Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294–1378) – online adattár  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
124763
típus NN
Vezető kutató Kiss Gergely Bálint
magyar cím Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294–1378) – online adattár
Angol cím Papal Delegates in Hungary in the XIVth Century (1294–1378) – Online Database
magyar kulcsszavak Pápaság, pápai legátusok és adószedők, Magyarország, XIV. század, adatbázis
angol kulcsszavak Papacy, papal legates and collectors, Hungary, XIVth century, database
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Középkori történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
résztvevők Barabás Gábor
Maléth Ágnes
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2023-03-31
aktuális összeg (MFt) 46.478
FTE (kutatóév egyenérték) 9.86
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A nemzetközi együttműködési pályázat keretében végzendő kutatás célja a 14. században Magyarországon tevékenykedett pápai küldöttek (legátusok, megbízottak, követek, pápai adószedők) teljes életrajzi és hivatalviselési adattárának elkészítése. A módszerek és eredmények tekintetében a pályázat az NKFHI NN 109690 pályázat (Pápai megbízottak a 11-13. századi Magyarországon – online adattár, 2014-2016) szerves folytatása. A jelen pályázat keretében a vizsgált korszakban Magyarország területére pápai felhatalmazással kiküldött személyek életrajzi és hivatalviselési adatait gyűjtjük és rendszerezzük részletes kutatási tervben közölt szempontrendszer szerint. A gyűjtés kiterjed az illető teljes életútjára és hivatalviselése egyes állomásaira, azaz tartalmazza azokat az adatokat is – a teljesség igényével – amelyek időben megelőzik, ill. követik szűkebben vett magyarországi tevékenységét. Ezáltal 1) a személy teljes életútja, hivatalviselése megismerhetővé válik, 2) az illető személy működése kontextusba kerül, 3) a prozopográfiai adattár további kutatások alapját képezheti.
A 21. század kihívásainak megfelelve az adatokat adatbázis formájában kívánjuk rögzíteni. A rendszerben egyedileg azonosított személyek mindegyikéről személyi adatlap készül, amely a kutatás bármely fázisában – pl. újabb adatok előkerülése esetén – bővíthető, kiegészíthető, ezzel is erősítve az igényes, naprakész adatszolgáltatást. Az egyes adatokból épül fel az adatbázis, amely összetett keresési lehetőséget biztosít a regisztrált felhasználók számára.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, milyen módon kívánta a pápai hatalom egyházi, politikai céljait képviselni és megvalósítani a korabeli Magyarországon. A megelőző időszak (11-13. század) eredményeként a pápai meghatalmazottak a pápa teljes jogú képviselőivé, a pápai hatalom, univerzalizmus eszközeivé váltak, ekkor formálódott ki a pápai képviselet formáinak kánonjogi szabályozása. Tevékenységük azonban nem szorítkozott pusztán diplomáciai feladatok teljesítésére, hanem a jog- és igazságszolgáltatás, a liturgia és kultúra terén is nagy hatást gyakoroltak Európa különböző országaiban. A vizsgált korszak, a 14. század még ehhez képest is döntő változásokat hozott, hiszen az avignoni pápaság kénytelen volt egy gyökeresen új, és jóval összetettebb intézményrendszert kiépíteni mind a pápai udvarban, mind a képviselet, és különösen az adószedés területén.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint Magyarországon is hasonló összetettség jellemezte a pápai megbízottak tevékenységét: diplomáciai, egyházpolitikai, -kormányzati és igazságszolgáltatási és adószedési feladatokat láttak el a Szentszék felhatalmazásával, amely témák összefüggésrendszerükben eddig nem kaptak kellő figyelmet a kutatásban.
A kutatás feladata, hogy tisztázza a pápai megbízottak kilétét, teljes körűen feldolgozza magyarországi tevékenységük minden mozzanatát. Erre azért van szükség, mert ma még meglehetősen hézagosak az ismereteink a pápai-magyar kapcsolatok elemi tényezőinek tekinthető pápai megbízottak személyéről, és tevékenységük valamennyi aspektusáról. Jelen kutatás keretében megvalósítandó cél, a tervezett adatbázis, a kutatási kérdés távlati – további kutatásokat segítő – bővítéséhez is kiváló alapot nyújt.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

1) Egyrészt a megközelítés és a munkamódszer újdonságában, amely teljességre törekvő, hiszen feltárja az adott pápai megbízott teljes élettörténetét, hivatali pályafutását, kiterjed magyarországi tevékenysége valamennyi területére.
2) A korábbiaktól eltérően nem csak a legátusokat veszi figyelembe, hanem kisebb rangú pápai küldötteket, delegált bírókat, adószedőket is, ezáltal szinte teljes körű képet ad a pápai képviseletről.
3) Az adatbázis formájú rögzítés és a folyamatos frissítés könnyebb, pontosabb és szélesebb körű hozzáférést biztosít a felhasználók számára.
4) A felhasználás, tudományos és társadalmi hasznosítás is széleskörű. Az adatbázis ugyanis nem egyszerűen élet- és hivatalviselési adathalmaz, hanem képet ad az egyházi társadalomról is egy adott korszakban, így társadalomtörténeti szempontból is hasznosítható, de adatai felhasználhatóak a diplomáciatörténet (magyar-pápai kapcsolatok), az intézménytörténet (pápai udvar, képviselet, bíráskodás), a jogtörténet (kánonjog, egyházi bíráskodás), valamint a kultúr- és művelődéstörténet (egyetemi tanulmányok, kultúra közvetítés, szentté avatás) számára is. Az egyes pápai megbízottak prozopográfiai adattára abban is segítséget nyújt a további kutatásoknak, hogy milyen volt az egyes időszakokban a pápaság magyarországi, ill. általánosabban regionális képviselete – amennyiben a pápai megbízott több szomszédos területre is kirendelést kapott – tehát elhelyezi az országot egy centrum-periféria koordináta-rendszerben.
5) A pápai-magyar kapcsolatok kutatói számára megkönnyíti a kutatást, hiszen rendelkezésükre áll egy naprakész, folyamatosan frissülő adatbázis. E lehetőség különösen fontos a nem magyar kutatók számára, akik saját kutatásaikhoz fel tudják használni a jelen adatbázist. Magyar kutatási adatbázis széleskörű hazai és külföldi referálása segíti a magyar tudományos eredmények külföldi megismertetését, az intenzívebb bekapcsolódást a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.
6) A pályázott kutatás további jelentőségét adja a megközelítési és munkamódszerek komplexitása, valamint a kutatási eredmények pluri- és interdiszciplináris felhasználhatósága.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A 14. századi Európában a pápaság az egyik legjelentősebb politikai tényező volt, annak dacára hogy székhely Avigonba került át, és kénytelen volt megújítani teljes intézményrendszerét. Célkitűzéseit az óriási földrajzi távolságok miatt is megbízottak, képviselők útján fejezte ki. A korszakban többféle szintű és formájú pápai képviselet létezett (korlátozott jogú követ, teljes jogú pápai legátus, ill. a jogszolgáltatásban fontos szerepet játszó kiküldött bírók és pápai adószedők (collectorok). A megbízottak feladatai meglehetősen változatosak voltak. Nem egyszerűen csak diplomaták voltak, hanem szerepet játszottak a liturgia, kultúra, művelődés, az egyházjog egységesítésében is, természetesen a pápaság igényeinek megfelelően. Egy-egy pápai megbízott tehát nemcsak pl. egy keresztes hadjárat szervezése miatt érkezett Magyarországra, hanem egyházakat szentelt fel, részt vett szenttéavatásokon, meghatározta egyházi intézmények belső életét, szabályait, fellépett a magyarországi egyháziak jogainak védelme érdekében és természetesen bíráskodott is, ill. beszedte az adókat. Mindebből ma még kevés személy és kevés tevékenység ismert, a hazai kutatás eddig inkább a diplomáciai aspektusra helyezte a hangsúlyt. A jelen kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni úgy, hogy feltárja az összes pápai megbízott személyét, ill. tevékenységük minden mozzanatát. A 21. század kihívásainak megfelelően és a könnyebb használat érdekében – folyamatos frissítés, ellenőrzés – a kutatás alapvető célja pápai megbízottak személyi adattárának elkészítése adatbázis formájában. A kutatási eredmények hozzáférhetőségét az online közlés biztosítja.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The objective of the research to be made in the frame of the international cooperation proposal is to make the complete biographical and official database of the papal delegates (legates, envoys, nonces, collectors) in Hungary in the 14th century. The present proposal is to be cosidered as the continuation of a formal project (NKFHI NN 109690, Papal delegates in Hungary in the 11th–13th centuries – online database, 2014-2016). In the examined era we collect and systematize the biographical and official data of the people delegated in Hungary with papal authorization in accordance with standpoints described in detailed research plan. The gathering covers the person’s complete course of life and the stations of his offices, thus the data – with the aim at completeness – include those referring to stages of life preceding and following the activity in Hungary. In this way 1) the given person’s complete course of life and tenure of office become known, 2) his activities became contextualized, 3) the prozopographic database can form the basis of further researches.
Meeting the requirements of the 21st century we are to record the data in the form of a database. In the system there is to be made a personal datasheet about each identified person, which can be enlarged, completed in any of the stages of the research, e.g. if new data appears, providing the up-to-date and exacting data service. From the data the database is created, which makes possible to launch complex searches to registered users.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The fundamental question of the research is how the papacy wished to represent and carry out its ecclesiastical and political objectives in Hungary in the given era. In the previous era (11th-13th centuries) the papal envoys became the Pope’s representatives with full authority, the means of the papal power and universalism, the canonical regulation of the forms of the papal representation evolved also in this era. But these representatives did not carry out only diplomatic tasks, they had a great influence on jurisdiction, liturgy and culture in different countries of Europe. However, the examined periode, the 14th century decisive changes occurred because the Papacy of Avignon had to develop fundamentally new and more complexe institutions in the papal court and in the field of representation especially in the taxe collection.
According to the starting hypothesis of the research a similar complexity could be seen in the activity of the papal envoys in Hungary: they had diplomatic, ecclesiastical political, -governmental, jurisdictional and taxation tasks with the authorization of the Apostolic See. Those topics were not contextualized and had a lower attention in the researches.
The task of the research is to clarify who the papal envoys were and to elaborate their activities in Hungary. It is essential as nowadays what we know about the elemental factors of the papal-Hungarian connections, the papal envoys themselves and the aspects of their activities is quite incomplete. The objective to reach in the frame of the present research, the planned database contributes to the future enlargement of the research topic, which can provide help to further researches.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Significance and expected results of the project are:
1) On one hand in the novelty of the approach and the working method which aims at completeness, as the complete biography, professional career of the given papal delegate is revealed with all the field of their activities in Hungary.
2) As compared to the previous, it examines not only the legates but also the lower ranked papal delegates, delegated judges, tax collectors and thus it gives an over all image of the papal representation.
3) Recording in a database and the continuous updating makes access easier, more precise and available for more users.
4) Its use, the scientific and social use is also wide. The database is not only a mass of facts of life and offices but it also provides an image of the ecclesiastical society in a given period, thus it can be used in social history, in diplomatic history (Hungarian-papal connections), institutional history (papal court, representation, jurisdiction), the history of law (ecclesiastical law, church jurisdiction) and in cultural history (university studies, transferring culture, canonization). The prozopographic database of the papal delegates also provides information to the further researches about what the Hungarian, or more generally the regional papal representation was like – if the papal envoy was delegated into several neighbouring countries, it can place the country in the system of center and periphery.
5) It makes research easier for those interested in the papal-Hungarian connections with the available and constantly updated database. It is especially important for the non Hungarian researchers, who can also use the database for their own research. Widespread Hungarian and foreign reference to a Hungarian research database promotes the Hungarian scientific results abroad and the joining in the international scientific circulation.
6) The significance of the research can be seen in the complexity of approach and work methods; and that the results can be used in plural- and interdisciplines.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

In 14th century Europe the papacy was one of the most significant political powers despite of the fact, that the papal court was transferred to Avignon, and it had to renew its whole institutional system. In spite of the evident distance the political will of the papacy was expressed through its representatives, envoys. Yet in the era papal representation existed on different levels and in different forms (delegate with limited powers, papal legate with full power, delegated judges with important role in jurisdiction, tax collectors). Moreover, the tasks of the envoys were also quite varied. They were not simple diplomats, but played an important role in the unification of the Roman liturgy, culture, ecclesiastical law obviously in accordance with the needs of the papacy. Thus a papal envoy, legate arrived in Hungary not only to organize a crusade, but consecrated churches, participated in canonization, defined the rules of church institutions, stood out to defend the rights of the churchmen, sat in judgement and collected taxes. Nowadays few people and few activities are known from all these, the Hungarian research has focused on the diplomatic aspect so far. The present research wishes to fill this gap with revealing all the papal envoys and their activities. Meeting the requirements of the 21st century and using it easier (continuous updating, checking) we are to record the personal data of the papal envoys in the form of a database. Access to the results of the research will be provided by online publication.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a Munkaterv szerint valósult meg. A cél a 14. században Magyarországgal kapcsolatba került pápai megbízottak azonosítása és életútjuk lehető legteljesebb feltárása volt. Az adatbázis (http://delegatonline.pte.hu/, felhasználónév: demo, jelszó: otka) több, mint 400 személyt és több ezer eseményt tartalmaz. A szükséges informatikai fejlesztés a Munkaterv szerint alakult. Az eredmények (személyi adatlapok, komplex keresés) online hozzáférése ingyenes regisztráció mellett biztosított. Ezen kívül az adatbázisba felvett személyek adatainak, tevékenységeinek összefoglalása megtekinthető regisztráció nélkül is (https://delegatonline.pte.hu/index/alphabetical). A személyek és események, tevékenységek minél nagyobb fokú kontextualizálása érdekében elkészítettünk egy Idővonalat is, amelyben a jelentősebb köztörténeti eseményekbe ágyazva jelennek meg a pápai megbízottakhoz köthető események (https://delegatonline.pte.hu/index/timeline). E törekvésünk kifejezetten pozitív és előremutató, és jól mutatja, hogy az értékeléseket a kutatócsoport komolyan veszi. Publikációs tevékenység: a tervezetthez képest felülteljesített (2018: 6 közlésre elfogadva, 2 megjelent 2019: 19, 2020: 8, 2021: 9, 2022: 5 – az adatok a publikációk státusváltozását is tükrözik). Nemzetközi együttműködés: az egyes évekre tervezett külföldi workshopok létrejöttek, hasznos segítséget nyújtva a menet közbeni és a további munkához, hiszen részben éppen erre épül a további együttműködés.
kutatási eredmények (angolul)
The research was carried out according to the Work Plan. The aim was to identify the papal envoys who were in contact with Hungary in the 14th century and to explore their life histories as fully as possible. The database (http://delegatonline.pte.hu/, username: demo, password: otka) contains more than 400 persons and thousands of events. The necessary IT development was carried out according to the Work Plan. Online access to the results (personal data sheets, complex search) is provided free of charge upon registration. In addition, a summary of the data and activities of the persons included in the database can be consulted without registration (https://delegatonline.pte.hu/index/alphabetical). In order to contextualise as much as possible the persons, events and activities, we have also created a Timeline of events related to the papal envoys, embedded in major public events (https://delegatonline.pte.hu/index/timeline). This effort is very positive and forward-looking and shows that the evaluations are taken seriously by the research team. Publication activity: ahead of plan (2018: 6 accepted for publication, 2 published 2019: 19, 2020: 8, 2021: 9, 2022: 5 – figures reflect changes in publication status). International cooperation: the workshops abroad planned for each year have been set up, providing useful support for the work in progress and further work, as this is partly the basis for further cooperation.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124763
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kiss Gergely: Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, 2019
Maléth Ágnes: Curialists and Hungarian Church Benefices in the 14th Century: The Example of Petrus Begonis, Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis: A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Közleményei 11. (2021) 59–76., 2021
Maléth Ágnes: A pápai Kúria tagjai és a magyar javadalmak a 14. században: Petrus Begonis életpályája, PONTES. A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyve 4. (2021) 144–163, 2021
Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek: Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez, Századok 156 (2022:4), 691-716., 2022
Kiss Gergely: A pápai képviselet, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 11-57., 2019
Kiss Gergely: Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, 2019
Kiss Gergely: A pápaság és Magyarország kapcsolatrendszere a 11–14. században, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 59-77., 2019
Kiss Gergely: VIII. Bonifác és Magyarország (1290 ‒ 1303)., SZÁZADOK 152: (6) pp. 1353-1376., 2018
Kiss Gergely: Entre théorie et pratique de la représentation pontificale en Hongrie aux XIIe-XIIIe siècles, Proceedings of the Fifteenth International Congress of Medieval Canon Law. Paris, 17 – 23 July 2016. Szerk.: Demoulin-Azaury, Florence - Laurent-Bonne, Nicolas - Roumy, F, 2022
Maléth Ágnes: Johannes de Amelio 1339-es átiratai. Adalékok az AAV AA Armaria I-XVIII fond magyar vonatkozású okleveleinek történetéhez, Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi tanulmányok Font Márta professzor asszony 70. születésnapjára. Szerk.: Bagi, Dániel - Barabás, Gábor - Fedeles, Tamás - Kiss, Gergely., 2022
Barabás Gábor: The Never Been Papal Legates, Who Left Hungary Without Having Accomplished Anything: Papal–Hungarian Relations at the End of the Thirteenth Century, Archivum Historiae Pontificiae 155 (2022), 3-40., 2022
Maléth Ágnes: Papal delegates in the Hungarian Kingdom during the reign of Charles I (1301-1342), In: Institutional Aspects of Church and Social History. Ed. Marko Jerković. Zagreb, 2021. 99-123., 2021
Kiss Gergely: Convergence ou divergence ? Le problème de l’itinérance de la cour royale et des représentants pontificaux en Hongrie (XIIIe – début du XIVe siècles), L'itinérance de la cour en France et en Europe: Moyen Age-XIXe siècle. Éd. Bove, Boris – Salamagne, Alain – Zum Kolk, Caroline. Villeneuve d'Ascq. 2021. 149–164., 2021
Gergely Kiss: Egy ismeretlen ismerős a 13–14. század fordulójáról: Haab, PONTES - A PTE BTK TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 4: pp. 110-130., 2021
Jugie Pierre, Kiss Gergely: A bíboros legátusok kancelláriái a 14. században, PONTES - A PTE BTK TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 4: pp. 46-74., 2021
Kiss Gergely: Magyar Anjouk Avignonban, pápai megbízottak I. Károly országában, PONTES - A PTE BTK TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 4: pp. 371-373., 2021
Kiss Gergely: "Facultatem concedit conferendi beneficia" Külföldiek magyarországi egyházi javadalmakban a 14. század első felében, Bagi Dániel - Barabás Gábor - Fedeles Tamás - Kiss Gergely (szerk.): Ruscia – Hungaria – Europa: Ünnepi kötet Font Márta professzor asszony 70. születésnapjára. Pécs, 2022
Kiss Gergely: „Facultatem concedit conferendi beneficia”. Les étrangers dans les bénéfices ecclésiastiques en Hongrie dans la première moitié du XIVe siècle, Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének közleményei 11 (2021), 23-57, 2021
Kiss Gergely: Papal Representation in Hungary in the 14th Century, In: Jerković, Marko (szerk.) Institutional Aspects of Church and Social History, University of Zagreb Faculty of Croatian Studies (2021) pp. 87-98., 2021
Kiss Gergely: Ubaldus, egy pápai legátus a 12. század derekán, ALUMNI NOVA 2: pp. 25-43., 2019
Kiss Gergely: Juan de Carvalaj, egy pápai legátus Mátyás idejében. Életrajzi vázlat, In: Bárány, Attila; Kavecsánszki, Máté; Pósán, László; Takács, Levente (szerk.) Hunyadi Mátyás és kora, MTA-Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport (2019) pp. 248-281., 2019
Kiss Gergely: Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, 2019
Kiss Gergely: Előszó, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 7-8., 2019
Kiss Gergely: A pápai képviselet, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 11-57., 2019
Kiss Gergely: A pápaság és Magyarország kapcsolatrendszere a 11–14. században, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 59-77., 2019
Kiss Gergely: Gregorius de Sancto Apostolo, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 81-92., 2019
Kiss Gergely: Altegradus de Cataneis de Lendenaria, In: Kiss, Gergely (szerk.) Varietas delectat, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2019) pp. 167-173., 2019
Kiss Gergely: Gregorius de Sancto Apostolo, SPECIMINA NOVA PARS PRIMA SECTIO MEDIAEVALIS : A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZÉPKORI ÉS KORAÚJKORI TÖRTÉNETI TANSZÉKÉNEK TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEI X: pp. 37-51., 2019
Kiss Gergely: Báncsa nb. István prenestei püspök-bíboros mint protector ordinis, In: Hunyadi, Zsolt; Fedeles, Tamás (szerk.) Szent Márton és Benedek nyomában, MTA-Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék (2019) pp. 266-278., 2019
Kiss Gergely: Családi kör?, In: Lengvári, István; Pilkhoffer, Mónika; Vonyó, József (szerk.) Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás ‒ helytörténeti kutatás., Kronosz Kiadó; Magyar Történelmi Társulat; Magyar Tudományos Akadémia (2019) pp. 119-142., 2019
Kiss Gergely: Kuno pápai legátus és Magyarország az elbeszélő források tükrében, In: Kincses, Katalin Mária (szerk.) Hadi és más nevezetes történetek, Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2018) pp. 253-262., 2018
Kiss Gergely: Formation d’une identite politique et de gouvernement chez les officiers clercs de Charles Ier d’Anjou (Royaume de Hongrie), Les officiers et la chose publique dans les territoires angevins (XIIIe-XVe siècle). vers une culture politique ? Actes du colloque international de Saint-Étienne Univers, 2018
Barabás Gábor: Papal Clerics and the Realm of Saint Stephen in the Fourteenth Century, Institutional Aspects of The Church History. Szerk.: Jerković, Marko. Zagreb (közlésre elfogadva), 2018
Maléth Ágnes: Papal Delegates in the Hungarian Kingdom during the Reign of Charles I (1301–1342), Institutional Aspects of The Church History. Szerk.: Jerković, Marko. Zagreb (közlésre elfogadva), 2018
Kiss Gergely: Papal Representation in Hungary in the 14th Century. Some Methodological Remarks, Institutional Aspects of The Church History. Szerk.: Jerković, Marko. Zagreb (közlésre elfogadva), 2018
Maléth Ágnes: The ambassadors of Charles I of Hungary in the papal curia (1301-1342), Formation et cultures des officiers et de l'entourage des princes dans les territoires angevins (milieu XIIIe - fin XVe siècle). Mélanges de l'École Française de Rome. (, 2018
Kiss Gergely: Un foyer de formation des clercs officiers royaux : les universités et le service du roi (1342-1382) ?, Formation et cultures des officiers et de l'entourage des princes dans les territoires angevins (milieu XIIIe - fin XVe siècle). Mélanges de l'École Française de Rome. (, 2018
Maléth Ágnes: The ambassadors of Charles I of Hungary in the papal curia (1301-1342), Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins (milieu XIIIe-fin XVe siècle) – Percorsi di formazione e culture degli uf, 2019
Kiss Gergely: Un foyer de formation des clercs officiers royaux : les universités et le service du roi ? 1342–1382, Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins (milieu XIIIe-fin XVe siècle) – Percorsi di formazione e culture degli uf, 2019
Kiss Gergely: A pápai képviselet, Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században. Szerk. Kiss Gergely. Pécs, 2019. (DeLegatOnline könyvek 1.) 13–42., 2019
Kiss Gergely: A pápaság és Magyarország kapcsolatrendszere a 11–14. században – áttekintés, Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században. Szerk. Kiss Gergely. Pécs, 2019. (DeLegatOnline könyvek 1.) 43–55., 2019
Kiss Gergely: Gregorius de Sancto Apostolo. Egy 12. század végi magyarországi pápai legátus pályafutása, Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században. Szerk. Kiss Gergely. Pécs, 2019. (DeLegatOnline könyvek 1.) 59–66, 2019
Kiss Gergely: Altegradus de Cataneis de Lendenaria. Egy legátusi ügyhallgató a 14. század eleji Magyarországon, Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században. Szerk. Kiss Gergely. Pécs, 2019. (DeLegatOnline könyvek 1.) 117–121, 2019
Barabás Gábor: A pápai Kúria klerikusai és a Magyar Királyság a 14. században, Évszázadok forgatagában. Keresztényüldözés - Krisztianizáció - Egyház. Szerk.: Fazekas, Ferenc - Fedeles, Tamás - Nagy, Levente. Pécs, 2019. (Thesaurus Historiae Ecclesia, 2019
Barabás Gábor: Gregorius de Crescentio bíboros élete és magyarországi legációi, Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században. Szerk.: Kiss, Gergely. Pécs, 2019. (DeLegatOnline Könyvek 1.) 67-81, 2019
Maléth Ágnes: Gui de Boulogne magyarországi legációja, Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században. Szerk.: Kiss, Gergely. Pécs, 2019. (DeLegatOnline Könyvek 1.) 122-141, 2019
Kiss Gergely: Ubalus, egy pápai legátus a 12. század derekán, Alumni Nova II. Szerk. Fenyő Dániel, Pécs 2019. 25–43, 2019
Kiss Gergely: VIII. Bonifác és Magyarország (1290–1303). A pápai hatalmi legitimációs elképzelések és kormányzat összefüggései, Századok 152 (2018:6), 1353–1376, 2018
Kiss Gergely: Convergence ou divergence ? Le problème de l’itinérance de la cour royale et des représentants pontificaux en Hongrie (XIIIe – début du XIVe siècles), Actes du colloque L’itinérance curiale, du Moyen Âge au XIXe siècle. Paris, 4–6 avril 2019. Éds. Zum Kolk, Caroline – Bove, Boris, Paris, 2020 (közlésre elfogadva), 2020
Kiss Gergely: De fratrorum nostrorum consilio ? Les difficultés de gouverner au temps de Boniface VIII, Quand il est difficile de gouverner en territoire chrétien (XIIe-première moitié du XVIe siècle). Journée d’études croisées I. Nîmes, 20-22 juin 2019. Éds. Mathieu, Isabe, 2020
Kiss Gergely: Quand le légat du pape est mal reçu : les confrontations du gouvernement papal et royal dans la Hongrie du XIIIe–XIVe siècles, Quand il est difficile de gouverner en territoire chrétien (XIIe-première moitié du XVIe siècle). Journées d’études croisées Nîmes, 20-22 juin 2019, Angers, 14-16 novembr, 2020
Barabás Gábor: Papal Legates in Thirteenth-Century Hungary: Authority – Power – Reality, Authority and Power in the Medieval Church c. 1000-1500. Ed. Thomas W. Smith (Europa Sacra 24.). Turnhout: Brepols, 2020, 145–158., 2020
Maléth Ágnes: Papal Government and the Hungarian High Clergy in the 14th century: Servitium Payments, Papal Government and the Hungarian High Clergy in the 14th century: Servitium Payments, 2020
Kiss Gergely: Formation d’une identite politique et de gouvernement chez les officiers clercs de Charles Ier d’Anjou (Royaume de Hongrie), Les officiers et la chose publique dans les territoires angevins (XIIIe-XVe siècle). Vers une culture politique ? Rome,, 2020
Barabás Gábor: Papal Clerics and the Realm of Saint Stephen in the Fourteenth Century, Institutional Aspects of Church and Social History. Ed. Marko Jerković. (Institutions and Individuals Series vol 3) Zagreb, 2021. 125–150., 2020
Maléth Ágnes: Papal Government and the Hungarian High Clergy in the 14th century: Servitium Payments, Mémoire des Princes Angevins 13 (2020), 2020
Maléth Ágnes: A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában (1301–1342), Pécs, 2020 (DeLegatOnline könyvek 2.), 2020
Barabás Gábor: Thirteenth-Century Hungarian Prelates at War, Christianity and War in Medieval East-Central Europe and Scandinavia. Beyond Medieval Europe Series. Ed. Radosław Kotecki – Carsten Selch Jensen – Stephen Bennett. Leeds,, 2021
Gergely Kiss: De fratrorum nostrorum consilio ?, MEMOIRE DES PRINCES ANGEVINS 13: 511, 2020
Kiss Gergely: Un foyer de formation des clercs officiers royaux, In: Mathieu, Isabelle; Matz, Jean-Michel (szerk.) Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins (milieu XIIIe – fin XVe siècle), École française de Rome (2019) pp. 63-86., 2019




vissza »