Szándékos költségáthárítás a döntéshozatalban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
120183
típus K
Vezető kutató Kocsis Tamás
magyar cím Szándékos költségáthárítás a döntéshozatalban
Angol cím Intentionally externalized costs in decision making
magyar kulcsszavak externális költség, technológia, profitmaximalizálás
angol kulcsszavak external cost, technology, profit maximizing
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Környezetgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
résztvevők Kerekes Sándor
Marjainé Szerényi Zsuzsanna
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2018-09-30
aktuális összeg (MFt) 6.713
FTE (kutatóév egyenérték) 1.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Valamely technológiai megoldás választása világosan utal az értékeinkre és a preferenciáinkra is, hiszen egyúttal a költségek technológia által kínált eloszlását is elfogadjuk. A választás végső soron nem csupán a „harmadik személyek” sorsáról tájékoztat, akik nem részesei a piaci tranzakciónak és „nem szándékoltan” szenvedik el a költségeket (a környezetgazdaságtan negatív externália definíciójának megfelelően), hanem árulkodó az „első személyeket” (a termelőket) és a „második személyeket” (a fogyasztókat) illetően is. Ők igent mondtak az adott terméket vagy szolgáltatást előállító technológiai megoldásra; a termelésük és a fogyasztásuk hátterében álló technológia révén mindnyájan el is fogadták a költségek egy konkrét mintázatát. Célunk e kutatással azon rejtett preferenciák feltárása, melyek révén döntéshozók (termelők és fogyasztók) racionális, profitmaximalizáló stratégia keretében költségeket próbálnak másokra hárítani. Minthogy e stratégia racionális, és ritkán érvényesül fordított irányban (azaz amikor tevékenységünk költségeit önkéntesen vennénk le mások válláról), rámutatunk arra, hogy az externális költségek általános elemzésekor fel kell adnunk a „nem szándékoltság” feltevését. Fontos különbségeket is bevezetünk a „harmadik személyeket” illetően, akik élhetnek máshol (térben), máskor (időben), illetve lehet alacsonyabb státusuk (állatok). Jól körülírt technológiai opciók felkínálásával kívánjuk feltárni a döntéshozók attitűdjeit e „harmadik személyek” különféle típusai iránt. E teljesen új tudományos projekt végén megalkotjuk a negatív externália kiterjesztett koncepcióját, melyet egyetemi hallgatók százainak kvantitatív teszteredményeire alapozunk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A technológiaválasztás és -használat költségeloszlását illető egyéni preferenciákat tanulmányozzuk. Ideális esetben a költségeket teljes egészében a technológia hasznait élvező felhasználó viseli. Azonban modern, fejlett technológiák használatával gyakran a költségek másokra hárítására is lehetőségünk van, miközben a használat összes hasznát megtarthatjuk magunknak. Az externális költségek elmélete részben kezeli e problémát, ám e költségszétterítést illetően a „szándékosság” kizárásával az elmélet kevéssé tűnik alkalmasnak a fejlett technológiák által kiváltott új problémák kezelésére. Így, miközben kiterjesztjük az externália-elemzés hatókörét erre az esetre is, két különböző kérdésre keressük a választ: (1) az egyéni döntéshozók számára hol húzódik a határa a költségek másokra hárításának, amikor jól körülírt, absztrakt technológiai lehetőségek közül kell választaniuk egy kérdőívben; és (2) tesznek-e különbséget az egyéni döntéshozók akkor, ha a költségeket – jól körülírt opciók keretében – a jövő generációkra (idő), más népekre (tér), állatfajokra (rokonsági fok) terhelhetik, illetve teljes egészében viselhetik saját maguk is. Hipotézisünk szerint a fenti kérdések mentén a döntéshozók sajátos csoportjai lesznek elkülöníthetők (legyen szó fogyasztókról vagy potenciális termelőkről). Továbbá ezen új kutatási keretben azt a hipotézist is megfogalmazzuk, hogy piaci nyomásra a termelők vagy a fogyasztók készek lehetnek akár önmagukra is többletköltségeket hárítani. Így például vállalhatnak bizonyos egészségkárosodást alacsonyabb fogyasztói ár elérése érdekében.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A technológiáknak a saját költségeloszlási mintázatukkal való együttes szemlélete meglehetősen újnak számít a tudományos szakirodalomban. Ez lehetővé teszi a „mások” irányába megmutatkozó emberi preferenciák újszerű vizsgálatát, minthogy e technológiák révén képesek vagyunk a költségek szétszórására. E preferenciákat a résztvevők a piacon ki is nyilvánítják – különösen amikor a különféle technológiák sajátos költségstruktúrájáról szóló információ a döntéshozók rendelkezésére áll (legyen szó akár fogyasztókról vagy termelőkről). Az e preferenciák mögötti mintázatok azonosítása lehetővé teszi a számunkra, hogy egy társadalmilag felelősebb irányba tereljük a környezetpolitikát, a technológiai fejlődést vezérlő tudományt, és végső soron az összes egyéni döntéshozót a piacon. E teljesen új kutatási projekt segítségével a profitmaximalizáló logika új korlátai tárhatók föl, és az opportunista viselkedés új fajtái is leírhatók, valamint az eredmények jól hasznosíthatók a környezeti oktatásban is. A kutatás révén a technológiai fejlődés externália-nyelvezettel történő leírása is ígéretes tudományos irányvonal. Az eredmények potenciális felhasználói a környezetgazdászok, az ökológiai közgazdászok, a pszichológusok, a döntéshozatal kutatói (és maguk a döntéshozók). Új típusú társas/szociális problémák is föltárhatók, minthogy e kutatásban kiemelt figyelmet kapnak a tér, az idő és a rokonsági fok dimenziói. Természetesen e tudományterületek kutatói válhatnak potenciális versenytársainkká is a jövőben.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Miért fizetünk többet a bioélelmiszerekért, mint a „normál” módon előállítottakért? Az élelmiszer előállításának a költsége elvileg ugyanakkora kellene legyen ugyanazon klimatikus és talajadottságok mellett; a különbség főleg a technológiában rejlik. A bioélelmiszer az előállításából több költséget tartalmaz, a „normál” pedig kevesebbet. Az utóbbinak a további költsége valahol máshol jelenik meg, gyakran térben és időben távol, illetve az érintett állatoknak kell kevésbé „humánus” körülményekkel szembesülniük. A biotermék magasabb ára gazdaságilag törvényszerű a magasabb költségtartalma miatt. Rendszerint számos köztes technológiát is választhatunk, lásd például a tojáspiacot. Gyakran az információk is rendelkezésre állnak a „mögöttes technológiákról”, és fogyasztóként/termelőként lehetőségünk van a választásra. Ám az alacsony költségű technológiák, amelyeket rendszerint fejlettebbnek, erőteljesebbnek és hatékonyabbnak is tartunk, a költségek közül többet szét is szórnak. A választás egyben kinyilvánított preferencia is a "mások" irányába, akikre a szétszórt költségek hárulnak – különösen ha a fenti háttér a döntéshozó számára is világossá lett téve. E preferenciákkal foglalkozunk, adatokat gyűjtve fogyasztóktól és potenciális termelőktől – első körben gazdálkodási szakos egyetemi hallgatóktól. Kik azok, akiknek a költségszétszórási hajlandósága határozottan alacsonyabb, mint másoké? És kik azok, akik készek másokra hárítani a költségeket, legyen az bármilyen kicsi is, hogy előnyre tehessenek szert? E fő kérdéseinket beágyazzuk az externális költségelemzés, a szubjektív kockázatérzékelés és a természeti erőforrások közgazdasági értékelésének tudományos ismeretei közé is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The use of specific technological solutions clearly reflects our values and preferences because we also accept the distribution of the costs created by the technology we use. The choice, ultimately, informs us not only about the fate of ‘third persons’ who do not participate in the market transaction and ‘unintentionally’ suffer (according to the definition of negative external effects offered by environmental economics), but also a lot about the ‘first’ persons (producers), and second ones (consumers). They all say yes to a technological solution by which a specific product or service is ‘manufactured’ and they all accept the pattern of cost distribution in their act of production and consumption by opting for a specific technology. We reveal some of these hidden preferences by which decision makers (producers and consumers) try to externalize costs to others as a rational profit maximization strategy. As this strategy is fully rational, and rarely occurs in the reverse direction (namely, voluntarily taking on the costs of our activity from others), we point out that general external cost analysis must give up the ‘unintentional’ hypothesis. We introduce important differences regarding the essence of ‘third persons’ who may live elsewhere in space, may live later in time, or could have ‘lower’ status, such as being animals. We seek to explore the different attitudes of decision makers towards those types of ‘third persons’ by offering them well-defined technology options. At the end of this brand new scientific project we will define a broader concept for ‘negative externalities’ based on quantitative test results gained from hundreds of university students.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

We study individual preferences for patterns of cost distribution during technology choices and use. Ideally, costs are fully borne by the user who enjoys the gains of a technology. However, by using modern, advanced technologies we often have the possibility to spread costs to others while monopolizing all the gains for ourselves. The theory of external costs partly covers this problem but the exclusion of ‘intention’ during cost spreading seems inappropriate when analyzing some of the new problems of ‘advanced’ technologies. Thus, while we extend the scope of externality analyses to cover this case, we have two different questions to answer: (1) where is the threshold for individual decision makers as regards putting costs onto others when they have to choose between clearly defined, abstract technological options in a questionnaire; and (2) is there any difference for individual decision makers when they have the clearly defined choice of deferring costs either to future generations (time), or to other nations (space), or to other species (degree of relationship), or bearing all the costs themselves? We hypothesize that along the above questions characteristic groups of decision makers can be identified (let us speak either about consumers or potential producers). Additionally, within this new research design we hypothesize that even producers or consumers may be ready to bear additional costs under pressing market conditions. For example, they might accept some degree of damage to health to achieve a lower market price.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Technologies and their cost patterns viewed together are quite new in the scientific literature. This opens the way to an investigation of human preferences towards ‘others’ when cost spreading is at stake. Those preferences are revealed on the market – especially when the information about the specific cost structure of different technologies is available to the decision maker (let us speak about either consumers or producers). Identifying the patterns behind those preferences will enable us to direct environmental politics, science driving technological development, and ultimately all the individual decision makers on the market towards creating a more responsible social structure. Using the results of this brand new research project, a new type of limit can be revealed about profit maximizing strategies and new types of opportunistic behaviors can also be described, and the outputs may be well utilized in environmental education. A new model of technological development described by the language of external costs is also a promising scientific agenda. Potential users of the outputs are environmental economists, ecological economists, psychologists, decision-making theorists (and even decision-makers themselves). New types of sociological problems which can also be described as the factors of time, space and degree of relationship are highlighted here. Of course, those scientists can also be our potential competitors in the future.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Why do we pay more for organic food than for ‘ordinary’ food? In theory, providing food should incur the same costs under the same climatic and soil conditions; the difference lies mainly in technology. Organic food bears more of its costs, and ‘ordinary’ food less. All the rest of the latter’s costs occur somewhere else, often far in time or in space, or appear in the less humane treatment of animals. Thus the higher price of organic food can be described by economic law because it has higher cost content. In general, usually we have lots of technological options (see e.g. choices on the egg market). Information is often available about the technologies behind those products, and we, either as consumers or producers, have the option to choose between those technologies. But low-cost technologies, which are usually also regarded as more advanced, powerful and efficient, spread more of their costs elsewhere. Choosing between them reveals a preference towards the others who must bear those costs – especially when the above-described background has been made clear to the decision maker. We deal with those preferences through collecting data from consumers and potential producers – first among university students with an economics major. Who are those individuals whose willingness to spread their costs is definitively lower than others? And who are those who are ready to spread costs to others, even marginally low costs, to gain advantage for themselves? These are the main questions in this research which is also embedded into the related scientific knowledge of external cost analysis, subjective risk perception, and the valuation of natural resources used by economists.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Tovább finomodott a kutatási tervben is felvázolt probléma elméleti megalapozottsága. Bevezettük az „externális költségek kirakójátéka” fogalmát, miszerint ha erős fenntarthatóságot és „tele világot” feltételezve kellően alaposan elemezzük egy költségcsökkentő technológia működési mechanizmusát, megtaláljuk a költségcsökkenés „másik lábát”: a költségnövekedést valahol máshol/máskor a tágabb rendszerben. (1) Új szemponttal gazdagodott a gazdasági növekedést a fenntarthatóság keretében értelmező vita. (2) Megkönnyítettük a másutt keletkező költségek azonosítását nem pusztán monetáris, hanem időalapú kutatással. (3) A felelős élelmiszer-fogyasztást az információk rendelkezésre (nem) állása függvényében értelmeztük, s kialakítottuk a többdimenziós (termék)címkézés fogalmát. Gyakorlati eredmény az elfogadási hajlandóság (WTA) vizsgálata időalapon. Kiderült, hogy mind a környezet védelmét szolgáló fizetési hajlandóság, mind pedig a költségek másokra hárításának az elfogadási hajlandósága növekszik, amikor pénzbeli helyett időbeli fogalmakkal írunk le egy externáliával kapcsolatos döntési dilemmát. Az etikus, fenntartható élelmiszerfogyasztásról megállapítottuk, hogy a fogyasztók túlzottan drágának tartják a fenntarthatóbb termékeket. A kutatás szerint számít, hogy a költségáthárítás milyen dimenzióban történik (OTHER; FARTHER; HERE; LATER), és hogy mi a status quó (a költségáthárítás egy általánosan elfogadott gyakorlat vagy pedig egy újonnan felbukkanó technológiához köthető).
kutatási eredmények (angolul)
The theoretical basis of the problem sketched in the research plan was further refined. The notion of „the Puzzle of the Externalized Cost” (PEC) was introduced. According to this, if we thoroughly study the nature of a cost-saving technology, we will find the ’other leg’ of this cost saving in the form of higher costs somewhere else or sometimes later in the system if we accept the concept of strong sustainability and suppose full world. (1) New perspective was added to the debate about economic growth and sustainability. (2) Detecting external cost was facilitated by measuring it by time-based (not only monetary-based) instruments. (3) Ethical food consuming was understood as an information problem and the notion of multidimensional labelling was introduced. Practical achievement is the measurement willingness to accept (WTA) problems with time based tools. Both willingness to pay and willingness to accept got higher as time-based description of the externality problem was used instead of monetary based one. Sustainable, ethical food consumption proved to be unproportional costly – according to Hungarian respondents. Research revealed that dimensions of cost externalization (OTHER; FARTHER; HERE; LATER) and status quo matters. (Status quo: whether cost externalization is a new phenomenon or the general business practice.)
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120183
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kocsis Tamás: Externális költség erős fenntarthatósági keretben: a szándékos költségáthárítás alapesetei, In: 55. Közgazdász-vándorgyűlés - Eger, 2017 . Eger, Magyarország, 2017.09.07-2017.09.09. Kiadvány: 2017. Paper online. , 2017
Kocsis Tamás, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Kerekes Sándor: Efficiency or cost shifting?, In: ESEE 2017 Conference: 12th Conference of the European Society for Ecological Economics : Corvinus University of Budapest - Budapest, Hungary, 20th - 23rd June, 2017 : Programme and Abstract Book. Budapest, Magyarország, 2017.06.20-2017.06.23. Kiadvány: 2017. pp. 267-269., 2017
Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Kocsis Tamás: Does the Numéraire matter with willingness to accept cost shifting?, In: Money Talks?: Communication as/and Economy : International Interdisciplinary Conference. Budapest, Magyarország, 2017.05.04. Kiadvány: 2017. Paper 29. , 2017
Kerekes Sándor, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Kocsis Tamás: Sustainability, environmental economics, welfare, Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 257 p., 2018
Gabor Harangozo, Maria Csutora, Tamas Kocsis: How big is big enough?, SUSTAIN DEV 26: (2) pp. 172-181., 2018
Kocsis Tamás, Marjainé Szerényi Zsuzsanna: Pénzáldozat vagy időáldozat?, MAGYAR TUDOMÁNY 179: (2) pp. 206-221., 2018
Kuslits Béla, Kocsis Tamás: Körforgás, visszacsatolás a fenntartható élelmiszerpiacon, LÉPÉSEK A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ 23: (2) pp. 6-7., 2018
Kuslits Béla, Kocsis Tamás: The source of food, In: Varjú V (szerk.) (szerk.) Socio-economic, environmental and regional aspects of a circular economy: Abstract book of the International Conference for the 75th Anniversary of DTI. Pécs: MTA KRTK RKI Transdanubian Research Department, 2018. pp. 44-45., 2018
Kocsis Tamás, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Kerekes Sándor: Efficiency or cost shifting?, In: ESEE 2017 12th Conference of the European Society for Ecological Economics: Programme and Abstract Book. Budapest, Magyarország, 2017.06.20-2017.06.23. Kiadvány: European Society for Ecological Economics (ESEE); Budapesti Corvinus Egyetem, 2017. pp. 267-269., 2017





 

Projekt eseményei

 
2022-11-08 12:56:36
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _TTK / Fenntartható Fejlődés Központ (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).




vissza »