 |
Energiarendszerek átalakításának politikai gazdaságtana Kelet-Európában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116638 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Antal Miklós |
| magyar cím |
Energiarendszerek átalakításának politikai gazdaságtana Kelet-Európában |
| Angol cím |
The political economy of energy transitions in Eastern Europe |
| magyar kulcsszavak |
energiarendszer, megújuló energia, politikai gazdaságtan |
| angol kulcsszavak |
energy transition, renewable energy, political economy |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Környezetgazdálkodás | | Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: EU energiapolitika | | Energetika (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Megújuló energiaforrások |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Társadalmi Kapcsolatok Intézete (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2019-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.660 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
2030-ra a megújuló energiaforrások részarányának legalább 27%-ot kell elérnie az EU-ban. Ahhoz, hogy ez költséghatékonyan megvalósulhasson, Kelet-Európában sok pénzt kell nap, szél, biomassza és geotermikus energiába fektetni. Míg ezen befektetéseknek a természeti, technológiai és gazdasági feltételeit sokat elemzik, a politikai gazdaságtani tényezők jóval kevesebb figyelmet kapnak. Ez meglepő és aggasztó, mert az egyes tagállamok beruházásait befolyásoló aktorok, ideológiák, motivációk, érdekek és intézmények jelentősen eltérnek. Kelet-Európa energetikai jövőjét a rövid távú gazdasági ösztönzőknél erősebben befolyásolhatja az orosz importnak való kitettség, az energiaellátás biztonsági kérdésként való kezelése vagy az energiarendszerek múltbeli fejlődési útja. Kutatásom célja, hogy feltérképezze a térségben a megújuló energia térnyerésének politikai gazdaságtanát. Ennek érdekében Ostrom intézményeket leíró modelljét alkalmazom az EU tagállamokra, felhasználva a politikai gazdaságtan érdekeknek illetve ideológiáknak központi szerepet tulajdonító irányzatainak eszköztárát is. Első lépésként referencia adatbázist hozok létre azáltal, hogy összegyűjtöm minden tagállamra vonatkozóan az energiarendszerek átalakítása szempontjából fontos paramétereket. Második lépésként a kelet-európai államok energiarendszereinek történetét tekintem át, és összehasonlítom jelenlegi törekvéseiket. Végül esettanulmányként elemzem Magyarország, Litvánia és Finnország példáját. Dokumentumok tanulmányozása, diskurzuselemzés és interjúk alapján gyűjtök kvalitatív és kvantitatív adatokat. Ezáltal terveim szerint a kelet-európai energiarendszerek átalakításának meggyőző interpretációját tudom megadni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A fő kutatási kérdés a következő:
Hogyan befolyásolják a politikai gazdaságtani tényezők a megújuló energiaforrások térnyerését Kelet-Európában?
Ennek az átfogó kérdésnek a megválaszolása érdekében öt konkrétabb kérdésre keresem a választ:
(Q1) Mennyiben térnek el a kelet-európai országok más EU tagállamtól azoknak a természeti, technológiai, gazdasági és politikai tényezőknek a szempontjából, amelyek relevánsak lehetnek az energiarendszerek átalakítása szempontjából?
(Q2) Hogyan fejlődtek az energiarendszerek Kelet-Európában az elmúlt néhány évtizedben, és hogyan befolyásolja ez a megújuló energiaforrások térnyerésének esélyeit 2030-ig?
(Q3) Mely politikai gazdaságtani tényezők befolyásolják a megújuló energiák ellátási láncait Magyarországon, Litvániában és Finnországban, és mik a lehetséges forgatókönyvek 2030-ig?
(Q4) Az előző kérdésre adott válasz tükrében milyen stratégiák jöhetnek számításba az energiarendszerek átalakításának gyorsítása érdekében?
(Q5) Milyen általános következtetések vonhatók le az esettanulmányok alapján a kelet-európai régióra vonatkozóan?
Előzetes feltételezésem az, hogy az ellátásbiztonsági aggodalmak lassítják a megújuló energiák térnyerését Kelet-Európában.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Több szempontból is fontos megérteni a különféle politikai gazdaságtani tényezők energiarendszerek átalakítását segítő vagy akadályozó szerepét. Először is ennek alapján összehasonlíthatóvá válik a természeti, technológiai és gazdasági folyamatokat együtt vizsgáló modellek által elemzett forgatókönyvek megvalósíthatósága. Ez azért rendkívül fontos, mert az egyes forgatókönyvek esetében más-más területekre összpontosulnak a befektetések. Mivel már most és a közeljövőben is komoly befektetésekre van szükség, azt is tudnunk kell, hogy milyen módon érhetők el reálisan az energiarendszerrel kapcsolatban kitűzött célok (pl. alacsony szén-dioxid kibocsátás, ellátásbiztonság, stb.). Másodsorban a kutatás segíthet azonosítani az energiarendszerek átalakításának szűk keresztmetszeteit. Ha tudjuk, hogy adott politikai gazdaságtani tényezők lelassítják a fenntartható energiarendszerek kialakulását, akkor a beavatkozás tervezhetővé válik. A civilek, a megújuló energiaforrások támogatói vagy az EU megpróbálhatják megváltoztatni az országos szintű energiapolitika játékterét, társadalmi feltételrendszerét. Harmadsorban elképzelhető, hogy a kelet-európai tapasztalatok más régiókban is felhasználhatók, ha a politikai-gazdaságtani feltételek kellőképpen hasonlítanak. Ezen kívül lehetséges az is, hogy az energetika politikai gazdaságtanának jobb megértése a fenntarthatóság felé vezető átmenet más kérdéseire is válaszokkal szolgál majd.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
2030-ra a megújuló energiaforrások részarányának legalább 27%-ot kell elérnie az EU-ban. Ahhoz, hogy ez költséghatékonyan megvalósulhasson, Kelet-Európában sok pénzt kell nap, szél, biomassza és geotermikus energiába fektetni. Míg ezen befektetéseknek a természeti, technológiai és gazdasági feltételeit sokat elemzik, a politikai gazdaságtani tényezők jóval kevesebb figyelmet kapnak. Ez meglepő és aggasztó, mert az egyes tagállamok beruházásait befolyásoló szereplők, ideológiák, motivációk, érdekek és intézmények jelentősen eltérnek. Kelet-Európa energetikai jövőjét a rövid távú gazdasági ösztönzőknél erősebben befolyásolhatja az orosz importnak való kitettség, az energiaellátás biztonsági kérdésként való kezelése vagy az energiarendszerek múltbeli fejlődési útja. Kutatásom célja, hogy feltérképezze a térségben a megújuló energia térnyerésének politikai gazdaságtanát. Ennek érdekében a Nobel-díjas Elinor Ostrom intézményeket leíró modelljét alkalmazom az EU tagállamokra, felhasználva a politikai gazdaságtan érdekeknek illetve ideológiáknak központi szerepet tulajdonító irányzatainak eszköztárát is. Első lépésként referencia adatbázist hozok létre azáltal, hogy összegyűjtöm minden tagállamra vonatkozóan az energiarendszerek átalakítása szempontjából fontos paramétereket. Második lépésként a kelet-európai államok energiarendszereinek történetét tekintem át, és összehasonlítom jelenlegi törekvéseiket. Végül esettanulmányként elemzem Magyarország, Litvánia és Finnország példáját. Dokumentumok tanulmányozása, diskurzuselemzés és interjúk alapján gyűjtök adatokat. Ezáltal terveim szerint a kelet-európai energiarendszerek átalakításának meggyőző interpretációját tudom megadni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In 2030, renewable energy sources must provide at least 27% of final energy in the EU. Cost-efficiency requires large investments in wind, solar, biomass and geothermal energy in Eastern Europe. While natural, technological and economic conditions of such investments are frequently analyzed, political economy factors receive much less attention. This is surprising as well as worrying since actors, ideas, motivations, interests and institutions that influence renewable energy investments differ widely between member states (MSs). Dependence on Russian energy imports, the securitization of the energy debate, or the historical evolution of energy systems may influence Eastern European energy futures more than short-term incentives. Accordingly, the goal of the proposed research is to understand whether and how political economy factors affect renewable energy deployment in Eastern Europe. To achieve this goal, Ostrom’s framework for institutional analysis will be applied to MSs, and insights from interest-based and idea-oriented methods of political economy research will be integrated into this framework. There will be three steps. First, a reference dataset will be created by looking up potentially relevant data for all MSs in EU statistics. Second, the history of energy systems in Eastern Europe will be reviewed and present ambitions of eastern MSs will be compared. Third, case studies on Hungary, Lithuania and Finland will be performed. Qualitative and quantitative data will be obtained by document analysis, discourse analysis and interviews. The envisaged result is a convincing interpretation of political economy factors behind energy transitions in Eastern Europe.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main research question is the following:
How do political economy factors influence renewable energy deployment in Eastern Europe?
To answer this overarching question, five more specific questions will be studied in detail:
(Q1) How do Eastern European countries differ from other EU member states regarding natural, technological, economic and political conditions potentially relevant to the deployment of renewable energy?
(Q2) How have energy systems evolved in Eastern Europe over the last several decades and how does this influence chances of renewable energy deployment until 2030?
(Q3) Which political economy factors affect the supply chain of renewable energies in Hungary, Lithuania and Finland and what are their possible energy scenarios until 2030?
(Q4) In light of the answer to Q3, what strategies look feasible to accelerate energy transitions in these countries?
(Q5) What general insights do these case studies offer for the Eastern European region?
The preliminary hypothesis is that concerns about energy security slow down the introduction of renewable energy technologies in Eastern Europe.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Understanding the role of different political economy factors in facilitating or hindering energy transitions is important for several reasons. First, the feasibility of different scenarios studied with integrated assessment models can be compared. This is very important because investment priorities in these scenarios are very different. As early investments are crucial, it is also crucial to know which directions we can more realistically take. Second, bottlenecks can be identified. If it is known that certain political economy factors will slow down sustainable energy transitions, then priorities for intervention can be identified. Citizens, clean energy lobby groups or the EU can try to change the landscape of energy policy. Third, insights gained in Eastern Europe may be applied in other regions as well if conditions are sufficiently similar. In addition, better understanding the political economy of energy issues may offer more general lessons for sustainability transitions.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
By 2030, the share of renewable energy must reach at least 27% in the EU. This requires large investments in wind, solar, biomass and geothermal energy in Eastern Europe. While natural, technological and economic conditions of such investments are frequently analyzed, political economy factors receive much less attention. This is surprising as well as worrying since actors, ideas, motivations, interests and institutions that influence renewable energy investments differ widely between member states (MSs). Dependence on Russian energy imports, an energy debate focused exclusively on the security of supply, or the historical evolution of energy systems may influence Eastern European energy futures more than short-term economic incentives. Accordingly, the goal of the proposed research is to understand whether and how political economy factors affect renewable energy deployment in Eastern Europe. To achieve this goal, institutions of EU member states will be studied with the model developed by Nobel laureate Elinor Ostrom. Interests and ideas that shape energy transitions will be integrated into her framework. There will be three steps. First, a reference dataset will be created by looking up potentially relevant data for all MSs in EU statistics. Second, the history of energy systems in Eastern Europe will be reviewed and present ambitions of eastern MSs will be compared. Third, case studies on Hungary, Lithuania and Finland will be done. Scientific and policy documents will be analyzed, the energy discourse studied, and interviews conducted. The expected result is a convincing interpretation of political economy factors behind energy transitions in Eastern Europe.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
