Az Alföld és a Dunántúl időrendi, kulturális és populációs kapcsolatai a kései újkőkorban. Pusztataskony-Ledence 1. lelőhely és környezete anyagának multidiszciplináris összehasonlító elemzése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116711
típus PD
Vezető kutató Sebők Katalin
magyar cím Az Alföld és a Dunántúl időrendi, kulturális és populációs kapcsolatai a kései újkőkorban. Pusztataskony-Ledence 1. lelőhely és környezete anyagának multidiszciplináris összehasonlító elemzése
Angol cím Chronological, cultural and population relations of Transdanubia and the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic. Multidisciplinary comparative analysis of the material from Pusztataskony-Ledence, site no. 1 and its surroundings
magyar kulcsszavak régészet archeometria bioarcheológia kerámia kerámiastílus kognitív radiokarbon statisztika szociálarcheológia
angol kulcsszavak archaeology archaeometry bioarchaeology ceramic ceramics cognitive social statistics style
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri Régészet
Kutatóhely Régészettudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2016-02-01
projekt vége 2019-01-31
aktuális összeg (MFt) 8.964
FTE (kutatóév egyenérték) 2.07
állapot aktív projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az alkalmazott klasszikus régészeti és természettudományos módszerek szinergiája révén a történeti interpretáció új szintje vált elérhetővé. Az eredmények nyomán kirajzolódó kép alapján a Kr. e. 4800 körül a Közép-Tisza-vidéken megtelepedő, tiszai eredetű közösség generációkon keresztül szoros kapcsolatot tartott fenn egy vagy több, kevert, lengyeli elemeket is befoglaló identitással rendelkező közösséggel, mely valószínűleg a Bükk hegység környékén lakott. Ez népmozgással is járt: az inkább házassági kapcsolat révén, mint gazdasági bevándorlóként Pusztataskony területére érkező egyének vagy családok, családrészek fenntartották idegen identitáselemeiket, melyek a helyi közösség önképének is szerves részévé váltak. Ennek egyik következménye néhány jellegzetes lengyeli edénytípus helyi gyártása is; a lengyeli kultúrán kívüli gyártási pont felfedezése alapvetően írhatja át a késő újkőkori Alföld importok alapján felvázolt kapcsolati térképét. A szén/nitrogén elemzések, az archeozoológiai adatok és a csonteszköz- és kőanyag elemzései egyaránt egy főként a marhatartáson és a vad emlősfajok, illetve vízi élőlények kihasználásán alapuló létfenntartási stratégiát sejtetnek, mely valószínűleg gyorsan kimerítette az elérhető környezet erőforrásait, törést okozva ezzel a telep életében. A település második, rövidebb fázisának élete Kr.e. 4550–4450 körül érhetett véget.
kutatási eredmények (angolul)
A synergy of applied archaeological and scientific methods made it possible for us to reach new levels of historical interpretation. The results outline a community of Tisza origin, settling in the Middle Tisza Region around 4800 BC. The residents of the settlement near Pusztataskony maintained active connections for generations with one or more communities amalgamating elements of Lengyel origin in their identity and material culture, living probably in the area of the Bükk Mountains. Population movements were part of this connection: the individuals, nuclear or partial families arriving in Pusztataskony due to economic migration or as part of marriage agreements maintained their foreign customs and identity, which also became incorporated in the self-image of the local community. As a result, the production of some Lengyel type vessels started on the site: the identification of a production point outside the core area of the Lengyel culture makes it necessary for research to re-evaluate the possible meaning of ’imports’ in coeval assemblages of the Great Hungarian Plain, together with the connections outlined by them. Carbon/nitrogen isotope, archaeozoological, bone tool, and lithic analyses congruently suggest a subsistence strategy based mainly on cattle, wild, and aquatic species, which probably emptied all available resources quite fast, causing a break in the life of the settlement. The shorter second phase ended about 4550–4450 cal BC.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116711
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sebők Katalin, Faragó Norbert: Theory into practice: basic connections and stylistic affiliations of the Late Neolithic settlement at Pusztataskony-Ledence 1., DISSERTATIONES ARCHAEOLOGICAE EX INSTITUTO ARCHAEOLOGICO UNIVERSITATIS DE ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE Ser. 3. No. 6.: pp. 147-178., 2019
Sebők Katalin: Az újkőkori kerámia értelmezési lehetőségeiről. On the possibilities of interpreting Neolithic pottery., DISSERTATIONES ARCHAEOLOGICAE EX INSTITUTO ARCHAEOLOGICO UNIVERSITATIS DE ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE Ser. 3. No. 6.: pp. 13-42., 2019
Sebők Katalin: Evolution of a design system in the eastern part of the Carpathian Basin. Transformations of the vessel-based human representations of the Middle Neolithic Szakálhát culture and the genesis of the Late Neolithic Tisza culture's ‘textile’ decoration, QUATERNARY INTERNATIONAL 491: pp. 110-124., 2018
Sebők, K.: Where East thinks a bit like West: Pusztataskony -Ledence 1. (Hungary). A relatively new settlement of the Tisza Culture in the Middle Tisza Region. 'New results of archa, Pusztataskony-Ledence I., 2016
Sebők, K.: Vessels with diverse lives: decorated pottery with a change of function. EAA 2016, Vilnius, 2016. 08. 31 - 09. 04. (poszter), Pusztataskony-Ledence I, Polgár-Csőszhalom, 2016
Sebők, K.: Evolution of a design system in the eastern part of the Carpathian Basin. Transformations of the vessel-based human representations of the Middle Neolithic Szakálhát cult, Polgár-Csőszhalom, 2017
Sebők Katalin: A neolitikus kerámia értelmezési lehetőségeiről - On the possibilities of understanding neolithic pottery (in press), Polgár-Csőszhalom, Pusztataskony-Ledence, 2018




vissza »