Képviselői munka és választási eredmények  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
115747
típus PD
Vezető kutató Papp Zsófia
magyar cím Képviselői munka és választási eredmények
Angol cím Legislator activities and electoral performance
magyar kulcsszavak országgyűlési képviselők, választások, képviselői aktivitás, választókerület, reszponzivitás
angol kulcsszavak national legislators, elections, legislator activities, constituency, responsiveness
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Politikai tudományok
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2016-01-01
projekt vége 2018-05-31
aktuális összeg (MFt) 3.905
FTE (kutatóév egyenérték) 1.74
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az első képviseleti modellek a képviseletet az állampolgárok és a képviselőik közötti egyfajta megállapodásként írták le. A választások fő célja az volt, hogy kiválasszák azokat, akik a legalkalmasabbak a közösség vagy csoport érdekeinek és értékeinek védelmére (Colomer 2011, p.2.). A pártok megjelenése és megerősödése megnövelte a polgárok és a pártok közötti kapcsolat jelentőségét a polgárok és a képviselőik közötti interakciókkal szemben. Ennek a kapcsolatnak a tartalma és intenzitása függ a választási szabályoktól. A pártközpontú választási rendszerek a pártképviseletet és a közpolitikai reszponzivitást segítik elő, míg a jelöltközpontú szabályok a személyes képviselet és a szolgálati reszponzivitás feltételeit teremtik meg. Mindazonáltal számos szerző (Colomer, 2011, Eulau és Karps, 1977, Mansbridge, 2003, 2009) rámutat, hogy még azokban a politikai rendszerekben is felfedezhetőek a személyes képviselet bizonyos formái, ahol a választási szabályok és a politikai környezet a pártképviseletet segítik elő. Ebből az következik, hogy a választók az ilyen rendszerekben is törekedhetnek a „jó” képviselők megválasztására. A korábban a képviselő „jóságára” tett ígéretek teljesülésének értékelésekor figyelembe vehetik a képviselő tevékenységét a választást megelőző ciklusokban. A kutatás fő célja tehát, hogy feltárja a képviselői tevékenységek hatását a választási eredményekre. A kérdés, hogy a képviselők arra irányuló erőfeszítései, hogy „jó” képviselők legyenek, milyen mértékben térülnek meg egy vegyes választási rendszerű országban, ahol a játékszabályok mind a párt-, mind a személyes képviseletet támogatják.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A képviselők viselkedésével foglalkozó kutatások kiindulópontja az, hogy a képviselők cselekedeteinek fő mozgatórugója az újraválasztás vágya. Ebben az értelemben a képviselők kizárólag az újraválasztási esélyeikkel foglalkoznak (Mayhew, 1974), és minden tettük visszavezethető arra, hogy azt gondolják, hogy ezek hozzásegítik őket a szavazatarányuk növeléséhez. Az a kérdés kisebb szerepet kap azonban, hogy ezek az erőfeszítések valóban extra szavazatokat jelentenek-e. A képviselői munka feltárását célzó kutatások szerteágazóak, és nagyrészt abból indulnak ki, hogy a munka hatékonyságára vonatkozó képviselő percepciók fontosabbak a tényleges választási haszonnál. Ez az érvelés ugyan számos esetben fontos, és megállja a helyét, nem visz közelebb minket ahhoz, hogy megértsük a képviselői erőfeszítések valós hasznát, és megtudjuk, hogy mennyire reális az a feltételezés, hogy több munka több szavazatot eredményez. Másként megfogalmazva, az, hogy a képviselők tevékenysége releváns-e a választási eredmények szempontjából azért is fontos, hogy megalapozza az előfeltevéseinket, amikor a képviseleti stratégiákat a választási szabályokhoz kötjük.

A kérdés megválaszolása információkat szolgáltat arról is, hogy hogyan működik a személyes elszámoltatás egy adott országban. Egy erős összefüggés a képviselők aktivitása és választási szereplésük között arra utalhat, hogy létezik egy bizonyos elszámoltatási mechanizmus: a képviselőket a teljesítményük alapján ítélik meg, ami arra ösztönzi őket, hogy jobban teljesítsenek az extra szavazatok megszerzése érdekében. Ellenkező esetben, az, ha a tevékenység nem befolyásolja az újraválasztási esélyeket, arra utalhat, hogy a képviselők politikai értelemben nem számoltathatók el a hivatalban eltöltött idő alatt végzett munkával kapcsolatban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A parlamenti kutatások két fő iránya a párt- és a személyes képviselet köré összpontosul. A pártképviselet egyik alapelve, hogy a pártok az állampolgárok különböző ügyek mentén elfoglalt pozícióit képviselik. A leghangsúlyosabb ügyek kiválasztása és a közpolitikai trendek kialakítása a pártképviseleten keresztül történik. Ezzel szemben a személyes képviselet a képviselet „jóságát” hivatott megteremteni azáltal, hogy olyan képviselőket választanak, akik megbízhatóak, és érzékenyek az állampolgárok igényeire. A modern társadalmakban eltérő mértékben ugyan, de a képviseletnek mindkét formája megjelenik. Jelen kutatás kérdése, hogy a képviselőknek a fenti szempontok szerint értelmezett „jósága” hogyan befolyásolja a választási szereplésüket. A fő kérdés az, hogy mit csinálnak a képviselők hivatali idejük alatt, és hogy az általuk végzett tevékenységek hozzásegítik-e őket az újraválasztáshoz. Másképpen megfogalmazva: rákényszerítik-e a választók a képviselőket arra, hogy jobban teljesítsenek, és hogy olyan ügyekre fókuszáljanak, amelyek fontosak a választókerületük számára? A kutatás arra koncentrál, hogy a képviselők mennyi munkát végeznek a parlamentben, milyen tartalmú kérdéseket és interpellációkat nyújtanak be, valamint hogy mekkora összegeket képesek a választókerületükbe vonzani a Strukturális Alapokból. A fő kérdés, hogy ezek a tevékenységek és eredmények befolyásolják-e az újraválasztási esélyeiket. Ha igen, akkor közvetlen ösztönzést kapnak arra, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Ha azonban nem, akkor erősebb az ösztönzés arra, hogy más típusú politikai célokat kövessenek.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research aims to tackle a key aspect of the electoral connection in Hungary, namely the electoral benefit of visibility and constituency service. The main concern of the project is to map the multitude of legislator activities and test whether the differences in the intensity of these activities shows in the legislators’ electoral performance at the next election. The project will focus on one broader and two narrower fields. First, the majority of the data collection effort will revolve around gathering information on legislators and their activities in parliament. Most importantly, questioning behaviour and floor speeches will be taken into account to assess how much time they spend with non-legislative parliamentary activities. Second, policy responsiveness will be captured through the connection between the agrarian population in the district and the contents of parliamentary questioning on the one hand, and committee membership on the other. Third, pork barrel politics is perceived as a special case of constituency service. The amount of development funds flowing into the constituencies will explain how representatives perform at the electoral competition. While capturing on the determinants of these activities, the main concern of the research is to establish the connection between actions and their electoral consequences. Answering these questions will bring us closer to evaluate the assumption in legislative studies, namely that legislators are led by the desire to be re-elected, and thus will engage in different activities. Furthermore, they add to the picture on the accountability linkage and the quality of representation in Hungary.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The first models of representation described it as some kind of agreement between citizens and the representatives. The main goal of elections was to choose the “best individuals to defend the interests or values of the community or group” (Colomer, 2011, p.2). However, the emergence of political parties shifted this relationship toward an interaction between citizens and parties instead of citizens and the individual legislators representing their districts. This connection varies along the different electoral rules. Party-centred electoral systems support party representation and policy responsiveness, while candidate-centred systems pave the way for personal representation and service responsiveness. Nevertheless, several authors (Colomer 2011, Eulau and Karps 1977, Mansbridge 2003, 2009) point out that even in systems, where electoral rules or special circumstances support party representation, some forms of personal representation should be detectable. This involves that voters will be inclined to increase the quality of representation by electing representatives of the “good” kind. Practicing accountability on the basis of former promises of a “good” representative, they might do this by judging incumbent MPs for their actions during the previous terms. The research aims to capture the effect of what parliamentarians do while in office on their chances for re-election. The main question is whether efforts of being a “good” representative pay off under mixed-member electoral rules, where the system characteristics encourage both candidate- and party-centeredness. Data will be collected with regards to the 1998-2002, 2006-2010, 2010-2014 electoral terms.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A common conception in the literature investigating legislators’ activities is that MPs are driven by the pursuit of being re-elected. In this sense, they are perceived as “single minded seekers of re-election” (Mayhew, 1974), who act on their beliefs that their actions yield extra votes at the next elections. However, less attention has been paid to whether MP behaviour indeed affects electoral performance. Extensive research has been done on the determinants of legislator behaviour, all based on the premise that MPs’ perceptions on the utility of their work is more important than the actual electoral benefit. While this argument holds in several cases, it does not bring scholars closer to the understanding of the real implications of the legislators’ behaviour and whether it is realistic to assume that such behaviour yields extra votes. Thus, the question of whether MP behaviour is relevant in explaining electoral performance is important to make our assumptions stronger when tying MP strategies to electoral systems.

More importantly, answering this question supplies us with ideas on how well personal accountability works in a given country. A strong relationship between member behaviour and electoral performance would suggest that a certain type of legislative accountability mechanism is in place. MPs are judged on the basis of their performances as legislators, and are indeed encouraged to perform better to gain extra votes at the next elections. Conversely, a lack of association between MP behaviour and their electoral fate would indicate that Members of Parliament are not held personally accountable (in a political sense) for their actions while in office.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The two main trends in the legislative studies literature are party and personal representation. The main principle of party representation is the representation of policy preferences of the citizens. The most salient issues are selected and policy trends are set via party representation. Personal representation on the other hand aims to ensure the good quality of representation, by appointing individuals who are reliable and responsive to the citizens’ demands. In modern societies, both aspects of representation appear, although with varying emphasis on one or the other. This project aims to capture the effect of the “goodness” of representatives on their electoral performance at the next election. The question is what Members of Parliament do while in office, and whether the activities they engage in matter in getting re-elected. In others words: are legislators constrained by the voters to perform better, work more and focus on issues important to the constituency where they were elected, or are they merely pursuing party interests? The project will look at the legislators’ activities in parliament, the contents of their questions and interpellations as well as the amount of development funds they were able to secure in their constituencies. The main question is whether these activities and achievements boost their chances at re-election or not. If they do, then they are encouraged to give a better performance in working for the people. Contrarily, if activities do not show in electoral results, legislators’ will pursue other political goals.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás három területen vitt minket közelebb ahhoz, hogy megtudjuk, működik-e Magyarországon a személyes elszámoltatás (akár a pártok, akár a választók által). Elsőnek, a képviselők tevékenységének mennyiségi mutatóit vizsgáltam, és azt, hogy mindez befolyásolja-e, hogy újrajelöli-e őket pártjuk a következő választáson. Az eredmények alapján elmondható, hogy a képviselőknek alapvetően két csoportja van. Azoknál, akikre a párt alapvetően csak listás képviselőként számít, a parlamenti tevékenységek hatása megmutatkozik a listás jelölésben. Ezzel szemben az egyéni kerületekben induló képviselők esetében a parlamenti munka nem számít, ami az újrajelölést illeti. Másodszor, a Strukturális Alapok elosztásának hatásait vizsgálva arra jutottam, hogy a győztes pályázatok értéke befolyásolja a választási eredményeket, de a hatás az egyes településeken a polgármester pártállásán is múlik. Kormánypárti polgármester esetén, a képviselő eredményei szorosabban követték a pályázati pénzek nagyságát, mint az ellenzéki településeken. Végül, arra is kíváncsi voltam, hogy a képviselők miként reagálnak a kerület lakosságának összetételére. Kimutatható, hogy a mezőgazdasági népesség arányának növekedésével párhuzamosan nő a képviselők által mezőgazdasági témában benyújtott kérdések száma. Ugyanakkor a legfontosabb kérdéstípusok területén nem mutatható ki különbség egyéni és listás képviselők között, ami arra utal, hogy a választási ösztönzők felülírják a hivatali ösztönzők hatását.
kutatási eredmények (angolul)
The project has brought us closer to understanding how personal representation works in Hungary. Firstly, it was found that parliamentary activity positively influences re-selection chances when selectors decide on list nominations. Additionally, list-only MPs benefit from parliamentary work to a greater extent than future SMD candidates. At the same time, extra work in parliament does not bring MPs closer to SMD nominations. These results confirm that parties evaluate MPs along how well they carry out the tasks dedicated to their groups. Secondly, investigating if pork barrel politics affects MPs’ re-election prospects, I find that an increasing value of Structural Funds in the settlements improves government MPs’ electoral results, and that the effect size is conditional upon the mayor’s status. In settlements with government mayors government MPs perform better than in settlements with an opposition mayor. Thirdly, I asked the question whether or not MPs react to constituency profile in their work in parliament, and if yes, whether the magnitude of their reaction is dependent upon mandate type. I find that increasing agricultural population increases the frequency of agricultural questions, as well as the likelihood of membership in the Agricultural Committee. Importantly, in the case of high-profile activities no difference was found between SMD and list MPs indicating that the electoral incentive overwrites those created by the institutions.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115747
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Papp Zsófia: Same Species, Different Breed. The Conditional Effect of Legislator Activities in Parliament on Re-selection in a Mixed-Member Electoral System, Parliamentary Affairs, 2018
Papp Zsófia; Federico Russo: Parliamentary work, Re-selection and Re-election: In Search of the Accountability Link, Parliamentary Affairs, 2018
Papp Zsófia: Votes, money can buy. The conditional effect of EU Structural Funds on government MP's electoral performance, European Union Politics (R&R), 2018
Papp Zsófia: Do Personalised Campaigns Hint at Legislator Activities? A Mixed-Member Case, Parliamentary Affairs (elfogadott kézirat), 2018
Papp Zsófia: Shadowing the elected. Mixed-member incentives to locally oriented questioning, The Journal of Legislative Studies, 22(2): 216-236, 2016
Papp Zsófia: Challenging the Odds: Incumbency Disadvantage, Local Ties and Electoral Performance in Hungary, 1994-2010, East European Politics and Societies & Cultures, 2017
Papp Zsófia; Zorigt Burtejin: Party-directed personalization. The role of candidate selection in campaign personalization in Hungary, East European Politics, 32(4): 466-486, 2016
Papp Zsófia; Zorigt Burtejin: Political constraints and the limited effect of electoral system change on personal vote-seeking in Hungary, East European Politics and Societies & Cultures, 32(1): 119-141, 2018
Papp Zsófia: Candidate Features and Candidate Selection Patterns in Hungary, 1994-2010, International Journal of Sociology, 2018
Papp Zsófia: Policy responsiveness under mixed-member electoral rules. The substantive representation of rural interests in the Hungarian Parliament., ECPR Joint Sessions of Workshops, Nicosia, Ciprus, 2018
Papp Zsófia: Mutasd a kampányod, megmondom ki vagy! Kampányperszonalizáció és képviselői tevékenységek Magyarországon, Politikatudományi Szemle, 2017(2): 35-59., 2017
Papp Zsófia: Challenging the Odds: Incumbency Disadvantage, Local Ties, and Electoral Performance In Hungary, 1994-2010, East European Politics and Societies and Cultures, online first, 2017
Papp Zsófia; Zorigt Burtejin: Political Constraints and the Limited Effect of Electoral System Change on Personal Vote-Seeking in Hungary, East European Politics and Societies and Cultures, online first, 2017
Papp Zsófia; Federico Russo: Parliamentary work, Re-selection and Re-election: In Search of the Accountability Link, Parliamentary Affairs (megjelenés alatt), 2018
Papp Zsófia: Same Species, Different Breed. The Conditional Effect of Legislator Activities in Parliament on Re-selection in a Mixed-Member Electoral System, Parliamentary Affairs (megjelenés alatt), 2018
Papp Zsófia: Candidate Features and Candidate Selection Patterns in Hungary, 1994-2010, International Journal of Sociology (megjelenés alatt), 2018
Papp Zsófia: Do Personalised Campaigns Hint at Legislator Activities? The Hungarian Case, Parliamentary Affair (Revise and Resubmit), 2018
Papp Zsófia: Votes, money can buy. The conditional effect of EU Structural Funds on government MP’s electoral performance, European Union Politics (véleményezés alatt), 2018
Papp Zsófia: Inkumbens-hátrány, helyi kötődés és a személynek szóló szavazat Magyarországon, Politikatudományi Szemle, 2016
Papp Zsófia: Challenging the Odds: Incumbency Disadvantage, Local Ties and Electoral Performance in Hungary, 1994-2010, Europe-Asia Studies; közlésre elküldve, 2016
Papp Zsófia: Shadowing the elected. Mixed-member incentives to locally oriented questioning, The Journal of Legislative Studies, 2016
Papp Zsófia: Challenges of matching candidate data in Hungary, Joshua K. Dubrow & Nika Palaguta (eds.) Towards electoral control in Central and Eastern Europe, 2016
Papp Zsófia; Zorigt Burtejin: Party-directed personalization. The role of candidate selection in campaign personalization in Hungary, East European Politics, 2016
Papp Zsófia; Zorigt Burtejin: Political constraints and the limited effect of electoral system change on personal vote-seeking in Hungary, East European Politics and Societies; közlésre elküldve, 2016
Papp Zsófia: Do Personalised Campaigns Hint at Legislator Activities? The Hungarian Case, European Journal of Political Research; közlésre elküldve, 2016
Papp Zsófia: Legislator activities in parliament and electoral performance in a mixed-member electoral system. The case of Hungary, 1998-2010, IPSA World Congress 2016, ECPR General Conference 2016, 2016
Papp Zsófia: Inkumbens-hátrány, helyi kötődés és a személynek szóló szavazat Magyarországon, Politikatudományi Szemle, 25(2): 31-56, 2016




vissza »