A térelbeszélés és térreprezentáció poétikai változatai a 19. század második felének magyar irodalmában
Angol cím
Poetics and Representation of Space in Hungarian Literature of the Second Half of the 19th Century
magyar kulcsszavak
irodalomtörténet, magyar irodalom, térpoétika, téri fordulat, térbeliség az irodalomban
angol kulcsszavak
history of literature, Hungarian literature, space in literature, poetics of space, spatial turn
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri
Irodalom
Kutatóhely
Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2020-08-31
aktuális összeg (MFt)
15.219
FTE (kutatóév egyenérték)
2.10
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás a térbeliséggel összefüggő poétikai jelenségeket vizsgálja a 19. század második felének magyar irodalmában. Ezek a jelenségek hatással voltak nemcsak a kezdődő modernség esztétikájára, de a huszadik század és napjaink kulturális térértelmezésére, regionális és nemzeti identitásformáira is. A vizsgálandó heterogén szövegcsoport elemzése során a célom egyrészt feltárni a szövegek térbeliség szempontjából jelentéses poétikai és retorikai sajátosságait, másrészt megvizsgálni ezek összefüggését a kezdődő modernség társadalmi térértelmezésével, térhasználatával, térbeli identitásával. A kutatás speciális célkitűzése, hogy értelmezően bemutassa a kis tájak és kis közösségek nyelvi reprezentációjának stratégiáit a 19. század utolsó harmadának magyar irodalmában.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Hipotézisem szerint 19. század második felében, a magyar modernség kezdeteinél alapvetően megváltoztak a kulturális térértelmezés mentális modelljei, sémái. A kutatás alapkérdése, hogy milyen szerepet játszott ezekben a változásokban a korszak irodalma. Milyen térreprezentációs stratégiák jellemezték a korszak elbeszélő műveit, különösen a kis tájak, régiók irodalmi megjelenítése során? Hogyan válik hangsúlyossá a térbeliség mint poétikai szerkesztési elv a századvég költészetében? Melyek a mozgó (sétáló) nézőpontú versbeli beszélőre épített kompozíció líratörténeti előzményei?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatási projekt a kánonhoz tartozó és az újonnan feltárt szövegek térpoétikai nézőpontú elemzésével hozzásegít irodalom és térbeliség viszonyrendszerének megértéséhez. Az elemzések nyomán pontosabb képet alkothatunk arról, hogy milyen szerepet játszott a századvég irodalma a modernség térértelmezésének máig ható alakulásában. Kis tájak és közösségek irodalmi reprezentációjának vizsgálatába a társművészeteken kívül az egykorú földrajzi és néprajzi leírásokat is be kívánom vonni, ami egyedülálló lehetőséget teremt a regionális térértelmezés és identitás interdiszciplináris vizsgálatához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás abból a felismerésből indul ki, hogy a művészetek és az irodalom döntő hatással vannak arra a folyamatra, amelynek eredményeként a minket körülvevő fizikai terekből (város, táj, régió, ország) jelentéssel teli, metaforikus terek lesznek. A projekt során arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként változott meg a térábrázolás a 19. század második felének magyar irodalmában. Ez a korszak rendkívül jelentős a téma szempontjából, hiszen a kapitalizmussal és a polgári átalakulással együtt járó urbanizáció alapvetően megváltoztatja város és vidék, centrum és periféria, személyes és közösségi tér jelentését.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. In my research my intention is to examine the poetical phenomena of the period’s literature connected to spatiality in the context of cultural studies. These phenomena had an effect not only on the aesthetics of modernity but also on the cultural interpretation of space and the regional and national forms of identity in the 20th century and now. Through the analysis of the examined text, on the one hand, I am going to explore the texts’ poetical and rhetorical characteristics that are meaningful from the point of view of spatiality, on the other hand, I am going to examine the connection of these with the social space interpretation, use of space, and spatial identity of early modernity. The special objective of the research is to examine and explore lingual representational strategies of little landscapes and communities in the Hungarian literature of the last third of the 19th century.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. According to my hypothesis the mental models and schemes of cultural space-interpretation completely changed in the second half of the 19th century. The fundamental question of this research is what kind of role the contemporary literature played in these changes. What kind of space-representative strategies were typical of the era’s narrative works, especially through literal presentation of small landscapes, regions? How did the spatiality as a poetic structural principle become significant in end-of-century poetry? Which are the lyrical-historical precursors of compositions based on the poetic self in motion (walking)?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The project helps to understand the relation of literature and spatiality through the spatial poetic analysis of newly discovered texts and texts within the canon. By the analysis we can get a clearer vision of what kind of role the fin-de-siecle literature played in the space-interpretation of modernity. Within the examination of the repesentation of little landscapes and communities I intend to investigate not only visual arts, but also the contemporary geographical and folkloral documentations. It creates a unique possibility to examine interdisciplinary the regional space-interpretation and identity.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research says that art and literature must have a major effect on the process, when the physical spaces (city, landscape, region, country) surrounding us slowly become meaningful metaphorical spaces. I would like to find the answer for how the space-representation changed in the 19th century’s Hungarian literature. This period has a great significance, because the urbanisation of capitalism and civil movements completely changes the meaning of city and countryside, centre and periphery, personal and communal space.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során a 19. század második fele magyar irodalmának a térbeliséggel összefüggő poétikai jelenségeit vizsgáltam a kultúratudományok kontextusában. A kutatás vertikális iránya mentén elsősorban a tér új társadalmi és művészeti értelmezéseire igyekeztem rámutatni. A mozgásban lévő, reális nézőpontú térreprezentáló (tájleíró) verstípusra bevezettem a sétáló vers fogalmát. Bemutattam e verstípus útját Faluditól Petőfi városverseiig, és újraértelmeztem Petőfi verseinek egy csoportját. Ezekről az eredményekről konferenciákon és tanulmányokban számoltam be. A kutatás horizontális iránya mentén kis tájak és kis közösségek nyelvi reprezentációjának stratégiáit vizsgáltam a 19. század utolsó harmadának magyar irodalmában. A millenniumi Magyarország nemzeti önképében kiemelt szerep jutott Kalotaszeg tájegységének. Eplényi Anna tájépítésszel együttműködve részletekbe menően feltártam e régió kulturális reprezentációjának négy évtizedét. Elkülönítettem táj és nép változó narratíváit Gyarmathy Zsigánétól Kós Károlyig. Ennek eredményeiről konferenciákon és tanulmányban számoltunk be. A régió, a kis táj reprezentációinak térbeli sokféleségét további esettanulmányokban vizsgáltam. Az eredményekről egy workshop keretében számoltam be, illetve egy megjelenés előtt álló, átfogó tanulmányban. 2020 szeptemberében interdiszciplináris worshopot szerveztem „Régió: táj, építészet irodalom” címen. A tanácskozás előadásaiból 2021-ben tanulmánykötet készül, amelynek társszerkesztője vagyok.
kutatási eredmények (angolul)
In my research my intention is to examine the poetical phenomena of the period’s literature connected to spatiality in the context of cultural studies. By the vertical direction of the research I tried to shed light on the new social and artistic interpretation of space. ……. I have introduced and defined a type of genre named walking poem for topographical poetry with a realistic moving perspective. I have shown the development of this genre from Faludi to Petőfi’s city poem and I have re-interpreted a certain group of Petőfi’s poems. These results have been presented in conferences and in studies. By the horizontal direction of the research I have studied and explored language representational strategies of little landscapes and communities in the Hungarian literature of the last third of the 19th century. In the national identity of the millenial Hungary Kalotaszeg had a very significant role. Cooperated with a tájépítész, Anna Eplényi I have discovered 40 years of this region’s representation. These results have been presented in conferences and in studies. I have examined the spatial diversity of the region’s and the small space’s representations in case studies. I did organize an interdisciplinary workshop in September, 2020, where I talked about all the achieved results. The title of the workshop was Region: landscape, architecture and literature. In 2021, we are planning to publish an edition of the conference’s lectures, where I am going to be co-editor.
Eplényi Anna, Kardeván Lapis Gergely: KALOTASZEG TÁJNARRATÍVÁI Metaforikus és műfaji rétegek, A genuis loci: irodalom és építészet. szerk. KOLLÁR Árpád - TAMÁSKA Máté, Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2019
Kardeván Lapis Gergely: „DE JÖSZTE BE MÚZSÁM A’ VÁROSBA VELEM” Sétáló versek poétikája Faluditól Petőfiig, A genuis loci: irodalom és építészet. szerk. KOLLÁR Árpád - TAMÁSKA Máté, Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2019
Kardeván Lapis Gergely: Petőfi sétálni megy Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél (elfogadott kézirat), Irodalomtörténet folyóirat, 2019
Kardeván Lapis Gergely: Petőfi sétálni megy Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél, Irodalomtörténet folyóirat, 2019
Kardeván Lapis Gergely: A régió poétikája és politikája a dualizmus-kori magyar prózában: esettanulmányok, Régió – táj, építészet, irodalom, szerk. KARDEVÁN LAPIS Gergely – TAMÁSKA Máté, Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2021. (Előkészületben.), 2021
Kardeván Lapis Gergely - Tamáska Máté: Régió - Táj, építészet, irodalom, Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2021. (Előkészületben.), 2021
