Kamatprémium és gazdasági növekedés: a közép-kelet európai országok tapasztalatai  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116033
típus K
Vezető kutató Kónya István
magyar cím Kamatprémium és gazdasági növekedés: a közép-kelet európai országok tapasztalatai
Angol cím Interest premium and economic growth: the case of Central and Eastern Europe
magyar kulcsszavak Növekedés, kamatprémium, bayes-i becslés, makromodell
angol kulcsszavak Economic growth, interest premium, bayesian estimation, macromodel
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Makroökonómia
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Baksa Dániel
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2019-08-31
aktuális összeg (MFt) 18.823
FTE (kutatóév egyenérték) 2.83
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja az, hogy a reálgazdaság egy dinamikus, sztochasztikus, általános egyensúlyi modellje segítségével vizsgálja hat közép-kelet európai országban (Csehország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) a gazdasági növekedés 1990-2014 közötti ingadozásait. A kutatás fő hipotézise az, hogy a nemzetközi kamatkörnyezet, valamint az országkockázati kamatprémium változásai jelentősen befolyásolják nemcsak a rövid távú folyamatokat, hanem a gazdasági növekedést éves, illetve több éves horizonton is. A makroökonómiai modell, illetve annak bayes-i becslése alapján azonosítani tudjuk, hogy más alapvető sokkokhoz – elsősorban a teljes tényezőtermelékenység változásaihoz – képest a kamatprémium változásai mennyire magyarázzák a növekedést, illetve más makroökonómiai változókat, mint a fogyasztás, beruházás, külkereskedelmi mérleg. A regionális összehasonlítás lehetőséget ad arra, hogy elkülönítsük a kamatprémium változásainak országspecifikus, illetve nemzetközi komponenseit. A nemzetközi összehasonlítás abban is segít, hogy a kamatprémium orsázgspecifikus tényezőjét visszavezessük a gazdaságpolitikában megfigyelt különbségekre. A kutatás segítségével választ kaphatunk olyan gazdaságpolitikai kérdésekre, amelyek különösen a monetáris – kamat és árfolyam – politika szempontjából lényegesek.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A gazdasági növekedés legtöbb országban jelentősen ingadozik évről-évre. Igaz ez olyan felzárkózó országok esetében is, mint az Európai Unió közép-kelet európai tagállamai. Alapvető kérdés, hogy mi okozza ezeket az ingadozásokat, hiszen ennek megfelelően tudunk gazdaságpolitikai ajánlásokat megfogalmazni a változékonyság befolyásolására. A szakirodalomban a közép-kelet európai országokhoz hasonló kis, nyitott országok esetében két fő tényezőt szokás vizsgálni. Az egyik a technológiai fejlődés ütemének, másképp fogalmazva a kínálati oldal növekedési kilátásainak ingadozása. A másik a gazdasági nyitottsághoz kapcsolódóan a külső finanszírozási feltételek változása, amelynek fő mérőszáma az ország külföldi adósságán fizetett kamatprémium. A kutatás fő hipotézise az, hogy a növekedést rövid- és középtávon jelentősen befolyásolja a kamatprémium nagysága és változása. A kutatás segítségével számszerűsíthető ennek mértéke. A nemzetközi összehasonlítás segítségével pedig választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a kamatprémium változásai mennyiben egyedi, ország specifikus sokkok, vagy pedig régiós, nemzetközi hatások. A növekedést befolyásoló sokkok összetétele, illetve lokális vagy globális volta alapvetően befolyásolja a rájuk adott gazdaságpolitikai választ.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás kapcsolódik a nemzetközi szakirodalom egyik fontos kérdéséhez, amely a növekedés változékonyságának okait vizsgálja makroökonómiai modellek segítségével. Az eddigi tanulmányok jellemzően latin-amerikai országokat vizsgáltak. A technológiai és kamatsokkok relatív fontosságáról folyó vitához fontos hozzájárulás lehet a közép-kelet európai országok tapasztalatainak vizsgálata. Emellett a kutatás módszertani fejlesztéseket is tervez, amelyek az ökonometriai becslés megbízhatóságát és pontosságát javítják. Ennek fő eszköze a becslésben felhasznált makromodell fejlesztése, illetve az empirikus módszertan megfelelő adaptálása a régiós sajátosságokra. A kutatás nemzetközi jelentősége mellett közvetlenül is hasznosítható tanulságokkal szolgál a gazdaságpolitika számára, különös tekintettel a kamat- és árfolyampolitikára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A gazdasági növekedés hosszú távon egy ország jólétének meghatározó forrása. Elsőrendű fontosságú tehát annak megértése, hogy a növekedést milyen tényezők befolyásolják. A Magyarországhoz hasonló felzárkózó, nyitott gazdaságokra jellemző a növekedési ütem változékonysága. Míg hosszú távon a növekedés átlagos szintje a meghatározó, rövidebb – néhány éves – horizonton az átlag körüli ingadozás megértése is kulcskérdés. A tervezett kutatás ehhez ad támpontot: egy makrogazdasági vizsgálat segítségével maghatározza azokat a fő tényezőket, amelyek a magyar és régiós gazdaságok növekedésének változásait befolyásolják. Ezen belül választ keres arra a kérdésre, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulása mekkora szerepet játszik a gazdasági növekedés változékonyságában. A nemzetközi pénzügyi piacok több csatornán keresztül befolyásolják Magyarországot és a régiót: meghatározzák a külföldi adósságállományra fizetett kamatszintet, befolyásolják a vállalati és háztartási beruházások finanszírozási költségeit, valamint az ország valutájának árfolyamát is. A kutatás segítségével azonosítani tudjuk a nemzetközi pénzügyi környezet hazai és régiós növekedésre gyakorolt hatását, valamint azt is, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a visegrádi országok nemzetközi pénzügyi kitettségében. Mindezek segítségével ajánlásokat tudunk megfogalmazni a monetáris politika számára a megfelelő kamat- és árfolyamszint kialakítására.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The goal of this project is to analyze the fluctuations of economic growth between 1990 and 2014 in six Central-Eastern European countries (Czech Republic, Bulgaria, Hungary, Poland, Romania and Slovakia), using a dynamic, stochastic, general equilibrium model. A main hypothesis is that changes in international financial conditions and the country risk premium are important determinants of not only short-run developments, but also of economic growth over multiple years. With the help of the macroeconomic model and its Bayesian estimation we can identify the importance of interest premium shocks – relative to other shocks such as movements in total factor productivity – in growth and other macroeconomic variables, such as consumption, investment and the trade balance. The regional comparison allows us to separate the changes of the interest premium into country specific and international components. The cross-country analysis also helps to link the country specific component of the interest premium with observed differences in economic policy. The research project can answer policy questions that are particularly important for monetary – interest rate and exchange rate – policy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Economic growth in most countries fluctuates from year to year. This is true for emerging economies such as the Central and Eastern European members of the European Union. A fundamental question is what causes these fluctuations, since this is the basis of possible economic policy recommendations to influence them. The previous literature identified two main factors for small, open economies like the Central-Eastern European countries. One factor is the volatility of the growth rate of technological change, or in other words the volatility of the growth prospects of the supply side of the economy. The other factor – in case of open economies – is changes in external financing conditions, whose main indicator is the interest premium charged on the external debt of a country. The main hypothesis of this research project is that the level of and changes in this interest premium has a substantial impact on economic growth in the short and medium run. The project provides a methodology to quantify this impact. The international comparison, moreover, can highlight how much of the fluctuations in the interest premium are due to idiosyncratic, country specific shocks, or to regional, international factors. The composition of the shocks impacting economic growth, and their global or local nature, has a fundamental influence on how economic policy responds to them.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research project is connected to an important question in the international literature, which studies the causes of growth volatility using macroeconomic models. Studies until now have focused on Latin America. Analyzing also Central-Eastern European countries can be an important contribution to the debate on the relative importance of technology and interest premium shocks. The project also aims at methodological innovations that help to improve the sharpness and reliability of the econometric estimates. This will mainly be done through extending the macroeconomic model used in the estimation, and through adapting the empirical methodology to the Central-Eastern European context. Beyond its international importance, the project will also lead to recommendations that are directly useful for Hungarian economic decision making, especially for interest rate end exchange rate policies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Economic growth is a fundamental determinant of a country’s welfare in the long run. It is therefore imperative to understand what factors influence growth. In emerging, open economies like Hungary growth also tends to be volatile. While in the long run the average growth rate is key, over a shorter horizon (a few years) it is also very important to understand fluctuations around the average. This research project will help understanding these fluctuations: it plans to carry out a macroeconomic investigation, which will identify the main factors influencing the growth rates of Hungary and other countries in the Visegrad group. In particular, it seeks to measure the importance of international financial conditions on the fluctuations of economic growth. International financial markets influence Hungary and the region through multiple channels: they set the interest rate paid on foreign debt, and they influence both the costs of financing investment by firms and households and the exchange rate of a country’s currency. The project will measure the impact of international financial conditions on growth in Hungary and the region, and uncover similarities and differences in the exposure of the Visegrad countries to external financial shocks. Based on these we will be able to formulate recommendations for monetary policy to set the appropriate interest and exchange rate conditions.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási projekt fő célja annak vizsgálata volt, hogy Magyarországon és többi visegrádi országban (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) a nemzetközi pénzügyi környezet változásai mennyiben befolyásolják a gazdasági növekedést, illetve annak szerkezetét. Kis, nyitott, felzárkózó gazdaságok esetében a szakirodalom (Aguiar és Gopinath, 2007; illetve Garcia-Cicco, Pancrazi és Uribe, 2010) a külső pénzügyi környezet, valamint a tartós termelékenységi („növekedési”) sokkok szerepét hangsúlyozza a gazdasági növekedés volatilitásának megértésében. A kutatásban arra vállalkoztunk, hogy a két magyarázó tényező – pénzügy és termelékenység – relatív fontosságát a visegrádi országok növekedési tapasztalatait felhasználva értékeljük ki. A kérdés megválaszolásához három megközelítést alkalmaztunk: először egy linearizált, sztochasztikus növekedés modellt becsültünk bayes-i módszerrel a visegrádi országokra, majd Magyarország esetében egy nemlineáris modellben vitsgáltuk a középtávú növekedést és a globális pénzügyi válság hatását. Végül egy nemzetközi panel adatbázist felhasználva becsültük a külső adósság és a kamatprémium közötti kapcsolatot, illetve annak állapotfüggő voltát. A fő eredmények azt mutatják, hogy a külső pénzügyi környezet változásai erősebben hatottak Magyarországra, mint más visegrádi országokra. A hatás főként beruházás és az adósságpálya esetében meghatározó, míg a GDP növekedés lassulása elsősorban a termelékenységi folyamatnak tulajdonítható.
kutatási eredmények (angolul)
The main goal of the project was to study the role of the external financial environment in the growth experience of Hungary and the other Visegrad countries (Czech Republic, Poland, Slovakia). For emerging, small open economies the literature (Aguiar andGopinath, 2007; Garcia-Cicco, Pancrazi and Uribe, 2010) has stressed the role of external finance and persistent shocks to productivity in driving growth volatility. This project tried to identify the relative importance of these two factors - finance and productivity - in the growth experience of the Visegrad economies. To answer the question, we followed three different avenues of investigation. First, we built a linearized, stochastic growth model and estimated it using Bayesian methods on data from the Visegrad countries. Second, we studied medium term growth and the effects of the global fianancial crisis in Hungary in a non-linear model. Finally, using an international panel database we estimated the relationship between external indebtedness and the interest premium, and whether it is state dependent. The main results show that changes in the external financial environment affected Hungary stronger than other Visegrad countries. The effect was most important for the behavior of investment and the path of external debt, while the slowdown in GDP growth was mostly driven by productivity.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116033
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Baksa Dániel és Kónya István: Növekedés és pénzügyi környezet, Közgazdasági Szemle, 64: 349-376, 2017
Baksa Dániel és Kónya István: Interest premium and economic growth: the case of CEE, National Bank of Poland Working Paper 266, 2017
Kónya István: A magyar növekedésről - egy régimódi megközelítés, Közgazdasági Szemle, 64:915-929, 2017
Kónya István: Economic Growth in Small Open Economies: Lessons from the Visegrad Countries., https://www.palgrave.com/gp/book/9783319693163, 2018
Kónya István és Franklin Maduko: Interest premium and external position: a time varying approach, KTI Discussion Papers, MT-DP – 2018/29, 2018
Baksa Dániel és Kónya István: Convergence, productivity and debt: the case of Hungary, KTI Discussion Papers, MT-DP – 2019/16, 2019





 

Projekt eseményei

 
2016-01-21 15:24:02
Résztvevők változása




vissza »