Sámánizmussal és népvallással kapcsolatos kiadatlan mandzsu és mongol nyelvű szövegek és kínai párhuzamaik  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116568
típus K
Vezető kutató Kósa Gábor
magyar cím Sámánizmussal és népvallással kapcsolatos kiadatlan mandzsu és mongol nyelvű szövegek és kínai párhuzamaik
Angol cím Unpublished Mongolian and Manchu texts related to shamanism and folk religion and their Chinese counterpart
magyar kulcsszavak sámánizmus, kéziratok, mandzsu, mongol
angol kulcsszavak shamanism, manuscripts, Manchu, Mongol
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Keleti kultúra
zsűri Kultúra
Kutatóhely Távol-keleti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Kápolnás Olivér
projekt kezdete 2016-01-01
projekt vége 2022-05-31
aktuális összeg (MFt) 19.800
FTE (kutatóév egyenérték) 8.59
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt a sámánizmussal és népvallással kapcsolatos, a Qing-dinasztia (1644‒1911) idejéből származó mandzsu és mongol írott forrásokkal kíván foglalkozni. Célunk a feldolgozásuk és publikálásuk jegyzetekkel, bevezetővel ellátva. Mandzsu részről az elsődleges forrás "A mandzsuk szertartásos könyve" [hesei toktobuha manjusai wecere metere kooli bithe], ezzel a 18. században mandzsu nyelven, majd később kínai fordításban is megjelent kötettel már foglalkoztak magyar és külföldi kutatók is, azonban az eredeti mandzsu szöveg kiadatlan, illetve nincs megbízható fordítása sem. Mongol részről a fő szöveg Nejicsi szerzetes életrajza [boγda neyici toyin dalai manjusiri-yin domoγ-i todorqai-a geyigülügci cintamani erike]. A mű ismert a kutatók előtt, de a szöveg kiadatlan. A két főszöveget kiegészítenék magángyűjteményben lévő kisebb, kiadatlan mongol kéziratok, melyek a mongol népvallással kapcsolatosak, mint amilyen Geszer kánhoz, vagy a Fehér Öreghez szóló füstáldozati szövegek.
A projekt keretében, illetve a korábban kiadott szövegek alapján lehetőség lenne a mongol és mandzsu sámánizmus, illetve népvallás egyes elemeinek az összevetésére. A mandzsuk szertartásos könyvében található áldozati szövegek például segíthetnek Baráthosi-Balogh Benedek hagyatékában lévő mandzsu‒tunguz sámánszövegek megfejtéséhez is.
A szövegkiadásokkal és fordítással kétszeres célt kívánunk megvalósítani: egyrészt az orientalisták, másrészt más tudományterületek szakemberei számára kívánunk elsődleges forrásokat biztosítani, hogy ők is haszonnal tudják majd forgatni eljövendő vagy éppen folyó kutatásaik során.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás központjában a mandzsu nyelvű "A mandzsuk szertartásos könyve," illetve a mongol nyelvű Nejicsi szerzetes legendája című művek, illetve a népvalláshoz kapcsolódó kiadatlan mongol kéziratok állnak. A fő probléma ezekkel a szövegekkel, hogy bár születtek velük kapcsolatban tanulmányok (kivéve a kiadatlan kéziratokat), de teljes tartalmuk csak néhány kutató számára ismert. Ezekben a szövegekben számtalan információ található a sámánizmusról: A mandzsuk szertartásos könyve például az egyetlen 18. századi forrás a mandzsu-tunguz népek hiedelemvilágáról. Ezek feltárásával egyrészt lehetőség nyílna a mongol és mandzsu sámánizmus összevetésére, másrészt feltételezhető, hogy A mandzsuk szertartásos könyvében szereplő sámánimák párhuzamot nyújthatnak a Baráthosi-Balogh Benedek hagyatékában lévő sámánimák feldolgozásához (a felmerülő nehézségek, például a megfelelő párhuzamok hiánya miatt az imáknak csak kis részét publikálták). A fenti két nagyobb szövegen kívül magyarországi magángyűjteményekben lévő mongol kéziratok feldolgozására is sor kerülne. Hatalmas mennyiségű, népvallással kapcsolatos mongol kézirat keletkezett a 20. század közepéig, ezeknek azonban csak csekély töredéke került kiadásra. Minden újonnan kiadott szöveg újabb adatokat tartalmazhat a mongol népvallás jobb megértéséhez.
A feldolgozott szövegek a mandzsu és mongol sámánizmus kapcsolatainak feltáráshoz adna segítséget. A két nép vallási hidelemrendszere feltételezhetően hatott egymásra, mert igen intenzív volt közöttük a kapcsolat a Mandzsu-korban. Azonban a közös elemek egy része lehetséges, hogy a kínai kultúrából érkezett, emiatt szükséges minden esetben a lehetséges kínai hátteret is vizsgálni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás központi jelentősége, hogy új, alapvető szövegek kerüljenek be egyrészt az orientalista kutatások vérkeringésébe, másrészt a néprajz, a vallástörténet, illetve más tudományágak képviselőinek kezébe is. A mandzsuk szertartásos könyvének teljes publikálásával a magyar tudomány egy régi adósságát törlesztené, ugyanis a 19. században ezzel a művel szinte világelsőként egy magyar kutató, Bálint Gábor kezdett el foglalkozni, aki azonban csak részleteket fordított le a műből. Most lehetőség nyílna a teljes kötet kiadására, amire az igényt az is mutatja, hogy Bálint Gábor fordítása reprintben újra kiadásra került 1973-ban. Majd újabb részeket fordított le belőle Melles Kornélia 1987-ben, majd legutóbb egy ismertető tanulmány jelent meg a mű előszavának fordításával Kápolnás Olivér tollából. Az eredeti mandzsu szöveg elsősorban az orientalista kutatók számára lenne érdekes, a szöveg fordítása (a korábban fordított részek újrafordításával) pedig mindenki számára hozzáférhetővé tenné ezt a művet.
Nejicsi szerzetes legendája egy igen fontos mű, ami szintén nem jelent még meg, csak néhány rész lett lefordítva (angolra és oroszra). A kutatók számára készült kiadás, ami tartalmazza a mongol szöveg kiadását fordítással, bevezetéssel és kommentárokkal újabb lendületet adhat a sámánizmussal, illetve a mongolokkal kapcsolatos itthoni és külföldi forrásokon alapuló kutatásoknak. A népvallással kapcsolatos kiadatlan mongol szövegek is további kutatások alapjául szolgálhatnak, főleg, hogy ebben a témában csak évtizedekkel ezelőtt jelentek meg nagyobb szövegkiadások.
Az utóbbi években a hazai társadalom megnövekedett érdeklődéssel olvassa a kelettel kapcsolatos műveket. A mongolok, buddhizmus, sámánizmus – ezek mind olyan témák, amelyek népszerűek itthon, de kevés hiteles, szakemberek által írt könyv jelent meg ebben a témában. A Nejicsi szerzetes legendájának magyar nyelvű fordítása, és kommentárokkal ellátott kiadása ezen hiány betöltését is szolgálná.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás célja mandzsu és mongol sámánizmussal, illetve népvallással foglalkozó írott források kiadása. Két alapvető, de máig kiadatlan mű áll a kutatás központjában: A mandzsuk szertartásos könyve és a mongol Nejicsi szerzetes legendája.
A mandzsuk szertartásos könyvét a 18. században állították össze, s a mandzsu sámánizmus legkorábbi és legjobb forrásának számít. A művel a világon szinte elsőként Bálint Gábor (1844‒1913) kezdett foglalkozni, aki részleteket fordított le, de a teljes mű kiadására már nem volt ereje. Az általa megkezdett munkát kívánja befejezni jelen kutatás.
Nejicsi szerzetes legendája egy mongol buddhista térítő szerzetesről (1557‒1653) szól, aki terjesztette a Tant a mongolok között, akik ekkor még a sámánokban hittek. A mű leírja a szerzetes küzdelmeit a sámánokkal, beszámol a térítés nehézségeiről és pontos képet ad a korabeli mongolokról. A projekt egyik célja e szöveg kiadása és lefordítása, az eredeti mongol szövegek a kutatók részére, a megfelelő bevezetővel, illetve kommentárokkal pedig a nagyközönség számára.
Mindkét mű kiváló forrása a sámánizmusnak, a kiadásukkal és fordítással kétszeres célt kívánunk megvalósítani: egyrészt az orientalisták számára kívánunk pontos elsődleges forrást biztosítani, másrészt más tudományterületek szakemberei számára is segítséget kívánunk nyújtani, hogy ők is haszonnal tudják majd forgatni eljövendő vagy éppen folyó kutatásaik során.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The subject of the project is a group of unpublished Manchu and Mongolian written sources from the Qing dynasty (1644‒1911 AD). Our fundamental goal is to publish the critical edition of these texts along with translation, introductions and commentaries. The main source in the Manchu field is the Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus [hesei toktobuha manjusai wecere metere kooli bithe], a document issued in the 18th century, first in Manchu language, then in Chinese translation. Scholars made research on this work, the original Manchu text, however, has never been published and an accurate translation is still not available. In the Mongol field, the main text is Neyichi toyin's biography [boγda neyici toyin dalai manjusiri-yin domoγ-i todorqai-a geyigülügci cintamani erike]. This work is known by orientalists, but the text is again still unpublished. Beside these two main texts, several unpublished Mongolian manuscripts, related to folk religion, preserved in Hungarian private collections, would be added to the corpus of the research, for example, texts describing incense offering to Geser Khan or the White Old Man.
In the framweork of the project, certain aspects of Manchu and Mongolian shamanism and folk religious beliefs would be compared by the analyses of the texts mentioned above and others that had already been published before.
Our aim of editing and translating these texts is twofold: we would offer access to new sources for Orientalists for further researches, on the other hand, scholars form other fileds of interest would also be our target readership; these publications may benefit their researches.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus and the Neyichi toyin’s biography are in the focus of our research. Beside these two main texts, several Mongolian manuscripts concerning to folk religion are planned to be used. The main problem with these texts is that although some research had been made on them, their contents are known only by few specialists. These texts have a great amount of information on shamism and folk religion. The Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus is especially important, because it is the most valuable and the only source of Manchu shamanism from the 18th century. By editing and translating these sources, we would able to compare Manchu Mongolian forms of shamanism. The prayers from the Code of Rituals and Sacrifices may provide a key to decipher shamanic texts from Benedek Baráthosi-Balogh’s heritage, from which only very few prayers have been published. The reason for the latter is that these almost unreadable texts can hardly been understood without parallels. In addition to the two main texts, Mongolian manuscripts from Hungarian private collections would be also included in the research. A great number of Mongolian texts on folk beliefs had been written by Mongols up to the middle of the 20th century, but only a small fraction of these kind of sources has been published.
These texts to be published can help us to study the connection between Mongolian and Manchu shamanism. Due to the strong relation of these two nations, the beliefs of the Mongols and the Manchus influenced each other. However, the common elements of these two cultures might also have Chinese origins, so the Chinese background must also be studied.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The main significance of the present research lies in the new vistas that it would be open for both Orientalists and researchers from other field of interest. By publishing the Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus, Hungarian Oriental studies would discharge an old debt, because in the 19th century the Hungarian Gábor Bálint had already worked with this work as a pioneer, but he could not finish his research and translation. Our project now gives a chance to edit the whole text in the original Manchu language and also publish its translation. The reprint of Gábor Bálint’s partial translation was published in 1973, while the translation of some other parts by Kornélia Melles in 1987, and at last a little study on this work with the translation of the original Manchu foreword was published 2015. The original Manchu text would be interesting to Orientalists, but the translation may be of relevance to scholars of other fields of interest, e.g. etnographers, folklorists or historians of religions.
Neyichi toyin’s biography is a rather important account on shamanism, however, only some parts of it have been published, some passages in English and Russian. Our scholarly edition, consisting of an introduction, the transliteration of the Mongolian text and translation with commentaries, would give new impulse to the philologically focused research of shamanism. Unpublished Mongolian manuscripts in the field of folk beliefs can become the starting point for further research, especially that the last chrestomathies in this subject were published several decades ago.
The last decades witnessed a rising interest of the Hungarian society in the literature of the East, for example, the Mongols, and Buddhism or shamanism both became popular topics, but there are only a very small number of authentic books, written by competent scholars, is available. The Hungarian translation of Neyichi toyin’s biography with commentaries, for example, could fill this gap.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The main goal of the project is to publish written sources on Manchu and Mongol shamanism and folk beliefs. The research focuses on two important but unpublished sources, one is the Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus, the other being the Neyichi toyin’s biography.
Code of Rituals and Sacrifices of the Manchus was compiled in the 18th century, it is the one of the oldest and most valuable accounts on Manchu shamanism. One of the first scholars who worked on this source was Gábor Bálint (1844‒1913). He translated several parts of it, but he could not finish the translation of the whole text into Hungarian. One of the goals of our project is to continue the research and finish the translation.
Neyichi toyin was a Buddhist missionary (1557‒1653), who propagated the Buddhist faith among the Mongols believing in their shamans. His biography preserved descriptions of Neyichi’s fights against the shamans, his difficulties during the mission and gives exact descriptions of the Mongols’ way of life from this period. One of the goals of the project is to publish this text in two ways: one edition to the scholars, comprising the transliteration of the original Mongolian text with commentaries, and the second edition for the wider public, here only a translation with commentaries and introduction would be included.
These works are highly valuable sources of shamanism. By editing and translating these texts. we have a twofold aim: we would open and offer new sources to the orientalists for further research, on the other hand, scholars form other fields of interest would also be our target readership. These publications would greatly be benefit their researches.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt fő célkitűzése publikálatlan (vagy csak részben publikált) mongol és mandzsu szövegek kiadása volt, ami egyrészt a mongolisztikán, illetve a mandzsu kutatásokon belül előrelépésnek számít, másrészt pedig az egyéb tudományterületeken dolgozó kutatók számára új forrásokat tesz elérhetővé. Több mongol kéziratot sikerült megjelentetni, ezek jellemzően 19. századi áldozati szövegek (többségük füstáldozat, a mongol népi vallásosság legjellemzőbb áldozati formája). Kápolnás Olivér megjelentette egy mongol buddhista térítő szerzetes, Nejicsi életrajzának tudományos igényű kiadását (átírás, fordítás, magyarázatok). Ő a 16-17. század fordulóján élt, mongol területeken terjesztette a buddhizmust, élete során többször is találkozott sámánokkal, akikről éppen az ő életrajza az egyik legfontosabb forrás. A projekt kezdetén még nem tudtunk róla, hogy Nejicsi a hagyomány szerinti újjászületett, és ennek következtében a második életéről is készült egy részletes életrajz, mely eddig szinte teljesen ismeretlen volt a kutatók előtt. Jelen projekt keretében ezt a második életrajzot is sikerült megjelentetni. A 2020-ban kitört járvány miatt elmaradt az összes konferencia, illetve a tervezett külföldi utazások is meghiúsultak. Az erre szánt összeget átcsoportosítottuk, és kiadtuk a hazai magángyűjteményekben lévő mongol kéziratok és fanyomatos könyvek katalógusát.
kutatási eredmények (angolul)
The main objective of the project was the publication of unpublished (or only partially published) Mongolian and Manchu texts, which on the one hand is a step forward within Mongolian and Manchu studies, and on the other hand makes new sources available to researchers working in other research fields. The several Mongolian manuscripts published during the project are typically sacrificial texts from the 19th century (most of them are “smoke offerings”, the most typical sacrificial form of Mongolian folk religiosity). Olivér Kápolnás published the scholarly edition (transcription, translation, explanations) of the biography of a Mongolian Buddhist monk, Neyichi, who lived in the late 16th and early 17th centuries, and spread Buddhism in Mongolian territories. During his life he met numerous shamans, about whom his biography is one of the most important sources. At the beginning of the project, we were not aware of the local tradition, according to which Neyichi was reborn, and, as a consequence, a detailed biography was written about his second life, which until now was almost completely unknown to researchers. As part of this project, this second biography was also published. Due to the epidemic that broke out in 2020, all conferences were canceled and the planned foreign trips also failed. We reallocated the amount intended for this purpose and published a catalogue of Mongolian manuscripts and woodblock prints in Hungarian private collections.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116568
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kápolnás Olivér: Személyes használatra – egy mongol kéziratcsomag, Távol-keleti Tanulmányok 2017/2 [2018]: 113–132., 2018
Kápolnás Olivér: Recenzió: Ivanics Mária: Hatalomgyakorlás a steppén. A Dzsingisz-náme nomád világa., Távol-keleti Tanulmányok 2017/1 [2018] 257–263., 2018
Kápolnás Olivér: Kínai művek a mandzsuk szolgálatában, Dallos Edina – Kósa Gábor (szerk.) 2018. Kultúrák találkozása és kölcsönhatása a Selyemút mentén. Ecsedy Ildikó születésének 80. évfordulójára. ELTE BTK Kínai Tanszék, SZ, 2019
Kápolnás Olivér: Sámánszertartás Buddha születésnapja alkalmából, Keletkutatás 2019 tavasz: 85–95., 2020
Kápolnás Olivér: A magyar eredetmonda szerkezetének mongol és mandzsu párhuzamai, Sudár Balázs – Türk Attila (szerk.) „Hadak útján”: A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. 29th Conference of Young Schol, 2019
Kápolnás Olivér: Véres áldozat a háború isteneinek, Forisek Péter, Szabó Ádám; Szakács János (szerk.) 2018. "Hadak Útján". A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVII. konferenciája: 27th Conference of Young Scholars on the, 2019
Kápolnás Olivér: Hajrandzsu tálja, TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 1: 105-117., 2018
Kápolnás Olivér: Nejicsi szerzetes élete: A Cindamani erike (1739) című mongol nyelvű mű fordítása és szövegkiadása, Budapest: ELTE Távol-keleti Intézet, 2018
Kápolnás Olivér: Mongol nyelvű kéziratok kiadási és fordítási problémái, In: Haader Lea et al. (szerk.) Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet III. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNYT), 431-440., 2019
Kápolnás Olivér: MAGYARORSZÁGI MAGÁNGYŰJTEMÉNYEKBEN TALÁLHATÓ MONGOL KÉZIRATOK ÉS FANYOMATOS KÖNYVEK KATALÓGUSA, Budapest: ELTE Távol-keleti Intézet, 2021
Kápolnás Olivér: Az Ezer Buddha pecsétje, Távol-keleti Tanulmányok 2022/2023, 2023
Kápolnás Olivér: NEJICSI SZERZETES MÁSODIK ÉLETE Az 1756-ban kiadott degedü törölkitü boγda gsnas byu toyin qutuγtu vagisuvara sumati sha sa na dhôza sayin coγtu-yin cedeg doloγan erdem tegüsügsen süsüg-ün jula című mongol nyelvű mű fordítása és szövegkiadása, Budapest: ELTE Távol-keleti Intézet, 2020
Kápolnás Olivér: MAGYARORSZÁGI MAGÁNGYŰJTEMÉNYEKBEN TALÁLHATÓ MONGOL KÉZIRATOK ÉS FANYOMATOS KÖNYVEK KATALÓGUSA, Budapest: ELTE Távol-keleti Intézet, 2021
Kápolnás Olivér: Összefoglalók a megszabadulásért(?), Orosz Gergely (szerk.) Buddhista tanulmányok. Budapest: ELTE BTK Távol-keleti Intézet., 2022
KÁPOLNÁS OLIVÉR: The manuscript 'F' of Sir-a Tuγuǰi, 内陸アジア史研究 [Inner Asian Studies] 31: 165–174., 2016
KÁPOLNÁS OLIVÉR: A Mongolian Offering to the Gods of the Nine Planets, the Gods of the Nine Planets.” Historia Mongolarum tom. XIV. Fasc. 7: 109–117., 2016
Kápolnás Olivér: Kincsek a taiwani palotamúzeumból - két recenzió, TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 2016/1: 163-165., 2017
Kápolnás Olivér: "Барангасын Батсүрэн: Ухуань (Авар) ба Сяньби (Сэрви).", TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 2016/2: pp. 156-159., 2017
Kápolnás Olivér: Füstáldozat a Tangnu-hegyhez (Tangnu-yin sang sudur), In: Hamar Imre, Kósa Gábor, Gelle Zsóka (szerk.) Szent hegyek a buddhizmusban. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2015.04.24 Budapest: ELTE Buddhizmus-kuta, 2017
Kápolnás Olivér: The Biography of the First Khalkha Jetsundampa Zanabazar by Zaya Pandita Luvsanprinlei, KELETKUTATÁS 2017/tavasz: 140-143., 2017
Kápolnás Olivér: Egy mongol nyelvű buddhista áldozat Jiaqing császárhoz, KELETKUTATÁS 2017/ősz: 103-122., 2017
Kápolnás Olivér: Az első lépések egy eljövendő birodalom életében, In: Sudár Balázs (szerk.) Dentumoger I.: Tanulmányok a korai magyar történelemről. 456 p. Budapest: MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2017. pp. 255-274., 2017
Kápolnás Olivér: Mongol füstáldozat a tisztaságért (Buzar-yin sang), Kósa Gábor és Vér Ádám (szerk.) Purum et immundum. Vallási képzetek tisztaságról és tisztátalanságról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2016. ok, 2018
Kápolnás Olivér: Egy mongol füstáldozat: tüidker-ün ubsang, In: Szilágyi, Zsolt (szerk.) A Tan örökké ragyogjon! Tanulmányok Sárközi Alice tiszteletére. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 179–187., 2018
Kápolnás Olivér: Az Ezer Buddha pecsétje, Távol-keleti Tanulmányok 2022/2023, 2023




vissza »