Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Középkori történelem
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
Balassi Kiadó
projekt kezdete
2015-08-01
projekt vége
2016-07-31
aktuális összeg (MFt)
1.040
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célkitűzése, hogy az 1524. évi váradi zsinat határozatait nyomtatásban megjelentesse. A végzéseket összeállító Perényi Ferenc püspök életét vesztette az ország védelméért vívott mohácsi csatában 1526. augusztus 29-én, így érthető módon a liturgikus, teológiai és egyházjogi rendelkezés kiadatásáról már nem tudott gondoskodni.
A vizsgált váradi dokumentum jogtörténeti vonatkozása egyedülálló, mivel ez a kalocsai érsekség egyetlen fennmaradt középkori szinodális dokumentuma. A váradi zsinati határozat szélesebb körű tanulmányozását jelentősen gátolta, hogy nyomtatott formában nem jelentették meg, csak kéziratos formában hozzáférhető. Bunyitay Vincze 1883-ban megállapította, hogy a végzések „még kiadatlanok,” és közölte az akkori lelőhelyét. Majd Békefi Remig a norma 39 címe közül két rész, a „Sequitur sextum sacramentum de ordine clericali” és a „De promovendis ad sacros ordines” kezdetű cikkely olvasatát készítette el 1910-ben.
A Magyar Országos Levéltárban rendelkezésre álló kézirat alapján lehetővé vált a határozat szövegére vonatkozó legfontosabb adatok publikálása és egyben az esztergomi egyháztartomány szinodális könyveivel való összehasonlítása. A kutatás azt vizsgálja, hogy a váradi határozat miként illeszkedik a hazai középkori konstitúciók családjába.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás a forrásközlés birtokában elvégzi a váradi zsinati határozatok ismertetését és szisztematikus bemutatását. A kutatás alapkérdése a következő: Milyen jellegű jogi rendelkezések voltak érvényben a kalocsai egyháztartomány területén lévő váradi egyházmegyében a késő-középkorban?
A kérdés megválaszolása további érdekes problémákat vet fel: Hogyan irányította a püspök a reformáció hajnalán az egyházmegyéjét? Milyen lelkipásztori rendelkezéseket tett a katolikus hit integritásának megőrzése érdekében?
További vizsgálat tárgyát képezte a váradi zsinati határozatok artikulusinak tárgyalása során a hazai és esetleges külföldi források és előzmények minél teljesebb körű feltárása. Milyen idáig ismeretlen rendelkezést tartalmaznak a váradi zsinati határozatok az esztergomi szinodális könyv egyes változataihoz képest? Mennyire önálló a kalocsai egyháztartomány jogi kultúrája és hagyománya?
Reményeink szerint a két egyháztartomány szinodális könyveinek összehasonlítása gazdagítani fogja az eddig kizárólag Esztergomhoz kötődő hazai jogtörténeti ismereteinket.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Hazánkban a püspöki rendelkezések kritikai kiadása és szakszerű tanulmányozása idáig az esztergomi egyháztartomány dokumentumaira korlátozódott. Az érdeklődés irányát eleve meghatározta, hogy az öt fennmaradt középkori egyházmegyei zsinati határozat közül négy: az esztergomi (több változatban), a nyitrai, a szepesi és a veszprémi konstitúció erről a joghatósági területről származik. A kiadásra szánt és idáig feldolgozatlan dokumentum azonban nem Esztergomhoz kötődik, hanem a középkori magyar egyházszervezeti sajátosságként létrejött kalocsai egyháztartomány joghatósága alá tartozó Váradon látta meg a napvilágot. A kutatás hiánypótló jellege nyilvánvaló, mivel a kalocsai egyháztartomány liturgikus és jogi hagyományai teljesen ismeretlenek. A váradi zsinati határozatok birtokában lehetővé válik a két érsekség egyházi törvényeinek összehasonlítása, az egyes területekhez kapcsolódó szokások és hagyományok azonosítása és analizálása. Kísérletet teszünk a váradi szinodális könyv és a kortárs veszprémi és esztergomi határozatok tartalmának összevetésére és forrásainak meghatározására.. A váradi zsinati határozatokat lezáró ünneplista pedig az egyházmegye idáig nem ismert kalendáriuma. A szentek kultusza élő, sőt virágzó volt Szent László városában. Az ünneplista hat olyan ünnepet is megörökített, amelyek teljesen ismeretlenek a kortárs szinodális könyvek ünneplistái alapján.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás a Magyar Királyság végnapjainak jogi és erkölcsi állapotát tükröző dokumentumot ismertet meg. A forráskiadás feltárja a váradi egyházmegye vallási életét, sajátságos szokásait, kulturális hagyományait. Bepillantást enged a középkori emberek hétköznapi életébe, megismerteti azokat az egyházi előírásokat, amelyek elkísérték őket születésük napjától, pontosabban a keresztelésüktől, a házasságkötésükön át egészen a temetésig. Feltárja a váradi írásbeliség egyedülálló tevékenységét, bemutatja a püspökök és a kanonokok műveltségét is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. A kutatás célkitűzése, hogy az 1524. évi váradi zsinat határozatait nyomtatásban megjelentesse. A végzéseket összeállító Perényi Ferenc püspök életét vesztette az ország védelméért vívott mohácsi csatában 1526. augusztus 29-én, így érthető módon a liturgikus, teológiai és egyházjogi rendelkezés kiadatásáról már nem tudott gondoskodni.
A vizsgált váradi dokumentum jogtörténeti vonatkozása egyedülálló, mivel ez a kalocsai érsekség egyetlen fennmaradt középkori szinodális dokumentuma. A váradi zsinati határozat szélesebb körű tanulmányozását jelentősen gátolta, hogy nyomtatott formában nem jelentették meg, csak kéziratos formában hozzáférhető. Bunyitay Vincze 1883-ban megállapította, hogy a végzések „még kiadatlanok,” és közölte az akkori lelőhelyét. Majd Békefi Remig a norma 39 címe közül két rész, a „Sequitur sextum sacramentum de ordine clericali” és a „De promovendis ad sacros ordines” kezdetű cikkely olvasatát készítette el 1910-ben.
A Magyar Országos Levéltárban rendelkezésre álló kézirat alapján lehetővé vált a határozat szövegére vonatkozó legfontosabb adatok publikálása és egyben az esztergomi egyháztartomány szinodális könyveivel való összehasonlítása. A kutatás azt vizsgálja, hogy a váradi határozat miként illeszkedik a hazai középkori konstitúciók családjába.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. A kutatás a forrásközlés birtokában elvégzi a váradi zsinati határozatok ismertetését és szisztematikus bemutatását. A kutatás alapkérdése a következő: Milyen jellegű jogi rendelkezések voltak érvényben a kalocsai egyháztartomány területén lévő váradi egyházmegyében a késő-középkorban?
A kérdés megválaszolása további érdekes problémákat vet fel: Hogyan irányította a püspök a reformáció hajnalán az egyházmegyéjét? Milyen lelkipásztori rendelkezéseket tett a katolikus hit integritásának megőrzése érdekében?
További vizsgálat tárgyát képezte a váradi zsinati határozatok artikulusinak tárgyalása során a hazai és esetleges külföldi források és előzmények minél teljesebb körű feltárása. Milyen idáig ismeretlen rendelkezést tartalmaznak a váradi zsinati határozatok az esztergomi szinodális könyv egyes változataihoz képest? Mennyire önálló a kalocsai egyháztartomány jogi kultúrája és hagyománya?
Reményeink szerint a két egyháztartomány szinodális könyveinek összehasonlítása gazdagítani fogja az eddig kizárólag Esztergomhoz kötődő hazai jogtörténeti ismereteinket.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Hazánkban a püspöki rendelkezések kritikai kiadása és szakszerű tanulmányozása idáig az esztergomi egyháztartomány dokumentumaira korlátozódott. Az érdeklődés irányát eleve meghatározta, hogy az öt fennmaradt középkori egyházmegyei zsinati határozat közül négy: az esztergomi (több változatban), a nyitrai, a szepesi és a veszprémi konstitúció erről a joghatósági területről származik. A kiadásra szánt és idáig feldolgozatlan dokumentum azonban nem Esztergomhoz kötődik, hanem a középkori magyar egyházszervezeti sajátosságként létrejött kalocsai egyháztartomány joghatósága alá tartozó Váradon látta meg a napvilágot. A kutatás hiánypótló jellege nyilvánvaló, mivel a kalocsai egyháztartomány liturgikus és jogi hagyományai teljesen ismeretlenek. A váradi zsinati határozatok birtokában lehetővé válik a két érsekség egyházi törvényeinek összehasonlítása, az egyes területekhez kapcsolódó szokások és hagyományok azonosítása és analizálása. Kísérletet teszünk a váradi szinodális könyv és a kortárs veszprémi és esztergomi határozatok tartalmának összevetésére és forrásainak meghatározására.. A váradi zsinati határozatokat lezáró ünneplista pedig az egyházmegye idáig nem ismert kalendáriuma. A szentek kultusza élő, sőt virágzó volt Szent László városában. Az ünneplista hat olyan ünnepet is megörökített, amelyek teljesen ismeretlenek a kortárs szinodális könyvek ünneplistái alapján.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. A kutatás a Magyar Királyság végnapjainak jogi és erkölcsi állapotát tükröző dokumentumot ismertet meg. A forráskiadás feltárja a váradi egyházmegye vallási életét, sajátságos szokásait, kulturális hagyományait. Bepillantást enged a középkori emberek hétköznapi életébe, megismerteti azokat az egyházi előírásokat, amelyek elkísérték őket születésük napjától, pontosabban a keresztelésüktől, a házasságkötésükön át egészen a temetésig. Feltárja a váradi írásbeliség egyedülálló tevékenységét, bemutatja a püspökök és a kanonokok műveltségét is.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás fő érdeme, hogy kiadásra került az 1524. évi váradi zsinat törvényszövege. Perényi Ferenc váradi püspök rendelkezéseit részletesen bemutatja, a szövegek forrásait hazai és nemzetközi környezetben is föltárja.
A kutatás jellegét tekintve interdiszciplinális, kánonjogi, jogtörténeti, művészettörténeti, kodikológiai, könyvtártörténeti, irodalomtörténeti elemzést is végez. Legnagyobb érdeme a zsinati határozatok szövegtani összevetése. Eredménye, hogy Bunyitay véleményéből kiindulva és azt megcáfolva megállapította, hogy a váradi szinodális könyv nem követi szöveghűen a veszprémi normát. Egyéni meglátása, hogy a váradi szinodális könyv egyes rétegei és forrásai a hazai szinodális könyvekből eredeztethető, amiket gondosan kiegészítettek a váradi püspökségre vonatkozó egyedi rendelkezésekkel. Igazolja, hogy a váradi szinodiális könyv önálló alkotás.
A könyv a Balassi Kiadónál megjelent. Az alábbi könyvtáraknak juttatunk példányokat: ELTE Egyetemi Könyvtár, MTA Könyvtára, MOL, Debreceni Egyetem Történelmi Tanszék, SZTE, PPKE, Véradi Püspökség és Kalocsai Érseki Könyvtár
kutatási eredmények (angolul)
A kutatás fő érdeme, hogy kiadásra került az 1524. évi váradi zsinat törvényszövege. Perényi Ferenc váradi püspök rendelkezéseit részletesen bemutatja, a szövegek forrásait hazai és nemzetközi környezetben is föltárja.
A kutatás jellegét tekintve interdiszciplinális, kánonjogi, jogtörténeti, művészettörténeti, kodikológiai, könyvtártörténeti, irodalomtörténeti elemzést is végez. Legnagyobb érdeme a zsinati határozatok szövegtani összevetése. Eredménye, hogy Bunyitay véleményéből kiindulva és azt megcáfolva megállapította, hogy a váradi szinodális könyv nem követi szöveghűen a veszprémi normát. Egyéni meglátása, hogy a váradi szinodális könyv egyes rétegei és forrásai a hazai szinodális könyvekből eredeztethető, amiket gondosan kiegészítettek a váradi püspökségre vonatkozó egyedi rendelkezésekkel. Igazolja, hogy a váradi szinodiális könyv önálló alkotás.
A könyv a Balassi Kiadónál megjelent. Az alábbi könyvtáraknak juttatunk példányokat: ELTE Egyetemi Könyvtár, MTA Könyvtára, MOL, Debreceni Egyetem Történelmi Tanszék, SZTE, PPKE, Véradi Püspökség és Kalocsai Érseki Könyvtár
