A személyi elvű autonómiák belső dinamikája Közép- és Délkelet-Európában: öt ország összehasonlító elemzése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116168
típus PD
Vezető kutató Dobos Balázs
magyar cím A személyi elvű autonómiák belső dinamikája Közép- és Délkelet-Európában: öt ország összehasonlító elemzése
Angol cím The Internal Dynamics of Non-Territorial Autonomy Regimes in Central and Southeastern Europe: a Five-Country Comparison
magyar kulcsszavak Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségpolitika, személyi elvű autonomiák, kisebbségi választások, Magyarország, Észtország, volt jugoszláv köztársaságok
angol kulcsszavak National and ethnic minorities, minority politics, non-territorial autonomies, minority elections, Hungary, Estonia, ex-Yugoslav republics
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Politikai tudományok
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Kisebbségkutató Intézet (Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2019-02-28
aktuális összeg (MFt) 3.399
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Bár újabban egyre bővülő szakirodalom foglalkozik a személyi elvű kisebbségi autonómiákkal, a munkák fókuszában továbbra is főként a területi autonómiákkal összefüggő kérdések állnak. Az előbbiek esetében az autonómia működtetését rendszerint valamely civil szervezet vagy választott testület végzi. Elterjedt feltételezés, hogy miközben megfigyelhető a személyi elvű rendszerek külső és belső manipulációja is, a választott rezsimek növelik a legitimációt, és inkább képesek hatékony, felelős, átlátható és potenciálisan jobban érzékelhető szervezeteket létrehozni, amelyek a lehető legteljesebben igyekeznek egyesíteni és mobilizálni a közösségeket. A legitimáció biztosításának fontosságán kívül azonban kevés eredmény született arra nézve, hogy a választásoknak milyen hatása van a közösségen belüli viszonyokra. Kevés kutatás foglalkozott a kisebbségi választások más elemeivel is, köztük a jelöltállítással, a választók és a jelöltek kapcsolatával, a választási rendszer és a szavazói regisztráció hatásaival – figyelembe véve az etnikai adatok érzékeny voltát, az asszimiláció és elidegenedés eltérő fokait, illetve a közösségek belső demokráciáját. A kutatás célja, hogy összehasonlító módon, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt, feltárja a kisebbségi választások főbb jellemzőit az érintett öt térségbeli országban (Magyarország, Észtország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia), ezen túlmenően hozzá kíván járulni a kisebbségi választások szerepének és funkcióinak jobb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy a választási szakirodalom főbb megállapításai miként alkalmazhatók e speciális kontextusban.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás a választások főbb céljait és funkcióit véve elemzési eszközül, arra keresi választ, hogy a Közép-Európában, az érintett öt országban megtartott kisebbségi önkormányzati/tanácsi választások vajon mennyiben feleltek meg ezeknek a választási követelményeknek. A választási adatokat felhasználva, azt vizsgálja, hogy a választások főbb funkciói – így a legitimáció, a képviselők pozícióba helyezése, az alternatívák közötti választás lehetősége, a képviselet, és a növekvő társadalmi részvétel – miként értelmezhetők és definiálhatók a kisebbségi választások esetében. Tekintetbe véve a választási rendszerek eltérő típusait és szintjeit, a fő kérdései, hogy a kisebbségi választások mennyiben tudták növelni a legitimációt, miként tudták kezelni a csoporton belüli vitákat, mennyiben hoztak létre hatékony és felelős képviseleti struktúrákat, járultak hozzá a képviselők kiválasztásához, és ösztönözték a választói részvételt. Főként azt kívánja értékelni, hogy a választások mennyiben képezik le a választói preferenciákat és a lehetséges belső törésvonalakat, valamint miként befolyásolják a szavazók és a jelölő szervezetek/pártok stratégiáit. Továbbá, a választási rendszer arányossága és a párt/szervezeti verseny miként hat a részvételre, a pártok számára, illetve hogy a választók és pártok miként reagálnak a választási szabályok változására.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A személyi elvű kisebbségi autonómiák választásának és választási rendszereinek alaposabb feltárásával és összehasonlító elemzésével napjainkban is még adós a politikatudomány, a választás- és a kisebbségkutatás. A projekt – az öt érintett közép- és délkelet-európai ország tapasztalatait összehasonlítva és kiértékelve – ezt a hiátust igyekszik pótolni az eddigi ismeretek, eredmények bővítésével azokon a kulcsterületeken, amelyek jelentős hatással vannak a kisebbségi közösségeken belüli folyamatokra, a csoport hatékony közéleti részvételére, belső demokráciájára, és végső soron befolyásolják az érintett közösségek jövőbeli kilátásait is. A kutatás célja, hogy kiemelje azokból az elméleti dilemmákból és gyakorlati-alkalmazási problémákból következő feladatokat, amelyek jelenleg ezeket a kisebbségi választási rendszereket jellemzik, és alapul szolgálhatnak a továbbfejlesztésükhöz. A projekt lezárulása előtt, az egyes országokat összefoglaló választási adatbázisokon túlmenően, egy monografikus igényű összehasonlító elemzés kézirata készül el, és kerül megvitatásra az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A különböző regionális és kisebbségi közösségek autonómiatörekvései, akárcsak a kialakított területi, személyi vagy vegyes jellegű autonómiamodellek korántsem új keletű jelenségek Európában. A némileg kevesebb szakmai figyelemben részesülő személyi elvű rendszerek létrejöttének, megválasztásának összehasonlító elemzésével azonban még több vonatkozásban adósak a tudományos alapkutatások. Más választásokhoz hasonlóan, az autonómia főbb szerveit életre hívó, a szavazatokat mandátumokká alakító választások ugyanis távolról sem semleges technikák, adott pillanatban mindig valamely csoportnak kedveznek, illetve a feladatuk messze túlmegy azon, hogy pusztán bizonyos pozíciókat jelöltekkel töltsenek be. A kutatás fő kérdése, hogy mind az általános, parlamenti és önkormányzati választások logikája, mind pedig a választási szakirodalom főbb megállapításai miként alkalmazhatók ezekre a speciális kisebbségi önkormányzati/tanácsi választásokra. Továbbá, ez utóbbiak miként felelnek meg a választások főbb funkcióinak, egyebek között a társadalmi részvétel növelésének, az alternatívák közötti választás lehetőségének vagy a belső viták becsatornázásának követelményének, hiszen ezek mind jelentős hatással vannak a közösségen belüli viszonyokra és végső soron befolyásolják annak jövőbeli kilátásait is. A kutatás a személyi elvet és a választásokat az autonómiáikban jelentős mértékben alkalmazó öt térségbeli országra – Magyarországon kívül Észtországra, Szlovéniára, Horvátországra és Szerbiára – terjed ki, és eredményei egy monográfia kéziratában lesznek összegezve.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Although, more recently, there has been an emerging literature on non-territorial autonomies (NTA), the primary focus of the extensive literature regarding regional and minority autonomies has been on the issues of territorial autonomies. In case of the former, the operation of the autonomy is usually entrusted either to civic organizations or to elected bodies. While they are often manipulated, it is widely assumed that the elected systems of NTA increase legitimacy, and result in more accountable, effective, transparent, and potentially more visible organizations that have the potential to unite and mobilize communities as much as possible. Other than their importance in providing legitimacy, little is known about the role played by elections in intra-community relations. Very little research has been carried out to explore other important aspects of minority elections, the logic and process of candidate selection, the relationship between minority constituents and representatives, the impact of the electoral system and voter registration, while taking into consideration the sensitive nature of the ethnic data, the varying levels of assimilation and alienation, and the internal democracy of the minority communities. The project seeks to explore, in a comparative manner, both theoretically and in practice, the general patterns of NTA elections in the five countries concerned (Hungary, Estonia, Slovenia, Croatia, and Serbia), aims to contribute to the better understanding of the role and functions of elections in minority contexts, and to examine whether and how the major findings of the electoral literature can be converted to these special configurations.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The project uses the major goals and functions of elections as analytical tools to assess whether and to what extent all the elections of the autonomies of the recognized minorities that took place in five countries of Central and Southeastern Europe (Hungary, Estonia, Slovenia, Croatia, and Serbia) met the requirements of democratic elections. By collecting data based on electoral statistics, it examines whether and how the main functions of elections–legitimating, installation of officials, selection and choice from alternatives, representation, and increasing participation–can be conceptualized and understood in special minority elections. Taking the types and different levels of elections into account, the questions of how and to what extent the minority elections increased legitimacy and accountability, contributed to the channelling of debates, to the creation of effective representative structures, and to the selection of representatives and whether they encouraged voter participation, also need to be addressed. Particularly, it seeks to evaluate the extent to which elections reflect voters’ preferences and patterns of potential internal cleavages, and how they affect voters’ and parties’ behaviour. In addition, how proportionality/ disproportionality, competitiveness affect efficacy (voter turnout), how they influence the number of competing and elected parties, and to analyse how voters and parties react to changes in the electoral rules.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

There is currently a gap in researching the main features of the elections and electoral systems of non-territorial minority autonomies in political science, in electoral and in minority studies, and project aims at filling this gap by comparing and evaluating the experiences of the five Central and Southeastern European countries concerned, and at improving the knowledge in these key areas that have significant impact on the intra-group dynamics, the effective participation and participation, the internal democracy, and ultimately they influence the future prospects of the minority communities concerned. It aims to highlight the lessons to be drawn from both theoretical dilemmas and specific practical problems that characterize these electoral regimes for an improved minority governance system. Besides creating country databases, by the end of the project, a book manuscript on the comparative analysis of the cases will be written, presented and discussed at the Centre for Social Sciences of the HAS.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Neither the claim for autonomy by various regional and ethnic groups, nor the territorial, non-territorial or mixed minority autonomies and in particular the European autonomy arrangements are a new phenomenon. However, much less attention has been paid to the model of non-territorial regimes and there has been a significant gap in comparative research on the main features of their elections and electoral systems. Electoral systems and rules are far from neutral; all of them have a political or social bias, favouring certain groups over others at a given time and their function goes beyond filling posts with candidates. The major questions are whether the logic of regular parliamentary and municipal elections and the main findings of the electoral literature are reflected in minority elections and how they can be conceptualized in minority contexts. Further, it examines whether and how the main functions of elections–channelling internal debates, selection and choice from alternatives, and increasing participation–can be conceptualized and understood in special minority elections, especially since these factors have crucial influence on both the intra-group relations as well as on the future prospects of the minority communities. The project aims to cover those five countries that have primarily adopted the personal principle and set up minority elections (Hungary, Estonia, Slovenia, Croatia, and Serbia) and its results will be summarized in a book manuscript.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt eredményeként elkészült az MTA TK KI honlapján elérhető és kereshető adatbázis, amely az egyes választási rendszerek rövid bemutatása mellett tartalmazza az észtországi kisebbségi kulturális tanácsok (2007-től), a horvátországi nemzeti kisebbségi tanácsok és képviselők (2003-tól), a magyarországi helyi szintű nemzetiségi önkormányzatok (1994-től), a szerbiai nemzeti tanácsok (2010-től), valamint a szlovéniai önkormányzati nemzeti közösségek (1994-től) választásainak főbb adatait választások és kisebbségek szerint (regisztrált és megjelent szavazók, érvényes és érvénytelen szavazatok száma, jelölő szervezetek stb.). Az adatbázis, az interjúk, a feldolgozott szakirodalom, illetve a kialakított elemzési szempontrendszer alapján elkészült az érintett országok kisebbségi önkormányzati választásait vizsgáló, így a magyarországi rendszert nemzetközi kontextusba helyező összehasonlító elemzés, egy monografikus kézirat, amelynek első változata intézeti műhelyszeminárium keretében, felkért szakértők bevonásával került megvitatásra. Három magyar és egy angol nyelvű folyóiratcikk már megjelent a témában, amelyek mellett két angol és egy szlovén nyelvű cikk, illetve három magyar könyvfejezet lett publikálásra elfogadva és megjelenés alatt állnak. További három angol és két magyar nyelvű publikáció áll elbírálás alatt vagy benyújtás előtt. A kutatás eredményeiről az MTA TK honlapja rövid, magyar és angol nyelvű népszerűsítő-ismeretterjesztő összefoglalókat is közölt.
kutatási eredmények (angolul)
As one result, the searchable online database on the website of the HAS Institute for Minority Studies has been made available that contains a brief introduction about each electoral system as well as the relevant data about the elections of minority cultural councils in Estonia (from 2007), the national minority councils and representatives in Croatia (from 2003), the local minority self-governments in Hungary (from 1994), the national councils in Serbia (from 2010), and the councils of self-governing ethnic communities in Slovenia (from 1994), including the number of registered and attending, valid and invalid votes casted, organizations, etc. Based on the database, the conducted interviews, the relevant literature, and the comparative criteria a book manuscript has been written that analyses the minority elections from the countries in question, thereby placing the Hungarian system in broader international context. A workshop was organized with researchers in order to discuss the comparative analysis. Three articles in Hungarian and one in English have been already published, while two other papers in English and one in Slovenian, and three Hungarian book chapters have been accepted for publication. Three publications in English and two in Hungarian are under review or before submission. On the main results of the project, the website of MTA TK has published brief summaries in both Hungarian and English as well.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116168
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Dobos Balázs: A személyi elvű kisebbségi autonómiák belső dinamikája. Kisebbségi választások Közép- és Délkelet-Európa öt országában, (Kötet kézirata, szerkesztés és megjelenés alatt), 2019
Dobos Balázs: Elections in a Non-Territorial Autonomous Setting: the Minority Self-Governments in Hungary, JOURNAL OF ETHNOLOGY AND CULTUROLOGY 20:(2) pp. 87-95. (2016), 2016
Dobos Balázs: Választások és személyi elvű autonómiák, REGIO. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 2017
Dobos Balázs: A választási rendszerek hatásai a közép- és délkelet-európai személyi elvű kisebbségi autonómiákban, Kisebbségkutatás, 2018
Dobos Balázs: Identitás-meghatározások a közép- és délkelet-európai személyi elvű kisebbségi autonómiákban, Állam- és Jogtudomány, 2018
Dobos Balázs: Ukrán kisebbségi önkormányzatiság Magyarországon, Fedinec Csilla (szerk.): "Kijevi csirke". (Geo)politika a mai Ukrajnában. Budapest, MTA TK, Kalligram, 2019. (kézirat, megjelenés alatt), 2019
Dobos Balázs: Ruszin kisebbségi önkormányzatiság Magyarországon, A ruszinokról szóló tanulmánykötet Fedinec Csilla szerkesztésében (kézirat, megjelenés alatt), 2019
Dobos Balázs: Német nemzetiségi önkormányzatiság Magyarországon, Tóth Ágnes; Eiler Ferenc (szerk.): A magyarországi németek elmúlt száz éve (kézirat, megjelenés alatt), 2019
Dobos Balázs: Minority Governance Of Whom, By Whom, For Whom? Non-Territorial Autonomies in Central and South East Europe, Jahrbuch für Ostrecht, 2(2018 (kézirat, megjelenés alatt), 2019
Dobos Balázs: The Elections to Non-Territorial Autonomies of Central and South Eastern Europe, Nationalities Papers, Special Issue (kézirat, megjelenés alatt), 2019
Dobos Balázs; Kovács Attila: A 2018-as magyarországi országgyűlési képviselő választások kisebbségi vonatkozásai, Razprave in gradivo (kézirat, megjelenés alatt, szlovén nyelven), 2019




vissza »