 |
A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124804 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Körtvélyesi Zsolt |
| magyar cím |
A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével |
| Angol cím |
Enhancing Minority Rights Using Group Litigation in Europe (EMULE) |
| magyar kulcsszavak |
kisebbségi jog, kollektív jog, csoportos perlés, kollektív eljárás |
| angol kulcsszavak |
minority rights, collective rights, group litigation, collective procedure |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító jogtudomány |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Jogtudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Fiala-Butora János
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2022-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.955 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.70 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A nemzeti kisebbségi jogok európai rendszere az 1990-es évek elejének (hazai, régiós és nemzetközi) ambícióitól messze maradva nem tudott érdemben túllépni az általános nemzetközi kisebbségi jogi védelem szintjén. Például míg az őslakos népek jogai terén fontos csoportszintű garanciák jelentek meg, a nemzeti kisebbségek jogai esetén nem látható ilyen előrelépés. A csoportszinten megfogalmazott garanciák elfogadását továbbra is akadályozza az államok kifejezett gyanakvása vagy ellenkezése.
A kutatás olyan előremutató megoldási javaslatot kíván találni, amely nem kérdőjelezi meg az alapvetően egyéni alapú emberi és kisebbségi jogi megközelítést, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a jog elismerjen csoportszinten érvényesíthető kisebbségi igényeket. Ehhez az európai jogalkotásban az utóbbi időben – a kisebbségi jogtól távolabb eső területeken – sok figyelmet kapott megoldást, a csoportos perlést veszi alapul. A kutatás kiinduló feltevése, hogy a csoport elismerése egy jogi eljárásban a kollektív formában (is) megfogalmazott igényekre legalább részleges megoldást nyújthat még akkor is, ha a védett jogokra továbbra is egyéni jogokként tekintünk.
A kutatás erre építve kifejezetten a csoportos perlés európai bevezetés lehetőségét vizsgálja, bírói vagy kvázi bírói fórumok előtt, nemzeti, uniós és nemzetközi szinten. Ennek keretében egyrészt értékeli, hogy az a jelenleg alkalmazott és tervezett eljárási szabályokhoz mennyiben tud illeszkedni, úgymint az uniós csoportos perléssel kapcsolatos útkereséshez, a hasonló tagállami megoldásokhoz, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti pilot judgment eljáráshoz vagy az Európai Szociális Charta szerinti kollektív panaszmechanizmushoz.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a kollektív eljárási javaslat tükrében tekinti át a létező európai megoldásokat, és vizsgálja, hogy ezek mennyiben szolgálhatnak alapul csoportszinten érvényesíteni kívánt kisebbségi igények jogi elismeréséhez. Máshogy megfogalmazva a kutatás célja annak feltárása, hogy a létező európai jogérvényesítési módok által a csoportos kisebbségi igényekkel szemben támasztott rendszerszintű akadályok mennyiben háríthatók el a kollektív eljárás eszközével. Javítható-e különösen az igény befogadásának, bizonyításának és elismerésének esélye úgy, hogy közben az érvényesíteni kívánt jogoknál továbbra is egyénre szabott garanciákra építünk? Mennyiben jelenthet előrelépést a kollektív jogérvényesítés a jogorvoslat nélkül maradó jogsértések arányát tekintve, vagy hatékonyabb jogérvényesítést hozhat-e az, ha egy intézményi gyakorlat okozta jogsértést úgy vizsgál és ítél meg a bírói vagy kvázi bírói fórum, hogy az áldozatok teljes körét félként ismeri el? Segítheti-e ez a jogkövetés, a megelőzés célját, és könnyíthet-e a jogérvényesítés anyagi terhein? A kutatás külön figyelmet szentel a javaslattal szemben felvethető kritikáknak: a csoporton belüli különbségek bírói kezelése nehézségeinek, a hatalmi ágak szétválasztásának (nem a politikai hatalmi ágaknak kell-e a csoportos igényekkel foglalkoznia?), az érintett intézmények túlterheltségének vagy a képviselet problémáinak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás ambíciója, hogy a kollektív eljárási megoldás európai bevezetésének lehetőségét és hatását vizsgálja. A javaslat abban az esetben is új perspektívát nyithat a csoportszinten érvényesíthető kisebbségi igények érvényesítése előtt, ha a potenciális előnyöknek csak egy részét sikerül a gyakorlatban elérni. A felvázolt kutatás legfőbb erénye, hogy gyakorlati megoldást kínál az akadémiai diskurzust régóta foglalkoztató csoportjogok kérdésének egy részterületére. Célja tehát nem elsősorban az, hogy ezekben a vitákban egy újabb álláspontot fogalmazzon meg, hanem az, hogy megmutassa, hogy az egyet-nem-értés mellett is lehetséges előremutató gyakorlati megoldást találni. Ennek érdekében a kutatás az európai kontextusra, illetve a vizsgált egyes intézményekre (nemzeti jogrendszerekre, illetve európai jogérvényesítési mechanizmusokra) szabott javaslatot kíván megfogalmazni, nem pusztán egy elvont megoldási lehetőséget. A javaslat mindezt úgy kívánja elérni, hogy nem nyitja újra a kollektív jogok vitatott és a meghatározásában is bizonytalan kérdését, hanem a meglévő anyagi jogi és jogorvoslati rendszert és annak korlátait elfogadva, egy eljárásjogi kiegészítés mentén javít a kisebbségi jogok európai érvényesítésén.
A kutatás épít a vezető kutató korábbi vizsgálataira, és bevon egy olyan kutatót, aki az antidiszkriminációs jog terén szerzett tapasztalatokat az európai jogérvényesítés területén.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A csoportokhoz kötött kollektív jogok rendkívül vitatott területe az emberi jogoknak, és különösen így van ez a nemzetközi szinten garantált kisebbségi jogok esetében. Ugyanakkor számos kisebbségi jog és igény érvényesítése nem képzelhető el a kisebbségi jogok csoportszintű vetületeinek elismerése nélkül. Ennek példája az őslakos népek jogai körében a kollektív vetület széles körű elismerése. Ugyanakkor ez nem jelent elégséges védelmet, elsősorban azért, mert számos kisebbségre, így az európai nemzeti kisebbségekre nem terjed ki. Miközben a szakirodalomban erőteljesen jelenik meg az uralkodó nemzetközi megközelítés kritikája, az 1990-es évek próbálkozásai után nem sikerült érdemi előrelépést tenni.
A kutatás egy konstruktív javaslat mentén vizsgálja a kisebbségi jogok hatékonyabb európai érvényesítésének lehetőségét. Adottnak véve mind a kiinduló problémát – a szigorúan egyéni alapú jogok védelem nélkül hagyják a kisebbségi jogok egyes lényeges vetületeit –, mind az uralkodó kereteket – elsősorban az egyéni fókuszt –, azt kívánja szisztematikus elemzés alapján bemutatni, hogy csoportos perlés útján mennyiben kezelhető ez a probléma Európában. A vizsgált eljárások előnye, hogy az alapul vett egyéni jogokat formálisan érintetlenül hagyják, ugyanakkor lehetővé téve a jogérvényesítést a csoport szintjén, a gyakorlatban a kollektív jogok számos előnyét hordozhatják, esetenként csökkentve az azok körüli félelmeket. A kutatás a létező európai jogérvényesítés fórumait és eljárásait elemzi, és ezen keresztül annak lehetőségét, hogy a csoportos eljárás lehetősége hogyan vezethet a kisebbségi jogok hatékonyabban érvényesítéséhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The European regime of the protection of national minorities could not substantially go beyond the level of protection provided by the general international minority rights regime, contrary to beliefs held by many in the beginning of the 1990s. E.g., while there has been advances in the area of indigenous peoples’ rights, no similar movement can be traced concerning national minorities. The adoption of group level guarantees continues to be blocked by the distrust and opposition of states.
The research identifies a solution that does not question the essentially individual based approach to human rights and minority rights, while allows the recognition of rights that can be enforced on the level of groups. It builds on a solution that has received heightened interest in European lawmaking for the past years, albeit not in the minority rights context: group litigation. The research hypothesizes that the recognition of the group in a legal procedure can provide a solution for the claims phrased (at least partly) in collective terms, even where the underlying substantive rights remain to be framed as individual rights.
The project assesses the possibility of implementing, in Europe, such a proposal, before (quasi-)judicial bodies, on the national, supranational and international level. It examines to what extent the proposal could link to the existing procedural solutions or to those whose introduction is being considered, e.g., the European debate on the introduction of group litigation, the corresponding national procedures, the pilot judgment procedure before the European Court of Human Rights or the collective complaints mechanism under the European Social Charter.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research assesses the existing European solutions in light of the collective procedural proposal, and seeks to establish how these could serve as a basis for the recognition of minority claims sought to be enforced on the group level. In other words, the research aims at revealing to what extent a collective procedural tool can remove the systemic barriers to minority group claims in Europe. Can we enhance the chances of accepting, proving and recognizing such claims while we continue building on rights guarantees framed to the individual? To what extent can the collective rights enforcement lower the ratio of rights violations that remain without a remedy, and can it bring more effective rights enforcement if a judicial or quasi-judicial body decides on a violation caused by institutional practice in a setting that recognizes all victims as parties to the case? Can this advance the goal of enforcement and deterrence, and can it ease the financial burden of rights enforcement? The research pays special attention to the criticisms that could be raised against the proposal: the difficulties of the judicial treatment of in-group variation, the separation of powers issues (should courts, as opposed to political bodies, deal with collective claims?), the overload of courts, and the problems of representation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The ambition of the research is to assess the possibility and impact of the introduction of the collective procedural solution in Europe. The proposal could open new perspectives for minority claims that are sought to be enforced on the group level even if only parts of the potential benefits of the solution are reaped in practice. The main advantage of the proposed research is that it provides a practical if partial solution to the issue of group rights that has been preoccupying academics for long. The goal of the research is not primarily to formulate yet another position in these debates, but to show how a practical solution is possible against the background of dissensus. To achieve this, the research seeks to formulate a proposal tailored to the European context and the analyzed institutions (national legal systems and European rights protection mechanisms), not merely an abstract solution. The proposal seeks to accomplish this without reopening the question of collective rights, both sensitive and hard to define; accepting instead the existing substantive legal framework and the current rights enforcement mechanisms with their limits, seeking to improve the chances of minority rights enforcement in Europe with the help of a procedural extension.
The project builds on earlier research done by the principal researcher and includes a researcher with extensive experiences in European antidiscrimination litigation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Group-based collective rights form an especially controversial area of human rights, which is even more so in the case of internationally guaranteed minority rights. At the same time, the recognition of at least some collective aspect of minority rights is essential for the enforcement of many types of minority claims and rights. The recognition of the collective aspect of the rights of indigenous peoples is a case in point. Yet, this does not provide adequate protection for minorities for various reasons, e.g., because it does not apply to all minorities, including national minorities in Europe. While the literature provides a thorough criticism of the current international approach, no substantial improvement followed the attempts of the 1990s.
The research assesses the possibility of more effective minority rights enforcement along a constructive proposal. It takes the current setup as given: both the starting problem (the current shortcomings of minority rights protection) and the prevalent framework (above all, the individual focus); and seeks to systematically analyze how the shortcomings can be remedied through the device of group litigation in Europe. This approach formally leaves the underlying realm of individual rights intact, while it allows for rights enforcement on the level of groups and for reaping, in practice, several benefits of collective rights, eventually easing the surrounding fears. The research assesses the existing European rights enforcement mechanisms, its institutions and procedural frameworks, and through this it seeks to establish how the possibility of collective judicial enforcement can make minority rights protection more effective.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
