Az érték és a tradíció antropológiája: változó identitások egy dél-etióp nomád közösségben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
115447
típus PD
Vezető kutató Régi Tamás
magyar cím Az érték és a tradíció antropológiája: változó identitások egy dél-etióp nomád közösségben
Angol cím The Anthropology of Value and Tradition: Changing Identities in a Nomadic Society in South-Ethiopia
magyar kulcsszavak antropológia, néprajz, nomadizmus, turizmus, mobilitás, érték, murszi
angol kulcsszavak anthropology, ethnography, nomadism, tourism, mobility, value, Mursi
megadott besorolás
Kulturális Antropológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Kultúra
Kutatóhely Néprajztudományi Intézet (Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 7.866
FTE (kutatóév egyenérték) 2.67
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Ebben az antropológiai alapkutatásban kritikailag elemzem azt, hogy milyen társadalmi jelentései vannak az ’érték’ fogalmának a szó konkrét, hagyományos gazdasági jelentésén túl. Az ’értéket’ megpróbálom - a konvencionális gazdasági értelmezés-kereteken túl - nem, mint egy számszerűsíthető, kommercializált fogalmat, hanem mint egy komplex társadalmi cselekvés és gondolatrendszert bemutatni. Arra vagyok kíváncsi, hogy az emberek közös rituálékon, narratíván, tárgyi kultúrán keresztül miként tartják fenn és alakítják kultúrájuk bizonyos területeit. Ahhoz, hogy ezt a kérdéskört megvizsgáljam egy Kelet-afrikai kis nomád közösséget, a murszikat választottam, akik között már 1999-óta végzek antropológiai kutatást. A murszikat először a magyar Teleki Sámuel írta le a nyugati világ számára a 19. században. Az etióp kormány gazdaságfejlesztési törekvéseinek köszönhetően, azonban a murszik mindennapi kultúrája és értékrendszere komoly erőpróbának van kitéve. A gazdasági antropológia, turizmus antropológia és hagyományos etnográfia eszközeivel és elméletein keresztül szeretném leírni a murszi érték koncepciókat. A közösségi rituálék, turistáknak szóló bemutatók és a változó murszi esztétika leírásán keresztül közelítem meg azt, ahogy a murszik a kulturális értékről gondolkodnak, bemutatják, őrzik és felhasználják, mint egy konkrét és absztrakt jelenséget. A kutatási projekt számos magas minőségű publikációt, monográfiát fog eredményezni. Célom nem egy specifikus tudást létrehozni, hanem egy az általános antropológia, néprajz, muzeológia, turizmus elméletek és afrikanisztika tudományágak számára egyaránt értékes és használható, magas színvonalú tudományos anyagot létrehozni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásomban az a fő kérdésem, hogy a különböző értékrendszerek miként járják át a határait, és jelennek meg egy kis nomád kelet-afrikai közösség mindennapjaiban. Konkrétan arra vagyok kíváncsi, hogy egy kisméretű közösség miként ismeri fel, mobilizálja, használja fel a saját kulturális értékeit arra, hogy láthatóvá tegye, megvédje önmagát egy jelenleg rohamosan változó politikai és társadalmi miliőben. Más kutatások ezen a területen az értéket legtöbbször egy kész végterméknek, jelenségnek fogják fel, számomra azonban inkább a folyamat az érdekes, különösen egy olyan közösségben ahol az alapvető társadalmi intézmények radikálisan eltérnek a miénktől vagy egyáltalán nem is léteznek. Tehát a legfontosabb kutatási kérdés az, hogy a murszi szociokulturális értékek miként teremtődnek és persze változnak a környezet hatására. Az első terület, amelyet közelebbről leírnék a következő: a különböző murszi értékek miként járulnak hozzá az egyes klán/nagycsaládok identitásához. Érdekes, hogy az egyes klánok miként jelennek, meg mint kulturális referencia pontok az egész murszi közösség életében. Ezek az értékek különösen fontosak ebben a krízis időszakban és érdekes lehet, ahogy a ’fontosabb’ murszi klánok egy belső vidéken élnek. A második kérdéskör szorosan kapcsolódik ehhez. Itt arra lennék kíváncsi, hogy a murszi-turista kontaktzónában miként fér meg egymás mellett a különösen szenzitív ’hagyományos’ értékrendszer és az ’ethno-business’ típusú kommercializált értékrendszer. Itt főleg a turistáknak kialakított bemutatókat vizsgálnám meg és az érdekel leginkább, hogy a murszik miként oldják fel azt a feszültséget, amit a kétféle értékrendszer diktál a számukra.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az érték formálódásának, fenntartásának folyamatát kevesen tudták eddig mély antropológiai kutatáson keresztül bemutatni, különösen egy Európán kívül élő nép életén keresztül. A kutatásomban új megközelítésbe szeretném helyezni korunk interkulturális kontaktusait (pl. helyi-turista, nemzetközi fejlesztés), a változó etnikai és kulturális identitást tradicionális társadalmakban (kultúravesztés). Így a kutatás remélhetőleg használható elméleti kiindulási pontot adhat más társadalomkutatóknak saját kutatásukhoz, mindenkinek, aki érdeklődik a napjainkban rohamosan változó értékrendszerek iránt és azokat megpróbálja egy dinamikus antropológiai elméleti keretbe helyezni. Éppen ezért az egyik legfontosabb jelentősége a kutatásnak, hogy specifikusnak tűnő kérdéseket megpróbál általános, többek számára befogadható társadalomtudományi keretbe (globalizáció, modernitás, mobilitás) helyezni. Ez a törekvésem szinkronban van néhány korunkbeli antropológiai kutatással (David Graeber, Keith Hart, Marilyn Strathern etc.) az értékről, illetve több ponton szeretnék foglalkozni a publikációimban az ontológiai vitával, ami manapság egyre több antropológusnál központi elméleti kérdéssé válik. Kutatásom továbbá jelentősen hozzájárulhat a magyar általános antropológiai elméletekhez, kutatásokhoz, illetve a hazai és nemzetközi afrikanisztikai kutatásokhoz. Az elmúlt években kutatásom több nemzetközi konferencián, publikációban, akadémiai meghívásokon keresztül lett elismerve. Jelen kutatási terv ennek a már elismert munkának a folytatása, illetve egy jelentős részének a lezárását vázolja fel. A kutatásommal a célom jelentősen hozzájárulni a magyar és nemzetközi antropológia, etnológia, afrikanisztika munkájához és a kutatáson keresztül (re)integrálódni a magyar szakmai közösségekbe. Továbbá napjainkban egyre fontosabbá válik Afrika. Kutatásomban szintén sokat beszélek, tágabb keretbe helyezem ez a gazdaságilag és kulturálisan újra felfedezett kontinenst. Kutatásom végén angol és magyar nyelvű monográfiát, magyar nyelvű cikkeket publikálnék, részt vennék hazai és nemzetközi konferenciákon, és jelentős hangsúlyt fektetnék a tudománynépszerűsítő munkára publikációkon és előadásokon keresztül.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Ez egy szociálantropológiai kutatás, amiben főleg az érdekel, hogy mit jelent az emberek számára az érték fogalma. Miként hozzák létre, pusztítják el, tartják fenn, beszélnek róla, és mutatják be másoknak. Érték, ebben az esetben, nem egy gazdasági értelemben vett számszerűsített összeget jelent, hanem inkább egy adott gondolkodási rendszert, amely bizonyos szabályok szerint, különböző rituálék formájában időről időre megjelenik a társadalomban. Szertartások, divat, nyelv, tárgyi kultúra csak néhány példa azon területekre ahol egyes közösségek értékrendszere megjelenik és a kutató számára megfigyelhetővé válik. Hogy miért fontos ez? Mert úgy gondolom, hogy ez egy lényeges eleme minden kutatásnak, ami szeretné megérteni a hagyomány, identitás, kultúra vagy társadalom tágabb fogalmát. Ahhoz, hogy le tudjam írni az értékkel kapcsolatos gondolkodási folyamatokat szociálantropológiai terepmunkát végzek a murszik, egy kis, dél-etióp nomád közösség tagjai között. Dél-Etiópia ezen részén az utóbbi években indultak meg mélyebb társadalmi, gazdasági és környezeti változások, amik erősebben érintik a murszikat is. Turizmus például egy olyan aránylag új jelenség, ami mentén viszonylag könnyű megfigyelni miként változik a helyi emberek értékről alkotott fogalomrendszere. A tervem az, hogy a jelen kutatás keretében antropológiai terepmunkát végzek a murszik körében és az eredményeimet angolul és magyarul publikálom. A pályázati pénz lehetővé tenné, hogy az eddig angolul megjelent cikkeimet lefordíttassam magyarra, megjelentessem őket könyv formájában és új, magyar nyelvű könyvet és cikkeket is megírjak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

This is a basic social anthropological research that critically explores the concepts of ‘value’ beyond the conventional economic meanings of the word. Here ‘value’ is not a quantified entity that frequently positioned within the field of commodification and economy, but rather a public claim, a commonly staged display, a tangible resource. To analyse this question I conduct an anthropological research among the Mursi, a semi-nomad society in Ethiopia, first described by Sámuel Teleki, a Hungarian traveller in the 19th century. Due to recent environmental and social developments in the lower Omo Valley, the Mursi are disposed to grand scale social change. They reject the government’s suggested cultural model based on a new social value system. I wish to explore the Mursi emic concepts of value in intercultural encounters (between the Mursi and various types of aliens such as tourists and NGO workers) and see how in these social fields the different meanings of value become visible and often clash with each other. Through the public display of social life (political meetings, community rituals), tourist sites (staged Mursi ethnic plays for tourists) value is mobilized as a tangible resource, as an ethical claim, and as a cultural device controlling the production of a changing society. The research project would result in a number of high quality international and Hungarian publications in the forms of monographs and articles. My aim is not only producing a geographically specific knowledge but to make a scientific contribution to the general field of anthropology, material culture and tourism studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In my research I try to explore how the different regimes of value transcend through and within the boundaries of the Mursi society. Using this contextual frame I want to understand how a small scale community mobilize their values (cultural, material, and aesthetical) to maintain personal and group identity in the time of important social and environmental changes. So, the major research question is how Mursi socio-cultural values are created, maintained and presented in the time of crisis. The first field I explore is the historically changing regimes of value governing clan/family identity among the Mursi. Questions here are how certain clans create a cultural reference point, a measure of cultural value, for the whole community? Values that especially important in the time of crisis and how they try to maintain these values in a ‘protected’ inner sphere of their land? The second area I would like to explore is strongly related to this but refers to the outer field of Mursiland. This is the so called ‘contact zone’ where economic regime of value is in tension with the symbolically heightened regime of indigenous values that supply the main theme for touristic displays that visitors encounter. Therefore here I am interested in the question of how the Mursi resolve the contradiction (selling their own image to outsiders but maintaining cultural values to the community) in the time of crisis? How material aesthetic, travelling objects, seduction of material difference impact upon self identity in changing social environment?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The regimes of value had been rarely addressed in this context before and with this theorization of Mursi-alien encounters I expect to demonstrate new and novel understandings of intercultural encounters, changing ethnic and cultural identity in traditional societies. Therefore the research can give new theoretical entry points for anthropologists working in different cultures all over the world as the general theoretical results would not only be accessible for a narrow scientific community but also to a wider scholarly audience who is interested in the explication of modern, contemporary social understandings of value. Therefore the main importance of this project research is that it puts specific questions into a context of general anthropological understanding of socio-cultural change, globalization and modernity. This effort is in accordance with 1. the emerging interest in anthropology (David Graber, Keith Hart, Marilyn Strathern etc.) towards the new understanding of value and 2. on the current anthropological debate on the ontology of knowledge. I believe that this research can be an important contribution to this current scientific debate, both on international and on the Hungarian levels. The research certainly can contribute to the Hungarian and also to the international Africanist anthropology-ethnography as there are only a handful of researchers in the World who try to understand how East-African nomadic societies encounter with tourism and strangers and explicate this topic in a broader modern anthropological frame. Also, this work is unique and already acknowledged on international level and with the help of the recent grant I would be able to integrate this knowledge, professional capital into the Hungarian ethnographic, anthropological circles and also it would enable me to develop this internationally important research even further.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

This is a social anthropological research project wherein I plan to describe how people think about value: how they make it, how they destroy it, how they maintain it, how they talk about it and how they perform it to others. Value here is not something an economically quantified amount but rather a public claim, a commonly imagined and staged display, a tangible resource. Why I think this is important? Because I think this is a quite central problem for everyone who wants to understand how people think about themselves, about their own identity, their tradition and culture. Therefore I regard this as a fairly general question and talk about it in a way that different researchers and non researchers can all understand. To explore this whole field I plan to conduct a social anthropological fieldwork in a small scale East-African nomadic society where these communal value systems only have just started to change and it is easy to observe them and make general theoretical claim about them. I will work with the Mursi, a small scale society in Ethiopia, a group of semi-nomad people that is visited by tourists only recently. Because of the recent changes in their contacts they are suddenly exposed to new social, cultural and economic values. My plan is that in my publications (monographs, articles) I describe how these different regimes of values clash and change in human societies. My plan is that later, based on my results other researchers also can explore how in certain societies the regimes of values change. The recent grant would enable me to have my articles translated from English into Hungarian and publish them in two monographs.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az OTKA PD-115447 projekt egy egyéni kutatási projekt volt, amit az oktatási munkám mellett végeztem a három év alatt. Úgy vélem a projekt sikeres volt mind a terepmunka mind pedig a publikálás eredményeinek tekintetében. A kutatási projekt fő célja az volt, hogy megértse, hogy a hagyományt helyi szempontból miként látja egy kisméretű afrikai társadalom. A projekt lehetőséget adott, hogy kétszer terepmunkát végezzek a területen. A három év alatt két szerkesztett kötetet és egy önálló monográfiát tettem közzé. Két önálló könyv kéziratot is befejeztem és benyújtottam publikálásra. Ezek 2019-ben jelennek meg. A projekt keretében 22 nyilvános tudományos előadást tartottam, több ezek közül plenáris előadás volt, és több nemzetközi konferencián hangzott el.
kutatási eredmények (angolul)
The OTKA PD-115447 project was an individual research project. I have completed this project alone beside my teaching work during this three years. I believe the project was successful in terms of the fieldwork, and the publication outcome. The main goal of the research project was to understand how tradition is perceived from a local point of view in a small scale African society. I conducted fieldwork in the area during the project term. During the three years I have published two edited volumes, one individual monograph. I have completed and submitted two individual book manuscript which will be published in 2019. Besides the books I have published seven academic articles/book chapters. I gave 22 public academic lectures, many of them were plenary lectures and many of them were in international conferences.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115447
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Régi Tamás: A turizmus és társadalmi változás kapcsolatának néhány antropológiai és szociológiai értelmezése., Turizmus és Transzformáció Régi, T.-Rátz T. Michalkó, G. (szerk.). Orosháza; Budapest: Kodolányi János Főiskola; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet; Magyar Földrajzi Társ, 2017
Régi Tamás: Rejtélyes kőpadlók Kelet-Afrikában: antropológia és régészet találkozása., Élet és Tudomány LXXII (2): 41-43., 2017
Tégi Tamás: Szibéria mint periféria – egy afrikanista értelmezése, Tabula (eISSN: 2064-7190) 17: p. 10., 2016
Régi Tamás: A terepmunka mint mágia, Ethno-Lore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének Évkönyve. XXIII. 299-310., 2016
Régi Tamás: Antropológiai terepmunka Dél-Etiópiában, Néprajzi Hírek, a Magyar Néprajzi Társaság tájékoztatója. 45(2):41-47., 2016
Régi, T.-Rátz T. Michalkó, G. (szerk.): Turizmus és Transzformáció, Orosháza; Budapest: Kodolányi János Főiskola; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet; Magyar Földrajzi Társaság, 2017
Régi Tamás: Kreatív határvidékek: a kontaktzónák antropológiája, The anthropology of encounters: A találkozások antropológiája., 2017




vissza »