-infant communication, faster language acquisition, and better language skills at 18 months;
II) Higher infantile sensitivity to ID speech and a higher degree of maternal infant-directedness in ID speech will correlate with better word segmentation and/or higher sensitivity to ostensive signals;
III) Children with better temporal auditory processing abilities will show earlier language development;
IV) Neonatal EEG will show discrimination between ID and AD speech;
V) Neonatal functional networks extracted from EEG will show stronger auditory cortical connectivity for speech than for the resting state;
VI) Frontal cortex connectivity during speech processing increases during infancy, more so for ID than for AD speech;
VII) Exaggerated marking of prosodic cues for syntactic constituency will occur more in ID than AD speech;
VIII) Cues for the enhancement of language acquisition will be more present in maternal ID speech at the age of 8 and 18 months than at birth or 4 months.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Predicting infants’ timing and quality of language acquisition has widespread prospective societal benefits, because it could allow early detection of potential developmental issues. In principle, early interventions in infancy are typically more effective due to the higher plasticity of the developing brain. As for language acquisition, there are also important secondary advantages of early intervention, because improving infantile communication increases the efficacy of learning in many areas, thus helping the development of cognitive and social skills. The expected results of the proposed research can be utilized in a number of different ways.
First, even within a healthy population, delayed language acquisition is quite common (ca. 20% of infants in Hungary). Although widespread intervention by speech therapists/special teachers may be too costly, early detection of potentially delayed speech would allow the development of methods that caretakers themselves can apply, and in general, information for caretakers about good practice for promoting language development could be created and disseminated. The measures developed in the proposed project could help in developing intervention methods and good practice information, by monitoring their efficacy throughout infancy.
Second, assessing potential problems in language acquisition could be implemented in at-risk populations (multiple cases of delayed language acquisition in the family, a sibling with delayed speech acquisition, etc.) and corrective measures could then be employed. For utilizing this possibility, measures best predicting language acquisition in typically developing infants need to be assessed in various at-risk groups and compared with the data obtained in the proposed project.
Finally, delayed language acquisition is one of the typical first signs of certain developmental disorders, such as specific language impairment, dyslexia, autism spectrum disorder, mild to moderate hearing impairment, and some syndromes with intellectual disability (e.g. Williams-syndrome). Thus, measures predicting possible issues with language acquisition could contribute to earlier detection and subsequently earlier treatment of these problems.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
One of the joyful moments in life is when one’s child utters his/her first word. However, the course of language acquisition is subtle and variable, and often it is quite late when the family notices or faces up to the possibility that the infant’s speech development has been delayed or stunted. Although delays in language acquisition do not necessarily lead to grave consequences (“Oh, I myself did not speak until I was three” – a relative or friend may say), age-appropriate verbal communication with adults and peers promotes the development of cognitive and social skills. Further, in some cases, problems in language acquisition may signal major developmental issues. Therefore, it would be important to obtain objective measures predicting the timing and quality of language acquisition in early infancy. Such measures could facilitate the development of early intervention methods and good practice, possibly applicable by the caretakers, and contribute to earlier diagnosis of some serious developmental problems.
The proposed research will follow infants from birth to 18 months. We will analyze medical, socioeconomic, and behavioral data together with data from a non-invasive low-cost brain measure (electroencephalography) in order to provide early indicators of the timing and quality of language acquisition in healthy infants. We will also test the effects of the mother’s language skills, especially the characteristics and use of motherese and how well mother-infant dyads communicate in situations requiring joint attention. Finally, we will characterize the maturation of neural networks underlying speech processing in the infant brain.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Kas, B., Tóth, I., Kolcsár, Sz.R., Harmati-Pap, V.: Social-communicative skills and language development at 18 months: differences related to the Covid-19 pandemic., 11th European Congress of Speech and Language Therapy, 26-28 May, 2022, Salzburg, Austria., 2022 | | Tóth, I., Kas, B., Kolcsár, Sz.R., Harmati-Pap, V.: Másfél évesek társas-kommunikatív készségei és szókincsfejlődése járványhelyzetben, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 2. Budapest, 2022 február 2., ELTE BTK, 2022 | | Tóth, I., Kolcsár, Sz.R., Harmati-Pap, V., Kas, B.: Links between social-communicative behaviour and language development in a sample of Hungarian 18-month-olds: what is different in the Covid-19 pandemic?, BCCCD 2022 Budapest CEU Conference on Cognitive Development. Program and Abstracts, p. 217, Paper A-0156, 2022 | | Balázs, A., Tóth, I. Kas, B, Lakatos, K: Higher infant surgency related to better linguistic outcome at 18 month, BCCCD 2022 Budapest CEU Conference on Cognitive Development. Program and Abstracts, pp. 204-5, PC-023, 2022 | | Kohári, A., Deme, A., Reichel, D.U., Szalontai, Á., & Mády K.: Tartalmas és funkciószavak időtartama csecsemőkhöz szóló beszédben, In Navracsics Judit, Bátyi Szilvia (szerk.) A MANYE Kongresszusok Előadásai 13/1. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 978 963 454 873 7, 2022 | | Kohári, A., Harmati-Pap, V., & Mády, K.: A dajkanyelv tagolódása 6 hónapos csecsemőkhöz szóló történetmesélésben, Beszédtudomány - Speech Science. Közlésre elfogadva, 2023 | | Mády, K., Gyuris, B., Gärtner, H.-M., Kohári, A., Szalontai, Á., & Reichel, U. D.: Perceived emotions in infant-directed narrative across time and speech acts, In Proceedings 11th International Conference on Speech Prosody, pp. 590–594, 2022 | | Mády, K., Kohári, A., Szalontai, Á., & Uwe, D. R.: Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben, In Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok XXXIV. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 221–246, 2022 | | Kohári, A., Garai, L., Reichel, U.D., & Mády, K.: Voice quality modifications in Hungarian infant-directed speech, 18th Conference on Laboratory Phonology (LabPhon18), 2022. június 25., online, 2022 | | Kohári, A., Garai, L., Reichel, U.D., & Mády, K.: A leheletes zöngeminőség longitudinális vizsgálata a dajkanyelvben, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 2. 2022. február 2., online, 2022 | | Kohári, A., Reichel, U.D., Szalontai, Á., & Mády, K.: A frázishatár zöngeminőségének vizsgálata felnőttekhez és gyerekekhez szóló beszédben, Beszédkutatás – Speech Research 2023. február 23–24, 2023 | | Mády, K., Gyuris, B., Gärtner, H.-M., Kohári, A., Szalontai, Á., & Reichel, U. D.: Perceived emotions in infant-directed narrative across time and speech acts, 11th International Conference on Speech Prosody. 23-26 May 2022. Lisbon, Portugal, 2022 | | Harmati-Pap, V., Vadász, N., Kas, B. & Tóth, I.: Anyai dajkanyelvi narratívák lexikai és szintaktikai jellemzőinek longitudinális vizsgálata, Beszédtudomány, 2(1), 207-242, 2021 | | Harmati-Pap, V., Vadász, N., Tóth, I. & Kas, B.: A lexikai és szintaktikai adaptáció idői mintázata az anyai dajkanyelvben, In: Bóna, Judit; Murányi, Sarolta (szerk.) A nyelvfeJlődés folyamata koragyermekkortól kamaszkorig, pp. 9-28. Budapest: ELTE, 2022 | | Háden, G. P., Bouwer, F. L., Honing, H., & Winkler, I.: Beat processing in newborn infants cannot be explained by statistical learning based on transition probabilities, bioRxiv 2022.12.20.521245, 2022 | | Háden, G. P., Tóth, B., & Winkler, I.: Longitudinal study of functional brain networks for processing infant directed and adult directed speech during the first year, bioRxiv 2023.01.25.525490, 2023 | | Polver, S., Toth, B., Háden, G.P., Bulf, H., & Winkler, I.: Early maturation of sound duration processing in the infant brain, bioRxiv 2023.01.24.525349, 2023 | | Suppanen, E., Winkler, I., Kujala, T., & Ylinen, S.: More efficient formation of longer-term representations for word forms at birth can be linked to better language skills at 2 years, Developmental Cognitive Neuroscience, 55, 101113, 2022 | | Todd, J., Háden, G. P., & Winkler, I.: Relevance to the higher order structure may govern auditory statistical learning in neonates, Scientific Reports, 12, 5905, 2022 | | Virtala, P., Kujala, T., Partanen, E., Hamalainen, J.A., & Winkler, I.: Neural phoneme discrimination in variable speech in newborns; associations with dyslexia risk and later language skills, bioRxiv 2023.01.10.522962, 2023 | | Háden, G.P. Tóth, B., Tóth, I., Tóth, D., Kohári, A., Kas, B., Mády, K., & Winkler, I.: Neuro-cognitive predictors of early language development, BCCCD 2023 Budapest CEU Conference on Cognitive Development. Program and Abstracts, p.198, PC-016, 2023 | | Tóth I., Kolcsár Sz.R., Szerafin Á.K., Kas B.: A közös figyelem és a korai nyelvfejlődés másfél éves kisgyermekeknél: a tekintet szerepe., Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. Budapest, 2020 február 13., ELTE BTK, 2020 | | Háden, G.P., Mády, K., Török M., Winkler I.: Az újszülöttek megkülönböztetik a dajkanyelvet a felnőtt beszédtől, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. Budapest, 2020 február 13., ELTE BTK, 2020 | | G.P. Háden, K. Mády, M. Török, I. Winkler: Newborn infants discriminate speech registers, In: s., n. (szerk.) BCCCD 2020 (Budapest CEU Conference on Cognitive Development): Program and Abstracts (2020) p.p. 91, PA-034., 2020 | | Kohári, A., Reichel, U. D., Markó, A., & Mády, K.: Breathiness in speech directed to 4-month-old infants, In 12th International Seminar on Speech Production. 230., 2020 | | Mády, K., Reichel, U. D., Kohári, A., Deme, A., & Szalontai, Á.: Primary functions in infant-directed speech and their longitudinal development, In Speech Research Conference. Hungarian Research Institute for Linguistics. Budapest, 14-15th December 2020 = Beszédkutatás konferencia. Nyelvtudományi Intézet. Budapest, 2020 | | Kohári, A., Reichel, U. D., Markó, A., & Mády, K.: Breathiness in speech directed to 4-month-old infants., 12th International Seminar on Speech Production. 12.14–12. 18. Online. Haskins Laboratories, Yale University., 2020 | | Kohári Anna, Deme Andrea, Uwe D. Reichel, Szalontai Ádám, Mády Katalin: A beszédritmus időbeli dimenziójának jellegzetességei a dajkanyelvben., Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. Budapest, 2020. február. ELTE, 2020 | | Katalin Mády, Uwe Reichel, Anna Kohári, Andrea Deme, Ádám Szalontai: Primary functions in infant-directed speech and their longitudinal development., Beszédkutatás – Speech Research 2020. Budapest, 2020 december 14–15. Online. ELKH Nyelvtudományi Intézet. https://fonetika.nytud.hu/konferenciaink/beszedkutatas-konferenc, 2020 | | Gábor P. Háden, Brigitta Tóth, Kinga Kerner, István Winkler: Development of functional brain networks processing infant-directed and adult-directed speech - a longitudinal study, In: BCCCD21 Book of Abstracts, (2021) A-0237, 2021 | | Suppanen E., Winkler I., Kujala T., Ylinen S.: More efficient learning at birth leads to better language skills at 2 years., PsyArXiv 2021 april 8: f6j5d, 2021 | | Mády, K, Reichel, UD., Kohári, A, & Szalontai, Á.: The role of accommodation in expressing emotions to newborn babies, 1st International Conference on Tone and Intonation, University of Southern Denmark (SDU) - Campus Sonderborg, December 6-9, 2021, 2021 | | Tóth I, Füleki A, Szerafin ÁK, Lakatos K, Gervai J: Közös figyelem, atipikus anyai viselkedés és kötődés., Magyar Pszichológiai Szemle, 2017 | | Szerafin ÁK, Gervai J, Lakatos K, Tóth I: Engaging in joint attention at 9-months depends on infant response type to maternal bids., Poster presented at the Budapest CEU Conference on Cognitive Development, Jan 5-7, 2017, 2017 | | Tóth I, Füleki A, Szerafin ÁK, Lakatos K, Gervai J: Közös figyelem, atipikus anyai viselkedés és kötődés., Magyar Pszichológiai Szemle, 2017 | | Szerafin ÁK, Gervai J, Lakatos K, Tóth I: Engaging in joint attention at 9-months depends on infant response type to maternal bids., Poster presented at the Budapest CEU Conference on Cognitive Development, Jan 5-7, 2017, 2017 | | Winkler I, Lukács Á: A beszédhangok elsajátítása csecsemőkorban, Kenesei I., Bánréti Z. (Szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX: Kísérletes nyelvészet (pp. 235-265). Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN: 9789634540724, 2017 | | Tóth B, Urbán G, Háden GP, Molnár M, Török M, Stam CJ, Winkler, I: Large-scale network organization of EEG functional connectivity in newborn infants, Human Brain Mapping, 38, 4019–4033, 2017 | | Simon J, Háden G, Kovács A, Török M, Winkler I: The time function of the entrainment of EEG signals to speech may only reflect low-level processes: evidence from similarities between neonatal and adult correlograms, Salzburg Mind-Brain Annual Meeting (SAMBA) 13-14 July 2017, Salzburg, Austria, 2017 | | Simon J, Kovács A, Háden G, Winkler I: Is speech only noise for newborn infants? Electrophysiological responses to events detected within continuous speech, Speech in Noise Workshop, 5-6 January 2017, Oldenburg, Germany,, 2017 | | Háden G, Simon J, Winkler I: Deviant sound processing affected by beat at birth, BCCCD 2017 Budapest CEU Conference on Cognitive Development, 6-8 January, Budapest, Hungary, 2017 | | Mady, Katalin; Reichel, Uwe D.; Szalontai, Adam; Kohari, Anna; Deme, Andrea: Prosodic characteristics of infant-directed speech as a function of maternal parity, Katarzyna Klessa; Jolanta Bachan; Agnieszka Wagner; Maciej Karpiński; Daniel Śledziński (szerk.) 9th International Conference on Speech Prosody 2018 Dublin, Írország, 2018 | | Szalontai, Ádám ; Mády, Katalin ; Deme, Andrea ; Kohári, Anna: Prosodic boundaries in Hungarian infant-directed speech, Proceedings Experimental and Theoretical Advances in Prosody (ETAP) 4. Paper: 53., 2018 | | Kohári Anna: A dajkanyelv hangzásvilága, Édes Anyanyelvünk, 40(5), 16., 2018 | | Szerafin, ÁK, Kas, B, Tóth, I: Early triadic interactions and infants subsequent language development, WILD2019: Workshop on Infant Language Development, 13-15 June 2019, Németország, Potsdam, 2019 | | Háden, GP, Mády, K, Török, M, Winkler, I: Newborn infants differently process adult directed and infant directed speech, International Journal of Psychophysiology, 147, 107-112, 2020 | | Háden, GP, Bouwer, F, Honing, H, Winkler, I: Disentangling Beat Perception from Sequential Learning in Newborn Infants – Phylogenetic and Ontogenetic Comparison Using EEG, Brain, Music and Cognition 2019: Sounds of Prediction, December 16-18, 2019, Hebrew University of Jerusalem, Jerusalem, Israel, 2019 | | Deme, A, Kohári, A, Reichel, UD, Szalontai, Á, Mády, K: Vowel length contrast in infant directed speech, Speech Research Conference, December 5-7, 2019, Zagreb, Croatia, 2019 | | Kohári, A., Mády, K., Deme, A., Reichel, U. D., Szalontai, Á: Utterance-final lengthening in infant-directed speech, Phonetics and Phonology in Europe, June 17-19, 2019, Lecce, Italy, 2019 | | Deme, A, Kohári, A, Reichel, UD, Szalontai, Á, Mády, K: A magánhangzós hosszúsági fonológiai kontraszt a dajkanyelvben a csecsemő életkorának függvényében, Beszédkutatás, 27(1), 221–242, 2019 | | Kohári, A, Deme, A, Reichel, UD, Szalontai, Á, Mády, K: A dajkanyelv temporális jellemzői 4 és 8 hónapos csecsemőkhöz szóló beszédben, Beszédkutatás, 27(1), 243–258, 2019 | | Taranu, M, Wimmer, MC, Ross, J, Farkas, D, van Ee, R, Winkler, I, Denham, SL: Children’s perception of visual and auditory ambiguity and its link to executive function and creativity, Journal of Experimental Child Psychology, 184, 123–138, 2019 | | Szerafin, A. K., Kaldi, T. Balazs, A. Babarczy, A., Toth, I. & Kas, B.: Within - category object recognition may be associated with expressive vocabulary at 18 months, In: s., n. (szerk.) BCCCD 2020 (Budapest CEU Conference on Cognitive Development): Program and Abstracts (2020) 230 p. p. 192 Paper: PC-041, 2020 | | Kohári, A., Deme, A., Reichel, U. D., Szalontai, Á., & Mády, K.: A beszédritmus időbeli dimenziójának jellegzetességei a dajkanyelvben, In Bóna J., Krepsz V. (szerk.) Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig (pp. 195–208)., 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
