 |
Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi rezliencia multietnikus környezetben
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
120400 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Papp Z. Attila |
| magyar cím |
Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi rezliencia multietnikus környezetben |
| Angol cím |
The school is not an island. Educational and community resilience in a multiethnic environment |
| magyar kulcsszavak |
iskolai teljesítmény, reziliencia, interetnikus kapcsolatok |
| angol kulcsszavak |
school achievement, resilience, interethnic relationships |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Nevelési szociológia | | Neveléstudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Oktatás |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Kisebbségkutató Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Csereklye Erzsébet
Feischmidt Margit
Kállai Ernő
Kovács Katalin
Németh Szilvia
Neumann Eszter
Patakfalvi-Czirják Ágnes
Vidra Zsuzsanna
Zolnay János
Zsigmond Csilla Dalma
Zsigmond Csilla Dalma
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2021-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
18.501 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
15.82 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Alaptézisünk az, hogy az iskola nem „sziget”. Célunk megvizsgálni, milyen intézményen belüli és kívüli, a közvetlen és a tágabb társadalmi környezet viszonyaival összefüggő okai lehetnek egy iskola eredményességének, sikerességének. Három szakaszban három különböző módszertani megközelítést alkalmazva folytatjuk a vizsgálatot. A kutatás kiindulópontjául országos és nemzetközi felmérések szolgálnak.
Kutatásunk első szakaszában az OKM és a PISA legfrissebb adatbázisai segítségével meghatározzuk a reziliens (sikeres hátrányos helyzetű) és a kockázatnak kitett iskolák körét, és ezek statisztikai leírására vállalkozunk.
A kutatás második szakaszában azonosítjuk a kvalitatív kutatás helyszínéül szolgáló reziliens iskolákat és településeket. Mivel a kompetenciamérés adatbázisai iskolai telephelyi szintű becsléseket tartalmaznak a roma tanulók arányáról, be tudjuk azonosítani a multietnikus környezetben működő iskolákat. További település szintű paramétereket is figyelembe vévejutunk el azokhoz az iskolákhoz, amelyeket a kutatás ezen és következő szakaszában kvalitatív módszerrel megvizsgálunk. A kiválasztott 8 iskolára és településre összpontosítva kvalitatív módszerekkel (interjúk, etnográfiai megfigyelések, dokumentumelemzés, óramegfigyelés, szociometria) vizsgáljuk négy reziliens sikerességének okait, valamint 4 átlagos eredményességű kontroll iskola működését.
A harmadik szakaszban megvizsgáljuk a helyi társadalom és az iskola viszonyát is. Ebben a kutatási szakaszban arra vagyunk kíváncsiak, hogy az iskolák és a helyi társadalmak viszonya hogyan írható le a közösségi és iskolai reziliencia összefüggésében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Fő kérdésfelevtésünk arra irányul, hogy melyek az iskolai sikeresség legfőbb komponensei multietnikus környezetben. Hogyan kezeli az iskola a tanulók hozott hátrányait, és ebben milyen szerepe van a helyi társadalom jellemzőinek?
Az első szakasz arra keresi a választ, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a tanulók iskolai sikeressége, a társadalmi státuszuk, az etnikai háttérük és az iskolai hozzáadott pedagógiai érték között? Hogyan jellemezhetők az eredményes iskolák? Hogyan oszlanak meg a fenti jellemzők iskola-fenntartók szerint?
A második szakaszban arra keressük a választ, milyen intézményen belüli tényezők befolyásolják az oktatás eredményességét? Mi jellemzi a különböző hátterű tanulókat sikeresen együttnevelő, esélyteremtő iskolákat? Hogyan küzdenek meg az iskolák a finanszírozási bizonytalanságokkal, az iskolai autonómiák csökkenésével és a fenntartóváltással?
A harmadik szakaszhoz kapcsolódó kérdéseink arra vonatkoznak, hogy hogyan határozzák meg a helyi konfliktusok, a társadalmi-gazdasági átalakulások és a politikai radikalizmus a helyi társadalmi viszonyokat, illetve mindez hogyan hat vissza az iskola belső életére? Könnyen lehet, hogy az intézményi kudarcok és eredménytelenség, valamint a konfliktusos viszonyok település szintű léte együtt jár és fordítva, eredményes iskolákat találunk reziliens településeken. Sokkal kevesebbet tudunk azonban a másik két lehetőségről, a konfliktusos környezetben működő szakmailag sikeres iskoláról, valamint a békés viszonyok közepette rosszul teljesítő iskoláról.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás kísérletet tesz az intézményi és közösségi reziliencia fogalmának magyarországi adaptálására. Célunk feltárni, hogyan jellemezhetőek a „trendtörő”, az adottságok és körülmények ellenére reziliens közösségek, és multietnikus iskolák. A magas rezilienciát és pozitív közösség és iskola közötti kapcsolatokat eredményező vonások azonosítása iránymutató lehet más települések számára is. A közpolitika szintjén a közösségi erőforrásokra építő állami szolgáltatások, együttműködések hatékony fejlesztéséhez járulhatnak hozzá az eredményeink.
Az iskolai eredményesség vizsgálatok nemzetközi hagyománya elsősorban kvantitatív ihletettségű (McKinsey 2010, Reynolds – Teddlie 2001), és sokszor az egyéni tanulói eredményeket mérik, és az iskola tágabb társadalmi kontextusát nem veszik figyelembe. Kutatásunk ezzel szemben az iskolában a társadalom leképeződését, és a társadalmi és társas viszonyok megváltoztatásának lehetőségét látja. Kutatásunkban szeretnénk ötvözni a kvantitatív és kvalitatív módszerek előnyeit. A rendelkezésünkre álló rendszerszintű adatok alapján és a nemzetközi mérésekben alkalmazott módszertannal a sikeres iskolák körét, ezek multietnikus jellegét és más pedagógiai és társadalmi vonatkozását tudjuk feltárni. A kvalitatív módszerekkel gondosan kiválasztott, elméleti szempontból is érdekes eseteket (településeket és iskolákat) vizsgálunk.
E megközelítésekkel újítani szeretnénk a hazai oktatásszociológia és a kisebbségszociológia hagyományához képest is: nem azt nézzük ugyanis, hogy hol szegregál (vagy integrál az iskola), hanem azt, hogy hol, hogyan, miért működik, avagy hol, hogyan és miért nem működik az iskola mint helyi pedagógiai és társadalmi intézmény. A hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulók iskolai teljesítményének, kudarcának, a strukturális okok (szegregáció) mellett nehezebben megragadható „puha” okai is vannak, mint például az iskolai befogadó légkör hiánya, a helyi társadalom interetnikus konfliktus-potenciálja, a helyi sikeres minták hiánya stb. Kutatásunkban az iskolai eredményességvizsgálatok konceptuális keretét alkalmazzuk, de az értelmezés körét kitágítjuk, és az iskolai sikeresség helyi mintázatait a társadalmi reziliencia és a konfliktuspotenciál dimenzióiban értelmezzük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatásban arra keressük a választ, hogy milyen erőforrásokra támaszkodnak azok a roma-magyar integráló iskolák és helyi közösségek, amelyik a nehéz gazdasági és társadalmi körülmények ellenére is sikeresnek, összetartónak bizonyulnak.
A kutatás kiindulópontjául országos és nemzetközi iskolai felmérések szolgálnak. Az iskolai kompetencia mérések adatbázisának felhasználásával először statisztikai számításokra építve kialakítunk egy iskolai sikeresség tipológiát, majd interjúkkal az iskolák helyi társadalomba való beágyazottségét vizsgáljuk. Mindezt azzal a végső szándékkal tesszük, hogy megértsük az iskolai eredményesség és társadalmi környezet konfliktusok mehléte illetve hiánya közti összefüggéseket.
A kutatás végére az oktatás minősége, az iskola helyi társadalomba való beágyazottsága és stratégiái szempontjából fontos kérdéseket felvető, ugyanakkor tipikus helyzeteket szeretnénk rekonstruálni. Első megközelítésben összevethetjük az adottságaihoz képest sikeresen ellenálló (reziliens) és kevésbé sikeres iskolákat. Ebből választ remélünk arra, hogy milyen stratégiák segítik abban a vegyes tanulói összetételű iskolákat, hogy sikeresek és eredményesek legyenek.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our fundamental assumption is that the school is not an „island”. Our aim is to examine the internal (institutional) and the direct and indirect external social factors that make a school successful, effective and resilient. Three different methodological approaches will be used in the three research phases. The starting points of our research are standardized national and international surveys.
In the first phase using the available data of the NABC and PISA, we will identify resilient (successful and disadvantaged) schools and ordinary schools with average learning outcomes.
In the second phase of the research we identify concrete resilient schools. As the NABC database contains data on the estimated rate of Roma students in every school, it is possible to identify multi-ethnic schools, and to differentiate between ghettoizing and ghetto schools. Considering additional parameters about the types of settlements, we will identify a sample of eight schools in eight settlements. The factors of school success will be studied by using qualitative methods (interviews, document analyses, classroom observations, sociometry) in four resilient and four “ordinary” schools; the latter will make our control group.
In the third phase, we will explore how the relationship of the local community and the school. Here we focus on how the relationship of local communities can be described in terms of the interrelations between community and school resilience.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our main research questions are the followoing. What are the most important elements of school success in multiethnic environments? How the school tackle with the social and ethnic diversity of students, and how can the local community support (or distract) the school in his endeavour.
The first phase inquires the correlation between student performance, social status, and ethnic background and the schools’ added pedagogic value. What are the characteristics of effective schools? What is the effect of different school maintainers?
In the second phase, we seek answers about how internal institutional factors influence the quality and effectiveness of teaching. What are the characteristics of successful and resilient multiethnic schools? How do schools cope austerity measures, the retrenchment of school autonomies, and the change of maintainers?
In the third phase we will be looking at how local conflicts, social-economic transformations, and political radicalism determine local social relations and how they impact the internal organisation of schools. One of our presumptions is that school success and peaceful, harmonious Roma-majority relations correlate and vice versa. However, we know much less about the two possible other configurations, namely successful schools in conflict-ridden environments and ’irresilient’ schools in peaceful contexts.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research design’s key theoretical proposition is the adaptation and testing of the concept of institutional and community resilience to the Hungarian context with the aim of developing a deeper understanding of the factors that contribute to the resilience of “trend-bucking” communities and multi-ethnic schools. Discovering commonalities that support high resilience and positive school-community relations offer the prospect for other communities to learn useful lessons. On a broader policy level, our findings will focus on possibilities of cooperation between communities and state services. Moreover, we are hoping to highlight good practices of service provision and community involvement which have evidently raised the resilience of interethnic communities.
Most international school effectiveness researches use quantitative methods (OECD 2010b, McKinsey&Company 2010, Reynolds – Teddlie 2001), which often identify school effectiveness by performance indicators, and fail to consider the broader social context of schooling. Our research however considers the school as a mirror of society and social relations. Our mixed-method research project will rely on both quantitative and qualitative methodological traditions. The available systematic data will be analyzed by using the methodologies of international surveys to reveal the multiethnic character as well as other social and educational features of effective schools. In addition, carefully selected specific cases will be studied bz qualitiative methods.
By using mixed methods we would like to add new aspects and thus renew the Hungarian sociology of education and minority studies. Instead of studying where and why schools segregate (or integrate), we will examine where and how schools work and fail as educational and social spaces. The underachievement of Roma and low socio-economic status students has structural reasons (such as segregation) as well as less obvious “soft” reasons such as the lack of inclusive school climate, the local interethnic conflict potential, the lack of role models that altogether hinder Roma children in developing aspirations and motivations. Our research primarily focuses on the latter, “soft” aspects of school achievement.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research focuses on the resources that multi-ethnic schools and local communities mobilize to be successful and cohesive against the odds in tackling challenging social and economic situations.
The research is based on standardized national and international educational surveys. Using the National Assessment of Basic Competences database a school effectiveness typology will be created. Qualitative methods will be used to explore the relation between schools and their local community. Our aim is to explore the correlation between school effectiveness and the conflict potential of the social environment.
One of the main outputs of the research is to map typical situations and coping strategies with regards to the school-community relationship. First, the strategies of the resilient multi-ethnic schools will be compared to schools with average performance. This will inform us about the successful and effective coping strategies of multiethnic schools.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
