A Károlyi család 18. századi rezidenciái és gyűjteményei  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
121145
típus PD
Vezető kutató Bara Júlia
magyar cím A Károlyi család 18. századi rezidenciái és gyűjteményei
Angol cím Residences and collections of the Károlyi family in the eighteenth century
magyar kulcsszavak művészettörténet, építéstörténet, gyűjtéstörténet, műgyűjtés, forrásfeltárás, forráskiadás
angol kulcsszavak art history, history of architecture, history of collecting, art collections, study and publications of sources
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
zsűri Kultúra
Kutatóhely Művészettörténeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2016-12-01
projekt vége 2021-11-30
aktuális összeg (MFt) 15.090
FTE (kutatóév egyenérték) 2.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázat célja egy széles ívű, a Károlyi család rezidenciális építkezéseinek egészére kiterjedő kutatás első fázisaként a család 18. századi rezidenciáinak – Nagykároly, Derekegyháza, Tótmegyer, Pest, Bécs, Erdőd, Szegvár, Olcsva, Bátorkeszi, Nagysurány, Pozsony – vizsgálata. A munka elsősorban levéltári alapkutatást jelent, amely könyvtári és közgyűjteményi kutatómunkával is kiegészülne. Az egyes kastélyok építéstörténetének, az építkezéseken megforduló építészek, mesterek felkutatása mellett, a pályázat lényegesnek tartja a család különböző generációi közötti építési, műgyűjtési sajátosságok, tendenciák és az egyes rezidenciák jellegéből adódó különbségek összetett elemzését. Ezen túlmenően kísérletet tesz az egyes Károlyi kastélyok egykori berendezésének, gyűjteményeinek, kertjeinek rekonstrukciójára, az egyes műtárgyak azonosítására és történetük felgöngyölítésére. Kutatási eredményeimet tanulmányokban és egy kötetben tervezem közzétenni. Emellett az egyes műtárgyakról és a kapcsolódó forrásokról a K 105005 számú támogatási program részvevői által kidolgozott és használt, "De Signis" nevű adatbázisban szeretnék adatlapokat létrehozni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A pályázat elsősorban azt vizsgálja, hogy a Károlyi család rezidenciái, ezek belső kialakítása, gyűjteményei és kertjei hogyan váltak részeseivé a főúri reprezentációnak? Milyen szempontok jutottak leginkább érvényre az egyes nemzedékek esetében, és milyen tényezői voltak a század közepén tapasztalható, a művészi igényesség terén bekövetkezett változásoknak?
Eddigi kutatásaim tapasztalatai alapján feltételezem, hogy a 18. század elejének és második felének építési gyakorlata lényegesen különbözik, valamint az egyes kastélyok történetét nagyban meghatározta funkciójuk és földrajzi elhelyezkedésük is: más-más építtetői, gyűjtői attitűddel találkozhatunk a nagykárolyi ősi családi kastély, a félreesőbb Károlyi-uradalmak központjában található kastélyok és a városi paloták esetében.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás építészek és mesterek mindeddig ismeretlen műveinek azonosítását, tárgyegyüttesek, gyűjtemények rekonstrukcióját, az egyes közgyűjteményekbe került tárgyak provenienciájának azonosítását tenné lehetővé. A tervezett tanulmányok és kötet jelentősen hozzájárulna a 18. századi magyar arisztokrácia építtetői, műgyűjtői tevékenységének megismeréséhez, de adalékul szolgálhat a család történetéhez is, illetve eredményeit más, nem kifejezetten művészettörténeti szempontú feldolgozások is hasznosíthatják. A Károlyiak 18. századi rezidenciális építkezéseinek és gyűjteményeinek feldolgozása alapját képezheti egy későbbi, immár a család 19. századi kastélyait (pl. Fót, Fehérvárcsurgó, Füzérradvány, Stomfa, Parád, Mácsa, Bályok, Nagymágocs, Lászlótanya, Pest-Palotanegyed) is bevonó, hasonló szempontrendszer szerint felépülő kutatási projektnek, lehetővé téve az egyik legjelentősebb magyar főúri család több generációs építési-, műgyűjtési tevékenységének összehasonlító vizsgálatát.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Forrásfeltáró és feldolgozó munkám célja a 18. században épült Károlyi-kastélyok építéstörténetének és egykori gyűjteményeinek rekonstruálása, a Károlyiak által foglalkoztatott építészek, mesterek és munkájuk – például tervrajzok, megvalósult épületek, illetve egykor a kastélyok és paloták berendezéséhez, gyűjteményéhez tartozó tárgyak – azonosítása. Kutatási eredményeimet tudományos publikációkban szeretném közzétenni, hozzájárulva a magyarországi barokk kastélyépítészetről és kastélykultúráról való ismereteink gazdagításához. A nyomtatásban megjelent írások mellett munkám során egy már rendelkezésre álló, eddig elsősorban a feltárt forrásanyag rendszerezésére szolgáló adatbázis bővítésében is szeretnék közreműködni. Az adatbázis segítségével egyes jelentősebb műtárgyról a tárgy keletkezésének történetét, készítőjének és készíttetőjének nevét, eredeti és későbbi őrzési helyeit, fényképét tartalmazó adatlapokat is szeretnék létrehozni, amelyeket a kutatás befejezését követően online felületen, nyilvánosan is elérhető tennék.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project aims – as a first phase of a wider research project exploring all of the residential constructions of the Károly family – the study of the residences of the family built in the 18th century from Carei, Derekegyháza, Palárikovo, Pest, Vienna, Ardud, Szegvár, Olcsva, Bátorove Kosihy, Šurany and Bratislava. The work consists primarily in archival basic research, which will be completed with research work in libraries and public collections. In addition of tracing the history of construction of each building and the identification of the participant architects and craftsmen, the project considers essential the complex analysis of the particularities and trends in building and collecting practices of the different generations, as well as the investigation of the differences between the residences, resulting from their function. Moreover, it attempts the reconstruction of the collections and gardens of the different mansion houses and palaces of the Károlyi family, and the identification of the individual artifacts and their history. The results of my research will be published in scientific papers and a book. Besides the publications, I am planning to make data sheets of the various objects of art and related sources in the database named 'De Signis', developed and used by the participants of the project No. K 105005.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The application primarily examines how the Károlyi family residences, their interior design, collections and gardens have become part of the aristocratic representation? What priorities had the different generations, and what factors contributed to the changes manifested in the middle of the century in the matter of artistic taste of the commissioners?
Based on my research experience, I assume that the construction practices of the first and second half of the 18th century significantly differed, and in the same time the history of each castle and palace was greatly determined by their function and geographical location: distinct building and collecting attitudes manifested in the case of the ancestral family castle from Carei, than in the case of the mansion houses built in the centers of the Károlyi-estates from countryside or palaces from towns.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research would enable the identification of the hitherto unknown works of architects, artists and craftsmen, the reconstruction of group of objects and art collections, and the identification of the provenance of various objects from public collections. The proposed scientific papers and the book may contribute significantly to the comprehension of the building and art collecting activity of the 18th century Hungarian aristocracy, but also to the family history, not to mention that the research results may be useable by other, not exclusively art historical-oriented works. The reconstruction of the history of residences and collections of the Károlyi family from the 18th century may serve as a basis of a future research project with similar perspectives, which would expand the topic to the 19th century residences of the family (eg. Fót, Fehérvárcsurgó, Füzérradvány, Stupava, Parád, Macea, Balc, Nagymágocs, Lászlótanya, Pest-Palotanegyed), allowing the comparative study of multigenerational building and art collecting activity of one of the most important Hungarian aristocratic family.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

My work, consisting of exploration and procession of sources, aims the reconstruction of building history and former collections of the 18th century manor houses and palaces of the Károlyi family, as well as the identification of the architects, artists and their works, such as drawings or completed buildings, respectively objects of art belonging once to their collections. I'm planning to publish my research results in different scientific publications, hereby contributing to the enrichment of the knowledge about the Hungarian castle architecture and culture. In addition to the printed publications, I would like to contribute to the expansion of a database so far mainly used to organize the explored historical sources. By means of this database I going to create data sheets about some major objects of art – which would include the history of the specific object, the name of its commissioner and producer, its provenience, subsequent locations and photograph – intending to make them online accessible after the completion of the research.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Munkám során több, egykor a Károlyi család tulajdonában levő rezidencia (az olcsvai, salánki, szegvári, bátorkeszi, tótmegyeri és derekegyházi kastély, a nagykárolyi és erdődi vár, valamint a pesti, Egyetem utcai és Pollack Mihály téri paloták) építés- és gyűjteménytörténetére vonatkozóan végeztem kutatásokat, illetve ezeket dolgoztam fel. Eredményeimet publikációkban tettem közzé, konferenciákon mutattam be, illetve egy nagyobb, a téma egészét összefogó kötet kéziratának elkészítése során hasznosítottam.
kutatási eredmények (angolul)
In the course of my work I undertook mostly primary research and analysis on the construction and collection history of several residences once owned by the Károlyi family (the castles of Olcsva, Salánk, Szegvár, Bátorkeszi, Tótmegyer, Derekegyháza, Nagykároly, Erdőd, and the palaces in Pest located on Egyetem, today Károlyi street and Mihály Pollack square). I have published my results in publications, presented them on conferences and used them for the writing of a book-manuscript covering the whole topic.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=121145
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bara Júlia: A Károlyi család tótmegyeri kastélyának egykori festménygyűjteménye., In: Gulyás, Borbála; Mikó, Árpád; Ugry, Bálint (szerk.) Magyarországi reneszánsz és barokk. Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet (2022), 2022
Bara Júlia: II. Hueber Antal naplója. A forrásról, In: Arany, Krisztina; Bara, Júlia; Laczlavik, György; Lengyel, Nóra (szerk.) A 18. századi arisztokrácia mindennapjai - Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757-1759)., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2021) pp. 55-62., 2021
Bara Júlia: Patronajuk ecleziastic al Klárei Károlyi la Sânpaul, MARISIA: ARCHAEOLOGIA. HISTORIA. PATRIMONIUM 2: pp. 219-241., 2021
Bara Júlia: Károlyi Sándor tollforgója, In: Fogarassy, Zoltán; Mészáros, Kálmán; Török, Péter (szerk.) "Az ifjak tanítása oly nagy jó" Tanulmányok Kovács Ágnes tiszteletére, Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola (2021) pp. 5-29., 2021
Bara Júlia: Gróf Károlyi Antal és báró Harruckern Jozefa házasságának háttere és körülményei, In: Arany, Krisztina; Bara, Júlia; Laczlavik, György; Lengyel, Nóra (szerk.) A 18. századi arisztokrácia mindennapjai - Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757-1759)., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2021) pp. 13-37., 2021
Arany Krisztina, Bara Júlia, Laczlavik György, Lengyel Nóra: A 18. századi arisztokrácia mindennapjai - Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757-1759)., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021
Bara Júlia: A tótmegyeri Károlyi-kastély építéstörténetének korai szakaszai, ARS HUNGARICA LXVII: (2) pp. 109-124., 2021
Bara Júlia: A piarista templomok építészete Magyarországon a 17-18. században, In: Koltai, András (szerk.) Hitre, tudásra, Piarista Rend Magyar Tartománya; Budapesti Történeti Múzeum (2019) pp. 483-494., 2019
Bara Júlia: A nagykárolyi piarista templom, rendház és gimnázium. Jordán Ferenc, 1864., In: Koltai, András (szerk.) Hitre, tudásra, Piarista Rend Magyar Tartománya; Budapesti Történeti Múzeum (BTM) (2019) pp. 549-550., 2019
Bara Júlia: A csongrádi Szent Rókus-templom művészeti értékei. The Artistic Values of the Csongrád Saint Roch Church., In: Gyöngyössy, Orsolya (szerk.) Belsőváros Ékköve. Szent Rókus-templom, Csongrád. Jewel of Belsőváros. Saint Roch Church, Csongrád, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport (2016) pp. 60-87., 2016
Bara Júlia, Gyöngyössy Orsolya: „Így lett ebből Szent Rókus temploma…” Templomtörténet az írott források tükrében. “This is How it Became Saint Roch Church…” Church History in the Light of Written Sources. In: Gyöngyössy Orsolya (szerk.): Belsőváros Ékköve. Szent Rókus-templom, Csongrád. Jewel of Belsőváros. Saint Roch Church, Csongrád., In: Gyöngyössy, Orsolya (szerk.) Belsőváros Ékköve. Szent Rókus-templom, Csongrád. Jewel of Belsőváros. Saint Roch Church, Csongrád, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport (2016) pp. 18-31., 2016
Bara Júlia: Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye II., ARS HUNGARICA 45: (1) pp. 57-102., 2019
Bara Júlia: Ünnepségek és mulatságok a Károlyi család nagykárolyi kastélyában, TURUL 92: (3) pp. 97-106., 2019
Bara Júlia: Szatmár vármegye nagykárolyi székháza, Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából 2015-2016 (X. évf). (2017 áprilisában elküldött tanulmány), 2019
Bara Júlia: A piarista templomok építészete Magyarországon a 17–18. században, Hitre, tudásra – a Piaristák és a magyar művelődés. II. Piarista Rend Magyar Tartománya- Budapesti Történeti Múzeum, Budapest. (nyomdában, 2019 január), 2018
Bara Júlia: Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye I., Ars Hungarica 45, 2018/3. pp. 291–326., 2018
Bara Júlia: Uradalmi gazdálkodás és épületei. A Károlyi család uradalmi építkezései Csongrád vármegyében (18. század vége–19. század eleje)., Csikós Gábor–Hegedűs István–Horváth, Gergely Krisztián–Ö., Kovács József (szerk.): Vidéktörténet 2. MTA BTK, Budapest. (2018-ban lezárt kézirat), 2019
Bara Júlia: „Kegyesség és/vagy reprezentáció. Erdély református öröksége”, Új Művészet 2018/3. Reformáció 500. Ez nem kunszt. Az Új Művészet elméleti melléklete. pp. 9–11., 2018
Bara Júlia: Ünnepek és mulatságok a Károlyi család Nagykárolyi kastélyában, Turul (A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye), 2019. évi 1. füzet, 2019
Bara Júlia: Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye II. (megjelenés alatt), Ars Hungarica 46, 2019/1., 2019
Bara Júlia: Az uradalmi gazdálkodás és épületei. A Károlyi család uradalmi építkezései Csongrád vármegyében (18. század vége–19. század eleje)., In: Csikós, Gábor; Hegedűs, István; Horváth, Gergely Krisztián; Ö., Kovács József (szerk.) Területi-társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2019) pp. 183-216., 2019
Gyöngyössy Orsolya, Bara Júlia: A csongrádi Nagyboldogasszony templom. Történelem, hitélet és művészet., MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport; Nagyboldogasszony Plébániahivatal Csongrád, 2019
Bara Júlia: Szatmár vármegye nagykárolyi székháza, DOLGOZATOK AZ ERDÉLYI MÚZEUM ÉREM- ÉS RÉGISÉGTÁRÁBÓL X: (2015-2016), 2018
Bara Júlia: Barabás Miklós: Gróf Károlyi György egészalakos arcképe, 1878., In: Bicskei, Éva; Ugry, Bálint (szerk.) 150 éves az Akadémia székháza, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2018) pp. 236-237., 2018
Bara Júlia: Kegyesség és/vagy reprezentáció. Erdély református öröksége., ÚJ MŰVÉSZET Reformáció 500. Ez nem kunszt. Az Új Művészet elméleti melléklete.: (3) p. 9-11., 2018
Bara Júlia: Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye. I., ARS HUNGARICA 44: (3) pp. 321-356., 2018
Bara Júlia: Joseph Bittheuser (1755–1828), a Károlyi család uradalmi építészének tevékenysége Szatmár megyében, In: Orbán János (szerk.) (szerk.) Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben. Marosvásárhely; Kolozsvár: Maros Megyei Múzeum; Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016. pp. 55-91., 2016
Bara Júlia: Ünnepek és mulatságok a Károlyi család Nagykárolyi kastélyában, Certamen V. Szerk: Egyed Emese-Gálfi Emőke-Weisz, Attila. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár. (2017-ben befejezett kézirat), 2018
Bara Júlia: Szatmár vármegye nagykárolyi székháza, Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából 2015-2016 (X. évf). (2017 áprilisában elküldött tanulmány), 2018
Bara Júlia: A piarista templomok építészete Magyarországon a 17–18. században, Hitre, tudásra – a Piaristák és a magyar művelődés. II. Piarista Rend Magyar Tartománya- Budapesti Történeti Múzeum, Budapest. (2017 májusában elküldött tanulmány), 2018
Bara Júlia: Joseph Bittheuser (1755–1828), a Károlyi család uradalmi építészének tevékenysége Szatmár megyében, In: Orbán János (szerk.) (szerk.) Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben. Marosvásárhely; Kolozsvár: Maros Megyei Múzeum; Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016. pp. 55-91., 2016




vissza »