Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Dialektológia
zsűri
Nyelvészet
Kutatóhely
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete
2015-09-01
projekt vége
2019-06-30
aktuális összeg (MFt)
6.963
FTE (kutatóév egyenérték)
2.49
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A magyar családnévföldrajz – a kelet-európai országokhoz hasonlóan – nagy lemaradásban van a nemzetközi kutatáshoz képest. A hároméves kutatási periódus végére a magyar személynévföldrajzi kutatások felzárkózásában előrelépés történik. A projekt egy történeti személynévi adatbázisra épülő Kárpát-medencei családnévatlasz bővítésére és nyelvészeti, illetve interdiszciplináris elemzésére irányul. Szervesen illeszkedik a magyar geolingvisztika, ezen belül a névföldrajz kutatási céljaihoz és szorosan kapcsolódik az utóbbi évtized európai kutatási tendenciáihoz is, melyek révén számos nemzeti családnévatlasz született. A kutatás fő célja a már rendelkezésre álló adatbázis fejlesztése annak érdekében, hogy sok szempontú, interdiszciplináris elemzéseket végezhessünk a családnévanyag segítségével.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. 1. Hipotézisünk és a korábbi részvizsgálatok szerint a magyar nyelvterület különböző vidékein a családnévtípusok arányában eltérés van. A megállapítás igazolásán túl arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyek ennek a névpszichológiai, névrendszertani, illetőleg kognitív okai. A legfontosabb cél tehát, a névadási alapmotiváció működési mechanizmusának a feltárása, melyhez geolinvisztikai megoldások várhatóan jelentős segítséget nyújtanak. 2. A soknemzetiségű Kárpát-medencében a nyelvi kontaktusok hatása nemcsak a nyelv-, hanem a névhasználatban is természetes módon jelent meg. A különböző nyelvek névrendszerei egymásra hatva a névadásban és a névhasználatban interferenciális sajátosságokat eredményeztek. Ezek a jelenségek főként a nyelvi kontaktusok természetes helyszínein, a nyelvhatárok mentén vizsgálhatóak, melyhez az anyagunk bőséges forrást szolgáltat. A pályázat keretében főképpen magyar-román névkontaktus vizsgálatára helyeződik a hangsúly. 3. A nemzetközi névföldrajzi kutatások egyre hangsúlyosabb részét a nyelvjárások és a családnevek összefüggésrendszere adja. A magyar kutatás részeredményei ellenére jelentős lemaradásban van az európaihoz képest. Fontos kérdés, amire a magyar kutatásnak a jövőben választ kell adnia, az, hogy a tulajdonnevek területiségében csupán a dialektusok sajátosságai tükröződnek vagy ennél többről van szó, a tulajdonnevek külön síkon jelölnek ki ún. névjárásokat. További vizsgálatot igényel, hogy a magyar esetében, ahol a nyelvjárások között kisebb különbségek vannak, a családnevek milyen korszakban és mennyire mutatják a helyi dialektus sajátosságait.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A Kárpát-medence újkori történeti személynévanyaga számtalan nyelvészeti, névtani és interdiszciplináris vizsgálati lehetőséget rejt magában, amely a nyelvészek, történészek és a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat. A projekt további jelentősége abban áll, hogy nemcsak a mai országhatárokon belüli névanyag tanulmányozható segítségével, hanem a forrás adta lehetőségek függvényében a Kárpát-medence nagy része is, ezáltal a környező országok nem magyar anyanyelvű kutatói is hasznosíthatják eredményeit. Annál is inkább mivel pl. a szlovák és román családnevek vonatkozásában nincs tudomásunk hasonló nagyságrendű egységes történeti névkorpuszról, anyagunkban viszont jelentős mennyiségben vannak szláv és román névadatok. A Történeti magyar családnévatlasz 15. századi adatbázisának (TMCsA. 15.sz.) létrehozásával a korabeli Magyarország nagyobb tájegységeiről rendelkezni fogunk megbízható, lokalizált személynévanyaggal, melyek névföldrajzi feldolgozása Európában is egyedülálló projektet eredményezne.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A történeti magyar családnévatlaszhoz kapcsolódó projekt kutatási ideje alatt zajlik a Kárpát-medencei történeti személynévi adatbázis anyagának bővítése, amely családnevek földrajzi sajátosságainak térképen való megjelenítését teszi lehetővé. A térképes ábrázolás segítségével kirajzolódhatnak a nevek esetében is létező nyelvjárási különbségek. Megvizsgálhatjuk például, hogy hol éltek nagyobb számban egy-egy családnév képviselői, és az így kirajzolódó területi sajátosságok utalnak-e valamilyen nyelvi (nyelvjárási) vagy nyelven kívüli összefüggésekre. Az 1715-ben és 1720-ban készült országos összeírásban fennmaradt 344 ezer névadat nyelvi forrásként több szempontú (nyelvészeti, névtani és tudományközi) vizsgálatot tesz lehetővé. A kutatás eredményeit több konferencián és tanulmányban, a kutatás végén pedig önálló kötetben tesszük közzé. Megjelentetjük a Történeti magyar családnévatlasz válogatott térképlapjait is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Similar to other Eastern European countries, Hungary also lags far behind Western Europe in the research of the geography of family names. Following the completion of the three-year research period Hungarian research in the geography of personal names will be equal to the level of that found in other European nations. The main goal of the project is to create and research linguistics of the surnames of Carpathian basin, on the database of historical personal names. The research connects to the Hungarian geolinguistics, also connecting to the resent research of European tendencies that lead to the creation of numerous national atlases of surnames. The main goal of the research is to develope the already existing databases, and supplementing the onomastics, to be able to analyze in the fields of phonetics, morphology and lexical analysis with the help of proper names, as a linguistic signs.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. 1. Based on previous examinations, our hypothesis states that the proportion of kinds of family names found in different regions of Hungary varies. Other than confirming this hypothesis, it is also our aim to discover whether the reasons behind this phenomenon stem from name psychology, the typology of names, or are simply cognitive in nature. The most important goal is therefore to shed light on what basic mechanisms motivate the process of name-giving, a question far more easily approached through the application of geolinguistic methods. 2. In the multicultural Carpathian Basin, the meeting and mingling of languages affects not only language, but names as well. The language systems utilized by different languages influence name-giving, resulting in the emergence of interferential properties in name usage. These characteristics are found where languages come in contact, appear on linguistic borders and therefore provide an ample source of study. This project’s main focus will concentrate on an examination of name-contact phenomena emerging from linguistic connections. 3. The international study of geonomastics increasingly emphasizes the connections and correlations between dialects and family names. A question still remaining for Hungarian researchers to answer is whether the territoriality of proper nouns is merely result of dialectic properties, or if a deeper process is at work: do proper nouns indicate a different level of name dialects? In the case of Hungarian—a language displaying subtler differences between dialects—further analysis is required in order to determine the extent to which family names from one era reveal the local dialect’s unique properties.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The corpus of the historical personal names of the Carpathian Basin from the early parts of the 18th century open up countless prospects to linguistic, onomastic and interdisciplinary investigations which can command interest in the professional circles and of the broader public. Further importance of the project is that we can study anthroponyms not only within today’s national borders, but the great part of the Carpathian Basin so the neighbouring countries’ researches not speaking Hungarian can also make use of its results. In relation to Slovakian and Romanian family names, for example, we do not know of a historical corpus of names of a similar order, but there are significant quantities of Slavic and Romanian names in our database. Founding of AHHS’s database of 15th century (AHHS 15c) would place a reliable source of proper names at our disposal, and one not only gathered from local sources, but also providing a representative illustration of names from all of Hungary’s larger regions in the particular era. Once realized, a project of this type would be unmatched in the field of European geonomastics.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. During the research period of the project continues developing of the database of Historical Anthroponyms of the Carpathian Basin will be completed allowing the display of geographical characteristics of different family names on map. The map representation shows the dialectal differences in names. We can examine, for example, where the owners of certain family names lived in large numbers, and whether the regional characteristics indicate any linguistic (dialectical) or extra-linguistic context. The national census of 1715 and 1720 contains 344 thousand of names which as linguistic sources allow a multi-aspect (linguistic, onomastic and interdisciplinary) comparison. We disclose the results of the research at conferences and in studies, and at the end of the project a separate volume will be published.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A történeti személynévföldrajzi kutatási program kétféle cél megvalósítását tűzte maga elé: egyrészt a már korábban elkészült Történeti magyar családnévatlasz két adatbázisának (1715, 1720) a térbeli és időbeli kibővítését; másrészt nyelvföldrazi alapú névtipológiai, névdialektológiai és névkontaktológiai vizsgálatok lefolytatását a rendelkezésre álló új adatbázis segítségével. Az első esetben sikerült Erdély 1713-as és 1721–22-es összeírásainak feldolgozását teljes körűen elvégezni. Ezzel egy fontos új forrásanyag vált elérhetővé az interdiszciplináris kutatás számára (70 000 új névadat). Emellett egy kései ómagyar kori személynévi adatbázis létrehozása is megtörtént okleveles primér és nyomtatásban megjelent források alapján (mintegy 22 000 adat). Ezzel olyan egyedülálló forrásanyag állt össze, amelyben a személynévi adatok lokalizáltak, ezáltal lehetővé vált a középkori személynévi szórványadatok területi sajátosságainak térképre vetítése. Ki kell emelnünk a névtípusok névföldrajzához kapcsolódó eredményeket, amelyek esetében elmondhatjuk, hogy a hazai kutatásban előzmény nélküli egy jelentős elemszámú, névtanilag kódolt forrásanyag felhasználása névföldrajzi mintázatok és tendenciák vizsgálatára. Az adatbázisokra támaszkodva új megvilágításba kerültek bizonyos névkontaktológiai (pl. interferenciához kapcsolódó) és névdialektológiai kérdések (l. pl. a „névjárások” megléte). A név és etnikum összefüggése kapcsán pedig egy új névelemzési eljárás kidolgozása történt meg.
kutatási eredmények (angolul)
The research programme about historical personal name geography has two basic aims: first, to expand in time and space the two databases (1715, 1720) of the Atlas of Historical Surnames of Hungary completed previously; and secondly, to conduct research on name typology, name dialectology and name contacts based on linguistic geography, using the new database available. The names from the censuses of Transylvania in 1713 and between 1721 and 1722 were fully processed in the programme. It presents an important new source material for interdisciplinary research (with 70,000 name data). Besides, a late Old Hungarian personal name database was also created based on primary and printed sources (with approximately 22,000 data). This forms a unique source material, in which the personal name data are localized, thus mapping the spatial features of the sporadic data of medieval personal names has become possible. We have to highlight the results related to the geography of name types, as a source material encoded from onomastic points of view was used for studying name geographical tendencies, which in itself is unprecedented in relevant Hungarian research. Using the databases, new light has been shed on certain issues regarding name contacts (e.g. interferences) and name dialectology (e.g. the existence of “name dialects”). In connection with the relationship between name and ethnicity, a new methodology for name analysis has been developed.
N Fodor János: Nyelvészeti módszerek a magyar népiségtörténeti kutatásokban, In: Czetter Ibolya, Hajba Renáta, Tóth Péter (szerk.) (szerk.) VI. Dialektológiai Szimpozion: Szombathely, 2015. szeptember 2-4.. Szombathely; Nyitra: Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ; Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar, 2016. pp. 231-243., 2016
N Fodor János: Történeti személynévkutatás, In: Farkas Tamás, Slíz Mariann (szerk.) (szerk.) Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet; Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. pp. 115-144., 2015
N. Fodor János: "Dialectal onomastics" and geonomastics, 9 th Congress of the International Society for Dialectology and Geolinguistics , Lithuania, Vilnius, 23–27 July, 2018., 2018
Farkas Tamás, N Fodor János: Surnames of Romanian origin in the Hungarian surname stock, In: Oliviu Felecan, Diana Felecan (szerk.) (szerk.) Magistri et alumni, amore scribendi.: Studia. In Honorem Professoris Nicolae Felecan.. Kolozsvár: Editura Mega; Editura Argonaut, 2016. pp. 424-438., 2016
N Fodor János: A történeti személynévföldrajz mint a nyelvföldrajz egyik kutatási területe II ., NÉVTANI ÉRTESÍTŐ 38: 19-31, 2016
N. Fodor János: Moson megye etnikai térszerkezete a 18. század első felében, In: Vörös F (szerk.) (szerk.) A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VII.: Névregionalizmusok: A 2016. június 3–4-i soproni névföldrajzi tanácskozás előadásai. Szombathely: Savaria University Press, 2016. pp. 67-86., 2016
Farkas Tamás, N Fodor János: Surnames of Romanian origin in the Hungarian surname stock:, Kolozsvár: Editura Mega; Editura Argonaut, Magistri et alumni, amore scribendi. Studia. In Honorem Professoris Nicolae Felecan., 2016
N Fodor János: A történeti személynévföldrajzi kutatások újabb perspektívái, In: Benő Attila, T Szabó Csilla (szerk.) (szerk.) Az ember és a nyelv - térben és időben. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), 2016. pp. 89-105., 2016
N Fodor János: Interferenciális jelenségek és névromlások esetei a 18. század eleji személynév-történeti forrásanyagban, In: Kalcsó Gyula (szerk.) (szerk.) Tanulmányok a magyar nyelvről: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom.XLII. Sectio Linguistica Hungarica. Eger: Eszterházy Károly Főiskola, 2015. pp. 159-167., 2015
N Fodor János: Történeti személynévkutatás, In: Farkas Tamás, Slíz Mariann (szerk.) (szerk.) Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet; Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. pp. 115-144., 2015
N Fodor János: Language contact effects in historical Hungarian and Romanian personal names, In: Oliviu Felecan (szerk.) (szerk.) Name and Naming. Proceedings of the Third International Conference on Onomastics “Name and Naming”: Conventional / Unconventional in Onomastics. Baia Mare, September 1–3, 2015. Kolozsvár: Editura Mega; Editura Argonaut, 2015. pp. 163-173., 2015
N. Fodor János: Transylvania's Historical Personal Names from a Multicultural Perspective, Proceeding of the Fifth International Conference on Onomastics “Name and Naming” Baia Mare, September 3-5, 2019 (Megjelenés előtt!), 2019
