 |
Szöveghagyomány és kodikológia: C. Valerius Catullus versei
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116524 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Kiss Dániel |
| magyar cím |
Szöveghagyomány és kodikológia: C. Valerius Catullus versei |
| Angol cím |
The textual transmission and the manuscripts of the poems of C. Valerius Catullus |
| magyar kulcsszavak |
Catullus, szöveghagyomány, kodikológia, latin filológia, szövegkritika, stemmatika |
| angol kulcsszavak |
Catullus, textual transmission, codicology, Latin philology, textual criticism, stemmatics |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Római civilizáció | | Könyvtártudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % |
|
| zsűri |
Irodalom |
| Kutatóhely |
Ókortudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2021-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
24.669 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
4.67 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
C. Valerius Catullus (Kr.e. kb. 84-54) verseit 126 teljes és kb. 30 részleges kéziratos másolaton keresztül ismerjük. A legkorábbi részleges másolat a „Codex Thuaneus” az IX. századból, míg a legrégebbi teljes másolatok a XIV. századból származnak. A versek szövege mindannyiukban rendkívül korrupt. A Catullus-filológia már a XIX. század óta foglalkozik a szöveghagyomány felkutatásával. Jelentős előrelépést jelentett ezen a területen W.G. Hale, M. Zicàri, D.S. McKie és D.F.S. Thomson munkássága, de több fontos kérdés továbbra is megválaszolatlan, illetve vitatott, és még nem készült átfogó tanulmány a költő szöveghagyományáról.
A kutatás ezt a hiányt szeretné pótolni azzal, hogy feltérképezi Catullus szöveghagyományát a kora XVI. századig, amikor a kéziratos szövegmásolást kiszorítja a nyomdatechnika. A projekt három részre osztható: a fennmaradt kéziratok kodikológiai felmérésére, leírására, származási helyük és eredetük minél pontosabb megállapítására; a különféle fennmaradt szövegváltozatok rokoni viszonyainak megállapítására, a „stemma codicum” feltérképezésére a „Lachmann-féle módszer” a nyílt, kontaminált szöveghagyományra szabott variánsainak az alkalmazásával; és az egyes kéziratok, illetve a kéziratcsaládfa beillesztésére a történeti kontextusukba, a szöveghagyomány történeti dimenziójának a felkutatására.
A projekt lehetővé teszi majd Catullus verseinek a pontosabb rekonstrukcióját; vélhetően fényt fog vetni az európai középkor és reneszánsz kultúrtörténetének, és különösen az itáliai reneszánsz könyvkultúrájának egyes eddig nem ismert részeire; és módszertani újításokkal szolgálhat a kontaminált, „nyílt típusú” szöveghagyományok feltérképezéséhez.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése az, hogy mi volt C. Valerius Catullus verseinek a sorsa a Kr.e. I. századtól, amikor megszülettek, a XIV.-XVI. századig, amikor a fennmaradt kéziratos másolatok keletkeztek (egy részleges IX. századi másolat kivételével).
A probléma több részkérdést vet fel. Mikor és hol keletkeztek a fennmaradt kéziratok? Ki másolta őket? Ezeket a kérdéseket kodikológiai, paleográfiai módszereket alkalmazva lehet megválaszolni. A stemmatika (szöveggenetika) szakterületéhez tartozik a következő kérdéscsoport. Milyen mintapéldányt használtak az egyes fennmaradt kéziratok írnokai? Milyen rokoni viszonyban állnak egymással a kéziratok? Melyek sorolhatók közös családba? Hol lépett fel kontamináció a szöveghagyomány során? A harmadik kérdéscsoport a szöveghagyomány történeti dimenzióira vonatkozik. Mely kultúrális közegben maradtak fenn Catullus versei? Kik olvasták őket a középkor és a reneszánsz során, hol, és miért? Hogyan befolyásolták a szöveg fennmaradását a változó kulturális körülmények?
A kutatás kiinduló hipotézisei szerint Catullus verseit sokfelé olvasták a Római Birodalomban, de a Kr.u. V. század politikai és társadalmi összeomlása hatására az olvasótáboruk nagymértékben lecsökkent. A pályázó vélhetőnek tartja, hogy Catullus verseit mégsem felejtették el teljesen, hanem művelt emberek egy szűk köre olvasta őket Európa különböző vidékein a VIII. és a XIII. század között. Catullus Kr.u. 1300 körüli „újjászületése” után először Észak-Itália kora humanista központjaiban kezdik olvasni, majd később Firenzében is, ahonnan másolatok rajzanak ki az egész félszigetre. A legtöbb fennmaradt Catullus-kézirat ekkor keletkezett.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás célja feltérképezni a klasszikus latin irodalom szöveghagyományának egy eddig csak részben felderített, de ennek ellenére is viták tárgyát képező részét. A projekt négy területen szolgálna nagy valószínűséggel új eredményekkel. Az első maga Catullus versei szöveghagyományának a feltérképezése, ami erősebb alapokra helyezné a jövőbeli szövegkiadásokat és lehetővé tenné a szöveg pontosabb rekonstrukcióját. A második a kodikológia, a kézirattan, ahol a projekt segítene tisztázni egyes kéziratok korát és eredetét. A pályázó eddigi kutatásai már számos ilyen eredménnyel szolgáltak. A harmadik Európa és elsősorban a reneszánsz Itália művelődéstörténete és könyvkultúrája. Ezen a téren is hoztak már új eredményeket a pályázó eddigi kutatásai, így például Lucio da Visso, a „Codex Tomacellianus” írnoka költői munkásságával kapcsolatban. A negyedik terület pedig a stemmatika, a szöveggenetika, ahol a kutatás komoly eredményekkel szolgálhat a kontaminált szöveghagyományok feltérképezésének a módszertanával kapcsolatban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
C. Valerius Catullus (Kr.e. kb. 84-54) versei a római irodalom egyik csúcspontjának számítanak, de csak kései kéziratos másolatokban maradtak fenn. A legkorábbi részleges kézirat a IX., a legelső teljes kódex a XIV. században keletkezett. Addig a versek szövege a soklépéses másolási folyamat következtében erősen deformálódott, instabillá vált, és a fennmaradt kéziratokban más-más formában jelenik meg. A modern Catullus-filológia egyik fő feladata ezekből a hiányos, sokszor egymásnak ellentmondó kései másolatokból visszakövetkeztetni a költő szavaira és minél pontosabban rekonstruálni a versek eredeti szövegét.
A projekt célja feltérképezni Catullus verseinek a szöveghagyományát, azaz a szöveg sorsát a keletkezésétől a kora XVI. századig, amikor a kéziratos hagyomány megszakad és a szöveg szinte már csak nyomtatott formában terjed tovább. A kutatás három részre osztható: a fennmaradt kéziratok, így az Országos Széchényi Könyvtár Catullus-kötete áttanulmányozására, leírására, származási helyük és eredetük minél pontosabb megállapítására; a különféle fennmaradt szövegváltozatok rokoni viszonyainak megállapítására, a „stemma codicum” (kéziratcsaládfa) feltérképezésére az ún. „Lachmann-féle módszer” alkalmazásával; és az egyes kéziratok, illetve a kéziratcsaládfa beillesztésére a történeti kontextusukba, a szöveghagyomány történeti dimenziójának a felkutatására.
A projekt lehetővé teszi majd Catullus verseinek a pontosabb rekonstrukcióját; vélhetően fényt fog vetni az európai középkor, és különösen az itáliai reneszánsz kultúrtörténetének eddig nem ismert részeire; és módszertani újításokkal szolgálhat a kontaminált, „nyílt típusú” szöveghagyományok feltérképezéséhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The poems of C. Valerius Catullus (ca. 84-54 BC) have reached us through 126 complete and about 30 partial manuscript copies. The first partial copy is the 9th-century “Codex Thuaneus”; the earliest complete manuscripts stem from the 14th century. In every one of them the text of the poems is extremely corrupt. Catullan scholars have been working to map out the textual transmission since the 19th century. Significant advances have been made by W.G. Hale, M. Zicàri, D.S. McKie and D.F.S. Thomson, but several key questions still remain unanswered or controversial, and there exists to date no comprehensive study of the textual transmission of the poet.
The project aims to make up for this omission by mapping out the textual transmission of Catullus up to the early 16th century, when the spread of printing put an end to the production of manuscripts. The project has three parts: the codicological study and description of the surviving manuscripts, and the investigation of when and where they were copied; mapping out the relationships of the different versions of the text in a “stemma codicum” by applying a variant the “method of Lachmann” appropriate to contaminated manuscript traditions; and inserting individual manuscripts and the entire “stemma” into their historical context.
The project will render possible a more precise reconstruction of the poems of Catullus; it will very likely cast light on hitherto unknown parts of the cultural history of the Middle Ages and the Renaissance, and especially of Renaissance Italy; and it may result in methodological advances in the stemmatic study of contaminated, “open” types of textual transmission.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The key question in this project is what was the fate of the poems of C. Valerius Catullus from their creation in the 1st century BC until the 14th-16th century AD, when most surviving manuscripts were written.
This large problem can be split up into several smaller questions. When and where were the surviving manuscripts copied, and by whom? This can be answered using the methods of codicology and palaeography. The next group of questions belong to the field of stemmatics. What exemplars were used by the scribes of individual manuscripts? How do these copies relate to each other? Which of them belong to the same family? In which part of the transmission did contamination take place? The third group of questions concerns the historical context of the transmission. In what cultural environments were the poems of Catullus transmitted? When were they read during the Middle Ages and the Renaissance, where, and by whom? How was the transmission influenced by the changing cultural circumstances?
According to the working hypotheses of the project, the poems of Catullus were read quite widely in the Roman Empire, but their readership shrank drastically due to the political and social collapse of the 5th c. AD. According to the applicant, they were probably not forgotten entirely, but continued to be read by a small group of intellectuals in various parts of Europe between the 8th and the 13th century. After the “rebirth” of Catullus around 1300 AD he was read at first in the centres of early humanism in northern Italy, and later also in Florence, from where the text spread throughout the peninsula. Most surviving manuscripts of Catullus date from this period.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The project aims to map out an area within the textual transmission of classical Latin literature that has been only partially explored to date, but is nevertheless controversial.
There are four areas in which the project is bound to provide new insights. One is the textual transmission of Catullus, which would be mapped out. This would also provide a stronger foundation for future editions of the poems of Catullus. Another area is codicology: the project would determine more closely the date and origins of a number of manuscripts from the Middle Ages and the Renaissance. Past research by the applicant has already produced several results in this field. The third field is the cultural history and the book culture of Europe, and especially of Renaissance Italy. In this area too the applicant has already made significant advances, for example by discovering the poems of Lucio da Visso, the scribe of the “Codex Tomacellianus”. The fourth area is stemmatics, the study of the descent of texts and their relationships, where the project may result in new insights into the methodology of mapping out contaminated or “open” types of textual transmission.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The poems of C. Valerius Catullus (ca. 84-54 BC) are widely regarded as one of the masterpieces of Roman literature, but they have only survived in late manuscript copies. The first partial copy stems from the 9th c. AD, and the first complete ones from the 14th. By then the repeated steps of copying the text had led the text to become deformed and unstable, and to take different forms in the various surviving manuscripts. Modern editors of Catullus have to reconstruct the original words of the poet from these defective, often contradictory late witnesses.
This project aims to map out the textual transmission of the poems of Catullus, that is to say, their fate from the time they were written until the early 16th century, when the manuscript tradition breaks off and the text is diffused further practically only in print. The project can be divided into three parts: the close study and description of the surviving manuscripts, and the determination of when and where they were copied; the establishment of the relationship between the various versions of the text and drawing up a “stemma codicum” (a “family tree” of manuscripts) with the help of the “method of Lachmann”; and the insertion of individual manuscripts and of the entire “stemma” into their historical context, and the investigation of the historical dimension of the transmission of the text.
The project will render possible a closer reconstruction of the poems of Catullus; it will probably cast light on hitherto unknown aspects of medieval and renaissance Europe, and especially on Renaissance Italy; and it may offer new insights into the methodology of mapping out contaminated, “open” manuscript traditions.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Kiss, Dániel: Recenzió. A. Fo (kiad., ford.), A. Rodighiero, A.M. Morelli (közrem.), „Gaio Valerio Catullo: i Carmi” (Torino, 2018), In: „Exemplaria Classica” 25, 331-336, 2021 | | Kiss, Dániel: Recenzió. W.D.C. De Melo, „Varro: De lingua Latina: Introduction, Text, Translation, and Commentary” (Oxford, 2019), In „Acta Classica” 64, 329-334, 2021 | | Kiss, Dániel: Recenzió. L.A. Holford-Strevens (kiad.), „Auli Gelli Noctes Atticae: Praefatio et Libri I-X”; uő. (kiad.), „Auli Gelli Noctes Atticae: Libri XI–XX”; uő., „Gelliana: A Textual Companion to the Noctes Atticae of Aulus Gellius” (Oxford, 2020), In: „Bryn Mawr Classical Review” 2021.12.34, 2021 | | Kiss, Dániel: A Problem in Sallust, „Jugurtha” 3.1, In: M. Manca, M. Venuti (szerk.), „Paulo maiora canamus: Raccolta di studi per Paolo Mastandrea” (Venezia: Edizioni Ca’ Foscari, 2021), 185-194, 2021 | | Kiss, Dániel: New research on the manuscripts of Catullus, In „Paideia” 75, 601-621, 2020 | | Kiss, Dániel: Szingaléz kézirat Pannonhalmán — A Sinhalese manuscript in Pannonhalma, In „Collectanea Sancti Martini” 8, 231-237, 2020 | | Fusi, Daniele; Kiss, Dániel: Encoding a critical apparatus: the cases of „Musisque Deoque” and „Catullus Online”, Nemzetközi szemináriumi előadás. In „Euporia 2021 Webinars in Theories and Practices of the Annotation through Domain-Specific Languages”, 2020 | | Kiss, Dániel: Recenzió. C. B. Polt, „Catullus and Roman Comedy” (Cambridge, 2021), In: „Exemplaria Classica” 26. Közlésre megrendelve, 2022 | | Kiss, Dániel: Classics into code: Latin texts in the digital space, „Storie e linguaggi” 5, 221-237, 2019 | | Kiss, Dániel: Hacia un „stemma codicum” para Catulo, In: El foro de los clásicos: XV Congreso de la Sociedad Española de Estudios Clásicos, Valladolid, 2019 | | Kiss, Dániel: I manoscritti di Catullo e la trasmissione del testo, Absztrakt elfogadva. „Si qui forte mearum ineptiarum lectores eritis”: Terzo Convegno Internazionale di Studi Catulliani, Centro Studi Catulliani, Parma, 2019 | | Kiss, Dániel: Recenzió. P. Chiesa, „La trasmissione dei testi latini: storia e metodo critico” (Roma, 2018), In „Exemplaria Classica”, közlésre elfogadva, 2020 | | Kiss, Dániel: I manoscritti di Catullo e la trasmissione del testo, „Si qui forte mearum ineptiarum lectores eritis”: Terzo Convegno Internazionale di Studi Catulliani, Centro Studi Catulliani, Parma, 2019 | | Kiss, Dániel: Die politische Ästhetik der Neoteriker, Symposium „Schönheit und Symmetrie”, Institut für Klassische Philologie, Mittel- und Neulatein, Universität Wien, 2019 | | Kiss, Dániel: Editions and Commentaries, In: A. J. Woodman, I. M. LeM. Du Quesnay (szerk.), „The Cambridge Companion to Catullus” (Cambridge: Cambridge University Press), 291-317, 2021 | | Kiss, Dániel: „Catullus Online”: a digital critical edition of the poems of Catullus with a repertory of conjectures, In: S. Chronopoulos, F. K. Maier, A. Novokhatko (szerk.), „Digitale Altertumswissenschaften: Thesen und Debatten zu Methoden und Anwendungen” (Heidelberg: Propylaeum), 2020 | | Kiss, Dániel: Two conjectures in the pseudo-Ovidian „De pulice”, Elbírálás alatt (közlésre elküldve) in: „Classical Quarterly”, 2022 | | Kiss, Dániel: Four problems in Petronius, In: „Liburna” 14, 275-289, 2019 | | Kiss, Dániel: Recenzió. P. Chiesa, „La trasmissione dei testi latini: storia e metodo critico” (Roma, 2018), In „Exemplaria Classica” 24, 469-472, 2020 | | Kiss, Dániel: The Manuscripts of Catullus [munkacím], Részleges kézirat elbírálás alatt a De Gruyter kiadónál (Berlin-New York), 2022 | | Kiss, Dániel: Recenzió. E. Kraggerud, „Vergiliana: Critical Studies on the Texts of Publius Vergilius Maro” (Abingdon & New York, 2016), In: „Exemplaria Classica” 21, 305-314, 2017 | | Kiss, Dániel: Editions and Commentaries, In: A. J. Woodman, I. M. LeM. Du Quesnay (szerk.), „The Cambridge Companion to Catullus” (Cambridge: Cambridge University Press), 291-317, 2021 | | Kiss, Dániel: „Catullus Online”: a digital critical edition of the poems of Catullus with a repertory of conjectures, In: S. Chronopoulos et al. (szerk.), „Digitale Altertumswissenschaften: Thesen und Debatten zu Methoden und Anwendungen”, 99-114, 2020 | | Kiss, Dániel: Recenzió. R.J. Tarrant, „Texts, Editors, and Readers: Methods and Problems in Latin Textual Criticism” (Cambridge, 2016), In: „Acta Classica” 60, 201-205, 2017 | | Kiss, Dániel: Recenzió. P. Chiesa, „La trasmissione dei testi latini: storia e metodo critico” (Roma, 2018), In „Exemplaria Classica” 24, 469-472, 2020 | | Kiss, Dániel: The Manuscripts of Catullus [munkacím], Elbírálás alatt a De Gruyter kiadónál (Berlin-New York), 2022 | | Kiss, Dániel: I manoscritti di Catullo e la trasmissione del testo, „Si qui forte mearum ineptiarum lectores eritis”: Terzo Convegno Internazionale di Studi Catulliani, Centro Studi Catulliani, Parma, 2019 | | Kiss, Dániel: Die politische Ästhetik der Neoteriker, Symposium „Schönheit und Symmetrie”, Institut für Klassische Philologie, Mittel- und Neulatein, Universität Wien, 2019 | | Kiss, Dániel: Recenzió. A. Fo, A. Rodighiero, A. M. Morelli, „Catullo: Le poesie” (Torino, 2018), In: „Exemplaria Classica”. Közlésre megrendelve, 2021 | | Kiss, Dániel: Recenzió. W. D. C. De Melo, „Varro: De lingua Latina. Introduction, Text, Translation, and Commentary” (Oxford, 2019), In: „Acta Classica”, közlésre elfogadva, 2021 | | Kiss, Dániel: Recenzió. L. Holford-Strevens, „Auli Gelli Noctes Atticae: Praefatio et Libri I–X”; „Auli Gelli Noctes Atticae: Libri XI–XX”; „Gelliana: A Textual ...” (Oxford, 2020), In: „Bryn Mawr Classical Review”. Közlésre megrendelve, 2021 | | Kiss, Dániel: „New research on the manuscripts of Catullus”, In: „Paideia” 75, 601-621, 2020 | | Kiss, Dániel: Szingaléz kézirat Pannonhalmán — A Sinhalese manuscript in Pannonhalma, In: „Collectanea Sancti Martini” 8, 231-237, 2020 | | Kiss, Dániel: A Problem in Sallust, »Jugurtha« 3.1, In: M. Manca, M. Venuti (szerk.), „Paulo maiora canamus. Raccolta di studi per Paolo Mastandrea”, előkészületben, 2021 | | Fusi, Daniele, Kiss, Dániel: Encoding a critical apparatus: the cases of Musisque Deoque and Catullus Online, Euporia 2021 Webinars in Theories and Practices of the Annotation through Domain-Specific Languages, 2020 | | Kiss, Dániel: Presentación de „Catullus Online”, con unas palabras sobre „Literatura Latina Online” y „Oltre Plinio” (y el Príncipe Rákóczi), I° Seminario de Estudios Clásicos Digitales, Universidad de Buenos Aires, 2018 | | Kiss, Dániel: Recenzió. J. Briscoe (szerk.), „Titi Livi Ab Urbe Condita: Libri XXI-XXV” (Oxford, 2016) és uő., „Liviana: Studies in the Text of Livy” (Oxford, 2018), In: „Bryn Mawr Classical Review” 2019.06.07., 2019 | | Kiss, Dániel: Four problems in Petronius, In: Liburna 14, 275-289, 2019 | | Kiss, Dániel: Recenzió. P. Chiesa, „La trasmissione dei testi latini: storia e metodo critico” (Roma, 2018), In „Exemplaria Classica”, közlésre megrendelve, 2019 | | Kiss, Dániel: Clásicos latinos en el mundo digital: actualidad y desafíos, XXV° Simposio Nacional de Estudios Clásicos y I° Congreso Internacional de Estudios Clásicos, Universidad de Buenos Aires, 2018 | | Kiss, Dániel: Neoteric political aesthetics, In: 15th Congress of the Fédération internationale des associations d'études classiques and the Classical Association annual conference 2019, London, 2019 | | Kiss, Dániel: Presentación de „Catullus Online”, con unas palabras sobre „Literatura Latina Online” y „Oltre Plinio” (y el Príncipe Rákóczi), I° Seminario de Estudios Clásicos Digitales, Universidad de Buenos Aires, 2018 | | Kiss, Dániel: Recenzió. A. Pérez Vega, „Diálogos con Catulo (en torno a la poesía y las artes)” (Sevilla, 2016), In: „Cuadernos de Filología Clásica. Estudios Latinos” 38.1, 139-141, 2018 | | Kiss, Dániel: Four problems in Petronius, Megjelenés alatt (közlésre elfogadva). In: Liburna 14, 2019 | | Kiss, Dániel: Classics into code: Latin texts in the digital space, Elbírálás alatt a „Storie e Linguaggi” folyóiratnál, 2019 | | Kiss, Dániel: The Manuscripts of Catullus [munkacím], Részleges kézirat elbírálás alatt a De Gruyter kiadónál (Berlin-New York), 2020 | | Kiss, Dániel: The Transmission of the Poems of Catullus [munkacím], Részleges kézirat elbírálás alatt a De Gruyter kiadónál (Berlin-New York), 2020 | | Kiss, Dániel: Tárgy és gondolat: kutatások Catullus kézirati hagyományáról, XIII. Magyar Ókortudományi Konferencia, Szegedi Tudományegyetem, 2018 | | Kiss, Dániel: Divide and rule: coping with contamination in the textual transmission of Catullus, 4th Summer School in Textual Criticism, Università degli Studi di Ferrara, 2018 | | Kiss, Dániel: ¿Hay remedio contra la contaminación textual? Un problema de stemática, XVIII Simposi d’Estudis Clàssics: Noves tendències en els Estudis Clàssics, Secció Catalana de la Societat Espanyola d’Estudis Clàssics, Universitat de Barcelona, 2018 | | Kiss, Dániel: Clásicos latinos en el mundo digital: actualidad y desafíos, XXV° Simposio Nacional de Estudios Clásicos y I° Congreso Internacional de Estudios Clásicos, Universidad de Buenos Aires, 2018 | | Kiss, Dániel: Neoteric political aesthetics, Absztrakt elfogadva. 15th Congress of the Fédération internationale des associations d'études classiques and the Classical Association annual conference 2019, London, 2019 | | Kiss, Dániel: Recenzió. E. Kraggerud, „Vergiliana: Critical Studies on the Texts of Publius Vergilius Maro” (Abingdon & New York, 2016), In: „Exemplaria Classica” 21, 305-314, 2017 | | Kiss, Dániel: Editions and Commentaries, Megjelenés alatt (közlésre elfogadva) in: A. J. Woodman, I. M. LeM. Du Quesnay (szerk.), „The Cambridge Companion to Catullus” (Cambridge: Cambridge University Press), 2019 | | Kiss, Dániel: „Catullus Online”: a digital critical edition of the poems of Catullus with a repertory of conjectures, Megjelenés alatt (közlésre elfogadva) in: S. Chronopoulos, F. Maier, A. Novokhatko (szerk.), „Digitale Altertumswissenschaften: Editionen, Lehre, Diskussionsplattform”, 2018 | | Kiss, Dániel: Two conjectures in the pseudo-Ovidian „De pulice”, Elbírálás alatt (közlésre elküldve) in: „Classical Quarterly”, 2019 | | Kiss, Dániel; Zsupán, Edina: Eine Catullhandschrift in der Bayerischen Staatsbibliothek und ihre verlorene Doppelgängerin, In: C. Mussini, S. Rocchi, G. Cascio (szerk.), „Storie di libri e tradizioni manoscritte dall'Antichità all'Umanesimo: in memoria di Alessandro Daneloni” (München), 13-24, 2018 | | Kiss, Dániel: Incunables and manuscripts in the textual transmission of Catullus [munkacím], Megjelenés alatt (közlésre megrendelve) in: „Paideia” 73, 2018 | | Kiss, Dániel: Recenzió. J. Briscoe (szerk.), „Titi Livi Ab Urbe Condita: Libri XXI-XXV” (Oxford, 2016), Megjelenés alatt (közlésre megrendelve) in: „Bryn Mawr Classical Review”, 2018 | | Kiss, Dániel: Recenzió. R. J. Tarrant, „Texts, Editors, and Readers: Methods and Problems in Latin Textual Criticism” (Cambridge, 2016)., In: „Acta Classica” 60, 201-205, 2017 | | Kiss, Dániel: Recenzió. E. Kraggerud, „Vergiliana: Critical Studies on the Texts of Publius Vergilius Maro” (Abingdon & New York, 2016), In: „Exemplaria Classica” 21, 305-314, 2017 | | Kiss, Dániel: Editions and Commentaries, Megjelenés alatt (közlésre elfogadva) in: A. J. Woodman, I. M. LeM. Du Quesnay (szerk.), „The Cambridge Companion to Catullus” (Cambridge: Cambridge University Press), 2020 | | Kiss, Dániel: „Catullus Online”: a digital critical edition of the poems of Catullus with a repertory of conjectures, Megjelenés alatt (közlésre elfogadva). In: S. Chronopoulos et al. (szerk.), „Digitale Altertumswissenschaften: Thesen und Debatten zu Methoden und Anwendungen”, 2019 | | Kiss, Dániel; Zsupán, Edina: Eine Catullhandschrift in der Bayerischen Staatsbibliothek und ihre verlorene Doppelgängerin, In: C. Mussini et al. (szerk.), „Storie di libri e tradizioni manoscritte dall'Antichità all'Umanesimo: in memoria di Alessandro Daneloni” (München: Utz Verlag), 13-24, 2018 | | Kiss, Dániel: Recenzió. J. Briscoe (szerk.), „Titi Livi Ab Urbe Condita: Libri XXI-XXV” (Oxford, 2016); uő., „Liviana: Studies in the Text of Livy” (Oxford, 2018), Megjelenés alatt (közlésre megrendelve). In: „Bryn Mawr Classical Review”, 2019 | | Kiss, Dániel: Recenzió. R. J. Tarrant, „Texts, Editors, and Readers: Methods and Problems in Latin Textual Criticism” (Cambridge, 2016), In: „Acta Classica” 60, 201-205, 2017 | | Kiss, Dániel: The transmission of the poems of Catullus: the role of the incunabula, In: „Paideia” 73.3, 2151-2174, 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
