A vészkorszak “alulnézetben” – zsidók és nem zsidók huszadik századi együttélésének emlékezete, különös tekintettel a soára  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
119368
típus K
Vezető kutató Vajda Júlia
magyar cím A vészkorszak “alulnézetben” – zsidók és nem zsidók huszadik századi együttélésének emlékezete, különös tekintettel a soára
Angol cím The Shoah in a Bottom Up Perspective – Narratives of Jews and Gentiles Living Together in the 20th Century, with a Special Regard to the Period of the Persecution of Jews
magyar kulcsszavak vészkorszak, soá, holokauszt, identitás, túlélő, szemtanú, zsidó, nem-zsidó, együttélés, emlékezet, társadalomtörténet
angol kulcsszavak Soah, Holocaust, identity, survivor, by-stander, Jew, Gentile, living together, memory, social history
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)70 %
Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)15 %
Ortelius tudományág: Kortárs történelem
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)15 %
Ortelius tudományág: Klinikai pszichológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Csősz László
Gidó Attila
Kunt Gergely
Székely Júlia
projekt kezdete 2016-12-01
projekt vége 2020-11-30
aktuális összeg (MFt) 14.946
FTE (kutatóév egyenérték) 4.30
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A társadalomtörténet különféle irányzatai – a mentalitás- és mikrotörténelem, illetve történeti antropológia – egyaránt hangsúlyozzák, hogy a múlt megértéséhez nélkülözhetetlen az egykori hétköznapi szereplők megismerése. „A vészkorszak “alulnézetben” – zsidók és nem zsidók huszadik századi együttélésének emlékezete, különös tekintettel a soára” c. kutatási tervünk szintén ezen perspektívából közelíti meg a feltett kérdéseket.
Ugyanakkor, tervezett kutatásunk – korábbi munkáinkra alapozva – nem csak az eseményeknek az üldözöttek oldaláról való megértésében szeretne továbbhaladni, de azt egy további, legalább ennyire releváns nézőponttal, a szemtanúk nézőpontjával is ki kívánja egészíteni. Különféle önéletrajzi elbeszélések (naplók, levelek, interjúk) gyűjtése és elemzése révén kívánjuk vizsgálni, hogy az „átlagember” hogyan élte meg mindazt, ami történt.
Mint esettanulmányok (köztünk saját írásaink) sora bizonyítja, a narratív interjúk hermeneutikai elemzése jól használható a vészkorszak kutatásában, ha azt vizsgáljuk, hogyan él tovább a korszak, s mindaz, ami „szereplőivel” történt, az azt megélők emlékezetében. Tervezett kutatásunkban naplók, levelek révén egy új idősíkot szeretnénk a kutatásba beemelni: szeretnénk az „eredeti élményt” az évtizedekkel későbbi felidézés mellett azonosidejű narratívákból is kibontani. Ez lehetőséget ad arra is, hogy mélyebbre tudjunk ásni abban, hogy hogyan alakul át az élmény az emlékezésben, hogy íródik újra és újra a narratív identitás az idő előrehaladtával.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunkban abból indulunk ki, hogy a társadalom működését, belső konfliktusait nagymértékben meghatározza az, ahogy tagjai az őket „körülvevő” történelmi eseményeket, azokon belül saját magukat és a saját ill. más csoportokba tartozó társaikat megélik, saját szerepüket és a saját ill. más csoportokba tartozó társaik szerepét látják, értelmezik. Ugyanakkor a narratív interjúkról, s az elemzésükre használt hermeneutikai esetrekonstrukció módszeréről tudjuk, hogy a legmesszemenőbben alkalmas arra, hogy az önéletrajzi elbeszélők esetében minderre rálássunk. Kutatásunkban 1. meg szeretnénk vizsgálni, hogy a XX. század eseményeinek, s legfőképpen a vonatkozásában mindez mit jelent, rá szeretnénk látni arra, hogy hogyan élte meg ezeket – s bennük önmagát és saját csoportját, illetve azokat, akiket más csoportba tartozóknak tekintett – a „kisember”. 2. Kísérletet szeretnénk tenni arra, hogy adaptáljuk narratív interjúkra kidolgozott elemzési módszerünket írásbeli önéletrajzi elbeszélésekre (naplókra, memoárokra, levelekre). Ez utóbbinak különös érdekességet ad az, hogy míg az interjúban a múlt az emlékezésben, s a közben történtek hatására való újraírásban van jelen, a naplókban ezek „azonosidejű” szövegekben jelennek meg, miáltal az egybevetés – azonos narrátorok esetén különösképpen – bepillantást engednek ennek az „átírásnak” a mikéntjébe is. 3. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a területi különbségek - különös tekintettel az üldöztetést túlélők arányára - mindezeket hogyan befolyásolja.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A narratív interjú Fritz Schütze által létrehozott módszere révén olyan önéletrajzi narratívákhoz jutunk, amelyek az emlékezet és a személyes identitás kutatója számára pszichoanalitikai mélységű belátást tesznek lehetővé. Mindezek kibontására a hermeneutikai esetrekonstrukció Gabriele Rosenthal által kidolgozott eljárása kiválóan alkalmas. Bizonyos korábbi korszakok tanúinak megkérdezésére sok esetben nincsen már módunk, ugyanakkor mégis fontos lenne ugyanilyen mélységben megismernünk azokat, akik a korszakot megélték, s belelátnunk abba, hogy ők hogyan élték meg és át mindazt, ami az őket körülvevő társadalomban történt. Minthogy az írásbeli önéletírások – naplók, memoárok, levelek – az interjúhoz hasonlóan, sőt, bizonyos szempontból annál még sokkal inkább külső kérdezői beavatkozás nélkül jönnek létre, a hermeneutikai elemzés módszere ezekre is adaptálható. Kutatásunk módszertani újdonsága ennek az adaptációnak a kidolgozása és az azonosidejű és a visszaemlékezéseket hordozó narratívák párhuzamos, egymásra reflektáló értelmezése lesz, mely utóbbi az emlékezet kutatásában is új eredményeket hozhat, illetve rálátást enged majd a narratívák újraírásának mikéntjére.
Ezen elméleti jellegű eredmények mellett maguk a konkrét empirikus eredmények reményeink szerint abba engednek majd belátást, hogy a mai magyar társadalom tagjainak történelmi viszonyulásai, s az ezek különbözőségéből eredő társadalmi konfliktusok mely társadalmi traumákra vezethetőek vissza, hogyan gyökereznek azok feldolgozatlanságában, s hogy milyen módon torpant meg ezek feldolgozása. Ennek megértése sok haszonnal járhat mindazon szakemberek számára, akik közvetlen akadályozó tényezőkként találkoznak a történelmi múlt feldolgozatlanságából eredő problémákkal.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Komoly a társadalmi, politikai hatása annak, hogyan él együtt a múltjával a társadalom, hogyan gondolkodnak tagjai a történelmükről, fel tudták-e, s ha igen, hogyan, dolgozni annak traumatikus történéseit. A fel nem dolgozott társadalmi traumák hatása évtizedekre, akár egy évszázadra is sok szempontból meghatározhatja egy társadalom fejlődését, működését. Magyarországon ilyen, máig alig feldolgozott XX. századi társadalmi traumák a trianoni békeszerződés és a holokauszt. Tervezett kutatásunk fókuszában az utóbbinak az – előbbiétől nyilván nem független – társadalomtörténete, társadalmi megélése, ennek az emlékezetben való utóélete áll. Azt tervezzük vizsgálni, hogy hogyan élték meg e történelmi eseményeket a társadalom tagjai, hogyan hatott a „kisemberre” mindaz, ami történt. Azt, hogy hogyan határozták meg a zsidók kirekesztését célzó intézkedések, történések már a soá előtt, majd magában a vészkorszakban zsidók és nem zsidók képét önmagukról és a másik csoportról. Rá szeretnénk látni, hogy a két csoport közötti éles határ, mely a XIX. század végi vallási tolerancia idején fellazult, mindezen folyamatok során mikor és hogyan rendeződött vissza, s határolódott el a két csoport újra a korábbihoz hasonló élességgel. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mindaz, amit a kor tanúi, az „átlagemberek” megéltek, hogyan él az emlékezetükben később, s hogy mindezek hogyan határozzák meg identitásukat, a másikhoz, illetve a társadalmi, politikai történésekhez való viszonyukat a XX. és XXI. század különböző korszakaiban.
Mindezek megértése alapvető fontossággal bír a mai magyar társadalom belső konfliktusainak megértésében, s segítségére lehet mindazoknak, akik ezeket orvosolni szeretnék.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The various trends of social history – such as mentality- and micro-history, as well as historical anthropology – all emphasize that the understanding of everyday men is essential to the understanding of the past. Our research plan “The Shoah in a Bottom Up Perspective – Narratives of Jews and Gentiles Living Together in the 20th Century, with a Special Regard to the Period of the Persecution of Jews” also approaches the questions raised from this perspective.
At the same time, based on our earlier works, our proposed plan will broaden the understanding of the events focusing not only on the perspective of the victims, but also of the witnesses. Through collecting and analyzing various autobiographical accounts (diaries, letters, interviews), we will examine how “everyday men” experienced these events. As suggested by a great number of case studies, including ours, the hermeneutical analysis of narrative interviews is an appropriate method in examining how the period of the Shoah and its happenings affecting its “participants” keeps living in the memories of people who went through it. Through using diaries and letters we would like to introduce a new time perspective into the research: in addition to recollections given decades later, we want to unfold the “original experience” from contemporary narratives. This also would allow us to deepen the study of how experience is transformed by memory and how the narrative identity gets constantly rewritten over time.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The starting-point of our research is that the functioning of society and the conflicts within it are largely influenced by how its members experience the “surrounding” historical events, themselves and others in their own group and in other groups, moreover by how they see their own roles and those of others in the same group and in other groups. Besides, narrative interviews and their hermeneutic case reconstruction are adequate tools for analyzing life-narrations to find answers to the above questions. In our project 1) we would like to examine what this all means regarding the events of the 20th century, and to see how “everyday men” experienced these events, themselves, their group, as well as those they regarded as belonging to the other group; 2) we will adapt our analytical method developed for narrative interviews to written life-accounts (diaries, memoirs, letters). While in interviews the past appears rewritten under the influence of later events, in diaries it appears in contemporary texts. The comparison of these two genres will give an insight into the nature of “rewriting”. 3) We would like to grasp regional differences with a special regard to the proportion of surviving Jews, too.
We believe that this project not only will deepen the social history research of the 20th century through giving a deeper insight into the Shoa and the experience of the relations between Jews and non-Jews, but will also help to develop new methods for research of memory and identity.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Using the method of narrative interviewing, first elaborated by Fritz Schütze, we create autobiographical narrations that give to a researcher focusing on memory and personal identity an insight as deep as in psychoanalysis. The method of hermeneutical case-reconstruction developed by Gabriele Rosenthal is an excellent tool to understand the narration. While it is often impossible to interview the witnesses of certain earlier periods, it would be very important to learn in the same depth about people who lived through the period, and to see how they experienced what happened in the society surrounding them. Similarly to interviews, but to a much greater extent then in these, written autobiographies (diaries, memoirs, letters) are created without the intervention of outside questioning, therefore the hermeneutical analysis seems adaptable. The methodological innovation of our project will be the development of this adaptation, and the interpretation of parallel narratives of contemporary accounts and recollections. The latter can lead to new results in the research of memory, and it will give an insight into the nature of rewriting narratives.
In addition to these theoretical outcomes there will, hopefully, be a number of specific empirical findings about what social traumas lay at the base of the different and conflicting historical perspectives of the members of present day Hungarian society, how the unresolved social traumas still cause conflicts and how the process of resolving them has stopped. Understanding these mechanisms could also help professionals who face various problems as a direct outcome of the unresolved historical past.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The way how society lives with its past, how people think about history and if and how they can overcome traumatic events has serious social and political effects. Unresolved social traumas may determine the development and functioning of a society for decades, even for a century. In Hungary, there are two such basically unresolved social traumas in the 20th century: the Treaty of Trianon and the Holocaust. The proposed research project will focus on the social history, social experience and remembrance of the latter, which obviously is not independent of the former. We will examine how members of this society experienced historical events, and how these events affected “everyday men”, how the image of Jews and non-Jews of themselves and of each otherp was determined by the measures and events aimed at excluding Jews before and during the Shoah. We would like to find out when and how the sharp line – that was largely eliminated at the time of religious tolerance in the late 19th century – between the two groups was reintroduced, and how the two groups became once again drastically separated. Furthermore, we would like to find out how the witnesses of this period, the “everyday men” remember retrospectively the events they lived through and experienced, and how these experiences determined and still determine their identity and their relation to other people and to social and political processes in the various periods of the 20th and 21st centuries.
Studying these issues is of utmost importance for the understanding of the inner conflicts of present day Hungarian society and can help remedying these problems.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Mint projektünk címe is világossá teszi, kutatásunkkal az volt az elsődleges célunk, hogy jobban rálássunk arra, hogy a vészkorszakban, illetve az azt megelőző évtizedben milyen kép élt az ország nem zsidó lakosságában zsidó társaikról, illetve fordítva, milyennek látták a zsidó polgárok nem zsidó társaikat, hiszen a korábbi holokauszttal foglalkozó kutatások fókuszából ez a kérdés kimaradt. Mindezzel összefüggésben arra is kíváncsiak voltunk, hogy az idő előrehaladtával hogyan változott, ha változott, egyik, illetve másik csoport esetében a másikakról alkotott kép. Ebben a tekintetben elvégzett kutatásunk sikerrel járult hozzá a korábbi - elsősorban az áldozatok szempontjára koncentráló – kutatásoknak az elkövetők, a szemtanúk és a segítők szempontjaival való kiegészítéshez: a velük kapcsolatos anyagok, amelyekhez hozzájutottunk, szélesítik az ezekről a csoportokról való tudásunkat.
kutatási eredmények (angolul)
As the title of this research project suggests our primary aim was to focus on a perspecitve that is missing from earlier holocaust research: we wanted to have a picture of the mutual perception of Jewish and non-Jewish citizens before and during the Shoah, morevover on how these perceptions have changed over time. In this regard, the material we collected served for us to broader our view on this topic: by studying the narratives of perpetrators, bystanders and helpers, the project succesfully contributed to previous researches that were first of all focusing on the perspective of victims.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119368
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Vajda Júlia: Ott, akkor..... Túléléstörtéetek a soából, Múlt és Jövő kiadó, Budapest, 2020
Vajda Júlia, Vajda Mihály:: "Kiállítható-e az eltűnt tradíció? - a budapesti Zsidó Múzeum új kiállításáról", Múlt és Jövő, 2017/4, 2017
Kunt Gergely, Székely Juli, Vajda Júlia: Oldások és kötések – a soá materiális és virtuális emlékezetének összjátéka a Szabadság téren, 2000 folyóirat, 2017/1, 2017
Gergely Kunt, Júlia Székely, Júlia Vajda: Memories Occupied and Liberated: paradoxical effects of the erection of a memorial, Urban People, Lidé Mḝsta 19, Fakulta Humanitních Studií, Univerzita Karlova, Prága, 2017/12, 2017
Vajda Júlia: „It Wasn’t like I Pull Off a Dead Man’s Shoes, I Pull Them Off As I Give Him the Piece of Bread – the Analyser’s Struggle Against His/Her Own Positive Prejudices”, XIXth World Congress of Sociology, 2018
Vajda Júlia: „Ott, akkor ... „Túlélés és tanúságtétel, Múlt és Jövő kiadó, 2019
Kunt Gergely: Mapping the Intergenerational Memory of the Holocaust in Hungarian Bystander Families: The Case of Sacha Batthyány’s Identity Novel,, Hungarian Cultural Studies, Volume 10, 2018
Kunt Gergely: An Open Secret? The Dissemination and Reception of News about Auschwitz in Hungary in 1944, S.I.M.O.N, 2019
Kecskés Nóra: - recenzió egy holokauszttúlélő naplójáról: Huhák Heléna és Szécsényi András (szerk.) Lágerutazás. Holländer Margit feljegyzései a vészkorszakról és az újrakezdésről (194, még nem dőlt el, 2019
Kecskés Nóra: Két perspektíva, egy utazás, Korall (2) Mentők és mentettek a vészkorszakban - A leszármazottak visszaemlékezései, Korall, 2018
Komoly Gabriella: Bystanders of the Holocaust in Budapest – a typology based on the narrative reconstruction of „onlookers”, CEU szakdolgozat, 2018
Kelemen Zsófia: : A Holokauszt emlékezete – Narratív élettörténeti interjúk Holokauszt túlélőkkel, interjú értelmezés fenomenológiai keretben, ELTE TáTK szakdolgozat, 2018
Kecskés Nóra: Két perspektíva, egy utazás, Mentők és mentettek a vészkorszakban - A leszármazottak visszaemlékezései, Korall, 2018
Tolnainé Kassai Margit (jegyzetekkel ellátta és a kísérőtanulmányt Kunt Gergely írta): Óvoda az óvóhelyen - Feljegyzések a Sztehlo-gyermekmentésről, Magvető Kiadó, 2020
Bognár Kristóf Gyula: Zsidó identitás a generációk közötti párbeszédben, ELTE TÁTK szakdolgozat, 2020
Vajda Júlia: Ich muss dieses Grauen überleben, damit eine Überlebende von der Hölle aller Höllen erzählen kann“ - Gedanken zur europäischen Identität im Zusammenhang mit einer Shoah-Überlebenden, die zur „professionellen Erzählerin“ wurde, Festschrift für Gabriele Rosenthal, Universität Göttingen, 2021
Júlia Vajda, Júlia Székely: Representations of Authenticity? Revealing Memorial Places of Hiding in Berlin and Budapest” (megjelenőben), Slavonica, Volume 26, Issue 1, 2021
Vajda Júlia, Székely Júlia: “Az autenticitás reprezentációi? A bújkálás emlékhelyeinek feltárása Berlinben és Budapesten” (megjelenőben), Hajnal István Kör 2020-as konferenciakötete, 2021




vissza »