A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismertekben két magyarországi megye esetében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
116595
típus K
Vezető kutató Csorba Péter
magyar cím A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismertekben két magyarországi megye esetében
Angol cím The Role of Social Learning Processses in case of RES in two hungarian counties
magyar kulcsszavak formális tanulás, informális tanulás, társadalmi tanulási folyamatok, energiatudatosság, megújuló energia, fenntarthatóság
angol kulcsszavak formal learning, informal learning, social learning processes, energy consciousness, renewable energy, sustainability
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)70 %
Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz
Neveléstudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)30 %
Ortelius tudományág: Neveléstudomány
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely TTK Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők Bartha Jánosné Székely Ilona
Csákberényi-Nagy Miklósné
Fazekas István
Kovács Enikő
Mika János
Patkós Csaba
Radics Zsolt Mihály
Revákné dr. Markóczi Ibolya
Szabó György Emőd
Teperics Károly
Tóth Tamás
Ütőné Visi Judit
projekt kezdete 2016-02-01
projekt vége 2020-01-31
aktuális összeg (MFt) 16.275
FTE (kutatóév egyenérték) 9.30
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A társadalmi és tudati tényezők fontos szerepet játszanak a megújuló energiák hasznosításának terjedésében. A megújuló energiákra vonatkozó információk személyek és szervezetek közötti áramlása beilleszthető a társadalmi tanulás elméletének keretébe. Ezt a teóriát gyakran idézik a fenntartható társadalomról szóló munkák, ugyanakkor a társadalmi tanulás fogalma meglehetősen sokrétű. Hogy a megújuló energiaforrások használatára alkalmazhassuk, be kell emelni az értelmezésbe az energiakultúra fogalmát. A szakirodalom ezt különböző kulturális elemek (viselkedés, technológia stb.) komplex rendszereként értelmezi, amelyek együttesen befolyásolják az egyének és közösségek energiához kötődő attitűdjeit.
Kutatásunkban az energiakultúrába integráljuk a táji karaktert, illetve a társadalmi tanulás folyamatában hangsúlyozzuk az iskola szerepét.
Célunk két magyarországi megyében a táji karakter tükrében megvizsgálni a települési energiakultúrákat, különös tekintettel az iskolák szemléletformáló szerepére. Ennek érdekében kidolgozásra kerül egy összetett mintavételi módszer, illetve többféle kvalitatív (mélyinterjúk, kérdőívek, szövegelemzés) és kvantitatív módszert fogunk alkalmazni.
A várható eredmények segítenek olyan nemzeti, regionális és helyi megoldások kidolgozásában, illetve oktatási célok és módszerek kijelölésében, amelyek segíthetik a megújuló energia alapú megoldások elterjedését.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A megújuló energiaforrások használatának terjedése – ahogy azt a hivatalos európai és hazai szakpolitika is deklarálta – fontos társadalmi érdek. Az alkalmazások térbeli diffúziója pusztán természeti, és gazdasági tényezőkkel teljes mértékben nem magyarázható anomáliákat mutat. Az adott közösségben létező ún. energiakultúra nagyban befolyásolja a terjedést. Feltételezésünk szerint a megújulók hasznosításának térhódítása összefügg a helyi közösségek tudásbázisával, az ismeretek mennyiségével és minőségével, az információk terjedési módjaival és a szociális tanulás helyi szintjével. Maga a szociális tanulás fogalma is rendkívül komplex, így egy ilyen kutatáshoz fontos az interdiszciplináris szemlélet. Az energiakultúra kialakulására ugyanakkor – feltételezésünk szerint – hatással van az a táji környezet is, melyben az adott közösség létezik. Értelmezésünk szerint a különböző társadalmi cselekvések és intézmények (kiemelten az iskolák) nagyban befolyásolják a megújuló energiákkal kapcsolatos attitűdök alakulását. Választ kívánunk kapni a következő kérdésekre:
• Milyen földrajzi szempontok (pl. tájtípusok) lehetnek relevánsak a társadalmi tanulás körülményeinek meghatározásához – ez segíti a két célterületen belül a megfelelő minta kiválasztását?
• Milyen formális (iskolai) és informális tanulási módokon keresztül juthat információhoz az egyén, illetve a közösség?
• Az iskolai tananyagok milyen vonatkozó ismereteket tartalmaznak?
• Az iskolán kívül a közösségekben és az információs csatornákon keresztül hogyan zajlik a megújuló energiákkal kapcsolatos ismeretátadás?
• A helyi tervdokumentumok készítésekor megjelentek-e a megújuló energiákra vonatkozó ismeretek?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A megújuló energiaforrások használatának társadalmi hátterét vizsgáló kutatások az elmúlt években külföldön és hazánkban is szép számmal születtek. Az egyes típusok ismertségének és elfogadottságának, egy-egy projekt társadalmi fogadtatásának feldolgozása jellemző témája a publikációknak. A nemzetközi szakirodalomban a társadalmi tanulás és a zöldenergiák kapcsolatáról, illetve az energiakultúráról számos cikk olvasható. Hazánkban ugyanakkor ezt a témát eddig ilyen aspektusból még senki nem dolgozta fel.
Az elérni kívánt eredmények nemzetközi szinten hozzájárulnak a társadalmi tanulás értelmezéséhez, illetve az energiakultúra fogalmának árnyalásához. Ez utóbbihoz különösen érdekes adalékot jelent az adott közösség földrajzi táji hovatartozása, mint az energiakultúrát befolyásoló faktor. A két célterület kiválasztását is az indokolta, hogy a két megyében eltérő táji adottságú közösségek találhatók. A vizsgálati minta kiválasztásának komplex mutatók alapján kell megtörténnie, így ez is az alapkutatás eredményének lesz tekinthető. Az osztályozási módszer kidolgozását követően dimenziók szerinti minta kiválasztásával készül el a felmérés.
Társadalomtudományi szempontból jelent nóvumot az iskola által betöltött társadalmi tanulási szerepkör. A jövőben a társadalmi tudatformálás elsődleges színtereként az iskolai oktatás jelentősége hangsúlyos, így a tanórai ismeretközvetítés, valamint a tanító és tanárképzés tartalmi vizsgálatának eredményei alapján a potenciális tananyagfejlesztés, korszerűsítés irányait, arányait szabhatja meg a kutatás.
Az energiakultúra és a társadalmi tanulás összekapcsolásából származó elméleti ismeretek hozzájárulnak a megújuló energiák társadalmasítását célzó szakpolitikák sikeréhez hazai és EU szinten is. A társadalmi tanuláson keresztül alulról jelentkező igény jön létre az alternatív energiák arányának növelésére. Végső soron egy adott település, térség lokális, decentralizált energiaellátó rendszerének létrehozására is sor kerülhet

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A klímaváltozás vitathatatlanul korunk egyik legnagyobb globális kihívása. Kutatások szerint ennek legfőbb oka az emberi tevékenység miatti légköri szén-dioxid szintnövekedés. A hagyományos fosszilis energiahordozók elégetésének mérséklése éppen ezért az egész emberiség számára létfontosságú. Az Európai Unió és hazánk is célul tűzte ki 2020-ra a légszennyező szén-dioxid kibocsátás mérséklését. Ennek az összetett éghajlati és energetikai kérdésnek a megoldására kínálkoznak a megújuló energiaforrások, melyek környezetterhelő hatása mérsékelt.
A megújuló energiák hasznosításának technikai-technológiai feltételei adottak, illetve folyamatosan fejlődnek. Az ilyen alternatív energiáknak ugyanakkor fontos jellemzője, hogy alkalmazásuknak illeszkednie kell a helyi körülményekhez, táji adottságokhoz.
Társadalmi szempontból ennek megfelelően a helyi közösség részvétele a hasznosítással kapcsolatos döntési folyamatokban, illetve anyagi érdekeltségének megteremtése fontos elvárás. A felelős részvétel ugyanakkor elképzelhetetlen a megújulókkal kapcsolatos hiteles információk terjedése nélkül. Ezek jelenleg számtalan – nem mindig ellenőrizhető – forrásból származnak, így azokra építve nem garantálható a helyes helyi döntések meghozatala. Ebben a társadalmi tanulási folyamatban éppen ezért szükség van a minőséget biztosító, hivatalos intézmények, mint például az iskolák szerepének megerősítésére. Ezáltal biztosítható lesz a fiatal és idősebb generációk megfelelő tudatformálása, így a megújuló energiákkal kapcsolatos attitűdök alakítása.
A kutatás segíthet a helyi, térségi megújuló energia alapú fejlesztések megvalósításában egy termékeny energiakultúra kialakításában.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Social and mental factors play crucial role in the diffusion of renewable energy source (RES) harvest. The flow of RES-related information among individuals and organizations fits well into the theory of social learning. It is an often quoted phrase in studies on the creation of a sustainable society however its content is rather ambiguous. In order to operationalize it in the realm of RES harvest the definition of energy culture must be introduced. It is interpreted in literature as a set of cultural (behavioural, technical etc.) traits influencing energy-related attitudes of different communities and individuals.
In our research landscape characters will be integrated into the interpretation of energy culture and the importance of schools is going to be stressed in the process of social learning.
Our objectives are to examine in two Hungarian counties the formation of settlement-size energy culture in the mirror of landscape types and with a special focus on the role of schools. In order to fulfil these aims a complex sampling method will be used and a broad variety of quantitative and qualitative (interviews, questionnaires and text content analysis) methods are going to be used.
The expected results can help the elaboration of national, regional and local policies moreover the determination of educational issues to improve the multiplication of RES based models.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The spread of the harvest of renewable energy sources (RES) – as it is declared by EU and national level policies – is a relevant social interest. The spatial diffusion of RES applications shows anomalies that can’t be explained by only natural or economic factors. Spread is influenced the so-called Energy Culture inherent in the given community. We suppose RES harvest penetration is connected to the knowledge base, quality and quantity of available information, methods of info spread and the local level of social learning characterizing local communities. Definition of social learning is rather complex, consequently an interdisciplinary approach is mandatory in such a research. Beyond classic ingredients of Energy Culture (norms, material culture and energy practices) landscape environment as habitat of the given community will be included as a research factor. Different social agencies and institutions affect development of attitudes on RES harvest, in recent work a stressed emphasis will be put on schools.
The following research questions are asked:
• What geographical factors (e.g. landscape types) can be relevant in the creation of social learning – it helps the determination of the sample in the two target areas?
• What formal and informal methods can help individuals and communities to get information on RES?
• What type of information do school curricula contain on RES?
• How can beyond the school information flow be characterized in different communities and through diverse information channels?
• Is RES related knowledge present in local development document creation processes?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Recently several researches relating to the social background of renewable energy source (RES) harvest took place abroad and in Hungary. Knowledge on different RES types, the public acceptance of them additionally local support concerning individual projects are typical topics of publications. International literature contains many different articles on the connection of social learning and green energies or energy culture. Now in Hungary this themes has not been elaborated yet.
Results to be obtained can contribute to the debate concerning the interpretation of social learning and energy culture at an international level. To the later the geographic landscape character of the given community as an energy culture influencing factor means a particular data. Accordingly the two target counties contain different landscapes. The research sample will be selected according to complex indices, thus the sampling method is going to be a crucial result of the project. After the setting up of the classification system the survey will be implemented through the choosing of the dimensional sample.
From a social scientific point of view the social learning functions of schools will be new results. In the future the relevance of schoolastic education as a primary scene of social mind-framing is stressed, thus this research can point to directions and rates of potential curriculum development and renewal based on results of classroom-level teaching and content trial of teachers’ education.
The social promotion of RES can create a bottom-up demand on the rise of the ratio of alternative energy sources harvest. Towards this objective in the creation of a decentralized energy supply system of a settlement or region social attitudes and willingness can play an important role.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Climate change is indisputably one of the main global challenges of our age. According to researches its main reason is the rising carbon-dioxide level caused by human activities. Consequently to decrease the burning of traditional fossil energy sources is of great importance for people. The EU and Hungary aimed to lower its CO2 emission until 2020. Renewable energy sources (RES) with their moderate environmental pressure are able to solve this complex climatic and energetic challenge.
Technical and technological factors of RES harvest are given and under continuous development. At the same time an important character of them is their sensibility to local conditions, landscape capacities.
Accordingly from a social point of view the participation of local communities in RES-related decision making and the creation of their financial interest is a crucial expectation. A responsible participation can’t be imagined without the spread of genuine information concerning RES. Recently these information come from different – sometimes unverifiable – sources, thus can’t be a base of proper local decision making. In this social learning process it is important to strengthen the role of official institutions such as schools. Hereby proper mind-framing of younger and older generations and thus attitude formation on RES can be secured.
This research may help to realize RES-based local and regional developments and to create a fertile energy culture.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A megújuló energiaforrások használatának terjedése – ahogy azt a hivatalos európai és hazai szakpolitika is deklarálta – fontos társadalmi érdek. Eredményeink alátámasztották, hogy az alkalmazások térbeli diffúziója pusztán természeti és gazdasági tényezőkkel teljes mértékben nem magyarázható. Az adott közösségekben létező energiakultúra nagyban befolyásolja a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjedést. A megújulók hasznosításának térhódítása összefügg a helyi közösségek tudásbázisával, az ismeretek mennyiségével és minőségével, az információk terjedési módjaival és a szociális tanulás helyi szintjével. A különböző társadalmi csoportok (prominens személyek) tudása és véleménye az adott közösség és a település egésze számára meghatározó tényező a megújulók hasznosítása szempontjából. Az egyes intézmények (kiemelten az iskolák) bizonyítottan nagyban befolyásolják a megújuló energiákkal kapcsolatos attitűdök alakulását. Kutatásunk a tanórai ismeretközvetítés, valamint a tanító és tanárképzés tartalmi vizsgálatának eredményei alapján a potenciális tananyagfejlesztés, korszerűsítés irányaira és, arányaira is rá világít. A tanagyag vizsgálat, az iskolai felmérések, a prominencia és a lakossági attitűdvizsgálatok eredményei nemzetközi szinten hozzájárulnak a társadalmi tanulás értelmezéséhez, az energiakultúra fogalmának árnyalásához és a megújuló energiák társadalmasítását célzó szakpolitikák sikeréhez hazai és EU szinten egyaránt.
kutatási eredmények (angolul)
The spreading of the use of renewable energy resources –as declared by both European and national policies– is an important social interest. Our results support that the spatial diffusion of the applications cannot be explained fully by purely natural and economic factors. Energy culture existing in the given communities significantly influence the spreading of the application of renewable energy resources. The spreading of renewables is in association with the knowledge base of local communities, the quantity and quality of this knowledge, the methods of spreading the information and the local level of social learning. The knowledge and opinion of different social groups (prominent persons) are decisive factors for both the given community and the entire settlement as well in relation to utilizing renewables. It is proved that certain institutes (especially schools) significantly influence the shaping of attitudes towards renewable energy resources. Our research, studying the knowledge transfer in classes and the content of teachers’ training, sheds light on the directions and ratios of potential curriculum development and modernization. Results of curriculum analysis, school surveys, prominence and public attitude investigations contribute to the interpretation of social learning at international level, to the understanding of the term energy culture and also to the success of policies targeting the socialization of renewable energy resources at both national and EU levels.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116595
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Revákné Markóczi I., Jász, E., Kovács, E., Teperics, K., Ütőné Visi, J., Máth, J.: Primary and secondary school students’ knowledge related to renewable energy and its some influencing fators, Journal of Baltic Science Education. Vol. 18 No. 6.,, 2019
Patkós, Cs., Radics, Zs., Tóth, J. B., Kovács, E., Csorba, P., Fazekas, I., Szabó, Gy., Tóth, T.: Climate and energy governance perspectives from a municipal point of view in Hungary, Climate — Open Access Journal. 2019. 7(8), 97, 2019
Zsolt Radics -Tamás Tóth -György Szabó -István Fazekas -Csaba Patkós –Péter Csorba: The Differences in attitude and knowledge between Prominence and Inhabitants Concerning Renewable Energy Issues in Northeast Hungary, Energy, Sustainability and Society ISSN: 2192-0567 megjelenés alatt, 2020
Kovács Enikő, Csorba Péter: A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye esetében., MTA DAB Földtudományi Szakbizottság. Debrecen. 82 p., 2019
Kovács Enikő: Research Summary - The Role of Social Learning Processes in Case of Renewable Energy Sources in Two Hungarian Counties, megjelenés alatt, 2020
Csorba Péter Tóth Tamás Szabó György Fazekas István Radics Zsolt Revákné Markóczi Ibolya Mika János Patkós Csaba Kovács Enikő Ütőné Visi Judit Csákberényi-Nagy Miklósné Tóth Klára Bartha Jánosné: A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye példáján, Debreceni Szemle 2020/2 megjelenés alatt, 2020
Mika János: Az éghajlatváltozás aktuális globális és hazai fejleményei, In: Fazekas, István; Kiss, Emőke; Lázár, István (szerk.) Földrajzi tanulmányok 2018 Debrecen. MTA DAB Földtudományi Szakbizottság pp. 19–24, 2018
Farkas, Andrea; Mika, János: Internet based survey on energy use and evaluation, including household machinery and climate impacts, Conference Proceedings of the 2nd International Conference on Sustainability, Human Geography and Environment 2018 Sopot, Lengyelország. pp. 45-52., 2018
Szabó György, Salánki Annabella, Fazekas István, Kozma Gábor, Teperics Károly, Szilágyiné Czimre Klára: A biogáz termelés globális helyzete, Földrajzi tanulmányok. Debrecen. pp. 167-171., 2018
Kiss Emőke, Fazekas István, Szabó György, Kozma Gábor, Teperics Károly, Szilágyiné Czimre Klára: Klímastratégiák Magyarországon, Földrajzi tanulmányok. Debrecen. pp. 173-177., 2018
Jász Erzsébet, Teperics Károly, Szabó György, Fazekas István, Tóth Tamás: A megújuló energiaforrásokra vonatkozó kérdőíves adatgyűjtés társadalmi háttere, IX. Magyar Földrajz Konferencia, Debrecen, 2018. november 9-11. 76. p., 2018
Revákné Markóczi Ibolya: Tantervi követelmények és tankönyvi tartalmak az energiatudatosságra nevelés szolgálatában, Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések. Absztrakt kötet. 300. p., 2018
Csaba Patkós, Enikő Kovács: Climate and energy governance perspectives from a municial point of view in Hungary, New Horizons for Cities and Regions in a Changing World. Abstracts. 57. p., 2018
Zsolt Radics, Csaba Patkós, Tamás Tóth, György Szabó, István Fazekas: Attitude differences between prominence and inhabitants concerning renewable energy issues in northeast Hungary, New Horizons for Cities and Regions in a Changing World. Abstracts. 63. p., 2018
Farkas, Andrea; Mika, János: Internet based survey on energy use and evaluation, including household machinery and climate impacts, Conference Proceedings of the 2nd International Conference on Sustainability, Human Geography and Environment 2018 Sopot, Lengyelország. pp. 45-52., 2018
Revákné Markóczi Ibolya, Malmos Edina, Jász Erzsébet, Csákberényi-Nagy Miklósné, Kovács Enikő, Balaska Piroska, Űtőné Visi Judit, Bartha Jánosné, Tóth Tamás: Általános iskolás tanulók megújuló energiához kapcsolódó fogalmi tudásának vizsgálata szóasszociációs módszerrel, Környezet és Energia a mindennapokban pp. 37-48., 2016
Revákné Markóczi Ibolya, Malmos Edina, Jász Erzsébet, Csákberényi-Nagy Miklósné, Ütőné Visi Judit, Barta Jánosné, Kovács Enikő, Balaska Piroska: A megújuló energia fogalmának tudásszintje az általános iskolában – Hajdú-Bihar és Heves Megyében, A tanulás új útjai HuCER 2016 Absztrakt kötet 143 p., 2016
Ibolya Revákné Markóczi, Edina Malmos, Erzsébet Jász, Nagy Miklósné Csákberényi, Enikő Kovács, Judit Ütőné Visi: Investigation of Concepts Related to Energy Culture Using the Word Association Method at Primary Level, International Environmental Education Conference IEEC 2016 26-29th April 2016 Tools and Aims in Environmental Education Eszterházy Károly University of Applied Sciences, 2016
Revákné Markóczi Ibolya, Malmos Edina, Jász Erzsébet, Csákberényi-Nagy Miklósné, Kovács Enikő, Balaska Piroska, Űtőné Visi Judit, Bartha Jánosné, Tóth Tamás: Általános iskolás tanulók megújuló energiához kapcsolódó fogalmi tudásának vizsgálata szóasszociációs módszerrel, Környezet és Energia a mindennapokban pp. 37-48., 2016
Kovács Enikő, Patkós Csaba, Tóth Tamás, Radics Zsolt, Ütőné Visi Judit: A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye esetében, Magyar Földrajzi Napok 2016 Konferenciakötet, 2016
Szabó György, Fazekas István, Mester Tamás, Szabó Loránd, Patkós Csaba, Radics Zsolt: A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Hajdú-Bihar megyei és Heves megyei településeken, Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. p. 198, 2017
Barta Jánosné: Kisiskolásokkal a környezetvédelemért! (Környezetvédelmi projekt 4. osztályban), Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. p. 17., 2017
Ütőné Visi Judit, Csákberényi Nagy Miklósné, Revákné Markóczi Ibolya, Tóth Tamás: Energiatudatosságra nevelés az általános iskolai tankönyvekben, Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. p. 230., 2017
Jász Erzsébet, Ütőné Visi Judit, Teperics Károly, Tóth Tamás, Kovács Enikő: Az energiatudatosságra nevelés megjelenése a középiskolai tananyagban, Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. p. 100., 2017
Revákné Markóczi Ibolya, Ütőné Visi Judit, Bartha Ila, Csákberényi Nagy Miklósné, Kovács Enikő, Teperics Károly: Az energiatudatosságra vonatkozó attitüdelemek vizsgálata tantervekben és tankönyvekben, VI. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia. Program és tartalmi összefoglalók. p. 69., 2018
Jász Erzsébet, Tóth Tamás, Teperics Károly: Az energiatudatosságra nevelés megjelenése a földrajz tankönyvekben, VI. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Program és tartalmi összefoglalók. pp. 45., 2018
Ütőné Visi Judit: Mit tudunk a megújuló energiáról? – egy kutatásról röviden, GeoMetodika, 2018
Dr. Szabó György, Dr. Fazekas István, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás, Kovács Enikő, Mester Tamás, Szabó Loránd: A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lakossági attitűd vizsgálata szóasszociációs módszerrel magyarországi településeken, Educatio. In press, 2018
Dr. Szabó György, Dr. Fazekas István, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás, Kovács Enikő, Mester Tamás, Szabó Loránd: A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Hajdú-Bihar és Heves megyei településeken, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. In press., 2018
Dr. Fazekas István, Dr. Szabó György, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás, Kovács Enikő, Mester Tamás, Szabó Loránd: A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata eltérő adottságú kistájakban, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. In press, 2018
Ütőné dr. Visi Judit, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás: Az energiatudatosság témájának megjelenése a földrajz érettségi vizsgán, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. In press, 2018
Mika János: Az energiahasználat és a klímaváltozás nemzetközi és hazai aktualitásai, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. In press, 2018
Apró Anna, Kovács Enikő, Rázsi András, Mika János: A fényszennyezés, a megújuló energiák, a klímaváltozás és a fenntarthatóság környezetpedagógiai feldolgozása – hasonlóságok és egyediségek, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. In press, 2018
Kovács Enikő, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt: Települési megújuló energia beruházások megítélése helyi prominencia-interjúk tükrében, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. In press, 2018
Dr. Szabó György, Dr. Fazekas István, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás, Kovács Enikő, Mester Tamás, Szabó Loránd: A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lakossági attitűd vizsgálata szóasszociációs módszerrel magyarországi településeken, Journal of Applied Technical and Educational Sciences. Vol. 8. No. 1., pp. 6-24., 2018
Dr. Szabó György, Dr. Fazekas István, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás, Kovács Enikő, Mester Tamás, Szabó Loránd: A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Hajdú-Bihar és Heves megyei településeken, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. Debrecen. pp. 133-139.,, 2018
Dr. Fazekas István, Dr. Szabó György, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás, Kovács Enikő, Mester Tamás, Szabó Loránd: A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata eltérő adottságú kistájakban, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. Debrecen. pp. 141-146., 2018
Ütőné dr. Visi Judit, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás: Az energiatudatosság témájának megjelenése a földrajz érettségi vizsgán, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. Debrecen. pp. 127-132., 2018
Mika János: Az energiahasználat és a klímaváltozás nemzetközi és hazai aktualitásai, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. Debrecen pp. 19-24., 2018
Apró Anna, Kovács Enikő, Rázsi András, Mika János: A fényszennyezés, a megújuló energiák, a klímaváltozás és a fenntarthatóság környezetpedagógiai feldolgozása – hasonlóságok és egyediségek, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. Debrecen. pp. 147-149., 2018
Kovács Enikő, Dr. Patkós Csaba, Dr. Radics Zsolt, Dr. Fazekas István, Dr. Szabó György, Dr. Csorba Péter, Dr. Tóth Tamás: Települési megújuló energia beruházások megítélése helyi prominencia-interjúk tükrében, Környezet és Energetika. Hatékony termelés, tudatos felhasználás. Debrecen. pp. 119-125.,, 2018
Gy. Szabó; I. Fazekas; Cs. Patkós; Zs. Radics; P. Csorba; T. Tóth; E. Kovács; T. Mester; L. Szabó: Investigation of public attitude towards renewable energy sources, Paper of the Sustainable Development Conference, Bangkok, 2018. 07. 11-13. Tomorrow, People Organization (szerk.) Belgrád, Szerbia, pp. 167-177., 2018
Jász Erzsébet, Teperics Károly, Szabó György, Fazekas István, Tóth Tamás: A megújuló energiaforrásokra vonatkozó kérdőíves adatgyűjtés társadalmi háttere, IX. Magyar Földrajz Konferencia, Debrecen, 2018. november 9-11., 2018
Revákné Markóczi Ibolya: Tantervi követelmények és tankönyvi tartalmak az energiatudatosságra nevelés szolgálatában, Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések. Absztrakt kötet. p. 300, 2018
Ibolya Revákné Markóczi, Judit Ütőné Visi, Ila Bartha, Enikő Kovács, Károly Teperics: Role of Hungarian Science and Geography Text Books in Education regarding Energy Awareness, Journal of Applied Technical and Educational Sciences. Vol. 8. No. 3., pp. 7-28., 2018
Csaba Patkós, Enikő Kovács: Climate and energy governance perspectives from a municial point of view in Hungary, New Horizons for Cities and Regions in a Changing World. Abstracts. p. 57., 2018
Zsolt Radics, Csaba Patkós, Tamás Tóth, György Szabó, István Fazekas: Attitude differences between prominence and inhabitants concerning renewable energy issues in northeast Hungary, New Horizons for Cities and Regions in a Changing World. Abstracts. p. 63., 2018
E. Kiss, D. Balla, T. Mester, I. Fazekas: Climate change strategies in Hungary, The 13th International Conference of ESSS - Management of Water and Soil Resources under Global Climate Changes, Egyiptom. Abstracts., 2018
E. Kiss, D. Balla, T. Mester, I. Fazekas: Implementation of climate change strategies in Hungary, Egyptian Journal of Soil Science Vol. 58, No. 4., pp. 443-455., 2018
Revákné Markóczi Ibolya, Malmos Edina, Jász Erzsébet, Csákberényi-Nagy Miklósné, Kovács Enikő, Balaska Piroska, Űtőné Visi Judit, Bartha Jánosné, Tóth Tamás: Általános iskolás tanulók megújuló energiához kapcsolódó fogalmi tudásának vizsgálata szóasszociációs módszerrel, Környezet és Energia a mindennapokban pp. 37-48., 2016
Kovács Enikő, Patkós Csaba, Tóth Tamás, Radics Zsolt, Ütőné Visi Judit: A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye esetében, Magyar Földrajzi Napok 2016 Konferenciakötet, pp. 257-266, 2016
Revákné Markóczi Ibolya, Jász Erzsébet, Kovács Enikő, Teperics Károly, Ütőné Visi Judit: A megújuló energiával összefüggő fogalmi struktúra vizsgálata 4., 7. és 11. osztályosok körében, VII. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia. Program és tartalmi összefoglalók. 76. p., 2019
Revákné Markóczi Ibolya, Jász Erzsébet, Kovács Enikő, Teperics Károly, Ütőné Visi Judit: Általános és középiskolás tanulók megújuló energiára vonatkozó fogalmi strukturájának és befolyásoló tényezőkkel való összefüggésének vizsgálata, XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia — Horizontok és dialógusok. Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet Pécs, 2019. november 7-9. 521. p., 2019
Barta Jánosné: Kisiskolásokkal a környezetvédelemért! (Környezetvédelmi projekt 4. osztályban), Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. 17. p., 2017
Ütőné Visi Judit, Csákberényi Nagy Miklósné, Revákné Markóczi Ibolya, Tóth Tamás: Energiatudatosságra nevelés az általános iskolai tankönyvekben, Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. 230. p., 2017
Jász Erzsébet, Ütőné Visi Judit, Teperics Károly, Tóth Tamás, Kovács Enikő: Az energiatudatosságra nevelés megjelenése a középiskolai tananyagban, Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017: Absztrakt kötet. 100. p., 2017
Revákné Markóczi Ibolya: Az energiatudatosságra vonatkozó attitüdelemek vizsgálata tantervekben és tankönyvekben, VI. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia. Program és tartalmi összefoglalók. 69. p., 2018
Jász Erzsébet, Tóth Tamás, Teperics Károly: Az energiatudatosságra nevelés megjelenése a földrajz tankönyvekben, VI. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia, Program és tartalmi összefoglalók. 45. p., 2018




 

Projekt eseményei

  
2017-02-23 18:28:34
Résztvevők változása
2016-02-24 08:19:17
Résztvevők változása



vissza »