 |
Konzorcium, fő p.: A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115873 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Cseri Miklós |
| magyar cím |
Konzorcium, fő p.: A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára |
| Angol cím |
Consortional main: The Effect and Memory of the Great War on Rural Culture |
| magyar kulcsszavak |
életmódváltás, gazdasági- társadalmi hatás, emlékezetpolitika, nemi szerepek, hátország, front, világháború, mikrotörténelem,, textualizáció, emlékiratok, mentalitás változás, tárgykultúra |
| angol kulcsszavak |
Changing life-style, modernization and social effects, worldwar, Hinterlamd, Front, gender, Microhistory, Memories, Change in mentality, Materialculture |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Etnográfia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Szabadtéri Néprajzi Múzeum |
| résztvevők |
Aranyos Sándor
Csonka-Takács Eszter
Faár Tamara
Kinda István Csaba
Nagyné Batári Zsuzsanna
Németh Szandra
Sári Zsolt
Szegedy-Kloska Tamás Dániel
Tánczosné dr. Bereczki Ibolya
Tömöri Szilvia
|
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2020-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
50.421 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
16.13 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével olyan sokrétű kutatási programot tervez, amely az első világháború rurális társadalomra gyakorolt hatását és emlékezetét tárja fel. Célunk, hogy az első világháború még fel nem lelt, vidéki, közgyűjteményekben és magánszemélyeknél őrzött tárgyait, az írott és tárgyi emlékeket (levelek, naplók, feljegyzések, kalendáriumok, képes dokumentumok, emléktárgyak) felhívások közzétételével és terepkutatásokkal felgyűjtsük, dokumentáljuk. A gyűjteményekben őrzött anyagok feltárását követően e tárgykultúrát és a szövegeket elemezzük, azok kontextusait értelmezzük, különböző tematikai rendekben és módon közreadjuk.
Célunk, hogy e reliktum-tárgykészletek „megszólaltatásával”, a háborús mindennapok elemzésével, a megélt egyéni sorsok feltárásával, a terepmunkák eredményeképpen új tudás birtokába kerüljünk. Ezáltal fel tudjuk mutatni és az alapkutatások eredményinek oktatásba való beépítésével az első világháborútól időben egyre távolabb kerülő generációk számára, hogy a hétköznapokban mit jelentett, illetve milyen változásokat hozott a "boldog békeidők" után a háború traumája. A sokrétű közreadás mellett az alapkutatások összegzésével a tudományszak módszertanának finomításához hozzájárul. A háborúhoz köthető, az egykori rurális életmódra irányuló emlékezet a sajátos nemzetiségi/etnikai viszonyok között a Kárpát-medence magyarságán túlmutató, a befogadók (kutatók, látogatók, hallgatók, érintettek) szemléletét tágító, egyetemes tapasztalatot is megfogalmaz. Mindez a „Nagy háború mint európai tragédia” ma érvényes narratívájába illeszkedik, azt komplex módon bővíti és teszi közzé.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1. A 80–100 évre visszanyúló emlékezet alkalmas-e a háborús hétköznapok felidézésére, a háborúból fennmaradt tárgyak kulturális és narratív rétegeinek értelmezésére?
2. Az emlékezet hogyan rekonstruálja az egykori viselkedési formákat, milyen figurációs stratégiákat teremt? A megemlékezésekben és a narratívákban hogyan jelenik meg a háború? Miként állítottak emléket a harcolóknak és a halottaknak? Milyen jelentéseket kötnek egyes személyek, társadalmi csoportok a háborúhoz; kibeszélik-e vagy elhallgatják?
3. Adaptálható-e, és miként a témánkra a (népi) kultúra kutatásának hermeneutikai és történeti antropológiai eljárása, a viselkedési (és emlékezési) módok jelentései elárulnak-e valamit a falusi életvilág világháború nyomán bekövetkező társadalmi és kulturális átalakulásáról?
4. Felfogható-e az első világháború és hatása a vidéket radikálisan átalakító modernizációs folyamatként? Ha igen, milyen – demográfiai, technikai, társadalmi, gazdasági, mentalitást –, azaz az addigi életmódot gyökeresen átalakító szerepe volt a háborúnak? A vasút, a kommunikáció új formái, a távollét, a közösség és a család kényszerű átalakulása miként hatott a társadalomra?
5. A nyugat-európai háborús narratívák főként a nyugati frontokat megjárt veteránok emlékeit dolgozzák fel. A keleti front brutalitása, a front- és hátországi élet eltért a nyugati front eseményeitől, mindeközben a történeti Magyarországnak csak kis része vált hadszíntérré. Célunk a keleti fronton megélt hadszíntéri benyomások és a hátország történéseinek feldolgozása. A nyugati történetmondást angolul is közzétett eredményeinkkel árnyaljuk, felmutatva a háborús mindennapok kultúrájának csak e térségben jellemző rétegeit.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A történeti kutatások Magyarországon elsősorban a háború politikatörténeti, gazdasági, hadtörténeti vonatkozásait állították a középpontba. Kevés figyelem fordult a hétköznapi történelemre, illetve az egyéni sorsok alakulására. Arra, hogy a falvak, mezővárosok lakói hogyan élték meg a háborús traumákat, a trianoni békekötést, vagy az egyéni életutakat miként befolyásolták a háború, a hadifogság és a hátország megélt eseményei.
A magyar néprajztudomány megújulási törekvései közelednek az új kultúrtörténet, a (történeti) antropológia, az Alltagsgeschichte vagy az oralhistory irányzataihoz, témái a mindennapi emlékezet, a kultuszok vagy a test története. Az első világháború sokszálú hétköznapi életének feltárása azonban nem történt meg, a hátországi és a fronton átélt mindennapok kultúrája nem került eddig fókuszba, bár bizonyos területeken születtek feldolgozások, forrásközlések az elmúlt évtizedek során.
Ez a hiány motiválta kutatásunkat, mely egyszerre célozza a magyar néprajztudomány módszertanának korszerűsítését, a 20. századi paraszti társadalomról való ismeretek bővítését, és az erre vonatkozó beszédmód megújítását. Szándéka a háború tárgyi emlékeinek és az emlékezeti hagyományának szervezett gyűjtése, a tárgyak kulturális kontextusainak mai értelmezése, feldolgozása, kiállítása, analóg és digitális formában történő közreadása, majd ezen ismeretek egyetemi tananyagként való kidolgozása.
Kutatási alapprogramunkkal első világháború hatását tárjuk fel. Azt, hogy a vidéki mindennapi életet, életmódot, kultúrát – közvetlenül és közvetve – milyen módon formálta át a háború. Kutatási tervünket abba a nemzetközi trendbe ágyazzuk, amely egyéni életsorsok és lokális közösségek életének szövetéből a „nagy történeti események” lenyomatát igyekszik interdiszciplináris – néprajzi, történeti, kulturális antropológiai – módszertani eszközök segítségével feltárni. Törekvésünk, hogy a Nagy háború kutatásában az eddigi, alapvetően hadi- és politikatörténet-centrikus feldolgozástól eltérő szemléletet honosítsunk meg, és az új forrásfeltárással együtt az első világháború magyar nemzettudatban betöltött szerepét új szempontokkal árnyaljuk, illetve részben átértékeljük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az új módszereket alkalmazó kutatás során feltárt emlékek és elbeszélések közel hozzák a múltat, a program segíti az érdeklődőket az első világháborús mindennapok megismerésében. A Nagy háborútól időben egyre távolodó generációk a kutatás révén érthetik meg, hogy a hétköznapokban mit jelentett, milyen változásokat hozott a "boldog békeidők" után a háború traumája.
Az alapkutatás nyomán kiállításainkban nemcsak a hitelesen berendezett, az egykor ott lakók életvilágát felidéző múzeumi enteriőrökkel, de a személyes élettörténetek, tragédiák felidézésével is hozzájárulunk a világháború történetének árnyaltabb megismeréséhez. Ennek sokkal nagyobb a hatása, mint a csak a tárgyak által közvetített információs tartalomnak. Az elmondott és újraélt történelem, a történetekben konstruált információ hamarabb utat talál a látogatóhoz, könnyebb emlékezést eredményez, és a bevonódást is erősíti. A kutatás során feltárt tárgyi világ életszerű, hiszen in situ reprezentálja azokat a tárgyakat, amelyek a témához köthetők, illetve a tárgyi kultúra azon elemeit, amelyek a háztartásban, lakásbelsőben a világháború hatására megjelentek.
Az első világháború történetének új szempontú vizsgálatával a családi archívumokban és a múzeumokban megőrzött emlékek újra előkerülnek. Az emlékezet elhallgatott és elfelejtett rétegei felszínre hozásával hozzájárulunk a kisközösségi (család,) és a nemzeti identitás újrafogalmazásához. Az eredmények a múzeumpedagógiai programok folytán eljuttathatók az iskolásokhoz is, akik a múzeumi tanulás modern eszközeivel, a drámapedagógia eszközeivel új perspektívából ismerhetik meg a nagy háború eseményeit a mikrotörténelem nézőpontjából.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Hungarian Open Air Museum and the Department of Ethnography, University of Debrecen have designed a composite research project that aims to explore the memory and the effects of The Great War on rural society. We aim to collect and document hitherto not encountered items about the First World War, including material objects and written documents, preserved in provincial public and private collections (letters, diaries, notes, calendars, pictorial documents and souvenirs) through calls for collection and field research. After exploring this material, we wish to analyse the objects and texts, interpret the relevant contexts, and provide access to them for the public in a variety of thematic orders and methods.
It is our intention to acquire new knowledge as a result of our field work by exploring the individual human fates and everyday life during the war and by sounding these collections of relics. By incorporating the research results into the education we intend to present to the younger generations what it meant to experience the trauma of war in quotidian existence and what sort of changes it triggered after the good old days. Our project will also contribute to the methodological refinement of our discipline with varied dissemination and the summary of basic research. The memory focused on contemporary rural lifestyle related to the war represents a universal experience that can broaden the horizon of individual recipients, as it extends beyond the communities of Hungarians of the Carpathian Basin among peculiar inter-ethnic relationships. It fits into the narrative of “The Great War as a European Tragedy,” by expanding and publishing it in a complex fashion.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1.Is memory that spans 80–100 years suitable for recalling everyday life during the war, for interpreting cultural and narrative layers of objects surviving the War?
2.How does memory reconstruct behaviour patterns of old, what sort of figuration strategies does it create? How does the war surface in reminiscences and narratives? How were soldiers and the dead preserved in memory? What kinds of meanings are associated with the war by individuals or social groups? Is the war a topic discussed or supressed?
3.Is the hermeneutic and historical anthropological method of researching (folk)culture adaptable to our topic and, if it is, then how? Do the meanings of behavioral (and memorial) methods reveal data concerning the social and cultural transformation of rural life after WWI?
4.Is it possible to interpret the war and its influence as a modernization process transforming the rural scene? How did the war change earlier way of life, affecting demography, technology, society, economy and mentality? How did railroad, new communication forms, absence, the forced transformation of communities affect society?
5.Western European war narratives process mainly the memories of veterans from the western fronts. The brutality of the eastern front; life on this front and in the hinterland are different from the events of Western Europe, while only a small part of contemporary Hungary became an actual theater of war. Our objective is to process the eastern war impressions and events of the hinterland. We intend to complement western historiography by publishing our findings in English, aiming at presenting the layers of ordinary war culture that is characteristic of only this region
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Historical research projects about the war in Hungary have focused on the political, economic, and military historical features of this topic so far. Little attention has been paid to quotidian history and the changes in individuals’ lives: e.g. how the inhabitants of villages came through the various traumas caused by the war, including the Paris Peace Treaty, and how the individual life paths were influenced by war events, experienced either as POW-s or ordinary citizens living in the hinterland.
The revitalization efforts in Hungarian ethnology are getting closer to the trends of new cultural history, (historical) anthropology, Alltagsgeschichte, or oral history; their topics are everyday recollections, history of cults or the body. However, detailed exploration of ordinary life on the front and in the hinterland has not been implemented yet.
This has motivated our research, aiming to modernize the methodology of Hungarian ethnography, to facilitate the expansion of knowledge available about 20th century-peasant society and to begin the innovation of discussions about these areas. Its intention involves a methodical procedure of collecting the characteristic objects and reminiscing traditions related to the war; interpreting the cultural context of objects and exhibit and publish these findings in both analogue and digital formats to be processed into a package of teaching material for higher education.
With our basic research program, we wish to explore the effects of WW I: how the war transformed in/directly everyday rural life and culture. We embed our research project into the international trend, aspiring to study the imprint of great historical events in the fabric of individual life paths and the life of communities with the help of interdisciplinary – ethnographical, historic, cultural anthropologic – methodology. We wish to introduce an approach into the research of WW I that is different from the earlier, mainly military and political history-centered discussion. Thus by the use of new sources we project to offer new aspects and points of departure in order to partially re-evaluate the role that WW I has in Hungarian national consciousness
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The narratives surfacing during the research (applying new methods) will bring the past closer, the program will help those interested to get to know everyday life during WW I. Younger generations will get a chance to make sense of what it must have meant to experience a war after the good old days in ordinary life.
Based on the basic research, our exhibitions will contribute to a more detailed knowledge of the history of the war not only through the authentically furnished interiors that reconstruct the life of former inhabitants but also through recalling personal life stories and tragedies. This complex approach has a more profound effect than the content conveyed simply by exhibits. The narrated and re-lived history and information construed in stories will find its way to the audience more easily, thus resulting in an easier process of remembering and a stronger personal involvement. The world of objects reconstructed during the research is life-like, as it represents the related articles and the elements of material culture that appeared in households in consequence of the war in situ.
Prompted by the novel approach to the examination of the war, memories and souvenirs preserved in family archives and museums will surface again. By unfolding the long-forgotten and hardly discussed layers of remembrance, we hope to contribute to a reinterpretation of the identity of smaller and larger communities. By introducing museum education programs, these results can be transferred to students, who will get a chance to learn about the events of The Great War from the new perspective of micro-history, using modern means of museum education, including those of drama pedagogy.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Sári Zsolt: Felhők között. Weinstock Ernő első világháborús fényképalbuma, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2020 | | Bereczki Ibolya – Pozsony Ferenc: Üzenet a frontról. Ferenc tüzér levelei 1914–1918., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016 | | Cseri Miklós – Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2020, 2020 | | Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk?, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2020 | | Kloska Tamás – Sári Zsolt: A nagy háború hatása a paraszti társadalomra, Ethnographia, 132. évf. 1. sz. (megjelenés alatt), 2021 | | Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében, In: Török Róbert – Sallay Gergely Pál – Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok: Tanulmánykötet IV. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 73–101., 2020 | | Cseri Miklós – Kloska Tamás: Bevezető, In: Cseri Miklós – Kloska, Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 7–17., 2020 | | Erős Vilmos – Káli Róbert – Törő Dávid László – Kavecsánszki Máté (eds.): Approaches to Historiography. Ethnograpchica et Folkloriostica Carpathia 19., Kapitális Ltd. – DE Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2016 | | Csíki Tamás: Eltűnt falusi világok. A 20. századi paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben., L'Harmattan – Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen – Budapest, 2018 | | Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei., L'Harmattan, Debrecen – Budapest, 2020 | | Bihari Nagy Éva – Keményfi Róbert – Marinka Melinda – Kavecsánszki Máté (szerk.): Diptichon. Tanulmányok Bartha Elek tiszteletére. Studia Folkloristica et Ethnographica. 65, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2016 | | Marinka Melinda: Sváb visszatérők. Újjáéledő hagyomány és lokális kötődés a szatmári svábok körében. Studia Folkloristica et Ethnographica, 66., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2016 | | Selmeczi Kovács Attila: Régi Népélet. Néprajz Egyetemi hallgatóknak 35., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2017 | | Keményfi Róbert – Biczó Gábort (szerk.): Néprajzi Látóhatár, XXVI. évf. 1–4. szám., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2017 | | Marinka Melinda – Keményfi Róbert (eds.): Formen, Orte und Diskurse. Viefalt und Diversität der kulturellen Phänomene Deutcshen im mittleren Europa., Ethnographica et Folkloristica Carpathica, 20. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2018 | | Kavecsánszki Máté – Marinka Melinda (szerk.): Táj és kultúra 1. Studia Folkloristica et Ethnographica, 63., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2018 | | Bartha Elek – Keményfi Róbert –Marinka Melinda (szerk.): Regionális néprajzi kutatások a Kárpát-medencébern. Studia Folkloristica et Ethnographica, 58., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2018 | | Bálint Zsuzsa – Bihari Nagy Éva (szerk.): Néprajzi Látóhatár. XXVI. évf. 1–2. szám., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2018 | | Bálint Zsuzsa – Bihari Nagy Éva (szerk.): Néprajzi Látóhatár, XXVII. évf. 3–4. szám., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2018 | | Verebélyi Kincső (lekt. Keményfi Róbert): Nép – Ipar – Művészet. Studia Folkloristica et Ethnographica, 73., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék – Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2019 | | Szabó Henriett (szerk.): Néprajzi Látóhatár XXVIII. évf. 3–4. szám., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2019 | | Szabó Henriett (szerk.): Néprajzi Látóhatár XXVIII. évf. 3–4. szám., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2019 | | Marinka Melinda (szerk.): Háború és Katonasors. Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 14., Debrecen. Győrffy István Néprajzi Egyesület – Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2020 | | Biczó Gábor: Mi és a másik., L'Harmattan – DE Néprajzi Tanszék, Budapest – Debrecen, 2019 | | Marinka Melinda –Keményfi Róbert (eds.): The Great War – as a research field., Ethnographica et Folkloristica Carpathia 21. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, MTA DE Néprajzi Kutatócsoport, Debrecen, 2020 | | Bálint Zsuzsa – Marinka Melinda (eds.): Popular Culture and war. Ethonographica et Folkloristica Carpathica 22., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2020 | | Kavecsánszki Máté – Keményfi Róbert (szerk.): A Nagy Háború néprajza. Studia Folkloristica et ethnographica, 81., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2020 | | Bartha Elek (szerk.): Áttörés Caporettónál., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2020 | | Bartha Elek: Szent hajléktalanodnak népe. A görögkatolikus szakrális és felekezeti terek etnográfiája. Studia Folkloristica et Ethnographica 79., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2019 | | Bartha Elek: Megszentelt tájak vonzásában. Studia Folkloristica et Ethnographica 69., Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2017 | | Kloska Tamás – Tömöri Szilvia – Sári Zsolt: Amikor minden más lett... Élet a nagy háború alatt és után, Kiállítási katalógusok 11. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2020 | | Tömöri Szilvia: „Engem is elvitt a háború viharja..." – Szenna első világháborús emlékezete, In: Cseri Miklós – Kloska, Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 100–121., 2020 | | Bereczki Ibolya: Módszertani lehetőségek az első világháború emlékezetének kutatásához. Egy kutatásmódszertani szeminárium és hallgatói kutatótábor tanulságai., In: Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk? Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 41–58., 2020 | | Kloska Tamás: Első világháborús katonai emlékek a családi relikviák között, In: Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk? Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 121–140., 2020 | | Sári Zsolt: Egy első világháborús fényképalbum tanulságai, . In: Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk? Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 103–120., 2020 | | Nagyné Batári Zsuzsanna: Christmas in Wartime. Christmas in the First World War reflected in local media, official and informal documents, In: Melinda Marinka – Róbert Keményfi (eds.): Ethnographica et Folkloristica Carpathica 21. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2020 | | Nagyné Batári Zsuzsanna: Ünnepek az első világháborúban – A kutatás lehetőségei, a múzeumi rekonstrukció kérdései, In: Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk? Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 23–40., 2020 | | Tömöri Szilvia: Kapcsolattartás a nagy háborúban. Az első világháborús levelezőlapok és képeslapok forrásértéke., In: Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk? Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 87–102., 2020 | | Kloska Tamás: Egy élő történelmi játék kulisszatitkai – Valódi sorsok a szerepek mögött., In: Cseri Miklós – Kloska, Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 81–99., 2020 | | Bereczki Ibolya: Menekülés Székelyföldről – 1916 tragikus erdélyi eseményeiről a frontról küldött levelek és tudósítások tükrében., In: Bereczki Ibolya – Sári Zsolt (szerk.): Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 28–29. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 189–198., 2017 | | Bereczki Ibolya: Erdélyi és zabolai menekültek Szarvason 1916-ban., In: Cseri Miklós – Kloska, Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 38–56., 2020 | | Kloska Tamás: A Nagy Háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrában, Sallay Gergely Pál – Török Róbert – Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – MKVM, Budapest, 201–214., 2019 | | Tömöri Szilvia: Első világháborús emlékek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben és a világégés múzeumi interpretációja, Sallay Gergely Pál – Török Róbert – Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – MKVM, Budapest, 215–232., 2019 | | Kloska Tamás: Első világháború utáni veterán szervezetek Magyarországon, Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 31. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 101–114., 2019 | | Kloska Tamás: Első világháború utáni veterán szervezetek Magyarországon, Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 31. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 101–114., 2019 | | Kloska Tamás: A Nagy Háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrában, Sallay Gergely Pál – Török Róbert – Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – MKVM, Budapest, 201–214., 2019 | | Tömöri Szilvia: Első világháborús emlékek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben és a világégés múzeumi interpretációja, Sallay Gergely Pál – Török Róbert – Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – MKVM, Budapest, 215–232., 2019 | | Dr. Cseri Miklós – Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2020 | | Kloska Tamás: Gentleman acélszörnyeteggel – a brit válasz az állásháborúra, Hadtudományi Szemle XI. évf. 2. sz. 77-88. pp., 2018 | | Cseri Miklós - Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára, (megjelenés előtt), 2019 | | Dr. Biró Friderika: Harc – mező. Emléktöredékek az első világháborúból. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Cseri Miklós – Dr. Bereczki Ibolya: A Nagy háború és hatása – A kutatás célkitűzései, feladatai, módszertana. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Keményfi Róbert: Tájak – terek – térképek. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Prof. Dr. Pozsony Ferenc: Az első világháború háromszéki eseményeinek hatása egy falusi közösség életére. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Csíki Tamás: A háború mindennapjainak, egyéni emlékezeteinek és narratíváinak, illetve a háborúhoz fűződő mentalitások és attitűdök vizsgálata. Konferencia-előadás., A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencia. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Csiszár Imre: Társadalomtörténeti folyamatok és az agrárium változása a 20. század első felében a Hajdúságban. Konferencia-előadás., A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencia. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Kavecsánszki Máté: Az I. világháború népi hőskultuszának változásai a vidéki kultúrában. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Lajos Veronika: Modernizáció és az I. világháború. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Faár Tamara: A szórakozási alkalmak és a Nagy háború. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Sári Zsolt: Emlékműkiállítás és kultusz. A kultusz tárgyiasulása. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Csonka-Takács Eszter: Családi emlékezet – közösségi emlékezet a Nagy háborúról. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Aranyos Sándor: A férfi szerepek változása a nagy háborúban. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2016. február 9., 2016 | | Dr. Cseri Miklós – Dr. Bartha Elek: A nagy háború és néprajzi kutatása. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Csíki Tamás: Egy polgár a hátországban – a világháborús naplók elemzési lehetőségei. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Granasztói Péter: Az első világháború emlékezetének gyűjtése és dokumentumai a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumában. Konferencia-előadás., A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencia. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Balogh Balázs: Amerikás magyarok és az első világháború. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Bíró Friderika: Harc – mező. Emléktöredékek az első világháborúból. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Sári Zsolt: Emlékműállítás és kultusz. A kultusz tárgyiasulása. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Lajos Veronika: Modernizáció és a Nagy Háború. A társadalmi nemek kérdése. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Kinda István: A világháború emlékezete a Kis-Küküllő mentén. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Vass Erika – Frühwirth Mihály: Egy vecsési fotógyűjtemény és muzeológiai tanulságai. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Megyeri István: Trappantól Vlagyivosztokig – Rácz Gyula fotói az orosz hadifogságból. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Magyari Márta: Vasutasok a háborúban. A debreceni MÁV Igazgatóságon vezetett „szolgálati tábla”, mint forrás. Konferencia-előadás, A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencia. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Csiszár Imre: Hajdúnánás az első világháborúban. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Batári Zsuzsanna: Múzeumi tag-ek: metadata, interpretáció és közösségépítés. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Dr. Bereczki Ibolya: Az elektronikus közreadás lehetőségei az első világháborús OTKA kutatásunkban. A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konferencián tartott előadás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. április 13., 2016 | | Prof. Dr. Pozsony Ferenc: Az 1916-os betörés eseményei és hatásai a háromszéki falvakban. Konferencia-előadás., Népvándorlás és migráció a történelemben című konferencia. Hajdúnánás, 2016. június 3., 2016 | | Dr. Csiszár Imre: Társadalmi változások és demográfiai folyamatok a nagyobb hajdúvárosokban az első világháború előtt. Konferencia-előadás., Népvándorlás és migráció a történelemben című konferencia. Hajdúnánás, 2016. június 3., 2016 | | Dr. Marinka Melinda: Az első világháború megjelenítése az elszármazott németek emlékező falurajzaiban. Konferencia-előadás., Népvándorlás és migráció a történelemben című konferencia. Hajdúnánás, 2016. június 3., 2016 | | Dr. Lajos Veronika: Kihívások, módszerek és lehetőségek a kortárs migrációkutatásban. Konferencia-előadás., Népvándorlás és migráció a történelemben című konferencia. Hajdúnánás, 2016. június 3., 2016 | | Dr. Nagy Éva: A háború lenyomata, hatása a táplálkozási kultúrában – ételek vándorlása. Konferencia-előadás., Népvándorlás és migráció a történelemben című konferencia. Hajdúnánás, 2016. június 3., 2016 | | Dr. Marinka Melinda: Sathmamerer Heimatbriefe als Erinnerungsorte und als ethnographische Quelle., Heimatbriefe der Deutschen in und aus dem östlichen Europa nach 1945. 2016. október 26-28., Freiburg, 2016 | | Dr. Csíki Tamás: Az I. világháború hétköznapjai. Egy borsodi polgár, Lévay József naplója., Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica 1.: pp. 48-56. (2016), 2016 | | Dr. Bereczki Ibolya– Prof. Dr. Pozsony Ferenc: Üzenet a frontról. Ferenc tüzér levelei 1914–1918., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2016. 442.p., 2016 | | Dr. Bereczki Ibolya: Üzenet a frontról. Időszaki kiállítás., Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Skanzen Galéria, 2016. október 16., 2016 | | Dr. Bereczki Ibolya: Menekülés Székelyföldről – 1916 tragikus erdélyi eseményeiről a frontról küldött levelek és tudósítások tükrében, Ház és Ember 28–29. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve. Tanulmányok Cseri Miklós 60. születésnapja alkalmából., 2017 | | Dr. Bereczki Ibolya: Múzeumok együttműködésének lehetőségei egy kutatásban. A Lelkiség az első világháborúban című konferencián tartott előadás., XIV. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia, Gyomaendrőd, 2017. április 28., 2017 | | Dr. Bereczki Ibolya: Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914–1918. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott kötetbemutató., Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2017. augusztus 14., 2017 | | Kloska Tamás: Gentleman acélszörnyeteggel – a brit válasz az állásháborúra., (megjelenés alatt) Hadtudományi Szemle. XI. évf. (2018) 1. sz., 2018 | | Dr. Keményfi Róbert: Az áttörés után. A háborús táj néprajza. A Csodálatos Caporetto konferencián tartott előadás., Debreceni Egyetem, Debrecen, 2017. május 4., 2017 | | Dr. Bartha Elek: Háborús emlékhelyek, nemzeti zarándoklatok. A Lelkiség az első világháborúban című konferencián tartott előadás., XIV. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia, Gyomaendrőd, 2017. április 28., 2017 | | Dr. Keményfi Róbert: Egy művész lelki megrendülése az első világháborús harctéren. A Lelkiség az első világháborúban című konferencián tartott előadás., XIV. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia, Gyomaendrőd, 2017. április 28., 2017 | | Telenkó Bazil Mihály: Etnikai konfliktus a vallási térben. Az 1914. február 23-ai debreceni terrortámadás kulturális lenyomatai. Lelkiség az első világháborúban c. konferencián tartott előadás, XIV. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia, Gyomaendrőd, 2017. április 28., 2017 | | Dr. Marinka Melinda: Kapcsolatok, lelkiség, emlékezet. Az első világháború kulturális lenyomatai. A Lelkiség az első világháborúban című konferencián tartott előadás., XIV. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia, Gyomaendrőd, 2017. április 28., 2017 | | Dr. Csíki Tamás: A magyar református egyház ideológiája az I. világháború alatt. A Magyar Tudomány Ünnepe 2017. programsorozaton tartott előadás., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2017. november 15., 2017 | | Kusnyír Éva: „A megváltozott háborús időkben...” – Az Abaúji Református Egyházmegye gyülekezetei az I. világháborúban. Magyar Tudomány Ünnepe 2017., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2017. november 15., 2017 | | Kloska Tamás: Imitation-based Innovations in the First World War., In: Mimesis. The Concept of Imitation in Interdisciplinary Perspective. Hungarian National Museum – Somló Bódog Association, Budapest (megjelenés alatt), 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
