 |
A neutrofil granulociták szerepének vizsgálata a herediter angioödéma patomechanizmusában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124557 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Farkas Henriette |
| magyar cím |
A neutrofil granulociták szerepének vizsgálata a herediter angioödéma patomechanizmusában |
| Angol cím |
The role of neutrophil granulocytes in the patomechanism of hereditary angioedema |
| magyar kulcsszavak |
herediter angioödéma, C1-inhibitor deficiencia, ödémás roham, neutrofil granulocita |
| angol kulcsszavak |
hereditary angioedema, C1-inhibitor deficiency, oedematous attack, neutrophil granulocyte |
| megadott besorolás |
| Hematológia, immunológia, trombózis, fertőző betegségek (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 100 % |
|
| zsűri |
Immun-, Tumor- és Mikrobiológia |
| Kutatóhely |
Belgyógyászati és Hematológiai Klinika (Semmelweis Egyetem) |
| résztvevők |
Balla Zsuzsanna
Cervenak László
Csuka Dorottya
Kajdácsi Erika
Kőhalmi Kinga Viktória
Mező Blanka
Pólai Zsófia
Temesszentandrási György
Varga Lilian Ágnes
Veszeli Nóra
|
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2022-05-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
40.920 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
16.94 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A C1-inhibitor (C1-INH) deficiencia következtében kialakuló herediter angioödéma (C1-INH-HAE) ritka, életveszélyes kórkép. A C1-INH a komplement-, kontakt-, koagulációs és fibrinolitikus rendszerek szabályozásában vesz részt. A C1-INH funkciójának csökkenése és bizonyos trigger faktorok ezen kaszkád rendszerek aktiválódását okozhatják, melynek során felszabaduló bradykinin növeli a vaszkuláris permeabilitást, és ez angioödéma kialakulásához vezet. Korábbi vizsgálatunk során derült fény arra, hogy az ödémás roham alatt neutrofília figyelhető meg egyéb gyulladásra utaló elváltozás nélkül. Arra vonatkozóan nincsen adat, hogy az ödémás folyamatban a vérsejtek hogyan vesznek részt, valamint, hogy a neutrofília ok vagy okozati összefüggésben áll-e az ödémás rohammal, és az endotél sejtek felszínén bekövetkező molekuláris változásokkal. Kutatásunk célja annak megválaszolása, hogy vajon a roham során észlelt neutrofília együtt jár-e ezen sejtek aktivált állapotával. Ennek ismerete több szempontból is fontos lenne:
1. Neutrofil aktiváció során kibocsátott neutrofil elasztáz enzimatikus hasítása módosíthatja a C1-inhibitort, ami a C1-INH-HAE-ban amúgy is csökkent funkciójú fehérje további funkcióvesztéséhez vezethet.
2. Aktivációjuk során felszabaduló reaktív oxigén gyökök, citokinek, enzimek és a neutrophil extracellular traps (NETs) olyan felszínt képez, amely a kontakt rendszer kötődéséhez és aktiválódásához vezethet, amelynek bradykinin képződés a következménye.
3. C1-INH direkt gátló hatással van a leukocita-endotél sejt adhézióra, hiányában az endotél sejtek aktiválódhatnak. Mindezen folyamatok az ödémás roham lefolyását jelentősen befolyásolhatják.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Feltételezzük, hogy az ödémás roham kialakulása és/vagy progressziója során a neutrofilek aktiválódnak. Az alábbi kérdésekre keresünk választ:
1. A neutrofilek milyen aktiváltsági állapotban vannak ödémás rohamban és tünetmentes periódusban?
2. A beteg véréből kivont és az egészséges egyének neutrofil sejtjei között van-e különbség abban a tekintetben, hogy milyen anyagokkal és milyen mértékben aktiválhatóak in vitro modellben?
3. A beteg véréből kivont neutrofilek milyen hatással vannak az endotél sejtekre, illetve vice versa in vitro statikus modellben?
Hipotézisünket a következő vizsgálatokkal támasztanánk alá. Ugyanazon C1-INH-HAE betegek tünetmentes időszakban, illetve rohamok során gyűjtött mintáiban, valamint egy adott beteg egy adott rohama során különböző időpontokban levett mintáiban neutrofil granulociták aktiváltsági állapotát vizsgálnánk az általuk kibocsátott enzimek (neutrofil elasztáz, mieloperoxidáz, proteináz 3), citokinek (IFN-gamma, GM-SCF, IL-1β, CXCL-1), LTB4 és NET mérésével, valamint összefüggéseket keresnénk a fenti paraméterek és a rohamok klinikai jellemzői között. Ugyanezen mintákban a neutrofil aktivációban szerepet játszó kortizol, ACTH szinteket is megmérnénk. Továbbá in vitro rendszerben betegből és egészségesekből szeparált neutrofil sejtek aktiválhatóságát vizsgálnánk, illetve statikus rendszerben néznénk ugyanezen egyénekből a neutrofilek és endotél sejtek egymásra hatását.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Munkacsoportunk több, mint 20 éve foglalkozik a C1-INH-HAE kutatásával, valamint hazai betegpopuláció (170 beteg) gondozásával. Ez az életveszélyes kórkép a bradykinin mediálta angioödémák csoportjába tartozik. A betegség diagnosztizálása komplement laboratóriumi hátteret igényel, és az angiödémában szokásosan alkalmazott kezelésre nem reagál, ez az oka annak, hogy napjainkban is magas a mortalitás. Az ödémás epizódok első megjelenési ideje, gyakorisága, lokalizációja előre nem jósolható meg, és egyazon családban azonos C1-INH gén mutáció mellett is jelentős egyéni variációt mutat. A kutatásokhoz szükséges vérmintához nehéz hozzájutni az ödémás roham alatt. Ebből adódóan a roham kialakulásának patofiziológiája jelenleg is a kutatás középpontjában áll. A C1-INH-HAE ödémás rohamában bekövetkező molekuláris változásokat elsősorban a C1-INH által szabályozott, a patomechanizmus szempontjából fontos plazma kaszkádrendszerekben kutatták. A vérsejteknek a szerepét még nem vizsgálták, bár ismert, hogy ödémás rohamban neutrofília észlelhető. Mivel ezek a sejtek aktivációjuk során számos olyan anyagot bocsátanak ki, amelyek befolyással lehetnek az ödémás roham lefolyására, vizsgálatukkal olyan információhoz juthatunk, amelyek hozzájárulhatnak az ödémás roham patomechanizmusának a megértéséhez. Feltételezzük, hogy nem egyetlen, hanem számos tényező, illetve a C1-INH által szabályozott rendszerek finom egyensúlyának a megbomlása áll az ödémás roham kialakulásának a hátterében. A neutrofilek kutatása, ha igazolódik aktív szerepük az ödémás folyamatban, olyan információval szolgálhat, amelyek a patomechanizmus pontosabb megismerésén túl új kutatási irányokat határozna meg, valamint új terápiás lehetőségek kifejlesztését is előrevetítheti.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az öröklődő angioödéma egy vérben lévő szabályozó fehérje hiányában kialakuló, ritka, életveszélyes kórkép. Az ödémás rohamok a gégében fellépve fulladáshoz vezethetnek. Mivel a rohamok váratlanul, rendszertelenül, minden előzmény nélkül lépnek fel, a betegek állandó félelemben élnek. Minden olyan kutatás, amely arra irányul, hogy megfejtse az ödémás rohamok kialakulásának az okát, alapvető fontosságú. Munkacsoportunk korábban kimutatta, hogy ödémás rohamban megnő a betegek vérében a fehérvérsejtek száma, anélkül, hogy e mögött bármilyen gyulladásra utaló jel, pl. láz, gyorsult vörösvértest süllyedés, stb. állna. Tervezett vizsgálatunkban arra keresünk választ, hogy vajon ezek a sejtek aktív állapotban vannak-e, illetve mi aktiválja azokat. Ennek ismerete azért lenne fontos, mert a fehérvérsejtekben olyan anyagok tárolódnak, amelyek a sejtek aktivációja során kiszabadulnak és hatással vannak a hajszálerek falában lévő sejtekre, és azokra az enzimrendszerekre, amelyek az ödéma kialakulásában részt vesznek. Ezen túlmenően gátolhatják annak a fehérjének a működését, amely amúgy is csökkent az öröklődő angioödémás betegekben. Vizsgálatunkban a betegektől ödémás rohamban és rohamon kívüli állapotban vett vérből határoznánk meg olyan anyagokat, amelyek a fehérvérsejtek aktivációja során felszabadulnak, valamint a betegek véréből kivett fehérvérsejteket bizonyos anyagokkal és kapilláris sejtekkel hoznánk össze. Azt várjuk, hogy eredményeink közelebb visznek minket az angioödémás rohamok pontosabb megértéséhez, ezáltal újabb terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez, amellyel a betegek életminőségén tudnánk javítani.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Hereditary angioedema (HAE) due to C1-inhibitor (C1-INH) deficiency (C1-INH-HAE) is a rare, life-threatening disorder. C1-INH is involved in the regulation of the complement, contact, coagulation, and fibrinolytic plasma systems. An impairment of C1-INH function and certain trigger factors can activate these cascade systems. This involves the release of bradykinin, which enhances vascular permeability and thereby causes angioedema. Previously, we have observed that these episodes are accompanied by neutrophilia without apparent inflammatory signs. No data are available on the mechanism whereby these blood cells contribute to edema formation. It is similarly unknown whether neutrophilia is a cause or effect of the edematous attack or of the molecular changes occurring on the endothelial surface. Our study aims to determine, whether the neutrophilia observed during attacks is associated with the activation of these white blood cells. This would be useful to know for several reasons:
1. Enzymatic cleavage by neutrophil elastase, released during neutrophil activation, may modify the C1-INH molecule and thereby further attenuate its already impaired function.
2. Reactive oxygen species, cytokines, enzymes, and neutrophil extracellular traps (NETs) released during neutrophil activation creates a surface, which is suitable for binding and activation occurring in the contact coagulation system – this is entailed by bradykinin release.
3. C1-INH exerts a direct inhibitory effect on the adhesion of leukocytes to endothelial cells – the lack of adherence may result in endothelial acivation.
All these processes have a substantial impact on the course of edema formation.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In our presumption, neutrophil granulocytes (NGs) undergo activation during HAE attacks.
Our questions are the following:
1. What is the activation level of neutrophil granulocytes of C1-INH-HAE patients during HAE attacks and during symptom-free periods?
2. Is there any difference between C1-INH-HAE patients and healthy controls, as regards the substances suitable for the in vitro activation of NGs, as well as the magnitude of the latter?
3. In a static, in vitro model, what interactions occur between neutrophil granulocytes and endothelial cells isolated from the blood of C1-INH-HAE patients?
We would confirm our hypothesis by performing the following studies: We would study the activation level of NGs in the same C1-INH-HAE patients, during and between edematous episodes and at different times during an attack of a single patient. This would be achieved by measuring enzyme (myeloperoxidase, neutrophil elastase, proteinase 3), cytokine (IFN gamma, GM-SCF, IL-1β, CXCL-1), LTB4 and NET levels, as well as by seeking correlations between these parameters and attack properties. We would study cortisol and ACTH levels which play role in accumulation of NGs in these samples. We would appraise the activation capability of NGs isolated from patients and from healthy controls in an in vitro model, and study the interactions between neutrophils and endothelial cells would be investigated in a static system.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our work group has been active in the research of C1-INH-HAE, as well as in the follow-up care of the Hungarian population of HAE patients (170 in total) for more than 20 years. This life-threatening disorder belongs to the family of bradykinin-mediated angioedemas. It does not respond to conventional treatment and therefore, its mortality is still high. Diagnosing C1-INH-HAE requires complement laboratory tests. The time of initial onset, or the frequency, course, and location of edema formation are unpredictable. However, these properties exhibit substantial variation among individuals carrying identical C1-INH mutations, even within the same family. Obtaining blood samples for research purposes is difficult during edematous attacks. Therefore, the pathophysiology of edematous episodes is still in the focus of research.
The investigations into the molecular changes occurring during an edematous episode of C1-INH-HAE have focused on the plasma cascade systems regulated by C1-INH, as these are of importance in the pathomechanism. The roles of blood cells have not been investigated yet, although neutrophilia is known to accompany angioedematous episodes. These cells release a number of substances with potential influence on the course of edema formation. Studying the latter may improve our understanding of the pathomechanism of edematous attacks. In our presumption, edematous attacks do not result from a single cause, but from influence by many factors, as well as from the derangement of the delicate balance of the plasma systems regulated by C1-INH. If neutrophil cells will be proven to have a role in edema formation, our study could contribute information, which would improve our understanding of the pathomechanism, suggest new directions for research, and envisages developing innovative treatment modalities.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Hereditary angioedema (HAE) is a rare, life-threatening disorder, arising from the lack of a regulatory protein in the blood. The edematous swelling of the voice box may cause suffocation. As acute episodes of edema formation occur unexpectedly, in a haphazard fashion, and without any warning signs, patients with HAE live in constant fear. Therefore, research focused on identifying the cause of edematous attacks is of utmost importance.
Earlier, our work group showed that during attacks, the number of white blood cells increases without any further signs of inflammation (e.g. fever, accelerated red blood cell sedimentation rate, etc.). Our study intends to ascertain whether these cells are in an activated state during attacks – and if yes, then what activates them? Knowing this would be important, because once activated, white blood cells release substances active on the cells lining the blood vessels, and on the enzyme systems involved in edema formation. Moreover, they may block the activity of a protein, the functions of which are already impaired in HAE patients. In this study, we would identify the substances released by activated white blood cells in blood samples drawn from the patients during and between edematous attacks. Further, we would expose the white blood cells of patients to certain substances and to cells lining the capillaries.
We expect that our findings will enhance our understanding of angioedematous attacks. This would be a step towards developing innovative therapeutic options, which could improve the patients’ quality of life.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Henriette Farkas, Anna Dóczy, Edina Szabó, Lilian Varga, Dorottya Csuka: Screening for Plasminogen Mutations in Hereditary Angioedema Patients, Genes (Basel), 2021 | | Erika Kajdácsi, Nóra Veszeli, Blanka Mező, Zsófa Jandrasics, Kinga Viktória Kőhalmi, Anne Lise Ferrara, László Cervenak, Lilian Varga, Henriette Farkas: Pathways of Neutrophil Granulocyte Activation in Hereditary Angioedema with C1 Inhibitor Deficiency, Clin Rev Allergy Immunol, 2021 | | Zsuzsanna Balla, Bettina Ignácz, Lilian Varga, Kinga Viktória Kőhalmi, Henriette Farkas: How Angioedema Quality of Life Questionnaire Can Help Physicians in Treating C1-Inhibitor Deficiency Patients?, Clin Rev Allergy Immunol, 2021 | | Zsuzsanna Balla, Noémi Andrási, Zsófia Pólai, Beáta Visy, Ibolya Czaller, György Temesszentandrási, Dorottya Csuka, Lilian Varga, Henriette Farkas: The characteristics of upper airway edema in hereditary and acquired angioedema with C1-inhibitor deficiency, Clin Transl Allergy, 2021 | | Zsófia Pólai, Zsuzsanna Balla, Noémi Andrási, Kinga Viktória Kőhalmi, György Temesszentandrási, Szabolcs Benedek,L. Varga,H. Farkas: A follow-up survey of patients with acquired angioedema due to C1-inhibitor deficiency, Journal of Internal Medicine, 2021 | | 1. Zsuzsanna Balla, Noémi Andrási, Zsófia Pólai, Beáta Visy, Ibolya Czaller, György Temesszentandrási, Dorottya Csuka, Lilian Varga, Henriette Farkas: The characteristics and the incidence of upper airway edema in patients with hereditary and acquired angioedema with C1 inhibitor deficiency, 12th C1-inhibitor Deficiency & Angioedema Workshop, 2021. június 3-6., Virtual event, 2021 | | Erika Kajdácsi, Zsófia Pólai, Zsuzsanna Balla, László Cervenak, Henriette Farkas: Investigation of neutrophil granulocyte function in patients with hereditary angioedema, 12th C1-inhibitor Deficiency & Angioedema Workshop, 2021. június 3-6., Virtual event, 2021 | | Zsófia Pólai, Erika Kajdácsi, László Cervenak, Lilian Varga, Henriette Farkas: Detection of C1-inhibitor/C1-inhibitor antibody complexes and their connection to acquired angioedema accompanied with underlying diseases, 12th C1-inhibitor Deficiency & Angioedema Workshop, 2021. június 3-6., Virtual event, 2021 | | Noémi Andrási, Zsuzsanna Balla, Beáta Visy, Dorottya Csuka, Lilian Varga, Henriette Farkas: Diagnosing pediatric patients with hereditary C1-inhibitor deficiency – experience from the Hungarian Angioedema Center of Reference and Excellence, 12th C1-inhibitor Deficiency & Angioedema Workshop, 2021. június 3-6., Virtual event, 2021 | | Balla Zsuzsanna, Andrási Noémi, Pólai Zsófia, Visy Beáta, Czaller Ibolya, Temesszentandrási György, Csuka Dorottya, Varga Lilian, Farkas Henriette: A felső légúti ödéma jellemzői és előfordulása a C1-inhibitor hiány következtében kialakuló örökletes és a szerzett angioödémás betegek körében, MAKIT 2021 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 49. Kongresszusa, 2021. június 25., 2021 | | Andrási Noémi , Balla Zsuzsanna , Visy Beáta , Csuka Dorottya , Varga Lilian , Farkas Henriette: A C1-inhibitor hiányos herediter angioödémában szenvedő gyermekek diagnosztikája – tapasztalatok az Országos Angioödéma Referencia Központból, MAKIT 2021 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 49. Kongresszusa, 2021. június 25., 2021 | | Pólai Zsófia, Balla Zsuzsanna, Andrási Noémi, Benedek Szabolcs, Varga Lilian, Farkas Henriette: Esettanulmány - Szerzett C1-inhibitor hiányos betegünk komplement paramétereinek és kezeléseinek hosszú távú nyomon követése, MAKIT 2021 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 49. Kongresszusa; 2021. június 25., 2021 | | Kajdácsi Erika, Pólai Zsófia, Balla Zsuzsanna, Cervenak László, Farkas Henriette: Neutrofil granulociták funkciójának vizsgálata herediter angioödémában, Magyar Immunológiai Társaság 50. Vándorgyűlése, 2021. október 20-22, Kecskemét, 2021 | | Balla Zsuzsanna, Pólai Zsófia, Zsilinszky Zsuzsanna, Andrási Noémi, Kőhalmi Kinga Viktória, Temesszentandrási György: Az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitor kiváltotta szerzett angioödéma javasolt kivizsgálási protokollja, A Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete 46. Kongresszusa, 2021 | | Edina Szabó, Dorottya Csuka, Kata Marossy, Beáta Takács, Lilian Varga, Maria Zamanakou, Sofia Vatsiou, Anastasios E. Germenis, Henriette Farkas, Ágnes Szilágyi: Overview of SERPING1 mutations identified in Hungarian patients with hereditary angioedema, 12th C1-inhibitor Deficiency & Angioedema Workshop, 2021. június 3-6., Virtual event, 2021 | | Zsófia Pólai, Zsuzsanna Balla, Szabolcs Benedek, Lilian Varga, Henriette Farkas: Detailed long term follow-up of a patient with acquired angioedema due to C1-inhibitor deficiency, 12th C1-inhibitor Deficiency & Angioedema Workshop, 2021. június 3-6., Virtual event, 2021 | | Zsuzsanna Balla, Noémi Andrási, Zsófia Pólai, Beáta Visy, Ibolya Czaller, György Temesszentandrási , Dorottya Csuka, Lilian Varga, Henriette Farkas: The characteristics and the incidence of upper airway edema in patients with hereditary angioedema with C1 inhibitor deficiency, Abstracts from the European Academy of Allergy and Clinical Immunology Hybrid Congress, 10-12 July 2021. Allergy, 2021 | | Zsuzsanna Balla, Zsófia Pólai, Zsuzsanna Zsilinszky, Noémi Andrási, Kinga V. Kőhalmi, Lilian Varga, Henriette Farkas: The importance of complement testing in acquired angioedema due to angiotensin-converting enzyme inhibitors, PhD Tudományos Napok, 2021 | | Noémi Andrási, Zsuzsanna Balla, Beáta Visy, Ágnes Szilágyi, Dorottya Csuka, Lilian Varga, Henriette Farkas: Diagnosing Pediatric Patients With Hereditary C1-Inhibitor Deficiency—Experience From the Hungarian Angioedema Center of Reference and Excellence, Front Allergy, 2022 | | Edina Szabó, Dorottya Csuka, Noémi Andrási, Lilian Varga, Henriette Farkas, Ágnes Szilágyi: Overview of SERPING1 Variations Identified in Hungarian Patients With Hereditary Angioedema, Front Allergy, 2022 | | Farkas H, Máj C, Kenessey I, Sebestyén A, Krencz I, Pápay J, Cervenak L.: A novel pathogenetic factor of laryngeal attack in hereditary angioedema? Involvement of protease activated receptor 1., Allergy Asthma Clin Immunol, 2022 | | Kajdácsi Erika: Neutrofil granulociták funkciójának vizsgálata herediter angioödémában, MAKIT 2022 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 50. Kongresszusa, 2022 | | Horváth Hanga Réka: Allergiás betegségek előfordulásának vizsgálata herediter C1-inhibitor-hiányos betegek körében, MAKIT 2022 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 50. Kongresszusa, 2022 | | Balla Zsuzsanna: A telemedicina jelene és jövője az angioödémás betegek gondozásában, MAKIT 2022 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 50. Kongresszusa, 2022 | | Andrási Noémi: Gyermekek a fókuszban – a C1-inhibitor hiány kezelése gyermekkorban, MAKIT 2022 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 50. Kongresszusa, 2022 | | Szilágyi Dávid: A COVID-19 pandémia hatásának vizsgálata a C1-INH-HAE betegek körében, MAKIT 2022 - A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 50. Kongresszusa, 2022 | | Kinga Viktória Kőhalmi, György Ledniczky, György Temesszentandrási, Nóra Veszeli, Lilian Varga, Henriette Farkas: A new approach of treatment during erythema marginatum in hereditary angioedema, Bradykinin Symposium 2018, Berlin, Germany, 5-6 September 2018, 2018 | | Kinga Viktória Kőhalmi, Virág Menkő, Nóra Veszeli, Dorottya Csuka, Lilian Varga, Anastasios E. Germenis, Henriette Farkas: Genetic biomarkers and clinical significance of erythema marginatum in Hungarian patients with hereditary angioedema due to C1-inhibitor deficiency, HAE Global Conference 2018, Vienna, Austria, 17-20 May 2018, 2018 | | Kinga Viktória Kőhalmi, György Ledniczky, György Temesszentandrási, Nóra Veszeli, Lilian Varga, Henriette Farkas: A new approach of treatment during erythema marginatum in hereditary angioedema, 47th Annual Meeting of the Hungarian Society for Immunology, Bükfürdő, Hungary, 17-19 October 2018, 2018 | | Kinga Viktória Kőhalmi, Virág Menkő, Nóra Veszeli, Dorottya Csuka, Lilian Varga, Anastasios E. Germenis, Henriette Farkas: Genetic biomarkers and clinical significance of erythema marginatum in Hungarian patients with hereditary angioedema due to C1-inhibitor deficiency, PhD Scientific Days 2018, Budapest, Hungary, 19-20 April 2018 (Congress of New National Excellence Program of the Ministry of Human Capacities), 2018 | | Kinga Viktória Kőhalmi, Virág Menkő, Nóra Veszeli, Lilian Varga, Henriette Farkas: Assessment of erythema marginatum in Hungarian patients with hereditary angioedema due to C1-inhibitor deficiency, Abstracts from the European Academy of Allergy and Clinical Immunology Congress, 26–30 May 2018, Munich, Germany Allergy. Volume 73, Issue S105, 2018 | | Ignácz Bettina, Tóháti Rebeka, Kőhalmi Kinga Viktória, Farkas Henriette: Mutat-e összefüggést a betegség aktivitása az életminőséggel? – Első felmérés herediter angioödémában, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Kecskemét, Magyarország, 2019. május 9-11., 2019 | | Holdonner Ágnes, Farkas Henriette, Kőhalmi Kinga: Fókuszban az erythema marginatum: Klinikai jellemzők elemzése és új kezelési stratégia bevezetése herediter angioödémában, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Kecskemét, Magyarország, 2019. május 9-11., 2019 | | Dóczy Anna, Csuka Dorottya, Andrási Noémi, Varga Lilian, Farkas Henriette: Új patogenetikai tényezők feltárása herediter angioödémában, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Kecskemét, Magyarország, 2019. május 9-11., 2019 | | Kőhalmi Kinga Viktória, Ferrara Anna-Lise, Mező Blanka, Veszeli Nóra, Holdonner Ágnes, Jesenak Milos, Varga Lilian, Farkas Henriette: Komplement paraméterek vizsgálata erythema marginatum során C1-inhibitor deficiencia okozta herediter angioödémás betegekben, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Kecskemét, Magyarország, 2019. május 9-11., 2019 | | Bettina Ignácz, Rebeka Tóháti, Kinga Viktória Kőhalmi, Henriette Farkas: The relationship between disease activity and quality of life – a first–time survey in hereditary angioedema, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):P09, 2019 | | Ágnes Holdonner, Kinga Viktória Kőhalmi, Henriette Farkas: Limelight on erythema marginatum: a review of clinical features and the introduction of a new management strategy in hereditary angioedema, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):P41, 2019 | | Beáta Visy, Kinga Viktória Kőhalmi, Noémi Andrási, Ágnes Holdonner, Bettina Ignácz, Lilian Varga, Henriette Farkas: Headache as a symptom of hereditary angioedema, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):P44, 2019 | | Noémi Andrási, Nóra Veszeli, Kinga Viktória Kőhalmi, György Temesszentandrási, Lilian Varga, Henriette Farkas: The treatment of angioedema attacks by bradykinin B2 receptor antagonist icatibant in hereditary angioedema – a real life study, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):P36, 2019 | | Noémi Andrási, Ágnes Holdonner, Nóra Veszeli, Kinga Viktória Kőhalmi, György Temesszentandrási, Lilian Varga, Henriette Farkas: Evaluation of the efficacy and safety of home treatment with the recombinant human C1 inhibitor in hereditary angioedema, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):P37, 2019 | | Kinga Viktória Kőhalmi, Blanka Mező, Nóra Veszeli, Szabolcs Benedek, Adrienne Fehér, Ágnes Holdonner, Milos Jesenak, Lilian Varga, Henriette Farkas: Changes of coagulation parameters during erythema marginatum in patients with hereditary angioedema, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):O20, 2019 | | Kinga Viktória Kőhalmi, Anna-Lise Ferrara, Blanka Mező, Nóra Veszeli, Ágnes Holdonner, Milos Jesenak, Lilian Varga, Henriette Farkas: Changes of complement parameters during erythema marginatum in patients with hereditary angioedema, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):O6, 2019 | | Gábor Oroszlán, Gábor Pál, Péter Závodszky, Henriette Farkas, Péter Gál and József Dobó: Activation of complement MASP-3 in healthy donors and in patients with C1 inhibitor deficiency, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):O16, 2019 | | Zsófia Jandrasics, Erika Kajdácsi, Nóra Veszeli, Vera Makó, Anna Koncz, Kinga Viktória Kőhalmi, László Cervenak, Péter Gál, József Dobó, Steven de Maat, Coen Maas, Henriette Farkas, Lilian Varga.: Simultaneous determination of human plasma serine proteases complexed with C1-inhibitor in vivo, Allergy, Asthma & Clinical Immunology 2019, 15(Suppl 4):O17, 2019 | | Zsuzsanna Balla, Zsuzsanna Zsilinszky, Kinga Viktória Kőhalmi, Noémi Andrási, Lilian Varga, Henriette Farkas: The importance of complement testing in acquired angioedema due to angiotensin-converting enzyme inhibitors, EAACI Digital Congress, 2020 | | Balla Zsuzsanna, Zsilinszky Zsuzsanna, Andrási Noémi Kőhalmi Kinga Viktória Temesszentandrási György, Benedek Szabolcs, Varga Lilian, Farkas Henriette: Az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitor kiváltotta szerzett angioödéma kivizsgálásának protokollja Angioödéma Referencia Központunkban, A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 48. Kongresszusa, 2020 | | Kőhalmi Kinga Viktória, Mező Blanka, Veszeli Nóra, Benedek Szabolcs, Fehér Adrienne, Milos Jesenak, Varga Lilian, Farkas Henriette: Változnak-e a koagulációs paraméterek HANO-ban erythema marginatum kialakulása során? - Az első megfigyelések, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 48. Kongresszusa, 2020 | | Pólai Zsófia, Balla Zsuzsanna, Kőhalmi Kinga Viktória, Temesszentandrási György, Benedek Szabolcs, Varga Lilian, Farkas Henriette: A szerzett C1-inhibitor hiány okozta angioödéma klinikai lefolyásának és kezelésének felmérése, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 48. Kongresszusa, 2020 | | Pólai Zsófia, Balla Zsuzsanna, Kőhalmi Kinga Viktória, Temesszentandrási György, Benedek Szabolcs, Varga Lilian, Farkas Henriette: A hazai szerzett C1-inhibitor hiányos betegek klinikumának és kezelésének felmérése, Magyar Immunológiai Társaság Konferencia, 2020 | | Varga Lilian, Csuka Dorottya, Szabó Edina, Kőhalmi Kinga, Bali Judit, Farkas Henriette: HANO családszűrés a 21. században – és ami mögötte van, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság 48. Kongresszusa, 2020 | | Henriette Farkas, Edina Szabó, Anna Dóczi, Kinga Viktória Kőhalmi, Lilian Varga, Anastasios E. Germenis, Dorottya Csuka: Role of genetic testing in diagnosis of hereditary angioedema, HAE International - HAE Global Conference, 2020 | | Anna Valerieva, Maria T. Staevska, Vesna Grivcheva-Panovska,,; Milos Jesenak,; Kinga Viktória Kőhalmi,; Katarina Hrubiskova, Andrea Zanichelli,; Luca Bellizzi,; Anurag Relan, Roman Hakl,; Henriette Farkas: Treatment of Hereditary Angioedema Attacks: An Interim Analysis of Data From the European Registry of Recombinant Human C1 Esterase Inhibitor, HAE International - HAE Global Conference, 2020 | | Henriette Farkas: Long-term Safety and Tolerability of Berotralstat (BCX7353) for Hereditary Angioedema (HAE) Prophylaxis: APeX-S Study Results, EAACI Digital Congress, 2020 | | Henriette Farkas, William R. Lumry, H. Henry Li, Raffi Tachdjian, Emel Aygören-Pürsün, Peng Lu, Christina Nurse, Maria Pedrosa: An open-label, multicentre phase 3 study evaluating lanadelumab for the prevention of hereditary angioedema attacks in paediatric patients: SPRING study design, EAACI Digital Congress, 2020 | | Andrási N, Veszeli N, Holdonner Á, Temesszentandrási G, Kőhalmi KV, Varga L, Farkas H: Evaluation of the efficacy and safety of home treatment with the recombinant human C1-inhibitor in hereditary angioedema resulting from C1-inhibitor deficiency, Int Immunopharmacol, 2020 | | Pólai Z, Balla Z, Andrási N, Kőhalmi KV, Temesszentandrási G, Benedek S, Varga L, Farkas H: A follow-up survey of patients with acquired angioedema due to C1-inhibitor deficiency, J Intern Med, 2020 | | Germenis AE, Margaglione M, Pesquero JB, Farkas H, Cichon S, Csuka D, Lera AL, Rijavec M, Jolles S, Szilagyi A, Trascasa ML, Veronez CL, Drouet C, Zamanakou M: Hereditary Angioedema International Working Group. International Consensus on the Use of Genetics in the Management of Hereditary Angioedema, J Allergy Clin Immunol Pract, 2020 | | Ferrara AL, Bova M, Petraroli A, Veszeli N, Galdiero MR, Braile M, Marone G, Cristinziano L, Marcella S, Modestino L, Farkas H, Loffredo S: Hereditary angioedema attack: what happens to vasoactive mediators?, Int Immunopharmacol, 2020 | | Maurer M, Aberer W, Agondi R, Al-Ahmad M, Al-Nesf MA, Ansotegui I, Arnaout R, Arruda LK, Asero R, Aygören-Pürsün E, Banerji A, Bauer A, Ben-Shoshan M, Berardi A, Bernstein JA, Betschel S, Bindslev-Jensen C, Bizjak M, Boccon-Gibod I, Bork K, Bouillet L, Boysen HB, Brodszki N, Broesby-Olsen S, Busse P, Buttgereit T, Bygum A, Caballero T, Campos RA, Cancian M, Cherrez-Ojeda I, Cohn DM, Costa C, Craig T, Criado PR, Criado RF, Csuka D, Dissemond J, Du-Thanh A, Ensina LF, Ertaş R, Fabiani JE, Fantini C, Farkas H, Ferrucci SM, Figueras-Nart I, Fili NL, Fomina D, Fukunaga A, Gelincik A, Giménez-Arnau A, Godse K, Gompels M, Gonçalo M, Gotua M, Gower R, Grumach AS, Guidos-Fogelbach G, Hide M, Ilina N, Inomata N, Jakob T, Josviack DO, Kang HR, Kaplan A, Kasperska-Zając A, Katelaris C, Kessel A, Kleinheinz A, Kocatürk E, Košnik M, Krasowska D, Kulthanan K, Kumaran MS, Larco Sousa JI, Longhurst HJ, Lumry W, MacGinnitie A, Magerl M, Makris MP, Malbrán A, Marsland A, Martinez-Saguer I, Medina IV, Meshkova R, Metz M, Nasr I, Nicolay J, Nishigori C, Ohsawa I, Özyurt K, Papadopoulos NG, Parisi CAS, Peter JG, Pfützner W, Popov T, Prior N, Ramon GD, Reich A, Reshef A, Riedl MA, Ritchie B, Röckmann-Helmbach H, Rudenko M, Salman A, Sanchez-Borges M, Schmid-Grendelmeier P, Serpa FS, Serra-Baldrich E, Sheikh FR, Smith W, Soria A, Staubach P, Steiner UC, Stobiecki M, Sussman G, Tagka A, Thomsen SF, Treudler R, Valle S, van Doorn M, Varga L, Vázquez DO, Wagner N, Wang L, Weber-Chrysochoou C, Ye YM, Zalewska-Janowska A, Zanichelli A, Zhao Z, Zhi Y, Zuberbier T, Zwiener RD, Castaldo A.: Definition, aims, and implementation of GA2 LEN/HAEi Angioedema Centers of Reference and Excellence, Allergy, 2020 | | Betschel S, BadHAEi Global Foumiou J, Binkley K, Borici-Mazi R, Hébert J, Kanani A, Keith P, Lacuesta G, Waserman S, Yang B, Aygören-Pürsün E, Bernstein J, Bork K, Caballero T, Cicardi M, Craig T, Farkas H, Grumach A, Katelaris C, Longhurst H, Riedl M, Zuraw B, Berger M, Boursiquot JN, Boysen H, Castaldo A, Chapdelaine H, Connors L, Fu L, Goodyear D, Haynes A, Kamra P, Kim H, Lang-Robertson K, Leith E, McCusker C, Moote B, O'Keefe A, Othman I, Poon MC, Ritchie B, St-Pierre C, Stark D, Tsai E: The International/Canadian Hereditary Angioedema Guideline, Allergy Asthma Clin Immunol, 2020 | | Longhurst H, Farkas H: Biological therapy in hereditary angioedema: transformation of a rare disease, Expert Opin Biol Ther, 2020 | | Germenis AE, Vatsiou S, Csuka D, Zamanakou M, Farkas H: Deep Intronic SERPING1 Gene Variants: Ending One Odyssey and Starting Another?, J Clin Immunol, 2020 | | Loules G, Parsopoulou F, Zamanakou M, Csuka D, Bova M, González-Quevedo T, Psarros F, Porebski G, Speletas M, Firinu D, Del Giacco S, Suffritti C, Makris M, Vatsiou S, Zanichelli A, Farkas H, Germenis AE: Deciphering the Genetics of Primary Angioedema with Normal Levels of C1 Inhibitor, J Clin Med, 2020 | | Kőhalmi KV, Mező B, Veszeli N, Benedek S, Fehér A, Holdonner Á, Jesenak M, Varga L, Farkas H: Changes of coagulation parameters during erythema marginatum in patients with hereditary angioedema, Int Immunopharmacol, 2020 | | Balla Z, Zsilinszky Z, Pólai Z, Andrási N, Kőhalmi KV, Csuka D, Varga L, Farkas H: The Importance of Complement Testing in Acquired Angioedema Related to Angiotensin-Converting Enzyme Inhibitors, J Allergy Clin Immunol Pract, 2020 | | Bernstein JA, Schwartz L, Yang W, Baker J, Anderson J, Farkas H, Aygören-Pürsün E, Bygum A, Jacobs I, Feuersenger H, Pragst I, Riedl MA: Long-term safety and efficacy of subcutaneous C1-inhibitor in older patients with hereditary angioedema, Ann Allergy Asthma Immunol, 2020 | | Farkas H, Levy D, Supina D, Berger M, Prusty S, Fridman M: Hereditary angioedema C1-esterase inhibitor replacement therapy and coexisting autoimmune disorders: findings from a claims database, Allergy Asthma Clin Immunol, 2020 | | Kajdácsi E, Jandrasics Z, Veszeli N, Makó V, Koncz A, Gulyás D, Köhalmi KV, Temesszentandrási G, Cervenak L, Gál P, Dobó J, de Maat S, Maas C, Farkas H, Varga L: Patterns of C1-Inhibitor/Plasma Serine Protease Complexes in Healthy Humans and in Hereditary Angioedema Patients, Front Immunol, 2020 | | Vatsiou S, Zamanakou M, Loules G, Psarros F, Parsopoulou F, Csuka D, Valerieva A, Staevska M, Porebski G, Obtulowicz K, Magerl M, Maurer M, Speletas M, Farkas H, Germenis AE: A novel deep intronic SERPING1 variant as a cause of hereditary angioedema due to C1-inhibitor deficiency, Allergol Int, 2020 | | Farkas H, Kőhalmi KV, Visy B, Veszeli N, Varga L: Clinical Characteristics and Safety of Plasma-Derived C1-Inhibitor Therapy in Children and Adolescents with Hereditary Angioedema-A Long-Term Survey, J Allergy Clin Immunol Pract, 2020 | | Zuraw B, Lumry WR, Johnston DT, Aygören-Pürsün E, Banerji A, Bernstein JA, Christiansen SC, Jacobs JS, Sitz KV, Gower RG, Gagnon R, Wedner HJ, Kinaciyan T, Hakl R, Hanzlíková J, Anderson JT, McNeil DL, Fritz SB, Yang WH, Tachdjian R, Busse PJ, Craig TJ, Li HH, Farkas H, Best JM, Clemons D, Cornpropst M, Dobo SM, Iocca HA, Kargl D, Nagy E, Murray SC, Collis P, Sheridan WP, Maurer M, Riedl MA: Oral once-daily berotralstat for the prevention of hereditary angioedema attacks: A randomized, double-blind, placebo-controlled phase 3 trial, J Allergy Clin Immunol, 2020 | | Levy DS, Farkas H, Riedl MA, Hsu FI, Brooks JP, Cicardi M, Feuersenger H, Pragst I, Reshef A: Long-term efficacy and safety of subcutaneous C1-inhibitor in women with hereditary angioedema: subgroup analysis from an open-label extension of a phase 3 trial, Allergy Asthma Clin Immunol, 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
