A realizmus paradoxonja  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
117041
típus K
Vezető kutató Balázs Zoltán
magyar cím A realizmus paradoxonja
Angol cím The paradox of realism
magyar kulcsszavak realizmus, politikaelmélet, realista fordulat
angol kulcsszavak realism, political theory, realist turn
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Politikai tudományok
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Gyulai Attila
Mándi Tibor
Pap Milán
Szűcs Zoltán Gábor
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2018-02-28
aktuális összeg (MFt) 5.055
FTE (kutatóév egyenérték) 2.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt abból a felismerésből indul ki, hogy az elmúlt években mind az empirikus kutatásokban, mind az elméleti jellegű szövegekben egyre gyakrabban tűnnek fel a kortárs realista politikaelmélettel rokonítható belátások. Paradox módon azonban ez a "realista fordulat" azonban eddig nem vált szisztematikusabb elemzés tárgyává, ami a "realista fordulatban" rejlő elméleti és empirikus lehetőségek jobb kiaknázásának korlátját jelenti. A projekt célja ennek a paradoxonnak a feloldása három feladat teljesítése révén:

1) egyrészt, az angolszász politikai realizmus és a hazai "realista fordulat" összehasonlításával a hazai realista belátásokat tágabb elméleti összefüggésbe helyezni, hogy azok jobban beilleszthetőek legyenek a nemzetközi politikaelméleti irodalomba és jobban hasznosíthatóak legyenek ezen a téren (komparatív elemzés);

2) másrészt, a hazai "realista fordulat" elméletének rekonstrukciója révén megmutatni az e körbe tartozó empirikus és elméleti belátások rendszerszerű belső összefüggéseit és ezáltal új szempontokat adni az ilyen irányú további kutatások számára (analitikus megközelítés);

3) harmadrészt, a fentiek tanulságaira támaszkodva olyan elméleti kérdések megfogalmazása, amelyek rávilágíthatnak a realista politikaelméletnek a hazai "realista fordulat" szempontjából fontosnak tűnő, de kidolgozatlan vagy problematikus részleteire (kritikai megközelítés).

Tehát nem az a cél, hogy realista elméletet dolgozzon ki, hanem, hogy felmérje a hazai "realista fordulat"-nak a kortárs politikaelmélet számára hasznosítható belátásai, s hogy mit tanulhat a realista politikaelméletből az, akit a magyar politikatudományban a realizmus problémái foglalkoztatnak.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A szakirodalom alapján mindhárom megközelítés számára megfogalmazhatók előzetes tézisek, vizsgálati fókuszok, amelyekre a kutatásnak irányulnia kell:

1) Komparatív szempontból figyelmet érdemel a hazai realista fordulatnak az a sajátossága, hogy míg az angolszász realista elmélet erőteljesen kapcsolódik a morálfilozófia kérdéseihez, a magyar szerzők munkáiban ehhez képest az episztemológiai ügyeknek van kiemelt szerepük.

2) Analitikus szempontból a normatív és pozitív politikaképek viszonyának kérdése tűnik a "realista fordulat" központi kérdésének: hogy milyen mértékben autonóm a politikai szféra a társadalom többi alrendszereihez képest (hogy az 1990-es évek elején divatos rendszerelméleti fogalmakkal írjuk le a problémát) és hogy a politikatudományon belül miként egyeztethetőek össze a leíró és a normatív igények.

3) Kritikai nézőpontból pedig az a probléma, hogy nem önfelszámoló-e a politika realista leírása abban az értelemben, hogy ha mindenki elfogadja a politika realista értelmezését, akkor a politika elveszíti minden szubsztantív tartalmát és így magyarázóértékét.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A realizmus paradoxonának tekinthetjük, hogy miközben lezajlott egyfajta "realista fordulat" a magyar politikatudományban, amely új kérdésekkel, új megközelítésekkel gazdagította azt, mind empirikus, mind elméleti szempontból, a közelmúltig meg sem kezdődött a realista politikaelmélet szisztematikus recepciója, így annak vizsgálata sem történt meg, hogy mi a kapcsolat a realista politikaelmélet alapkérdései és elméleti válaszai, valamint az elmúlt évek hazai "realista fordulatának" eredményei között.

Holott egy ilyen vizsgálat annál is inkább indokolt lenne, mert ez egyrészt tovább bővíthetné a hazai politikatudomány eszköztárát a kortárs folyamatok értelmezésére, másrészt rávilágíthatna az említett "realista fordulat"megválaszolatlan kérdéseire, vakfoltjaira is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az elmúlt negyedszázad során elkerülhetetlenül új kihívások támadtak és rengeteg tapasztalat halmozódott fel, amelyekre a politikatudománynak, ha releváns kíván maradni a mindennapi valóságunk megértésében, reagálnia kell. A "realista fordulat" minden bizonnyal ennek a folyamatnak a része volt: olyan problémák fogalmazódtak meg a politikatudományon belül, amelyekre nem voltak készen kapott válaszok.

Ez a projekt is ehhez akar hozzájárulni azzal, hogy a "realista fordulat" elméleti implikációinak szisztematikus, több szempontú vizsgálatára vállalkozik. A tét mindenekelőtt politikaelméleti, de ahogy azt a "realista fordulat" sajátosságai mutatják, az empirikus vizsgálatok számára sem irreleváns problémákról van szó. De a politikaelméleti kérdéseknek van az akadémiai politikatudomány határain túlmutató felelőssége is: ha jelentős és életünket alapvetően meghatározó társadalmi változások mennek végbe, fontos, hogy annak megértésére meglegyenek a megfelelő fogalmaink.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Although in the last years there came about a type of "realist turn" in Hungarian political science, paradoxically, this turn did not became the object of a more systematic investigation. Due to this lack of self-reflection, not all the theoretical and empirical potential of the "realist turn" was leveraged.

It is the main goal of the project to close the gap between the theoretical potential and the actual results by achieving three tasks:

1) First, a systematic comparison of the basic concepts, major themes and theoretical insights of the Hungarian "realist turn" with contemporary political realism will put Hungarian developments into their proper theoretical context. By this, we could better understand their specificities, underlying assumptions, and make it more comprehensible to an international public as well (a comparative approach).

2) Second, an "internal" reconstruction of the theory (or theories) of the Hungarian "realist turn" will uncover the system (or at least the coherence) underlying the diffuse ideas and insights of the texts of the "realist turn". Such a reconstruction would make the realist insights more structured and more eligible for further research (an analytic approach).

3) Third, an "external" analysis of the most important themes, concepts and insights of political realism will help us identify and clarify some vague points and inconsistencies in realist theory that are relevant both for the Hungarian "realist turn" and the realist theory as such. (a critical approach).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

To give focus to our work, we formulated three preliminary theses:

1) There seems to be a difference in emphasis between contemporary political realism in general and the texts of the Hungarian "realist turn". While English-language theorists are often engaged with a moralist understanding of politics (e. g. Williams) and discuss issues that originally come from moral philosophy (e. g. "dirty hands"), Hungarian authors have a very vigorous interest in epistemological issues.

2) All major themes of the “realist turn” of Hungarian political science can be traced back to the problem of the autonomy of politics. This is hardly surprising because Hungarian political science was re-introduced into the academia in the early 1990s as a “science of democracy” (resulting in a robust normative commitment) and the predominant stream of Hungarian political thought of the 1990s was a technocratic, emancipatory, and consensus-oriented vision of politics. The “realist turn” can be understood as a reflection on and a response to these initial conditions, besides it sits rather well with the central theme of contemporary political realism: the claim for a renaissance of politics. Therefore this issue seems to be a good point to start our reconstruction of the theoretical framework underlying the “realist turn”.

3) For critical purposes we address a question that figures prominently in the public debates about realism, but it is usually got around in the realist theoretical texts: whether the realist understanding of political agency and human motivations are not self-refuting or, at least, having very little explanatory power because of their internal inconsistency.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

There seems to exist a paradox of realism in Hungarian context. By paradox we mean that although realist insights enriched our understanding of the reality of political processes and realist themes figured prominently in contemporary Hungarian political theory, but, until recently, hardly anyone tried to connect them to the mainstream of contemporary realist political theory (Bellamy, Gray, Williams, Newey, Shklar, Mouffe, Waldron etc.) in a systematic manner. This lack of a more systematic survey is all the more unfortunate because the affinity of Hungarian political theorists is indeed quite conspicuous with the critique of "high liberalism" and the re-assertion of politics in contemporary political realism.

By resolving this paradox, we could do more than just filling a theoretical lacuna: a systematic investigation of the theoretical foundations of the "realist turn" would provide us with more sophisticated means of understanding the real processes of Hungarian politics and might shed new light on the unresolved questions and blind spots of our basic assumptions of politics.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In the last 25 years new challenges have arisen and a great deal of experience was acquired in politics. To remain relevant in understanding of our everyday life, political science has had to respond to these changes with new concepts and new insights. The "realist turn" was an effort to meet these challenges: the new realist insights in political theory and empirical political science emerged because the earlier insights seemed inadequate.

This project aims to continue and improve this work by a more systematic investigation of the theoretical implications of the "realist turn". Although the stakes of such an investigation are primarily political theoretical, but the possible consequences point beyond the narrow limits of political theory: they may prove to be useful for empirical research as well. Finally, political science has an inherent societal responsibility: when large and substantive changes take place in our life, it is very important to have proper concepts to understand them.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A projektnek kettős célja volt: a kortárs realista politikaelmélet problémáinak feltérképezése és a magyar politikai gondolkodás realista fordulatáról szóló hipotézis ellenőrzése. A szűk szakmai célokon túl a projekt hozzá szeretett volna járulni az elmúlt évek egyik fő intellektuális kihívásának, a politika szerepével kapcsolatos attitűdök megváltozásának megértéséhez. A realista fordulatról szóló hipotézis tesztelése nehézségekbe ütközött, mivel absztrakt, magyar nyelvű, hazai témájú, politikaelméleti jellegű szöveg kevés született. Megoldásként egy fontos esetről, Kis János A politika mint erkölcsi probléma című könyvéről kialakult vitáról szóló esettanulmánnyal igyekeztünk megmutatni, hogy ha nem is mutatható ki ebben az irodalomban a feltételezett időbeli elmozdulás, a kétféle vitapozíció (realista vs. moralista) mégis megjelent. A kortárs realista politikaelmélet több szempontú elemzését végezte el a projekt. Ezt egy külön könyv, számos magyar, két angol publikáció és több elbírálás alatt lévő kézirat jelzi. Az elemzések új értelmezést kínáltak a morális és politikai normák viszonyáról, a realizmus ismeretelméleti hátteréről, a politika határainak problémájáról. A tudományos eredmények mellett a projekt igyekezett a politikaelmélet hazai szerepét erősíteni (féltucat gyakornok,honlap, hazai és nemzetközi workshopok, egyetemi kurzusok) és a realizmus problémáit a szakmai közönségen kívül megjeleníteni, a hazai politikai gondolkodás kritikai, önreflexív funkcióját megerősíteni.
kutatási eredmények (angolul)
The project had a twofold aim: to map the problems of contemporary realist theory and to explore the hypothesis of the 'realist turn' of contemporary Hungarian political thought. In addition, it intended to contribute to the understanding of one of the major intellectual challenges of our age, the question of the changing public attitudes toward politics. The task of studying the 'realist turn' faced serious obstacles since Hungarian-language political theoretical discourse is unfortunately scant and thin. As a response, we focused on a case study of the debate about János Kis' Politics as a moral problem in which both realism and moralism were represented in very powerful forms. Contemporary realist political theory was analyzed from multiple perspectives and the results were published in a monograph, two English and many Hungarian articles and in many papers under review. These focused on issues like the relationship between moral and political norms, the epistemology of realism, the boundaries of the political. In addition, the project sought to enhance Hungarian-language political theory (with a handful of interns, website, workshops, university courses) and foster the public understanding of realist political theory.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=117041
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szűcs Zoltán Gábor - Gyulai Attila (szerk.): A hatalom ködében: Bevezetés a realista politikaelméletbe., Budapest: L'Harmattan, 2015
Gyulai Attila: A politika mint politikai probléma: Kis János és Schlett István a politika autonómiájáról., POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE XXV:(4) pp. 67-83., 2016
Szűcs Zoltán Gábor: Realism and Utopianism Reconsidered: A Political Theoretical Reading of A Song of Ice and Fire., Czigányik Zsolt (szerk.) Utopian Horizons: Ideology, Politics, Literature. Budapest; New York: CEU Press, 2017. pp. 217-236. (ISBN:978-963-386-181-3), 2017
Szűcs Zoltán Gábor: A standardok problémája a realista politikaelméletben., POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE XXV:(4) pp. 84-104. (2016), 2016
Szűcs Zoltán Gábor: Fikció és realizmus: A realista politikaelmélet episztemológiai alapjai., REPLIKA (98) pp. 13-28. (2016), 2016
Ujlaki Anna: Rawls, a realizmus előfutára? A moralista szerző elméletének változása realista szemszögből A Theory of Justice-tól a Political Liberalismig., POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE XXV. 4 (2016): 50-66, 2016
Pap Milán: Neo-hobbesiánus demokrácia* A modus vivendi elmélete és a demokratikus legitimáció., METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2. 25-41., 2016
Szűcs Zoltán Gábor: A politika lelke, Budapest: MTA TK PTI, 2018
Gyulai Attila: The lesson of Carl Schmitt’s realism: The autonomy and the primacy of the political., Forthcoming: Theoria. Vol. 65. No 155. 2018, 2018
Balázs Zoltán: Aurel Kolnai’s War against Carl Schmitt’s War: the War of Wars, Wolfgang Bialas (edt.), Aurel Kolnai: The War against the West reconsidered, Routledge JUNE 2018, 2018




vissza »