A roma népesség társadalmi helyzete Magyarországon: születésszám, születéskori egészség, iskolázottság, foglalkoztatás és lakóhelyi szegregáció  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116354
típus K
Vezető kutató Kertesi Gábor
magyar cím A roma népesség társadalmi helyzete Magyarországon: születésszám, születéskori egészség, iskolázottság, foglalkoztatás és lakóhelyi szegregáció
Angol cím Recent trends in the social conditions of Roma in Hungary: fertility, health at birth, education, employment and residential segregation
magyar kulcsszavak Roma kisebbség; születésszám; születéskori egészség; iskolázottság; foglalkoztatás; lakóhelyi szegregáció
angol kulcsszavak Roma minority; fertility; health at birth; education; employment; residential segregation
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)40 %
Ortelius tudományág: Munkaerőpiaci gazdaságtan
Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)40 %
Ortelius tudományág: Demográfia
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)20 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Hajdu Tamás
Kézdi Gábor
Szobonyáné Szabó-Morvai Ágnes
projekt kezdete 2016-01-01
projekt vége 2020-07-31
aktuális összeg (MFt) 23.296
FTE (kutatóév egyenérték) 7.37
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás hét projektet foglal magában, melyek a magyarországi roma népesség társadalmi helyzetével kapcsolatos tudásunkat igyekeznek elmélyíteni. E projektek a 2011. évi évi népszámlálás teljes körű egyéni adatbázisára (benne a nagy számban azonosított roma népesség adataira), illetve a vele összekapcsolt, regiszter típusú adatbázisokra támaszkodik. E projektek célja, hogy fontos társadalmi dimenziókban feltárják a roma / nem roma társadalmi különbségek időbeli trendjeit és kimutassák e különbségek okait és következményeit. A projektek egy része külön figyelmet fordít arra, hogy fontos társadalmi dimenziókban feltárja a 2008. évi válság következményeit. A kutatás során az alábbi kérdéseket tervezzük megvizsgálni:
- Roma / nem roma születésszám-különbségek: időbeli trendek és a jelenlegi válság következményei
- Roma / nem roma születéskori egészségbeli és gyermekhalandósági különbségek: időbeli trendek és a jelenlegi válság következményei
- A jelenlegi gazdasági válság hatása a roma és nem roma fiatalok iskolázottságára
- A munkapiaci jellemzők, az ingázási költségek és az etnikai előítéletek hatása a roma / nem roma foglalkoztatási különbségekre
- A roma népesség lakóhelyi szegregációjának hosszú távú trendjei és a szegregáció potenciális okai
- A lakóhelyi szegregáció és a szomszédsági összetétel hatása a roma népesség születésszámára, a csecsemők születéskori egészségére, a gyermekhalandóságra és a fiatalok iskolázottságára
- A lakóhelyi szegregáció és a szomszédsági összetétel hatása a nem roma környezet romákkal kapcsolatos vélekedéseire és előítéleteire

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás során az alábbi problémákat tervezzük részletesen megvizsgálni:
- Hogyan alakulnak a roma / nem roma születésszám-különbségek időbeli trendjei és milyen hatással volt a jelenlegi válság a roma és nem roma születésszámra?
- Hogyan alakulnak a roma / nem roma születéskori egészségi indikátorok (születési testsúly, koraszülés, magzati veszteség) és a gyermekhalandóság időbeli trendjei és milyen hatással volt a jelenlegi válság a roma és nem roma újszülöttek egészségi állapotára?
- Milyen hatással volt a jelenlegi válság a roma (és nem roma) fiatalok iskolai pályafutására, és különösen a középiskolai lemorzsolódásra?
- Milyen szerepet játszanak a helyi munkaerőpiacok jellemzői, az ingázási költségek és a romákkal szembeli előítéletek a roma népesség alacsony foglalkoztatásában?
- Milyen társadalmi erők alakították a roma népesség lakóhelyi szegregációját az 1990 és 2011 közötti két évtizedben?
- Milyen mértékben befolyásolja a roma népesség lakóhelyi szegregációja a körükben mért születésszámot, az újszülöttek egészségi állapotát és a fiatal generációk iskolázottságát?
- Milyen mértékben befolyásolja a roma népesség lakóhelyi szegregációja a velük egy településen élő nem roma népesség előítéletességét?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban legjobb roma adatokra (a 2011. évi magyar népszámlálás KSH kutatószobában hozzáférhető egyéni adataira), illetve a vele összekapcsolható regiszter típusú (élveszületési, magzati veszteségi, gyermekhalandósági, stb.) adatbázisokra, illetve más, külső adatbázisokra támaszkodva, egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy korábban nem tapasztalható részletességgel és mélységben megvizsgálhassuk a roma népesség társadalmi helyzetét alakító tényezőket, feltárjuk a legutóbbi két évtized időbeli trendjeit, és megvizsgáljuk a 2008. évi válság következményeit. A kutatás során érintett kérdések a társadalmi problémák széles spektrumát fogják át: a születésszám alakulását, a születéskori egészség indikátorait (a születési testsúlyt, a koraszülést, a magzati veszteségeket), a gyermekhalandóságot, a művi terhességmegszakításokat, az iskolai eredményességet (a továbbtanulást, az iskolabefejezést, a lemorzsolódást), a lakóhelyi mobilitást, a lakóhelyi szegregációt (települési és számlálókörzeti mélységben egyaránt) és a foglalkoztatást. A trendek és az oksági összefüggések feltárása jobb, bizonyítékokra alapozott oktatási, egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szakpolitikák megfogalmazására nyújt lehetőséget.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A roma kisebbség alkotja a legnagyobb és legszegényebb etnikai csoportot nem csak Magyarországon, hanem a többi kelet- és közé-európai országban is. A romák körében általános szegénységet és társadalmi marginalizációt több felmérés dokumentálta Magyarországon és szerte a régióban. A három reprezentatív magyarországi romavizsgálat számos fontos tényt és hosszú távú trendet tárt fel az oktatás, foglalkoztatás, születésszám és halálozás vonatkozásában, ugyanakkor néhány fontos eleme a romák demográfiai, lakóhelyi és munkaerőpiaci jellemzőinek továbbra is ismeretlen. Ezen tényezők feltárását és elemzését elsősorban a nagy volumenű, reprezentatív adatbázisok hiánya akadályozta. A kutatás hét projektet foglal magában, melyek a magyarországi roma népesség társadalmi helyzetével kapcsolatos tudásunkat igyekeznek elmélyíteni a születésszámok, születéskori egészségi állapot, lakóhelyi mobilitás, lakóhelyi szegregáció, oktatási előremenetel és foglalkoztatás tekintetében. A projektek a 2011. évi évi népszámlálás teljes körű egyéni adatbázisára (benne a nagy számban azonosított roma népesség adataira), illetve a vele összekapcsolt, regiszter típusú adatbázisokra támaszkodik. Céljuk az, hogy fontos társadalmi dimenziókban feltárják a roma / nem roma társadalmi különbségek időbeli trendjeit és kimutassák e különbségek okait és következményeit. A projektek egy része külön figyelmet fordít arra, hogy fontos társadalmi dimenziókban feltárja a 2008. évi válság következményeit. A trendek és az oksági összefüggések feltárása jobb, (empirikus) bizonyítékokra alapozott oktatási, egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szakpolitikák megfogalmazására ad lehetőséget.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research consists of seven projects that aim at advancing our knowledge on important dimensions of the social situation of the Roma in Hungary. The projects will make use of newly available large-scale administrative data sets linked to the Hungarian census of 2011 with good measures of ethnic identity. These projects will document facts and recent trends in ethnic differences and investigate some of the causes and consequences of those differences. Most will also examine the effects of the recent recession on a number of social conditions. In the order of their planned completion the seven projects are,:
1. Trends in ethnic differences in fertility and the impact of the economic crisis
2. Trends in ethnic differences in health at birth and infant mortality and the impact of the economic crisis
3. The impact of the economic crisis on the educational attainment of Roma youth
4. The role of local labor market characteristics, commuting costs and prejudice in the ethnic gap in employment
5. Trends in ethnic residential segregation and their potential causes
6. The role of ethnic residential segregation and neighborhood composition in explaining fertility, health, and educational attaintment
of the Roma
7. The role of ethnic residential segregation and neighborhood composition in explaining attitudes of the non-Roma towards the Roma.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Major research questions of the research plan:
- What are the effects of the recent crisis on Roma fertility?
- What are the effects of the recent crisis on health at birth indicators (birth weight, preterm birth, fetal loss, infant mortality) of Roma?
- What are the effects of the recent crisis on the school completion and dropping out of the Roma youths?
- What is the role of local labour market characteristics, commuting costs and anti-Roma sentiments in the low employment of Roma?
- What are the driving forces behind the long-run (1990-2011) trends of the residential segregation of Roma?
- How residential segregation affects fertility, health at birth and educational attaintment of Roma?
- How residential segregation affects anti-Roma sentiments?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Having the best data to date on ethnicity in the census not only in Hungary but in the entire region, having access to the entire census at the level of individuals, and the ability to link the individuals in the census to other administrative data (registry of live births, fetal and infant
mortality, individual level geographical mobility data etc.) provide a unique opportunity to study the social conditions of the Hungarian Roma population in unprecedented detail and depth, as well as the establishment of recent trends and the effect of the recent economic crisis. These include fertility trends, health at birth indicators (birth weight, preterm birth, fetal loss) infant mortality, abortions,
educational outcomes (school continuation, school completion, dropping out), residential mobility, residential segregation, employment. Understanding the trends and causal relationships may help in designing evidence-based educational, health, social and employment policies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The Roma people are the largest and poorest ethnic minority in Hungary, similarly to many other Central and Eastern European countries. Wide-spread poverty and marginalization among the Roma has been documented by various surveys across the region and in Hungary as well. The analysis of three representative Roma surveys (the last being conducted in 2003) in Hungary produced many important facts and long-run trends in education, employment, fertility and mortality. At the same time, some of the most important details of the demographic, residential and labor market conditions of the Roma have remained unknown in the past decade. Establishing facts and analyzing explanations about the social conditions of the Roma minority have been hindered by the lack of large and representative data. This research includes seven research projects that aim at advancing our knowledge on important dimensions of the social situation of the Roma in Hungary: fertility, health at birth, residential mobility, residential segregation, educational attaintment, employment. The projects will make use of newly available large-scale administrative data linked to the Hungarian census of 2011 with good measures of ethnic identity. These projects will document facts and recent trends in ethnic differences and investigate some of the causes and consequences of those differences. Some of them will also examine the effects of the recent recession on a number of social conditions. Understanding the trends and causal relationships may help in designing evidence-based educational, health, social and employment policies.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk a magyarországi roma népesség társadalmi helyzetét vizsgálta. A romák körében mért teljes termékenységi arányszám az 1990-es és 2001-es értékhez viszonyítva 2011-re jelentős mértékben csökkent. A születéskori egészségmutatók tekintetében nem figyelhető meg a jelentős mértékű roma-nem roma különbségek csökkenése 1981 és 2015 között. Egyedül a szülők iskolázottsága a születéskori egészség különbségeinek 50 százalékát magyarázza. A 2008-as gazdasági válság és a hozzá kapcsolódó szülői állásvesztés iskolázottságára gyakorolt hatása erőteljesebb a roma fiatalok és azon gyerekek esetében, akinek otthoni nevelési környezete kevésbé tekinthető stimulálónak. A romák foglalkoztatási hátránya vonatkozásában a munkaerőpiaci diszkrimináció is számottevő szerepet játszik, és szerepe akkor lesz erős, ha romák társadalmi elutasítottsága erős és a felvételi döntések közege kedvez annak, hogy teret kapjanak a romákat elutasító érzelmeknek. A romák lakóhelyi szegregációjának vizsgálata azt mutatja, hogy a romák arányának növekedése együtt jár a lakókörnyezetet leíró minőségmutatók csökkenésével, továbbá a lakóhelyi szegregáció fontos társadalmi eredményváltozókkal korrelál. A romákkal szembeni előítéleteket leginkább a nem roma népesség társadalmi összetétele és a települések prosperitási mutató befolyásolják. Összességében az eredményeink azt mutatják, hogy a romák társadalmi helyzetének javulása elsősorban az érettségizett és diplomás roma fiatalok számának növelésében rejlik.
kutatási eredmények (angolul)
This research examined the social conditions of the Roma population in Hungary. The total fertility rate among Roma decreased considerably between the 1990s/early 2000s and 2011. The health gap between Roma and non-Roma births remained relatively stable between 1981 and 2015. Importantly, 50% of the gaps explained by ethnic differences in the education of the parents. Parental job loss due to the 2008 economic crisis affects stronger the educational achievement of the Roma children and children in families that provide a less stimulating home environment. The role of discrimination is non-negligible in the employment gap between Roma and non-Roma. Its influence is stronger if prejudice against the Roma is more widespread and if small firms had a high share in local employment (where hiring decisions are more likely to be based on characteristics other than simply the qualification and skills). The examination of the residential segregation shows that the higher the share of the Roma in the local neighborhood, the worse the quality of the dwellings. Also, residential segregation is correlated with important socio-demographic outcomes. Anti-Roma prejudice is primarily influenced by the characteristics of the non-Roma residents and the prosperity of the municipalities. In sum, our results suggest that closing the educational gap in terms of secondary and higher education might be the most important factor in narrowing the widespread disadvantage of the Roma population.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116354
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor: Roma / nem roma születésszám-, születéskori egészségbeli és csecsemőhalandósági különbségek 1990-2010 (Időbeli trendek és a 2008. évi válság következményei)., kézirat, 2016
Hajdu Tamás: A 2008-as gazdasági válság hatása a középiskolai lemorzsolódásra., kézirat, 2016
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor: Good Home Environment Helps Completing Secondary School after Parental Job Loss. An Analysis on Hungarian Secondary School Students Overall and By Ethnicity, kézirat, 2016
Hajdu Tamás: A 2008-as gazdasági válság hatása a középiskolai lemorzsolódásra, kézirat, 2016
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor: Health Differences at Birth between Roma and non-Roma Children in Hungary. Long-run Trends and Decompositions, Budapest Working Papers on the Labour Market, 2017, No. 12., 2017
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor: Parental Job Loss, Secondary School Completion, and Home Environment, Budapest Working Papers on the Labour Market, 2017, No. 11., 2017
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor: A romák lakóhelyi elkülönülése Magyarországon és az elkülönülés társadalmi következményei, kézirat, 2018
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor: Parental Job Loss, Secondary School Completion and Home Environment, Acta Oeconomica (megjelenés alatt), 2019
Hajdu, T, Kertesi, G, Kézdi, G.: Health Differences at Birth between Roma and non‐Roma Children in Hungary: Long‐run Trends and Decomposition, Population and Development Review, 2019
Kertesi Gábor és Köllő János: A munkapiaci jellemzők és az etnikai előítéletek hatása a roma / nem roma foglalkoztatási különbségekre, kézirat, 2017
Hajdu Tamás és Kertesi Gábor: A romák lakóhelyi elkülönülése Magyarországon és az elkülönülés társadalmi következményei (iskolázottság, foglalkoztatás, fertilitás, újszülöttek egészsége, mortalitás, betegségek, fogyatékosság) népszámlálási adatok alapján, kézirat, 2018
Hajdu Tamás és Kertesi Gábor: A társadalmi mikrokörnyezet szerepe a szélsőjobboldali szavazatok és a cigányellenes előítéletek alakulásában a 2010. évi országgyűlési választások és a 2011. évi népszámlálás adatainak tükrében, kézirat, 2019
Hajdu, T, Kertesi, G, Kézdi, G.: Health Differences at Birth between Roma and non‐Roma Children in Hungary: Long‐run Trends and Decomposition, Population and Development Review, 2019
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor: Parental Job Loss, Secondary School Completion and Home Environment, Acta Oeconomica, 2019
Hajdu Tamás, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor és Szabó-Morvai Ágnes: The Effects of Expanding a Neonatal Intensive Care System on Infant Mortality and Long-Term Health Impairment, CERS-IE WP 2020/20, May 2020, 2020





 

Projekt eseményei

 
2016-08-09 12:21:38
Résztvevők változása




vissza »