 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
116732 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Pósfai Mihály |
| magyar cím |
Karbonátásványok képződése a Balatonban |
| Angol cím |
Formation of carbonate minerals in Lake Balaton |
| magyar kulcsszavak |
dolomit, Mg-kalcit, Balaton, üledék |
| angol kulcsszavak |
dolomite, Mg-calcite, Lake Balaton, sediment |
| megadott besorolás |
| Ásványtan, kőzettan (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Ásványtan |
|
| zsűri |
Földtudományok 1 |
| Kutatóhely |
MÜKKI Környezeti Ásványtan Kutatócsoport (Pannon Egyetem) |
| résztvevők |
Fodor Melinda Anna
Haas János
Lengyel Edina
Nyírő Kósa Ilona
Rácz Kornél
Rostási Ágnes
|
| projekt kezdete |
2015-09-01 |
| projekt vége |
2021-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
31.958 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.68 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Balaton üledékét alkotó karbonátásványok ásványtani-geokémiai vizsgálatát tervezzük. A kutatás az elmúlt három évben végzett vizsgálatainkon alapul, melyek a vízből nagy mennyiségben kicsapódó Mg-kalcit morfológiájával kapcsolatban vetettek fel további kérdéseket, illetve a Keleti-medencében kimutatták egy anomális cellaparaméterrel jellemezhető, valószínűleg autigén eredetű dolomittípus jelenlétét. A tervezett munka elsődleges célja az anomális dolomit vizsgálata, eredetének tisztázása. Ehhez elsősorban üledékcsapdával és a lebegőanyag ülepítésével veszünk mintát, de laboratóriumi körülmények között is vizsgáljuk az ásványkiválást, és geokémiai modellezéssel is szimuláljuk a Balatonra jellemző karbonát-egyensúlyokat. Az anomális dolomit és a Mg-kalcit szerkezetét röntgen-pordiffrakcióval, az egyedi dolomit és Mg-kalcit szemcsék szerkezetét, összetételét és morfológiáját elektronmikroszkópos módszerekkel vizsgáljuk. Ezenkívül a dolomit nyomelem- és Mg-izotópos összetételének meghatározása is segíti az anomális dolomit és a Balatonban szintén jelenlévő detritális dolomit szemcsék elkülönítését. A szerkezeti és geokémiai adatok által célunk annak eldöntése, hogy a Balatonban valóban egy jelenkori édesvízi dolomitképződésnek vagyunk-e a tanúi. A Mg-kalcit vizsgálatával a kristálynukleáció és –növekedés mechanizmusait kívánjuk feltárni. Tekintettel arra, hogy egyes szerzők szerint a Mg-kalcit biológiai felületeken válik ki, nagyfelbontású, speciális elektronmikroszkópos vizsgálatokkal a szerves anyag jelenlétét vagy hiányát tervezzük felderíteni, továbbá az ásvány szokatlan morfológiájára - aggregátumnak tűnik, ám mégis egykristály - keresünk magyarázatot.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy képződik-e dolomit a Balatonban? Ha igen, akkor mely környezeti feltételek mellett, a tó milyen vízszintje, vízkémiája esetén számíthatunk a dolomit kialakulására? A kérdéseket az 1970-es években kimutatott “protodolomit” jelenléte, valamint saját, részben még nem publikált eredményeink motiválják: 1) termodinamikai számítások alapján a Balaton vízkémiája általában a dolomit közvetlen kiválását valószínűsíti; 2) a Keleti-medence vizében lebegtetett dolomit cellaparaméterei anomálisan nagyok; 3) a dolomit szerkezeti anomáliája párhuzamba állítható a vízkémia Ny–K irányú gradiensével, ugyanakkor 4) a vízgyűjtő terület triász dolomitja a Balaton-felvidék különböző pontjain nem mutat hasonló anomáliát. Az 1)-4) pontokat egyelőre mint a Balaton vizéből való közvetlen dolomitkicsapódás közvetett bizonyítékát értelmezhetjük. Kutatásunk célja, hogy ásványszerkezeti, nyomelem- és izotópgeokémiai vizsgálatokkal elkülönítsük a feltételezett háromféle eredetű dolomitot: az erózióból származó ásványt, a feltehetően diagenetikusan képződő protodolomitot, és a vízből kiváló anomális dolomitot. Ha ez sikerül, akkor közvetlenül is választ kaphatunk az alapkérdésre, azaz hogy képződhet-e dolomit közvetlen kiválással a Balatonban. Ha igen, akkor a dolomitkiválás kísérletes vizsgálatával a dolomitprobléma jobb megértéséhez adhatunk támpontokat. További célunk az üledék uralkodó ásványa, a Mg-kalcit nukleációs és növekedési mechanizmusának felderítése. Ezek a vizsgálatok általában a biogén hatásokra történő ásványkiválásról, valamint a kristályok speciális morfológiáját eredményező folyamatokról adhatnak új ismereteket.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A “dolomitprobléma” évtizedek óta foglalkoztatja a geológusokat: mi az oka, hogy bár a dolomit ásvány hegységnyi tömegekben képződött a földtörténeti múltban, felszíni körülmények mellett máig nem sikerült szervetlen úton kristályosítani vizes oldatokból? A Balaton lehetőséget ad arra, hogy a dolomitproblémát egy hatalmas természetes laboratóriumnak tekinthető rendszerben vizsgáljuk. A laboratórium jelleget a tó sajátos hidrográfiája okozza: a fő befolyó (Zala) és az egyetlen kifolyó (Sió) az átelennes végén van, ezért a tó hossztengelye mentén általában markáns kémiai gradiens húzódik, amely mentén változnak a karbonátásványok egyensúlyát meghatározó paraméterek. Előzetes eredményeink alapján valószínű, hogy kismértékű, közvetlen dolomitkiválás történik a tó keleti részén. Kutatásunk e folyamat vizsgálatát célozza. Eredményeink tisztázhatják, valóban kiválik-e a dolomit, és ha igen, akkor fel tudjuk deríteni a folyamat kémiai és esetleg biológiai feltételeit. A tervezett munka más ásványtani és geokémiai, új alapkutatási eredményt is ígér. A Balatonban a legnagyobb tömegben a Mg-kalcit válik ki, amely hosszúkás, aggregátumnak tűnő, ám mégis egykristály szemcséket alkot. Aktuális kérdés, hogy ez az ásvány biológiai “sablonon”, az algák felületén válik-e ki, vagy homogén nukleációval képződik. Továbbá, hogy a morfológia és az egykristály jelleg látszólagos ellentétét milyen növekedési mechanizmus okozza. Kutatásunk eredményei tehát sokat tanulmányozott és vitatott ásványtani-geokémiai folyamatok megértéséhez járulhatnak hozzá.
A Balaton kitüntetett turisztikai, gazdasági és kulturális jelentősége a magyar társadalom számára nyilvánvaló. Bár a tó vízminőségével kapcsolatos aggodalmak a 21. századra elcsitultak, újabban az aszályos illetve kiugróan csapadékos évek egyre szélsőségesebb vízszintingadozásai borzolják a kedélyeket. Ezek a fluktuációk mind a tóban oldott anyagok koncentrációjára, mind a lebegtetett részecskék jellegére, és e két tényező révén egyrészt az üledék tulajdonságaira, másrészt a tavi élővilágra is hatnak. Ezért tehát a balatoni üledékképződés vizsgálata és alapos ismerete fontos a tó komplex ökológiájának megértéséhez, és akár a szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz is támpontokat adhat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Balaton világosszürke, híg iszapja kellemetlen a strandolóknak, ám a mineralógus számára valóságos kincsesbánya: a vizsgálatával alapvető ásványtani-geológiai kérdéseket tisztázhat. Tervezett kutatásunk célja a Balaton vizében és üledékében zajló ásványképződési folyamatok jobb megismerése, ezáltal az iszapképződés és a változó környezeti körülmények (aszályos illetve csapadékos évek okozta vízszintingadozások) kapcsolatainak felderítése. A balatoni üledék túlnyomó részét karbonátásványok alkotják, melyek gazdag szerkezeti és összetételi változatosságban fordulnak elő. Az iszap túlnyomó része magnéziumtartalmú kalcit, mely a vízből válik ki néhány mikrométeres, hosszúkás szemcsék formájában. Kutatásunkkal arra keressük a választ, hogy ennek képződésében szerepet játszanak-e a rendkívül kisméretű algák, és mi okozza a kristályok jellegzetes, hosszúkás formáját. A tervezett kutatás legfontosabb feladata azonban a balatoni dolomitképződés tisztázása. A dolomit a földtörténeti múltban óriási mennyiségben képződött (a fél Bakonyban ez van a felszínen), azonban ma csak különleges helyeken, biológiai hatásra képződik, és kísérleti körülmények között sem állítható elő. Korábbi vizsgálataink azonban kimutattak a Balaton üledékében és vizében egy anomális szerkezetű dolomitot, amelyről feltételezhető, hogy nem a környező kőzetek eróziójából származik, hanem a tóban képződött. Kutatásunk célja e dolomitváltozat minden eddiginél alaposabb ásványtani-geokémiai vizsgálata. A kapott eredmények várakozásunk szerint alkalmasak lesznek mind az édesvízi dolomitképződés feltételei, mind a balatoni üledék jellegét befolyásoló környezeti paraméterek azonosítására.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
We propose to study the mineralogy and geochemistry of carbonate minerals that form in Lake Balaton. The planned research is based on our recent studies that raised interesting questions about the morphology of Mg-calcite, the most widespread carbonate that precipitates from the water, and identified a dolomite type with anomalous cell parameters and a likely authigenic origin in the Eastern Basin of the lake. The main goal of the planned research is to clarify the origin of this anomalous dolomite. We will use sediment traps and collect the suspended material from the water. We will also perform carbonate precipitation experiments in a laboratory setting and use geochemical modeling for simulating carbonate equilibria at conditions typical for Lake Balaton. We will study the structures, compositions and morphologies of both anomalous dolomite and Mg-calcite by using X-ray powder diffraction and electron microscopy. We will also obtain trace element and Mg isotopic compositions of dolomite, in order to use these data for distinguishing the anomalous type from detrital dolomite. Our ultimate goal is to determine whether Lake Balaton is indeed a site of contemporary, freshwater dolomite formation. By studying Mg-calcite, we are interested in the mechanisms of crystal nucleation and growth. Some authors suggested that Mg-calcite nucleates on biological surfaces. We will use advanced transmission electron microsopy methods to show the presence or lack of organic substances associated with Mg-calcite, and will search for an explanation for the apparent contradiction between the strange, aggregate-looking morphologies and single-crystal-like structures of these particles.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of our research is whether dolomite indeed forms in Lake Balaton. If yes, under what environmental conditions, in which state of the lake can we expect the precipitation of dolomite? These questions are motivated by the presence of “protodolomite”, described in the 1970’s, and our own studies which found that 1) according to thermodynamics, dolomite should be the carbonate phase precipitating from the water, 2) suspended dolomite particles in the Eastern Basin have anomalously large cell parameters, 3) the structural anomaly of dolomite follows the same pattern as the W–E chemical gradient in the lake, 4) even though Triassic dolomite in various places of the catchment area do not show similar anomalies. For the moment, points 1 to 4 can only be interpreted as indirect evidence for the direct precipitation of dolomite from the water. The goal of our research is to use structural features and trace element and isotopic compositions to distinguish the three dolomite types that presumably have different origins: detrital grains, diagenetic protodolomite, and anomalous dolomite. If our efforts are successful, then our basic question can be answered, e.g., whether the direct precipitation of dolomite is possible in Lake Balaton. In addition, we also contribute to a better understanding of the dolomite problem. Our secondary goal is to understand the nucleation and growth mechanism of Mg-calcite. These studies could provide new data on biologically templated nucleation of minerals, and about processes that result in special morphologies.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
For decades, the “dolomite problem” has been an enigma for geologists: even though dolomite formed vast deposits in the geological past, it could never be precipitated experimentally from aqueous solutions under Earth surface conditions. Lake Balaton offers an opportunity to study the dolomite problem in a large, natural laboratory. The laboratory character of the lake stems from its special setting: the main inlet (the Zala river) and the only outflow (the Sió canal) are at opposite ends, creating a distinct chemical gradient along the long axis, resulting in changing conditions for carbonate precipitation. According to our preliminary results, minor dolomite precipitation occurs in the Eastern Basin. Our planned research addresses this issue. Our future results could clarify whether dolomite indeed forms directly from the lakewater. If yes, then we should be able to understand the chemical and perhaps biological prerequisites of this process. Also, the proposed research will likely produce other new results in the fields of mineralogy and geochemistry. The most abundant mineral in Lake Balaton is Mg-calcite that forms elongated, aggregate-looking, yet single crystalline particles. Whether this mineral forms on the surfaces of algae or it nucleates homogeneously, and how its apparently contradictory morphology and structure can be explained, are current problems. Thus, the results of our planned research could contribute to the understanding of long-standing and debated issues in mineralogy and geochemistry.
Lake Balaton has great touristic, economical and cultural importance in Hungary. Although concerns about water quality abated by the 21st century, new worries developed after several cycles of droughts and floods that caused extreme fluctuations in the lake level. These swings affect the concentrations of dissolved species, as well as the characters of suspended particles, and through these factors they influence sediment formation and, indirectly, the lake ecosystem. A knowledge of sediment-forming processes is thus important for an understanding of the complex ecology of the lake, and also for assessing the effects of extreme climate events.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The loose, grey mud at the bottom of Lake Balaton might be a nuisance for bathers, but is a treasure trove for a mineralogist, since fundamental scientific questions can be answered through its study. Our planned research aims at obtaining a better understanding of mineral-forming processes both in the water and sediment of the lake, and to reveal the relationships between mud formation and changing environmental conditions (such as water level fluctuations caused by alternating dry and wet periods). The lake sediment consists mostly of carbonate minerals that occur in great structural and compositional variety. The most abundant mineral is Mg-bearing calcite that precipitates from the water in the form of elongated particles. We wish to understand whether picoalgae, extremely small organisms play a role in the formation of this mineral, and to identify the cause for the peculiar crystal morphology. The primary goal of the planned research is though a clarification of dolomite formation in Lake Balaton. Dolomite formed in vast quantities in the geological past, yet today it forms only in special environments under biological influence, and is impossible to precipitate in the lab. Our preliminary studies identified a dolomite variety with anomalous structure in Lake Balaton, suggesting that this mineral does not originate from the surrounding old rocks but forms in the lake. We plan to study the mineralogy and geochemistry of this mineral in detail, in order to obtain clues about its origin. We expect that our results will be useful for establishing the conditions for freshwater dolomite formation.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Fodor, M., Ható, Z., Kristóf, T., Pósfai, M.: The role of clay surfaces in the heterogeneous nucleation of calcite: molecular dynamics simulations of prenucleation cluster formation, Chemical Geology, 538, 119497., 2020 | | Pósfai M.: A Balaton üledékének ásványai, Földtani Közlöny, 150/4, 511-528., 2020 | | Molnár, Zs., Pekker, P., Dódony, I., Pósfai, M.: Clay minerals affect calcium (magnesium) carbonate precipitation and aging, Earth and Planetary Science Letters, in press, 2021 | | Rostási, Á., Fodor, M., Rácz, K., Topa, B., Molnár, Zs., Weiszburg, T., Pósfai, M.: Pathways of carbonate sediment accumulation in a large, shallow lake, to be submitted to Journal of Sedimentary Research, 2021 | | Pósfai M., G.-Tóth L.: A Balaton iszapjának ásványai, A Balaton kutatása - Lóczy Lajos nyomdokán, Babinszki, E. és Horváth, F. szerk., Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, 233-250., 2020 | | Winfred Nyokabi: Potential dissolution of calcium carbonate shells in a freshwater environment, MSc Thesis, University of Pannonia, Dept. of Earth and Env. Sciences (supervisors: Mihály Pósfai and Csilla Balogh), 2020 | | Pósfai, M., Nyirő-Kósa, I., Rostási, Á., Bereczk-Tompa, É., Cora, I., Koblar, M., Kovács, A.: Mg-calcite formation in freshwater environment (Lake Balaton): nucleation, growth, structure and composition, European Microscopy Congress, Lyon, 29 Aug – Sept 2., 2016 | | Berkes Martina: Mg-kalcit és dolomit közötti fázishatár kijelölése termodinamikai modellezéssel, Pannon Egyetem, Anyagmérnöki Intézet, szakdolgozat, 2016 | | Rácz Kornél: Kalcit és dolomit oldhatóságának szemcseméret-függése, MSc Thesis, University of Pannonia, Dept. of Earth and Env. Sciences (supervisor: Mihály Pósfai), 2020 | | Pósfai, M., Nyirő-Kósa, I., Rostási, Á., Bereczk-Tompa, É., Cora, I., Koblar, M., Kovács, A.: A Balaton iszapját alkotó Mg-kalcit képződése és tulajdonságai: heterogén kristálynukleáció, növekedés, szerkezet és összetétel, Magyar Mikroszkópos Társaság konferenciája, Siófok, május 19-21., 2016 | | Pósfai, M., Nyirő-Kósa, I., Rostási, Á., Bereczk-Tompa, É., Cora, I., Koblar, M., Kovács, A.: Mg-calcite formation in freshwater environment (Lake Balaton): nucleation, growth, structure and composition, European Microscopy Congress, Lyon, 29 Aug – Sept 2., 2016 | | Pósfai M., Rostási Á., Topa B., Molnár Zs., Nyirő-Kósa I., Bereczk-Tompa É., Fodor M., Cora I., Kovács A., Váczi T., Weiszburg T., Haas J.: Karbonátásványok kiválása a Balatonban. (Precipitation of carbonate minerals in Lake Balaton – in Hungarian), 8. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés (Szihalom, szeptember 7-9.) Kiadványa, 143-146., 2017 | | Pósfai, M.: Earth sciences problems for TEMs of the future, Workshop on Scientific Directions for Future Transmission Electron Microscopy, Forschungszentrum Jülich, 24-26 October 2016 (invited), 2016 | | Rostási, Á., Molnár, Zs., Fodor, M., Bereczk-Tompa, É., Váczi, T., Pósfai, M.: Templated nucleation and growth of calcite in a freshwater environment, Goldschmidt Conference on Geochemistry, Paris, August 13-18., 2017 | | Fodor M., Ható Z., Kristóf T., Pósfai M.: Kalcit kristálycsírák képződése agyagásványokon – molekuladinamikai számítások, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, április 23-25. Konferencia Kiadvány, 29., 2018 | | Molnár Zsombor: A balatoni kalcitképződés laboratóriumi vizsgálata, MSc szakdolgozat, ELTE TTK, Ásványtani Tanszék, 2018 | | Pósfai, M., Fodor, M., Rostási, Á., Molnár, Zs., Váczi, T., Ható, Z. and Kristóf, T.: The role of clays in the heterogeneous nucleation of carbonates, Goldschmidt Conference on Geochemistry, Boston, August 12-17., 2018 | | Nyirő-Kósa, I., Rostási, Á., Bereczk-Tompa, É., Cora, I., Koblar, M., Kovács, A., Pósfai, M.: Nucleation and growth of Mg-bearing calcite in a shallow, calcareous lake, Earth and Planetary Science Letters, 496, 20-28., 2018 | | Molnár, Zs., Pekker, P., Pósfai, M.: Calcium carbonate precipitation induced by clay minerals, Goldschmidt Conference on Geochemistry, Barcelona, 18-23. August, 2019 | | Berkes Martina: Mg-kalcit és dolomit közötti fázishatár kijelölése termodinamikai modellezéssel, BSc szakdolgozat, Pannon Egyetem, Anyagmérnöki Intézet, 2016 | | Meister, P., Pósfai, M., Pekker, P., Molnár, Zs., Neuhuber S., Demény, A., Gier, S., Frisia, S.: Mineralogy and nano-structure of modern dolomite in Lake Neusiedl, European Geosciences Union General Assembly, Wien, 7-12 April. Geophysical Research Abstracts 21, EGU2019-13171, 2019 | | Pósfai M., Husztiné Nagy G., Molnár Zs., Fodor M., Ható Z., Kristóf T., Pekker P., Vonderviszt F.: Karbonátok és mágneses nanorészecskék nukleációja ásványokon és biológiai felületeken, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, április 16-18. Conference Proceedings, 69., 2019 | | Rostási Á., Fodor M., Rácz K., Topa B., Weiszburg T., Pósfai M.: Pathways of carbonate sediment accumulation in a large, shallow lake, Goldschmidt Conference on Geochemistry, Barcelona, 18-23. August, 2019 | | Pósfai, M., Molnár, Zs., Pekker, P., Dódony, I.,. Frisia, S., Meister, P.: Microstructure of magnesium-bearing carbonates precipitating from shallow freshwater lakes, Geological Society of America Annual Meeting, Phoenix, AZ, 21-25 September., 2019 | | Fodor, M., Ható, Z., Kristóf, T., Pósfai, M.: The role of clay surfaces in the heterogeneous nucleation of calcite: molecular dynamics simulations of prenucleation cluster formation, Chemical Geology, under review, 2020 | | Pósfai M., G.-Tóth L.: A Balaton iszapjának ásványai, Lóczy Lajos emlékkötet, Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, in press, 2020 | | Berkes Martina: Mg-kalcit és dolomit közötti fázishatár kijelölése termodinamikai modellezéssel, MSc szakdolgozat, Pannon Egyetem, Anyagmérnöki Intézet, 2016 | | Pósfai, M., Molnár, Zs., Pekker, P., Dódony, I.,. Frisia, S., Meister, P.: Microstructure of magnesium-bearing carbonates precipitating from shallow freshwater lakes, Geological Society of America Annual Meeting, Phoenix, AZ, 21-25 September. Geological Society of America Abstracts with Programs. Vol. 51, No. 5, ISSN 0016-7592, doi: 10, 2019 | | Rostási Á., Fodor M., Rácz K., Topa B., Weiszburg T., Pósfai M.: A Balaton üledékképződésének ásványmérlege, Földtani és Geofizikai Vándorgyűlés, Balatonfüred, 115-117., 2019 | | Molnár, Zs., Pekker, P., Jakab, M., Dódony, I., Vitál, Z., Pósfai, M.: Nanostructure of biogenic aragonite: a study of otoliths and bivalve shells from a freshwater environment, European Geosciences Union General Assembly, EGU2020-21996, 2020 | | Pósfai, M., Pekker, P., Molnár, Zs., Dódony, I., Frisia, S., Meister, P.: Intraparticle heterogeneity of composition and structure in Ca–Mg carbonate minerals precipitating from a shallow, alkaline lake, European Microscopy Congress, Copenhagen, 956. DOI 10.22443/rms.emc2020.956, 2020 | | Pálfi, I., Pósfai, M., Kristály, F., Veres, D., Arnaud, F., Szalai, Z., Gresina, F., Szabó, Z, Darabos, G., Korponai, J., Czuppon, Gy., Demény, A., Magyari, E.: Geochemical survey of Lake Balaton sediments: Holocene paleoenvironment and paleoclimate, EGU General Assembly, online, 19-30 April, EGU21-15654., 2021 | | Molnár, Zs., Pekker, P., Pósfai, M.: Heterogeneous nucleation of calcium carbonate on smectite substrate – the effects of magnesium and phosphorus, 17th International Symposium on Experimental Mineralogy, Petrology and Geochemistry (EMPG-XVII), Potsdam (online), March 1-3, 2021 | | Pósfai, M., Molnár, Zs., Pekker, P., Rácz, K., Dódony, I., Pálfi, I., Kristály, F., Meister, P., Frisia, S., Magyari, E.: Protodolomite: structure and formation in lakes, Goldschmidt Conference on Geochemistry, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
