 |
Hol van az eredmény? A magyar rezultatív és mozgást kifejező predikátumok argumentumszerkezete
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121386 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Hegedűs Veronika |
| magyar cím |
Hol van az eredmény? A magyar rezultatív és mozgást kifejező predikátumok argumentumszerkezete |
| Angol cím |
Where is the Result? Decomposing the argument structure of Hungarian resultatives and motion predicates |
| magyar kulcsszavak |
szintaxis, argumentumszerkezet, rezultatív másodlagos predikátum, mozgásige, igekötő |
| angol kulcsszavak |
syntax, argument structure, resultative secondary predication, motion predicate, particle |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szintaxis |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont |
| projekt kezdete |
2016-12-01 |
| projekt vége |
2019-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.264 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Jelen kutatás célja az eredmény- és célorientált eseményeket kifejező igei frázisok tulajdonságainak vizsgálata a magyarban, illetve ezen igei kifejezések argumentumszerkezetének részletes szintaktikai elemzése. A vizsgált kifejezések között vannak igekötős igék és eredményt/célt kifejező konstituenseket tartalmazó igei csoportok, mivel ezek a magyar nyelvtan egy fontos tulajdonságának vizsgálatára adnak lehetőséget, illetve lehetővé tesznek tipológiai összehasonlításokat is az argumentumszerkezetek nyelvi kódolása terén. Ezáltal a kutatás a hozzájárul a komplex események kifejezésének általános vizsgálatához, a szintaktikai szerkezet általános tanulmányozásához. A cél az, hogy jobban megértsük a lexikai tulajdonságok szintaktikai megnyilvánulását a szerkezetek építésében, ehhez pedig más nyelvekkel való összehasonlítást és a legújabb elméleti kutatások eredményeit is figyelembe vesszük.
A kutatás azt a hipotézist vizsgálja, amely szerint a magyar igék soha nem kódolják (lexikalizálják) az eredménykomponenst egy részletesen kifejtett argumentumszerkezetben. Ennek bizonyításához összetett eseményeket kifejező predikátumok belső szerkezetét vesszük vizsgálat alá. Ha nem az ige fejezi ki az eredményt, akkor azt várjuk, hogy jelen lesz egy másik elem, amely lexikalizálja azt. A kutatás fő empirikus tárgya három különböző szerkezet vizsgálata lesz: denominális igék (pl. fel-nyergeli a lovat), mód/eszköz- és eredményigék (pl. kalapál, tör), és mozgást kifejező predikátumok (pl. el-megy a boltba). Ezek a szerkezetek központi szerepet játszanak abban, hogy az eredménykomponens szintaktikai szerkezetét és lexikalizációját vizsgálhassuk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő hipotézise a következő: A magyar igék soha nem kódolják az eredménykomponenst a részletesen kibontott argumentumszerkezetben. A kutatás kapcsolódik korábbi eredményekhez a magyar igék atelikus természetéről (vö. É. Kiss 2006), azonban a jelen projekt ezt a tulajdonságot a szintaktikai szerkezet tulajdonságának tartja, az argumentumszerkezet tulajdonságait tekinti elsődlegesnek, és az aspektuális következményeket másodlagosnak.
A kutatás egy kimondottan szintaxisalapú elméletét veszi alapul az argumentumszerkezetnek (l. Hale – Keyser 1993, 2002, Ramchand 2008, Mateu 2012), amelyben az eredmény kódolásának hiánya úgy fogalmazható meg, hogy az igei fejbe nem inkorporálódik (sem mozgatással, sem kolexikalizációval) semmilyen az eredményt kifejező elem a V fej komplementumán belülről. Ennek a hipotézisnek (legalább) két fontos következménye van a komplex eseményeket kifejezésére: (i) az eredménykomponenst mindig egy az igétől különböző elem fogja kifejezni a magyarban, amelyről azt állítom, hogy mindig adpozíciós (P) kategóriájú; és (ii) az igei fej soha nem lexikalizálja a komplementumán belüli N és P fejeket. Az N fejek az igéhez csatolva, a V alatt generálva tudnak az igével együtt lexikalizálódni (’egybeesve’ az igével, Haugen 2009). A hipotézis vizsgálatára egyrészt tranzitív denominális igéket, másrészt rezultatív szerkezeteket fogok vizsgálni, amelyekben az igének komplex belső szerkezetű vonzata van.
Az (i) alatti következmény egy fontos kérdést vet fel arra vonatkozóan, hogy a P fejnek mindig morfológiailag is realizálódnia kell-e, vagy lehetséges zéró P fej is. Ezt a kérdést a mozgást kifejező igék tulajdonságainak vizsgálatával fogom megválaszolni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás új eredményeket hoz a magyar igei kifejezések belső szerkezetét tekintve, illetve általában az igék lexikai tulajdonságainak a szintaktikai szerkezetben való megjelenítésére. A fő hipotézis szerint a magyar igék csak az eseményt lexikalizálják, de az eredményt nem, míg a komplex eseményt kifejező igei szerkezetekben az eredményt egy P (adpozíciós) fej lexikalizálja. A hipotézis bizonyítására a tranzitív denominális igék, az igekötős igék, a rezultatív szerkezetek és a mozgásigék elemzése a cél. Ezek vizsgálata az ige és igekötő kombinációinak, illetve az eredmény lexikalizációjának jobb megértéséhez vezet, nemcsak a magyar nyelvben, hanem a nyelvekben általában is. Új szempontokat kaphatunk arra is, hogy mely szintaktikai tulajdonságokban várhatóak különbségek a nyelvek között.
A kutatás célja, hogy olyan kifejezések teljesen szintaktikai elemzését adja, amelyeket sokáig lexikai elemként (pl. denominális igék) vagy lexikalizálódott szerkezetként (pl. igekötős igék, Ackerman 1987, Ackerman – Webelhuth 1998) kezeltek. Ezáltal rávilágít a komplex eseményeket kifejező ige kifejezések kompozicionális tulajdonságaira. A kutatás eredményeképp a korábban dichotomikusnak gondolt tipológiai általánosítást is felülvizsgálhatjuk, ugyanis a nyelvek nem csak ’verb-framed’ és satellite-framed’ (Talmy 2000) csoportokra oszthatóak, hiszen ma magyar még az angolnál is radikálisabban támaszkodik az igei fejen kívüli eredménykódolásra.
Jelenleg nem irányul más kutatás a magyar igék ilyen szintaktikai vizsgálatára. A kutatás alkalmazza a nemzetközi kutatásokban az utóbbi évtizedben javasolt elemzések eredményeit (e.g. Hale – Keyser 1993, 2002, Ramchand 2008, Mateu 2012, Acedo-Matellan – Mateu 2014). Az argumentumszerkezet vizsgálata minden nyelvészeti kutatás központi témája. A nyelv alapköveinek megértése és a nyelvek közötti különbségek feltárása alapvető fontosságú a leíró nyelvtanok, a nyelvtanítás és a nyelvek számítógépes modellezése számára is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nyelvészeti kutatások egyik központi témája a kis nyelvi egységek nagyobb kifejezésekbe való szerkesztése, illetve annak tanulmányozása, hogy egyes elemek tulajdonságai hogyan hatnak a nagyobb egységek tulajdonságaira. Az igék ebből a szempontból központi szerepűek, mivel a tulajdonságaik meghatározzák az egész mondat tulajdonságait.
Jelen kutatás központjában a komplex eseményeket kifejező igék állnak, illetve az, hogy az igén kívül milyen összetevők lehetségesek vagy szükségesek egy adott jelentés kifejezésére. A vizsgált szerkezetek mind úgynevezett komplex eseményeket fejeznek ki: komplexek abban az értelemben, hogy az esemény egy eredményre vagy célra irányul. A kutatás azt a hipotézist vizsgálja, hogy a magyarban soha nem az ige fejezi ki az eredményt vagy a célt, hanem valamely más elemnek kell jelen lennie, hogy azt kifejezze. Ebből a szempontból a magyar különbözik azoktól a nyelvektől, amelyben az ige egyedül is ki tudja fejezni a célt/eredményt. A kutatás háromféle adatra támaszkodik a hipotézis bizonyítása során, melyek mindegyikéről megmutatták más nyelvekben –- elsősorban az angol és a spanyol nyelv kutatása során -– hogy ott az ige is ki tudja fejezni az eredményt. A magyar igekötős igék, mozgásigék és eredményt kifejező szerkezetek elemzése megmutatja, milyen mondattani szerepe van az igekötőnek (pl. szét-ver) és az eredményt kifejező összetevőnek (pl. laposra ver) a szerkezetben. Ezen eredmények az argumentumszerkezet általános tulajdonságaira is rávilágítanak, és az igék tulajdonságainak tipológiai összehasonlítását is lehetővé teszik.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of this project is to investigate verb phrases expressing result- and goal-oriented events in Hungarian and to give a detailed syntactic analysis of their argument structure, which has not been done so far. Particle-verbs and result- and goal-oriented constructions are particularly important because they reveal interesting properties in Hungarian, as well as cross-linguistic differences in structure building. This research will thereby contribute to the study of argument structure and the syntactic configurations involved in the expression of complex events cross-linguistically. The goal is to further our understanding of the syntactic projection of lexical properties in general, by drawing on cross-linguistic comparisons and using current theoretical insights.
The project will explore the hypothesis that Hungarian verbs never encode the result in a decomposed argument structure by investigating the argument structure in predications expressing complex events. If the verb does not encode the result, it is expected that we will find something else lexicalizing it. The main focus will be on three types of constructions: transitive denominal verbs (e.g. fel-nyergeli a lovat 'saddle the horse'), manner and result verbs (kalapál 'hammer' and tör 'break', respectively), and motion verbs (e.g. (el-)megy a boltba '(away)-go to the shop' for directed motion and el-vánszorog a boltba 'crawl to the shop' for manner of motion). These complex verb phrases have been chosen to focus on since they are good candidates to explore the encoding of the result and the goal syntactically.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The hypothesis to be explored in the project is that Hungarian verbs never encode the result component in a decomposed syntactic structure. The study is related to previous claims as to the atelic nature of Hungarian verbs on their own (see É. Kiss 2006), but the present proposal takes this property to be fully structural and to be a result of how argument structure is built, the aspectual repercussions being epiphenomena.
In a specifically syntax-based theory of argument structure pursued here (see Hale & Keyser 1993, 2002, Ramchand 2008, Mateu 2012) the lack of encoding the result in the verb can be analyzed as the lack of incorporation (either via movement or via co-lexicalization) of heads expressing the result (terminal coincidence) from within the complement of the V head. The central hypothesis has (at least) two corollaries for constructions expressing complex events: (i) the result component is always lexicalized by another head in Hungarian, which I argue is uniformly of category P; and (ii) the V head is never lexicalized by the incorporation of N and P heads when there is a P head in the structure. N heads are further hypothesized to conflate with V, which means that N can be adjoined to V in base-generation (Haugen 2009). To explore these issues, denominal transitive verbs and resultative constructions will be given a detailed syntactic analysis, involving complex complements to V.
One important question raised by corollary (i) is whether the P head encoding result can ever be morphologically zero or the P is actually morphologically realized in all cases. This issue will be explored by investigating the properties of motion verbs in Hungarian.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research will provide a new perspective on the internal structure of Hungarian verb phrases, as well as on the projection of lexical properties of verbs onto a syntactic structure in general. The hypothesis that Hungarian verbs only encode event and not result, while the result in a complex event is encoded by a predicative head of category P (adposition), will lead to the investigation of denominal verbs, particle-verbs, resultative constructions and motion predicates. This will further our understanding of possible verb-particle combinations, the lexicalization of result in Hungarian and cross-linguistically, and the syntactic mechanisms that may be subject to cross-linguistic variation.
The goal is to pursue a fully syntactic analysis of phrases that have often been claimed to be lexical items (e.g. denominal verbs) or lexicalized constructions (e.g. particle-verbs, Ackerman 1987, Ackerman & Webelhuth 1998), which will shed light on the compositional properties of verb phrases expressing complex events. The research will also lead to a more refined cross-linguistic typology than the dichotomy of verb-framed and satellite-framed languages (Talmy 2000) since Hungarian is hypothesized to be even more radically ‘satellite-framed’ than English, for example.
Currently, there is no other project investigating Hungarian verbs from this perspective currently. However, the project is in line with recent proposals in the literature on argument structure (e.g. Hale & Keyser 1993, 2002, Ramchand 2008, Mateu 2012, Acedo-Matellan & Mateu 2014 etc.). The topic or argument structure is central to linguistic investigations of any kind. The understanding of the basic building blocks in a language and the typological differences between languages is crucial for descriptive grammars, for language teaching, as well as for computational modeling of language.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
One of the central topics of linguistics is the study of building larger units from smaller ones, and the study of how the properties of one element determine properties of the larger unit. Verbs are central in this respect in any language, since their properties determine the properties of the whole sentence as well.
In the focus of this study are the ways verbs express complex events, what other elements are necessary or allowed in the sentence to convey a certain meaning. The structures under investigation all express so-called complex events: complex in the sense that there is a result or goal towards which the event is oriented. The hypothesis of this project is that in Hungarian, it is never the verb that actually encodes this result or goal, but some other element has to be present to express result or goal. In this respect Hungarian is different from those languages in which verbs can express result/goal on their own. The research will focus on three types of data to explore the hypothesis. Each of the constructions has been shown - for English and Spanish, for example - to include the syntactic expression of the result by the verb. Hungarian particle-verb constructions, motion verbs and constructions expressing result will be investigated, and the contribution of particles and resultatives will be made explicit in the structure. This will lead to a better understanding of structure building in general and a cross-linguistic comparison of the properties of verbs in languages.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
