A magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
124224
típus K
Vezető kutató Sólyom Péter
magyar cím A magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata
Angol cím Decision-making in the Hungarian Constitutional Court between 2005-2017 - an empirical analysis
magyar kulcsszavak alkotmánybíráskodás
angol kulcsszavak Judicial Review
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Alkotmányjog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely ÁJK Alkotmányjogi Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők Balogh Éva
Deák Izabella
Fazekas Flóra Valéria
Győrfi Tamás
Kovács Ágnes
Murányi István
Ződi Zsolt
Zsugyó Virág
projekt kezdete 2017-10-01
projekt vége 2021-09-30
aktuális összeg (MFt) 17.712
FTE (kutatóév egyenérték) 13.11
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás legfontosabb célkitűzése, hogy egy átfogó adatbázist hozzon létre a magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti gyakorlatáról, és elvégezze ezeknek az adatoknak az empirikus elemzését. Mintaként kutatásunk az amerikai Legfelső Bíróság gyakorlatát feldolgozó adatbázist használja, melyet a legfejlettebb ilyen jellegű adatbanknak szoktak tekinteni. E munka során a bírói gyakorlat számos vonatkozásáról gyűjtünk adatokat, mint például a különvélemények száma, az alaptörvény megsértését megállapító döntések aránya, és ezen döntések tematikus megoszlása. Ez az adatbázis lehetővé teszi, hogy új nézőpontból vizsgáljuk a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, és segíthet abban, hogy a bíróság gyakorlatának eddig fel nem tárt jellemzőire is fény derüljön. Más hasonló kutatási kezdeményezések módszertanára építve megpróbáljuk meghatározni, hogy az egyes alkotmánybírák nézetei egy közpolitikai mezőben vagy koordinátarendszerben miként helyezhetők el. A szakirodalomban ezt hívják optimum pont (ideal points) becslésnek. Az adatbázis azt is lehetővé teszi, hogy beazonosítsuk és értékeljük hogyan változtak az egyes bírák közpolitikai meggyőződései (policy-preferences) az idők során. A kutatásunk által vizsgált időszakban alapvető alkotmányos változások történtek Magyarországon: hatályba lépett az új Alaptörvény, és ugyancsak megváltozott a bíróság hatásköre és összetétele. A kutatásunk során azt próbáljuk meg feltárni és egzakt módon mérni, hogy ezek a változások miképpen befolyásolták a bírósági döntéshozatalt.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Milyen mértékben befolyásolják az Alkotmánybíróság döntéseit a bírák közpolitikai preferenciái?
A bírói döntéshozatal kutatói közül sokan abból a feltevésből indulnak ki, hogy a bírák, s különösen az alkotmánybírák döntéseit bizonyos mértékben saját közpolitikai preferenciáik határozzák meg. Ez az állítás képezi a bírói döntéshozatalra vonatkozó ún. attitűd-modell egyik központi tézisét. Az attitűd-modell magyarázó ereje jogrendszerenként változik, így annak meghatározására törekszünk, hogy mennyiben képes ez a modell a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról számot adni. A hasonló célú magyar kutatásokat meghaladva arra is törekszünk, hogy megrajzoljuk az egyes alkotmánybírák ideológiai profilját (ezt a szakirodalom optimum pont becslésnek nevezi). Ezáltal két alapvető kérdés megválaszolására nyílik lehetőségünk: (1) mennyiben változnak a bírák preferenciái hivatali idejük alatt (2) miként változik a testület ideológiai profilja a kutatás által lefedett időszakban. A bírák optimum pontjainak értékelésén keresztül nagyobb pontossággal tudjuk leírni a testület belső dinamikáját, mint azt a korábbi kutatások tették: (3) könnyebben azonosíthatjuk az együtt szavazó bírók körét és a döntésben kulcspozíciót betöltő bíró (pivotal judge) személyét. Mivel a kutatásunk által vizsgált korszakban az alkotmányos intézményrendszer alapvető változásokon ment keresztül, azt is vizsgálni fogjuk, hogy (4) a tágabb intézményi környezet változása miképpen befolyásolta a bírói döntéshozatalt. Kutatásunknak az a hipotézise, hogy a 2010 utáni periódusban a bírák gyakrabban kényszerültek arra, hogy preferenciáikat nem teljesen tükröző ún. stratégiai döntéseket hozzanak, mint 2010 előtt.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás két szempontból is hozzájárulást jelent az alkotmányjog-tudományhoz. Egyfelől egy olyan adatbázis kiépítését célozzuk, amely további kutatások alapjául szolgálhat. Tekintettel arra, hogy az adatokat a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tesszük, a jövőben az alkotmányjog és a politikatudomány minden képviselője használhatja azokat saját kutatási céljaira. Az adatbázis kiterjeszthető a 2005-öt megelőző időszakra is, egészen 1990-ig, az Alkotmánybíróság létrehozásának időpontjáig. Emellett szeretnénk az adatbázist naprakészen tartani a legújabb döntések folyamatos feldolgozásával. Úgy véljük, hogy egy ilyen adatbázis minden olyan magas színvonalú kutatás előfeltétele, amely a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatának empirikus vizsgálatát célozza. Az adatbázist a széles nyilvánosság is használhatja, így gyakorló jogászok és újságírók is hasznát vehetik.
Másfelől nemcsak az adatbázis létrehozásával, hanem annak tartalmi elemzésével is hozzá kívánunk járulni az alkotmányjog-tudomány fejlődéséhez. Nemzetközi szinten már számos kutató alkalmazott ahhoz hasonló konceptuális és módszertani megközelítést, amelyre a mi kutatásunk is támaszkodik (részletek a kutatási tervhez csatolt irodalomjegyzékben). Bár a bírói döntéshozatallal foglalkozó kutatásokban sem az attitűd-, sem a stratégiai modell nem ismeretlen, Magyarországon eddig csak néhány tanulmány született ebben a témában. A hazai irodalomból építeni kívánunk Szente Zoltán és a JUDICON projekt (www.judicon.tk.mta.hu) hasonló irányú kutatásaira. Bár kutatásunk némi átfedést mutat a JUDICON projekttel, fontos pontokon lényegesen különbözik attól. Amíg a JUDICON projekt kizárólag olyan döntéseket vizsgál, amelyben a jogszabályok alkotmányosságának a kérdése merül fel, addig mi azokat az ügyeket is vizsgáljuk, amelyekben a jogszabály értelmezésének alkotmányossága vitatott. 2012, azaz az új alkotmányjogi panasz bevezetése óta a döntések közel fele ezt a hatáskört érinti. Az általunk létrehozni kívánt adatbázis továbbá a döntések tárgy szerinti megoszlását is tartalmazni fogja, ezáltal a bírói profilok kifinomultabb elemzésére nyílik lehetőségünk. A két projekt részletesebb összevetését a kutatási tervhez csatolt appendix tartalmazza.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás legfontosabb célkitűzése, hogy egy átfogó adatbázist hozzon létre a magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 között hozott döntéseiről, és elvégezze ezeknek az empirikus elemzését. Mintaként kutatásunk az amerikai Legfelső Bíróság gyakorlatát feldolgozó adatbázist használja, melyet mérvadónak tekintenek e téren. E munka során a bírói gyakorlat számos vonatkozásáról gyűjtünk adatokat, mint például a különvélemények száma, az alkotmányellenességet megállapító döntések aránya és ezen döntések tematikus megoszlása. Ez az adatbázis lehetővé teszi, hogy új nézőpontból vizsgáljuk a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, és segíthet abban, hogy a bíróság gyakorlatának eddig fel nem tárt jellemzőire is fény derüljön. Más hasonló kutatási kezdeményezések módszertanára építve megpróbáljuk meghatározni az egyes alkotmánybírák ideológiai profilját. Az adatbázis azt is lehetővé teszi, hogy beazonosítsuk és értékeljük hogyan változtak az egyes bírák meggyőződései az idők során. A kutatásunk vizsgált időszakában alapvető alkotmányos változások történtek Magyarországon: hatályba lépett az új Alaptörvény, és ugyancsak megváltozott a bíróság hatásköre és összetétele. A kutatásunk során azt próbáljuk meg feltárni és egzakt módon mérni, hogy ezek a változások miképpen befolyásolták a bírósági döntéshozatalt.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The primary objective of the research is to create a comprehensive dataset about the decisions of the Hungarian Constitutional Court (HCC) that were delivered between 2005 and 2017 and provide an empirical analysis of these data. Using the most sophisticated judicial database (the US Supreme Court database) as our template, we will collect data about several aspects of the court’s activity, including but not limited to the number of dissenting opinion and votes, the percentage of decisions that find a violation of the Basic Law and the topical distribution of those decisions. This dataset makes it possible to analyse the activity of the HCC from a new perspective and will help us to shed light on aspects of that activity that have been hitherto unexplored. Building on the methodology of similar research initiatives in other jurisdictions, we will locate the preferences of each judge of the HCC in policy space. This method is called in the literature the estimation of ideal points. The dataset will also make it possible to detect and quantify how the policy-preferences of individual judges have been changing over time. During the period our research covers, the Hungarian constitutional landscape has changed significantly: a new Basic Law came into force, and there were fundamental alterations in the composition and the powers of the HCC as well. Our research aims to explore how these changes influenced the court’s decision-making and to quantify the scale of these changes.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

To what extent are the decisions of the Hungarian Constitutional Court motivated by the policy preferences of the judges?

It is a fundamental assumption of many scholars of judicial decision-making that judges, especially the justices of a Constitutional Court, are to some extent motivated by their policy preferences. The above claim is the basic tenet of the so-called attitudinal model of judicial decision-making. The explanatory force of the attitudinal model varies from one legal system to another, and our aim is to determine to what extent the attitudinal model can account for the decision-making practice of the HCC. We intend to go beyond some similar research initiatives in Hungary by determining the ideological profile (what is called ideal points estimation in the literature) of each judge of the court. In this way, we can address two important questions:(1) to what extent do the ideal points of a judge change during his/her tenure? (2) how does the ideological profile of the court as whole is changing during the period that is covered by our research? The estimation of ideal points also helps us to explain the internal dynamics within the court more accurately than it is done by the existing studies: we will be able to (3) better identify judicial coalitions and the person of the pivotal judge. Since there have been fundamental constitutional changes during the period we analyse, we will also address the question of (4) how changes in the broader institutional context influenced judicial decision-making. Our hypothesis is that after 2010 judges voted strategically, that is by deviating from their real policy preferences more often than in the pre-2010 period.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The contribution of our research project to constitutional scholarship is twofold. First, our intention is to create a dataset that will serve as the foundation of our inquiry. By making this dataset publicly available, it can also be used by other scholars of constitutional law and politics in the future. Further research project can expand the dataset to the pre-2005 period, back to 1990, the establishment of the HCC. We also intend to keep the dataset updated by coding the new decisions of the HCC. We believe that such a dataset is the precondition of doing cutting-edge empirical research on the practice of the HCC. Also, the database can be used by the public at large, including practicing lawyers and journalists.

Second, we also aim to contribute to the substantive analysis of constitutional adjudication. At the international level, there are many scholars who use a conceptual and methodological framework that is similar to our research (for details, see the bibliography attached to the research proposal). Although the attitudinal and strategic models of judicial decision-making are not unknown in Hungarian constitutional scholarship, only a few studies have been published on that topic so far.
At the domestic level, we build upon the research of Zoltán Szente and the JUDICON project. Although there is a certain overlap between our proposed research and the JUDICON project, there are also fundamental differences between them. JUDICON focuses exclusively on the constitutionality of legal norms, whereas our research also codes those cases where the question is whether the legal provision was interpreted in a constitution-compliant way. Since 2012, the introduction of the full constitutional complaint, such cases amount to roughly the half of the decisions handed down by the HCC. In addition, our dataset will also code the subject-matter of judicial decisions and this information will facilitate a more nuanced analysis of judicial attitudes. A more detailed comparison of the two projects is included in the appendix that is attached to the research proposal.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The main objective of the research is to create a comprehensive dataset about the decisions of the Hungarian Constitutional Court that were delivered between 2005 and 2017 and provide an empirical analysis of these data. Using the most sophisticated judicial database (the US Supreme Court database) as our template, we will collect data about several aspects of the court’s activity, including but not limited to the number of dissenting opinion and votes, the percentage of decisions that find a violation of the Basic Law and the topical distribution of those decisions. This dataset makes it possible to analyse the activity of the HCC from a new perspective and will help us to shed light on aspects of that activity that have been hitherto unexplored. Building on the methodology of similar research initiatives in other jurisdictions, we will characterize the ideological profile of each judge of the HCC. The dataset will also make it possible to detect and quantify how the attitudes of a certain judge have been changing over time. During the period our research covers, the Hungarian constitutional landscape has changed fundamentally: a new Basic Law came into force, and there were fundamental alterations in the composition and the powers of the HCC as well. Our research aims to explore how these changes influenced the court’s decision-making and to quantify the scale of these changes.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az adatbázis a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékén A magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata című NKFI kutatás keretében jött létre. Egy olyan nyilvános adatbázist szerettünk volna létrehozni, amelyet más kutatók is széles körben használhatnak a saját kutatási érdeklődésüknek megfelelően. Az adatbázis a vonatkozó időszakban az Alkotmánybíróság teljes ülésben meghozott, Magyar Közlönyben kihirdetett határozatait tartalmazza azoknak a döntéseknek a kivételével, amelyekben az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatai elleni kifogásokat bírálta el. A magyar Alkotmánybíróság jellemzően több, analitikailag eltérő jogi kérdéssel foglalkozik minden döntésében. Éppen ezért az adatbázis alapegységét nem az egyes határozatok, hanem az alkotmánybírósági határozat rendelkező részébe foglalt döntések egyes pontjai képezik, amelyeket alkotmánybírósági rendelkezéseknek nevezünk. Az adatbázis az alkotmánybírósági gyakorlat különböző nézőpontú elemzését teszi lehetővé, mivel a gyakorlat számos vonatkozásáról tartalmaz adatokat. Minden alkotmánybírósági rendelkezésnek több mint 40 jellemvonását (változóját) rögzítettük. A vizsgált változók részletes felsorolását és ezek magyarázatát az adatbázishoz tartozó kódkönyv tartalmazza.
kutatási eredmények (angolul)
The HunConCourt database was created as part of the research project “Decision-making in the Hungarian Constitutional Court between 2005-2017 - an empirical analysis”, hosted by the University of Debrecen and funded by the National Research, Development and Innovation Office, Hungary. We wanted to create an all-purpose database that can be used by scholars with a wide range of research interests. Our database includes all the decisions that were made by the plenary session of the Court and were published in the Hungarian Official Gazette, except for cases in which the Court reviewed challenges to the decisions of the National Election Committee. The Hungarian Constitutional Court typically addresses more, analytically different, legal issues in every decision. Because of this, the elementary unit of our dataset is not a case or a decision of the Court, but a ruling of a decision. The database can be used to analyse several aspects of the Court’s jurisprudence, as we have collected data about more than 40 aspects (variables) of each ruling, including the petitioners, the competences of the Court, the subject matter of the ruling, the disposition of the case and the voting pattern of the judges. These variables are listed and explained in more detail in our codebook.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124224
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sólyom Péter: A normakollízió mint alapegység, https://sites.google.com/view/hunconcourt/kutatóülések, 2018
Balogh Éva - Deák Izabella - Kovács Ágnes: Az indítványozók és a hatáskörök kódolásának kérdései, https://sites.google.com/view/hunconcourt/kutatóülések, 2018
Sólyom Péter: Közelítések a tartalomhoz: alkotmányhelyek, https://sites.google.com/view/hunconcourt/kutatóülések, 2018
Fazekas Flóra: A bírói profilalkotás módszertani kérdései, https://sites.google.com/view/hunconcourt/kutatóülések, 2018
Boda-Balogh Éva, Győrfi Tamás: Methodological Individualism and Substantive Disagreement in Constitutional Reasoning, SSRN, 2019
Boda-Balogh Éva - Deák Izabella - Fazekas Flóra - Győrfi Tamás - Kovács Ágnes - Sólyom Péter: Módszertani kérdések az alkotmánybíráskodás gyakorlatának empirikus elemzéséről, Közjogi Szemle, 2019
Sólyom Péter: HunConCourt Database: Die methodologischen Fragen des Datenbankaufbaus, https://sites.google.com/s/0B2T4VkI6NlrldVBydTNWVkxDMnM/p/14BWR4e_0XzYpOcIDTcAu_vgrZexHpUEa/edit, 2019
Boda - Balogh Éva - Fazekas Flóra: HunConCourt - an empirical analysis of the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court, https://sites.google.com/s/0B2T4VkI6NlrldVBydTNWVkxDMnM/p/14BWR4e_0XzYpOcIDTcAu_vgrZexHpUEa/edit, 2019
Sólyom Péter: Alapjogok nyomában - A magyar Alkotmánybíróság esete a gyülekezési szabadsággal., In: Balogh-Békesi, Nóra; Balogh, Éva; Bencze, Mátyás; Berkes, Lilla; Bodnár, Eszter; Chronowski, Nóra; Csink, Lóránt; Drinóczi, Tímea; Fröhlich, Johanna; Gál, Andor; Gárdos-Orosz, Fruzsina; Hajas, Barnabás; Hollán, Miklós; Kéri, Veronika; Klicsu, László; Koltay, András; Kovács, Ágnes; Kukorelli, István; Mécs, János; Milánkovich, András; Orbán, Endre; Pozsár-Szentmiklósy, Zoltán; Pribula, László; Sepsi, Tibor; Sólyom, Péter; Szentgráli-Tóth, Boldizsár; Szilágyi, Emese; Tordai, Csaba; Tóth, Géza; Zakariás, Kinga (szerk.) Alkotmányjogi panasz - az alapjog-érvényesítés gyakorlata, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. (2019) pp. 154-179., 2019
Sólyom Péter: A hatalom akarása és az alkotmány identitása., In: Réti, Mária (szerk.) JUBILEUMI KONFERENCIÁK AZ ELTE ÁJK ALAPÍTÁSÁNAK 350. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL, ELTE Eötvös Kiadó (2018) pp. 569-578., 2018
Tamás Győrfi, Éva Boda-Balogh: Judicial Individualism and Judicial Disagreement in Constitutional Reasoning, Vienna Journal of International Constitutional Law, 2020
Sólyom Péter - Kovács Ágnes - Győrfi Tamás - Boda-Balogh Éva - Fazekas Flóra: A magyar alkotmánybírák ítélkezési gyakorlatának változásai az autokratikus fordulat idején – empirikus elemzés, Fundamentum, 2021
Sólyom Péter: Kelsen köpönyegéből.: A magyar alkotmánybíráskodás keletkezéstörténetéhez, KÖZJOGI SZEMLE, 2021




vissza »