Időjárási sokkok és egészségi állapot: A klímaváltozás hatása a születési kimenetelekre és halálozásra Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
124310
típus FK
Vezető kutató Hajdu Tamás
magyar cím Időjárási sokkok és egészségi állapot: A klímaváltozás hatása a születési kimenetelekre és halálozásra Magyarországon
Angol cím Weather shocks and health: The effect of changing climate on birth outcomes and mortality in Hungary
magyar kulcsszavak klímaváltozás, időjárás, születéskori egészség, halálozás
angol kulcsszavak climate change, weather, health at birth, mortality
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Egészségügyi gazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Hajdu Gábor
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2021-02-28
aktuális összeg (MFt) 5.835
FTE (kutatóév egyenérték) 2.19
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Kutatásunk elsődleges célja az időjárási körülmények egészségre gyakorolt hatásáról rendelkezésre álló tudásunk bővítése. Az időjárási jellemzők variabilitásának hatásait vizsgálva megérthetjük és előrejelezhetjük a klímaváltozás egészségre gyakorolt potenciális magyarországi hatásait. Kutatásunk négy projektjében az időjárási sokkok hatását vizsgáljuk (i) a terhességek kimenetelére, (ii) a születéskori egészségi állapotra, (iii) a csecsemőhalálozásra és (iv) a halálozásokra. Mindegyik projekt 1970 és 2010 közötti adatokat tartalmazó egyéni szintű adminisztratív adatbázisokra épül (élveszületések, magzati halálozások, terhességmegszakítások, csecsemőhalálozások, halálozások), amik a Központi Statisztikai Hivatal kutatószobájában érhetőek el. Az elemzéshez használt 1901 és 2010 között napi szintű időjárási adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól származnak. Az időjárási körülmények hatását az évek közötti változásokból identifikáljuk, miután kiszűrtük az időben állandó szezonális és területi hatásokat, az egész országban egységesen jelentkező sokkokat és időbeli trendeket (szezonális, idő és földrajzi fix hatások segítségével). A kutatás eredményei, klímamodellek előrejelzéseivel kombinálva, képet adnak a klímaváltozás várható egészségi hatásainak és költségeinek egy részéről. Ez pedig lehetővé teheti hatékonyabb és hatásosabb intézkedések előkészítését és végrehajtását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A Föld klímája oly mértékben változik és melegszik, ami egyedülálló az emberiség történetében. A klímaváltozás erőteljesen befolyásolja a természeti folyamatokat és az emberiség életkörülményeit. Annak érdekében, hogy a klímaváltozás hatásaira fel tudjunk készülni, nélkülözhetetlen a várható következmények megértése és előrejelzése. Kutatásunk fő célja az időjárási sokkok és a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásáról rendelkezésre álló tudásunk bővítése. Négy projekt keretében vizsgáljuk az egészségi állapottal kapcsolatos várható hatásokat. A klímaváltozás hatásaira az utóbbi évtizedek időjárási körülményeinek változékonyságából próbálunk következtetni. Kutatásunkban 1970 és 2010 közötti adatokat tartalmazó egyéni szintű adminisztratív adatbázisokat használunk fel (élveszületések, magzati halálozások, terhességmegszakítások, csecsemőhalálozások, halálozások), napi szintű időjárási adatokkal kombinálva.
A kutatás többek között az alábbi kérdéseket válaszolja meg:
-Az időjárási körülmények hogyan befolyásolják (i) a magzati veszteségek kockázatát, (ii) a születéskori egészségi állapotot, (iii) a csecsemőhalálozásokat és (iv) a halálozásokat?
-Ezek a hatások milyen mértékben térnek el a különböző társadalmi hátterű, nemű életkorú egyének között?
-Létezik-e egy adaptációs folyamat, ami a klímaváltozás várható hatásait mérsékelheti?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatásunkban az időjárási sokok hatását vizsgáljuk (i) a terhességek kimenetelére, (ii) a születéskori egészségi állapotra, (iii) a csecsemőhalálozásra és (iv) a halálozásokra. A várható eredmények társadalmi szempontból is érdekesek. A kutatás eredményei, klímamodellek előrejelzéseivel kombinálva, képet adnak a klímaváltozás várható egészségi hatásainak és költségeinek egy részéről. Ez pedig lehetővé teheti hatékonyabb és hatásosabb intézkedések előkészítését és végrehajtását.
A kutatás a jelenlegi tudásunkat is számos területen bővíti. Az időjárási körülmények egészségre gyakorolt hatását számos indikátor segítségével vizsgáljuk. Kutatásunkhoz olyan egyéni szintű adminisztratív adatbázisokat használunk, amik az utóbbi négy évtized összes magyarországi regisztrált terhességét és halálozását tartalmazzák. Ez lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk az adaptáció lehetőségét is, ami a klímaváltozás jövőben jelentkező hatásait módosíthatja. A halálozásokkal foglalkozó szakirodalommal ellentétben a terhességekkel és születési indikátorokkal kapcsolatos irodalom ezt a kérdést eddig nem vizsgálta. A gazdag adminisztratív adatbázisok segítségével a hatások heterogenitását is részletesen elemezhetjük. Végül az eddigi epidemiológia irodalomtól eltérően kutatásunkban hangsúlyos kérdésként foglalkozunk az endogenitás és a modellspecifikáció kérdéseivel. Robusztussági tesztek és placebo regressziók segítségével támasztjuk alá az eredmények oksági interpretációját.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a Föld klímája oly mértékben változik és melegszik, ami egyedülálló az emberiség történetében. Az utóbbi három évtized volt a legmelegebb a megbízható meteorológiai mérések kezdete, az 1850-es évek óta. A klímaváltozás erőteljesen befolyásolja a természeti folyamatokat és az emberiség életkörülményeit, továbbá alapvetően érinti a közép-európai térséget, és így Magyarországot is. Annak érdekében, hogy a klímaváltozás hatásaira fel tudjunk készülni, nélkülözhetetlen a várható következmények megértése és előrejelzése. Kutatásunk négy projekt keretében vizsgálja az egészségi állapottal kapcsolatos várható hatásokat. Az 1970 és 2010 közötti adatokat tartalmazó egyéni szintű adminisztratív adatbázisok segítségével vizsgáljuk az időjárási körülmények hatását (i) a terhességek kimenetelére, (ii) a születéskori egészségi állapotra, (iii) a csecsemőhalálozásra és (iv) a halálozásokra. Az első két projekt a terhesség alatti bekövetkező időjárási sokkok és a magzati halálozások, illetve az újszülöttek egészségi mutatói közti kapcsolatot elemzi. A harmadik projekt azt vizsgálja, hogy a terhesség alatti és a születés utáni időjárási körülmények hogyan befolyásolják a csecsemőhalálozás valószínűségét. A negyedik projekt a halálozások és az időjárás közti kapcsolat átfogó vizsgálatát célozza. A kutatás eredményei és a klímamodellek előrejelzéseinek segítségével képet kaphatunk a klímaváltozás várható egészségi hatásainak és költségeinek egy részéről. Ez pedig lehetővé teheti hatékonyabb és hatásosabb intézkedések előkészítését és végrehajtását.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The primary goal of our research is to advance the knowledge on the effect of weather shocks on health. Examining the effect of historical variations in weather conditions in the last decades, we can understand and estimate the potential health impacts of the global climate change in Hungary. In this research three projects analyze the effect of weather shocks on birth-related outcomes: (i) fetal losses, (ii) health at birth, and (iii) infant mortality. The fourth project examines the impact of weather on (iv) mortality. All projects will make use of large-scale, individual-level administrative datasets that are available at the research room of Hungarian Central Statistical Office from the early 1970s until the recent years (data on miscarriages, stillbirths, induced abortions, live births, infant mortality, and mortality). The weather data comes from the Hungarian Meteorological Service that provides publicly available daily weather measures for five larger Hungarian cities between 1901 and 2010. The effects of weather are identified from interannual variation in weather conditions after adjustment for time-invariant seasonal and regional effects, common shocks and time trend (by seasonal, time and location fixed effects). Our results, combined with the climate projection in Hungary, will provide essential insights into the health-related consequences of the climate change, which would allow the public policy to prepare for and respond to the expected impacts and to design more effective and efficient policies and institutions.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The Earth’s climate is changing and becomes warmer so rapidly that is unprecedented in the history of the humankind. This climate change has serious impacts on natural and human systems. To prepare for the impacts of the global climate change is essential to understand and estimate the possible consequences. The primary goal of this research is to advance the knowledge on the effect of climate change and the current weather conditions on health. In order to understand and estimate the potential health impacts of the global climate change in Hungary, we examine the effect of historical variations in weather conditions in the last decades. Our projects make use of large-scale, individual-level administrative datasets for the period 1970-2010 (data on miscarriages, stillbirths, induced abortions, live births, infant mortality, and mortality) combined with daily weather measures for Hungarian cities.
Major research questions of the research plan:
-How do weather conditions affect (i) the risk of fetal loss, (ii) health at birth, (iii) infant mortality, and (iv) mortality?
-How do the effects differ by social background, gender, age groups and fetal health endowment?
-Does an adaptation process exist that might moderate the currently projected impact of the climate change?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our research estimates the effect of weather shocks on (i) fetal losses, (ii) indicators of health at birth, (iii) infant mortality, and (iv) mortality. It is essential from a policy point of view. Our results, combined with the climate projection in Hungary, will provide insights into the health-related consequences of the climate change, which would allow the public policy to prepare for and respond to the expected impacts and to design more effective and efficient policies and institutions.
Our research adds to the literature in several ways. We analyze the effects of weather conditions on a broad range of health outcomes. We use administrative records that cover all (registered) pregnancies and deaths in Hungary for the last four decades, by which we can account for the possibility that adaptation alters the relationship between weather conditions and health outcomes. Unlike in the literature on the impacts of climate change on mortality, the role of adaptation was ignored in the birth-related literature. The rich administrative data allows us to thoroughly analyze the heterogeneity of the effect across subpopulations as well. Finally, unlike the epidemiology literature, we will address the issue of endogeneity and the concerns about model misspecification. We perform a series of robustness tests and placebo regressions to strengthen the causal interpretation of the results.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

There is a scientific consensus that the Earth’s climate is changing and becomes warmer so rapidly that is unprecedented in the history of the humankind. The last three decades has been warmer than any preceding decade since 1850. The climate change has serious impacts on natural and human systems and it affects Eastern-Central Europe and Hungary as well. To prepare for the impacts of the global climate change is essential to understand and estimate the possible consequences of changing climate. Our research includes four projects that provide important insights into the health-related effects in Hungary. Using large-scale, individual-level administrative datasets for 1970-2010 we estimate the effect of weather shocks on (i) fetal losses, (ii) indicators of the health of the newborns, (iii) infant mortality, and (iv) mortality. Our first two projects examine the effect the weather conditions during the pregnancy on the risk of fetal loss and the health of newborns. The third project investigates how infant mortality (mortality between the first day of life and the age of 1) is affected by weather conditions in utero and after the birth. The fourth project provides a comprehensive analysis of the impact of weather shocks on Hungarian mortality. Based on the results of our research we can project some health-related effects and costs of the climate change which would allow the public policy to prepare for and respond to the expected impacts and to design more effective and efficient policies and institutions.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunkban a hőmérséklet és klímaváltozás hatását vizsgáltuk a terhességek és halálozások vonatkozásában. Eredményeink azt mutatják, hogy mind a fogantatás előtti, mind pedig a terhesség alatti időszak időjárása hatással van a terhességekre. A fogantatást megelőző néhány hetes időszak meleg hőmérséklete csökkenti a fogantatások számát. A fogantatás utáni hetek magas hőmérséklete pedig a korai spontán magzati veszteségek számát növeli. Továbbá a terhesség alatti hőmérséklet az újszülöttek születéskori súlyára is hatással van. Mindezek miatt a klímaváltozás várhatóan számottevő hatással lesz a terhességek számának és lefolyásának alakulására. A halálozások vonatkozásában elmondható, hogy mind a szokatlanul meleg időjárás, mind pedig szokatlanul hideg idő növeli a középkorúak és idősebb népesség körében mért halálozási rátákat. A csecsemőhalálozások esetében a hőmérsékletnek nincs érdemi hatása.
kutatási eredmények (angolul)
In this research, we examined the impact of temperature on human pregnancies and deaths. We found that both pre-conception and post-conception weather influence human pregnancies. Exposure to hot temperatures during the pre-conception period reduces the conception rate, whereas exposure to hot temperatures during the first few weeks after the conception increases the early pregnancy loss rate. In addition, in utero temperature exposure influences the birth weight of the newborns. Therefore, climate change is projected to affect the number of pregnancies and their outcomes too. Regarding mortality, both cold and hot temperatures result in increased mortality rates of middle and old-aged persons, whereas temperature exposure seems to be unrelated to infant mortality.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124310
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hajdu Tamás, Hajdu Gábor: Post-conception heat exposure increases clinically unobserved foetal losses, kézirat, 2020
Hajdu Tamás, Hajdu Gábor: The impact of temperatures on mortality in Hungary: Implications for climate change, kézirat, 2020
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: The impact of temperature shocks and climate change on human conception rates, kézirat, 2019
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Temperature shocks, climate change and birth weight: Evidence from Hungary, kézirat, 2019
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Ambient temperature and sexual activity: Evidence from time use surveys, Demographic Research, 40, 307-318., 2019
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Temperature, climate change, and human conception rates: Evidence from Hungary, CERS-IE Working Papers – 2020/17, 2020
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Temperature, climate change and birth weight: Evidence from Hungary, CERS-IE Working Papers – 2020/32, 2020
Hajdu Tamás, Hajdu Gábor: Ambient temperature and sexual activity: Evidence from time use surveys, KTI/IE Discussion Papers 2017/29, 2017
Hajdu Tamás, Hajdu Gábor: Temperature shocks and miscarriage rate, kézirat, 2018
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Ambient temperature and sexual activity: Evidence from time use surveys, Demographic Research, 40, 307-318., 2019
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Temperature, climate change, and birth weight: evidence from Hungary, POPULATION AND ENVIRONMENT, 2021
Hajdu T, Hajdu G: Post-conception heat exposure increases clinically unobserved pregnancy losses, SCIENTIFIC REPORTS 11: (1) 1987, 2021
Hajdu T, Hajdu G: Temperature, climate change, and human conception rates: evidence from Hungary, JOURNAL OF POPULATION ECONOMICS, 2021
Hajdu Tamás, Hajdu Gábor: Ambient temperature and infant mortality: Evidence from Hungary, kézirat, 2020
Hajdu Tamás, Hajdu Gábor: The impact of temperatures on mortality in Hungary: Implications for climate change, kézirat, 2020
Tamás Hajdu, Gábor Hajdu: Ambient temperature and sexual activity: Evidence from time use surveys, DEMOGRAPHIC RESEARCH, 40, 307-318., 2019




vissza »