A fenntarthatósági (zöld) szempontok globális értékláncokba integrálódásának hatása a magyarországi feldolgozóipari cégekre  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116173
típus K
Vezető kutató Szalavetz Andrea
magyar cím A fenntarthatósági (zöld) szempontok globális értékláncokba integrálódásának hatása a magyarországi feldolgozóipari cégekre
Angol cím The greening of global value chains – implications for Hungarian manufacturing companies
magyar kulcsszavak globális értékláncok; zöld innováció; zöld ellátási lánc-menedzsment; leányvállalati feljebb lépés; kapcsolati tőke; beruházás zöld technológiákba és környezetvédelmi szolgáltatásokba
angol kulcsszavak global value chains; green innovations; green supply chain management; subsidiary upgrading network capital, investment into green technologies and services
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Vállalatgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Világgazdasági Intézet (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2016-01-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 2.580
FTE (kutatóév egyenérték) 1.44
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás vállalati interjúk és esettanulmányok segítségével, illetve a nemzetközi szakirodalom kritikai elemzésével azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorol a fenntarthatósági (zöld) szempontok globális értékláncokba integrálódása a multinacionális cégek magyarországi feldolgozóipari leányvállalataira. Hogyan alakulnak át az értékláncok egyes összetevői (tevékenységek, üzleti funkciók), és milyen pótlólagos feljebb lépési lehetőségeket teremt mindez a feldolgozóipari leányvállalatok számára?
Hipotézisünk szerint az összefüggés szoros: a zöld szempontok erőteljesebb hangsúlya számos funkcionális feljebb lépési lehetőséget teremt. Vizsgáljuk a zöld termék- és eljárásinnovációkat, a fenntarthatósági szempontból végzett állóeszköz- és immateriális beruházásokat, illetve a mintába került cégek külső kapcsolatrendszerének fejlődését (környezetvédelmi szolgáltatókkal, illetve kutatóintézetekkel). Azt feltételezzük, hogy a "zöld átalakulás" következtében a helyi leányvállalatok külső kapcsolatrendszere diverzifikálódik: ennek következtében erősebbek lesznek a feljebb lépés tovagyűrűzési hatásai a fogadó országok gazdaságában.
20 autó-, gép- és élelmiszeripari, illetve napi fogyasztási cikkeket gyártó céggel, továbbá öt környezetvédelmi szolgáltatóval készítünk interjút. Elemezzük az elméleti összefüggéseket: 'a más szektorokban/iparágakban létrehozott innovációk alkalmazása érett iparágakban' témája és a fenntarthatóság között; a fenntarthatóság és a nyílt innováció; a fenntarthatóság és a kutatás-fejlesztés nemzetköziesedése; illetve a fenntarthatóság és a működőtőke-befektetések tovagyűrűzési hatása között.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás során az alábbi kérdéseket vizsgáljuk:
1. Miben nyilvánul meg, miként történik konkrétan az értékláncok zöld átalakulása? Mely vállalati funkciók alakultak át a vizsgált cégek körében? Van-e különbség az átalakulás mélysége tekintetében a vizsgált cégek és anyavállalataik más szervezeti egységei között (regionális központok, megosztott szolgáltatóközpontok)?
2. Milyen hatást gyakorol az értékláncok zöld átalakulása a vizsgált magyarországi leányvállalatok feljebb lépésére?
3. Milyen típusú (és hányféle) zöld innováció figyelhető meg a vizsgált cégeknél?
4. Felfedezhető-e, és ha igen milyen formában a zöld átalakulás a vizsgált cégek immateriális beruházási tevékenységében?
5. Milyen összefüggés fedezhető fel az értékláncok zöld átalakulása és a más iparágakban kifejlesztett új technológiai vívmányok érett, és nem K+F-intenzív iparágakban történő alkalmazása között? Állíthatjuk-e, hogy a „zöld átalakulás’ felgyorsította az új technológiák érett és nem K+F-intenzív iparágakban történő alkalmazását?
6. Milyen összefüggés fedezhető fel az értékláncok zöld átalakulása és a nyílt innováció, illetve a kutatás-fejlesztés nemzetköziesedése között – a vizsgált cégek értékláncainak példáján?
7. Érzékelhető-e, hogy az értékláncok zöld átalakulása következtében a vizsgált cégek külső, helyi kapcsolatrendszere diverzifikálódott: kezdődött-e ennek hatására együttműködés egyetemekkel, környezetvédelmi szolgáltatókkal, tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat nyújtó helyi cégekkel?
8. Állíthatjuk-e, hogy az értékláncok zöld átalakulása erősítette a működőtőke-befektetések tovagyűrűzési hatásait a fogadó ország gazdaságában?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Vállalati interjúink és esettanulmányaink bepillantást nyújtanak a mintába került cégek értékláncainak „zöld átalakulásába”. Képet kapunk a magyar leányvállalatok alkalmazkodási lépéseiről és mindennek a leányvállalatok feljebb lépésére gyakorolt hatásairól.
Ezek az empirikus tapasztalatok azzal járulnak hozzá az értékláncok „zöld átalakulásával” foglalkozó meglévő szakirodalomhoz, hogy míg az elérhető cikkek döntő többsége a fejlett országokban működő, az értékláncokat koordináló és integráló cégek tapasztalataival foglalkozik, kutatásunk az értékláncok perifériáján elhelyezkedő, gyártásra szakosodott cégek tapasztalataira koncentrál. Az értékláncok zöld átalakulásának ezekre a cégekre gyakorolt hatásairól viszonylag kevés kutatás készült eddig, noha ez az átalakulás általában tovagyűrűzik és a globális értékláncok teljes hálózatára hatást gyakorol.
Egy további újdonság, hogy kutatásunk olyan elméleti irányzatokat vizsgál a zöld átalakulással párhuzamosan, amelyeket eddig csupán külön-külön helyeztek a kutatók nagyító alá. Eszerint, megvizsgáljuk
• a fenntarthatóság és a nyílt innováció közötti összefüggéseket
• a fenntarthatóság és a kutatás-fejlesztés nemzetköziesedése közötti összefüggéseket
• 'a más szektorokban/iparágakban létrehozott innovációk alkalmazása érett iparágakban' témája és a fenntarthatóság közötti összefüggéseket; illetve
• a fenntarthatóság és a működőtőke-befektetések tovagyűrűzési hatása közötti összefüggéseket.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás vállalati interjúk és esettanulmányok segítségével, illetve a nemzetközi szakirodalom kritikai elemzésével azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorol a fenntarthatósági (zöld) szempontok globális értékláncokba integrálódása a multinacionális cégek magyarországi feldolgozóipari leányvállalataira. Hogyan alakulnak át az értékláncok egyes összetevői (tevékenységek, üzleti funkciók), és milyen pótlólagos feljebb lépési lehetőségeket teremt mindez a feldolgozóipari leányvállalatok számára?
Hipotézisünk szerint az összefüggés szoros: a zöld szempontok erőteljesebb hangsúlya számos funkcionális feljebb lépési lehetőséget teremt. Vizsgáljuk a zöld termék- és eljárásinnovációkat, a fenntarthatósági szempontból végzett állóeszköz- és immateriális beruházásokat, illetve a mintába került cégek külső kapcsolatrendszerének fejlődését (környezetvédelmi szolgáltatókkal, illetve kutatóintézetekkel). Azt feltételezzük, hogy a "zöld átalakulás" következtében a helyi leányvállalatok külső kapcsolatrendszere diverzifikálódik: ennek következtében erősebbek lesznek a feljebb lépés tovagyűrűzési hatásai a fogadó országok gazdaságában.
20 autó-, gép- és élelmiszeripari, illetve napi fogyasztási cikkeket gyártó céggel, továbbá öt környezetvédelmi szolgáltatóval készítünk interjút. Elemezzük az elméleti összefüggéseket: 'a más szektorokban/iparágakban létrehozott innovációk alkalmazása érett iparágakban' témája és a fenntarthatóság között; a fenntarthatóság és a nyílt innováció; a fenntarthatóság és a kutatás-fejlesztés nemzetköziesedése; illetve a fenntarthatóság és a működőtőke-befektetések tovagyűrűzési hatása között.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Applying a qualitative approach (interviews and case studies) the proposed research undertaking will investigate the impact of the greening of global value chains (GVCs) on multinational companies’ Hungarian manufacturing subsidiaries. Based also on a critical overview of the literature we explore the transformation of individual GVC-constituents (activities and business functions), with a special emphasis on the enhanced upgrading opportunities these processes open up for local subsidiaries.
We hypothesise that there is a close relation between greening and upgrading: the greening of GVCs generates a number of process- and functional upgrading opportunities. We investigate the product and process innovations deriving from the necessity to adopt environmental management practices. Other issues we examine include the greening-related tangible and intangible investments carried out by the surveyed companies and the evolution of the surveyed firms' external linkages (network capital) with environmental services, universities and contract research providers. With respect to this latter issue, our hypothesis is that greening contributes to the intensification of subsidiaries' external linkages, which enhances the spillover of greening-related beneficial effects in host countries.
Our sample consists of 20 automotive, machinery, food and FMCG firms and 5 environmental services providers.
Another research objective is to analyse the theoretical linkages between greening and open innovation; greening and R&D internationalisation; greening and the spillover effects of FDI.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The questions our research aims to answer are as follows.
1. What does the greening of global value chains mean in practice? How does it actually take place? Which business functions undergo the largest transformation as a result of greening, in the surveyed manufacturing subsidiaries? Is there a difference between the impact of greening on subsidiaries specialised in manufacturing and on other captive actors within the GVCs orchestrated by the same mother companies (e.g. regional headquarters, shared services centres, etc.)?
2. What is the impact of the greening of global value chains on the upgrading opportunities of MNCs’ Hungarian manufacturing subsidiaries?
3. What kind of green innovation activities do the surveyed firms carry out?
4. Can greening be identified in the surveyed firms’ intangible investment activities?
5. What is the relation between greening and the adoption of emerging technologies in mature and non-research-intensive industries – in the surveyed firms’ GVCs? Can we confirm that the greening of the value chains has accelerated the diffusion of emerging technologies to mature and non-research-intensive industries?
6. What is the relation between greening and open innovation and R&D internationalisation – in the surveyed firms’ GVCs?
7. Could the surveyed firms profit from the increased role of sustainability by diversifying their network capital (external linkages with universities; environmental services and greening-related knowledge-intensive services providers)?
8. Does the greening of value chains enhance the spillover effects of FDI in host country economy?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our case studies allow us insight into a) recent changes greening triggered within the GVCs orchestrated by the interviewed subsidiaries’ mother companies, b) Hungarian subsidiaries’ adjustment efforts and c) the implications of these phenomena on the surveyed companies’ upgrading performance.
This will contribute to the existing international business literature on greening, since this literature is concerned mainly with lead firms’ strategies. The question how peripheral firms can ‘navigate the wind of greening’ is relatively under-researched.
Another contribution is that we develop a framework that integrates previously isolated lines of research. We investigate the linkages between greening and adoption of emerging technologies in mature and non-research-intensive industries; greening and open innovation & R&D internationalisation; greening and the spillover effects of FDI.
The findings are bound to have thought-provoking policy implications on the design of industrial-, science, technology and innovation-, environmental- and regional development policies. Moreover, the identification of the good practices of and the opportunities deriving from the greening of value chains will be valuable for business enterprises.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The proposed research undertaking will investigate the impact of greening on multinational companies’ Hungarian manufacturing subsidiaries. We will prepare interviews with 20 automotive, machinery, food and FMCG firms and 5 environmental services providers in Hungary to explore the greening-related transformation of business activities, both at subsidiary-level and at the level of the global value chain in which the local subsidiaries are integrated. The main research questions target the enhanced upgrading opportunities the greening of global value chains opens up for local subsidiaries. Our hypothesis is that there is a close relation between greening and upgrading: the greening of value chains generates a number of process- and functional upgrading opportunities for local subsidiaries. We investigate the product and process innovations deriving from the necessity to adopt environmental management practices. Other issues we examine include the greening-related tangible and intangible investments carried out by the surveyed companies and the evolution of the surveyed firms’ external linkages with environmental services, universities and contract research providers. With respect to this latter issue, our hypothesis is that greening contributes to the intensification of subsidiaries' external linkages which enhances the spillover of greening-related beneficial effects in host countries.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás eredményeként négy elméleti és négy, vállalati interjúkra építő írás jelent meg. Az elméleti tanulmányok (Acta Oeconomica 2018/4, Közgazdasági Szemle 2018/10, International Journal of Management and Economics 2018/1, és egy magyar nyelvű könyvfejezet – Dialóg Campus Kiadó, 2018) a) rendszerbe foglalták, mi az oka, hogy a környezeti fenntarthatóság erősítését célzó beavatkozások pozitív hatása mindig kisebb az eredetileg tervezettnél; b) vizsgálták a műszaki fejlődés környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásait; c) bemutatták a vállalati funkciók közötti együttműködés szerepét a környezeti teljesítmény javításában; d) vizsgálták a potenciális energiahatékonyság és az energiahatékonysági rés elméletét. A vállalati interjúkra épülő tanulmányok közül, a Journal of East European Management Studies-ban (2018/3) megjelent írás azt vizsgálta, a fenntarthatósági szempontok globális értékláncokba integrálódása hozzájárul-e a magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok feljebb lépéséhez. A Vezetéstudományban (2018/6) megjelent tanulmány a hazai feldolgozóipari cégek energiahatékonysági és energiarugalmassági erőfeszítéseit vizsgálta. A Külgazdaságban (2017/7-8) és a Central European Business Review-ban (2017/2) megjelent írások a digitalizációnak a magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok környezeti teljesítményére és feljebb lépésére gyakorolt hatásait elemezték. Eredményeimet nyolc nemzetközi konferencián mutattam be.
kutatási eredmények (angolul)
Deliverables are four conceptual and four empirical papers. The theoretical studies published in Acta Oeconomica, 68(4), 2018; Közgazdasági Szemle, 65(10), 2018; International Journal of Management and Economics, 54(1), 2018; and a book chapter (Dialóg Campus Publisher, 2018) a) set up a theoretical framework to explain why the benefits of most environmental sustainability-oriented interventions are much smaller than predicted; b) analysed the impact of technological progress on environmental sustainability; c) elaborated on the role of cross-functional collaboration in improving corporate environmental performance; d) extended the theories of potential energy-efficiency / energy efficiency gap. The first, empirical, interview-based paper, published in Journal of East European Management Studies 23(3), 2018, investigated the relation between greening in global companies and the upgrading of manufacturing subsidiaries’ technological capabilities. The second, published in Vezetéstudomány 49(6), 2018, surveyed the energy efficiency and energy flexibility efforts and performance of Hungarian manufacturing companies. The third and fourth ones, published in Külgazdaság, 61(7-8), 2017, and in Central European Business Review 6(2), 2017, analysed the impact of digitalization on the environmental performance and the upgrading opportunities of Hungarian manufacturing subsidiaries. Research results were disseminated at eight international conferences.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116173
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szalavetz Andrea: Ipar 4.0 technológiák és környezeti fenntarthatóság: magyar feldolgozóipari tapasztalatok, Külgazdaság 61/7-8, 2017
Szalavetz Andrea: The environmental impact of advanced manufacturing technologies: examples from Hungary, CENTRAL EUROPEAN BUSINESS REVIEW 6:(2) pp. 18-29., 2017
Szalavetz Andrea: Fifty Shades of Green: what pales the final Colour of Green Solutions?, In: Munitlak Ivanović O, Ljumović I, Bradić–Martinović A (szerk.) Sustainable growth in small open economies: book of abstracts. Belgrade: Institute of Economic Sciences, 2017
Szalavetz Andrea: Fifty shades of green – What pales the final colour of green solutions?, ACTA OECONOMICA 68 : 4 pp. 499-519. , 21 p. (2018), 2018
Szalavetz Andrea: A potenciális energiahatékonyság és az energiahatékonysági rés, In: Halm, Tamás; Hurta, Hilda**; Koller, Boglárka (szerk.) Gazdasági, politikai és társadalmi kihívások a 21. században Budapest, Magyarország : Dialóg Campus Kiadó, (2018) pp. 255-264. , 10 p., 2018
Szalavetz Andrea: Impact of greening on the upgrading of manufacturing subsidiaries’ technological capabilities – A Hungarian perspective, JOURNAL FOR EAST EUROPEAN MANAGEMENT STUDIES 23 : 3 pp. 426-446. , 21 p. (2018), 2018
Szalavetz Andrea: Digitális átalakulás és fenntarthatóság: a technológiaoptimista környezetgazdászok és a pesszimista ökológiai közgazdászok közötti vita újraindítása, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 65 : 10 pp. 1067-1088. , 22 p. (2018), 2018
Szalavetz Andrea: Úton az energiahatékonyságtól az energiarugalmasságig: magyarországi iparvállalatok tapasztalatai, VEZETÉSTUDOMÁNY 49 : 6 pp. 13-21. , 9 p. (2018), 2018
Szalavetz Andrea: Sustainability-oriented cross-functional collaboration to manage trade-offs and interdependencies, INTERNATIONAL JOURNAL OF MANAGEMENT AND ECONOMICS 54 : 1 pp. 3-17. , 15 p. (2018), 2018
Szalavetz Andrea: Ipar 4.0 technológiák és környezeti fenntarthatóság: magyar feldolgozóipari tapasztalatok, Külgazdaság, 61:(7-8) pp. 28-45., 2017




vissza »