A két világháború közötti magyarországi tudáselitek rekrutációja és a középrétegek hierarchiája a dualizmuskori Magyarországon (rendi mintázatok, osztályhelyzet, hivatásszerkezet, szocio- és etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
115766
típus K
Vezető kutató Kovács I. Gábor
magyar cím A két világháború közötti magyarországi tudáselitek rekrutációja és a középrétegek hierarchiája a dualizmuskori Magyarországon (rendi mintázatok, osztályhelyzet, hivatásszerkezet, szocio- és etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök)
Angol cím The roots of the Hungarian knowledge elite between the two world wars and the hierarchy of middle-class groups in Hungary in the second part of the 19th century (status patterns, classes, structure of professions, socio- and ethnocultural patterns, denominational-cultural clusters)
magyar kulcsszavak elit, rekrutáció, középosztály, társadalmi struktúra, szocio- és etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök
angol kulcsszavak elite, recruitment, middle-class, social structure, socio- and ethnocultural patterns, denominational-cultural clusters
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)70 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Kende Gábor
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2018-08-31
aktuális összeg (MFt) 7.716
FTE (kutatóév egyenérték) 4.81
állapot aktív projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás áttekintette a két világháború közötti teljes tudáselit társadalmi származását az elittagok apjára vonatkozóan összegyűjtött gazdag, empírikus anyag alapján. Megállapította, hogy a tudáselithez tartozó személyek csekély kivétellel a társadalom középrétegeiből, a középosztályból és a kispolgárságból származtak. Ugyanakkor a tudáselit különböző csoportjai között jelentős eltérés volt. Az elit két domináns csoportja, az egyetemi tanárok és az MTA tagjai kétharmad részben a középosztály különböző szintjeiről származtak, egynegyedük jött a kispolgárság különböző csoportjaiból. A tudáselit többi részében sokkal nagyobb jelentősége volt a kispolgári csoportoknak és a középosztály alsó szintjének. A kutatás keretében a legfontosabb publikáció az MTA tagjainak származásáról készült könyv. Ennek első fele az akadémikusok származását elemzi az apák adatai alapján. Ezt követően felekezeti-művelődési alakzatok szerint rendezve összeállítottuk a 467 akadémikus dédszülőkig elkészített ősfáját. Ezzel az volt a célunk, hogy láthatóvá tegyük a nagyobb történeti mélységben működő szociokulturális, etnokulturális, regionális társadalmi alakzatokat, amelyekből különböző ritmusú szellemi tőkefelhalmozással két-három nemzedék múlva kiemelkedtek a tudáselit tagjai. Így kirajzolódtak azok a hosszú távú történeti mobilitási pályák is, amelyek szerepet játszottak a két világháború közötti tudáselit utánpótlásában.
kutatási eredmények (angolul)
The research overviewed the social origin of the elite of knowledge between the two WWs based on the rich, empirical material collected on the fathers of elite members. The research found that the overwhelming majorty of members belonging to the elite originated from the middle ranks of society: from the middle class and the petty bourgeoisie. At the same time, there were significant differences between the various groups of the elite. A share of 2/3s of two dominant groups of the elite (university professors and the members of the HAS) originated from the different levels of the middle class, and a share of 1/4th came from different groups of petty bourgeoisie. In the rest of the elite, the petty bourgeoisie and the lower middle class were of much greater importance. The most important publication resulting from the research is a book about the origin of members of the HAS. The first partanalyzes the origin of academics based on fathers' data. Then, we organized the family-trees of the 467 academicians back to their great-grandparents according to cultural-confessional configurartions. Our aim was to reveal those socio-cultural, ethnocultural, regional social patterns operating in historical depth, from which the the elite members emerged in two or three generations relying on intellectual capital accumulation. Thus, long-term historical mobility paths became visible that contributed to the reproduction of the knowledge of elite between the two WWs.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115766
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kovács I. Gábor: Egy jogtudós a történelem kataklizmái között. Búza László akadémikus életpályája, Zempléni Múzsa társadalomtudományi és kulturális folyóirat XVII. évf. 2. szám, 2017 nyár. pp. 27-31, 2017
Kovács I. Gábor: Csik Lajos (1902 – 1962) orvos-biológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia első kísérleti-örökléstani kutató tagjának életrajzi adattára és életútleírása/ Biographical data, Kaleidoscope, Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat 2017/14. pp. 115-122, 2017
Kovács I. Gábor: Mitrovics Gyula a Sárospataki Református Kollégium erőterében nevelődött esztéta, pedagógus, akadémiai tag, egyetemi tanár életrajzi adattára és életútleírása, Nyíri Péter (szerk.): Széphalom, a Kazinczy Társaság évkönyve 27. kötet. 2017. pp. 419-428, 2017
Kovács I. Gábor: Bernát István (1854 – 1942) agrárpolitikus, akadémikus, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának alapító dékánja, a szövetkezeti mozgalom és az altruiszti, KÖZ-GAZDASÁG Tudományos füzetek. A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának negyedévente megjelenő tudományos folyóirata. (Közlésre elfogadva), 2017
Kovács I. Gábor: Bernát István (1854 – 1942) agrárpolitikus, akadémikus, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának alapító dékánja, a szövetkezeti mozgalom és az altruiszti, KÖZ-GAZDASÁG Tudományos füzetek. A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának negyedévente megjelenő tudományos folyóirata, XII. évf. 5. szám, pp 183-196, 2017
Kovács I. Gábor: Felekezeti-művelődési alakzatok és a magyarországi polgári korszak (1848-1944) tudáselitje. Denominational-cultural clusters and the knowledge elite in the bourgeais period (1848-1944) in Hungary, Magyar Tudomány. Közlésre elfogadva, 2018
Kovács I. Gábor-Kende Gábor: A két világháború közötti tudáselit akadémikus tagjainak származása az apák adatai alapján, Közlésre elfogadva, 2018
Kovács I. Gábor-Takács Árpád: Az MTA tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben., Közlésre elfogadva., 2018




vissza »