A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
129018
típus FK
Vezető kutató Gárdos-Orosz Fruzsina
magyar cím A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között
Angol cím How does the law adapt, resist and learn? The responsiveness of the Hungarian legal system 2010-2018
magyar kulcsszavak adaptáció, reakcióképesség, magyar jogrendszer, akkomodáció, asszimiláció
angol kulcsszavak adaptation, responsiveness, Hungarian law, accomodation, assimilation
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Jogtudomány
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Jogtudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Ambrus István
Balázs István
Balogh Lídia Hermina
Bencze Mátyás
Czigler Dezső Tamás
Fábián Áron
Fedinec Csilla
Gajduschek György
Győry Csaba
Halász Iván
Hoffmann Tamás
Horváthy Balázs
Koi Gyula
Könczöl Miklós
Lőrincz Viktor
Matyasovszky-Németh Márton
Menyhárd Attila
Mezei Kitti
Pap András László
Papp Mónika
Rácz Lilla
Schweitzer Gábor
Sebők Miklós
Szalai Ákos
Szente Zoltán
Szilágyi Emese
Vadász Vanda
Varga Csaba
Varju Márton
Ződi Zsolt
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2022-12-31
aktuális összeg (MFt) 18.914
FTE (kutatóév egyenérték) 20.88
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás azt vizsgálja, hogyan képes reagálni a magyar jogrendszer a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos és technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra a 2010–2018 közötti időszakban. A vizsgálat a fő jogterületekről – a jogalkotáson keresztül a jogalkalmazásig és jogkövetésig – teljes körű mapping típusú adatbázis-építés és arra épülő kvalitatív elemzés alapján reprezentatív módon kiválasztott esettanulmányok készítésével elemzi, hogy a jogrendszer mikor, hogyan és milyen eredményességgel reagál a kihívásokra szabályozó, társadalomirányító szerepének megőrzése érdekében (reakcióképesség). Azaz hogy a jogrendszer képes-e asszimilálni az új jelenségeket a már létező dogmatikai rendszerbe, vagy megfigyelhető-e a rendszer lényeges változása, akkomodációja. A jogi adatbázis építése, majd a bevett és újabb (történeti, analitikus, dogmatikai, összehasonló, jogszociológiai, joggazdasági) jogtudományi módszerekkel történő elemzés során a jogági szakértői csoportok meghatározzák, melyek voltak a legfontosabb kihívások a jogterületükön akár a jogalkotás, akár a bírósági vagy a hatósági jogalkalmazás szintjén. A szakértő elemzést és kiválasztást követően a legfontosabb esetekről esettanulmányok készülnek. A kutatás célkitűzése, hogy reprezentativitásra törekvő alapkutatás keretében, tudományos igénnyel foglalkozzon a hazai társadalomtudományi kutatások által az elmúlt években azonosított társadalmi szintű kihívásoknak a magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival, arra összpontosítva, hogyan írható le a magyar jogrendszer általános adaptációs és asszimilációs tanulási képessége és reakcióképessége.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapvető állítása az, hogy a jog társadalomirányításban betöltött szerepe nagyban függ attól, milyen a jog reagálóképessége, azaz miként ismeri fel a problémákat és azokra hogyan reagál.

Az alapkérdés ebből fakadóan az, hogy milyen a magyar jogrendszer reakcióképessége olyan különleges körülmények között, amelyek legfeljebb a rendszerváltás időszakának állapotához hasonlíthatók. Kérdés, hogy a sajátos társadalmi körülmények (mint a gazdasági világválság, a migráció, az EU változó szerepe, az átalakuló politikai rendszer) milyen hatásokat, változásokat idéznek elő a jogrendszerben, és milyen tényezőktől (a jogterület sajátosságai, a társadalmi probléma jellege, a felmerülés időpontja, politikai környezete stb.) függ a változás bekövetkezése, annak módja és mértéke.

A kutatás alapkérdése továbbá az, hogy hogyan tanul a jogrendszer, mi a jogági, jogterületi dogmatika szerepe a jogi válaszok kialakításában, és milyen társadalmi, gazdasági kihívásokra reagál a jog. További kérdés, mi jellemzi a változást egy adott jogterületen (adaptáció, akkomodáció, kodifikáció, változatlanság, eljelentéktelenedés), végső soron milyen a jogrendszer reakcióképessége.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A legújabb társadalomtudományi eredmények (pl. Kornai János: Látlelet; Jakab András – Urbán László szerk.: Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon; Andor László: Jóléti modellek, európai válságok; Ágh Attila: A politika alulnézetben. A politika világa a nyugat-európai demokráciában; Lányi András – László Miklós szerk.: Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról) szerint Magyarországon 2010-től több ‒ társadalompolitikai, gazdasági stb. ‒ területen lényeges változások következtek be, illetve jelentős átalakulások mentek/mennek végbe. Jóllehet e változások egyes jogi vonatkozásaira (pl. az alkotmányozás kapcsán) az elmúlt időszakban több kutatás is irányult, a hazai társadalomtudomány által az elmúlt években feltárt társadalmi szintű kihívásoknak a magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival a jogtudomány eddig nem foglalkozott tudományos igénnyel.

A kutatási eredmények végső soron a jogrendszer, a jogalkotás, a jogalkalmazás, a jogértelmezés és az erre épülő intézményi gyakorlatok fejlesztéséhez járulhatnak hozzá a jogrendszer reakcióképesség vizsgálatával. Ez a megközelítés nem előzmény nélküli ugyan a jogelméletben, azonban konkrét tételes jogi problémákra ebben a formában szisztematikusan még nem alkalmazták, ezért a kutatástól jelentős tudományos eredmények várhatók, amelyek a jogállamiság lényegi kérdéseinek, a jog társadalmi szerepének az elemzéséhez is hozzájárulnak. A kutatási eredmények alapján érthetővé válik, milyen tényezőktől függ a jogpolitikai reformok sikere a mai magyar jogrendszerben. A kutatás azonosítja a jogrendszer rendszerszintű problémáit, a reagálóképesség hiányosságait, amely ismeret nélkülözhetetlen a közpolitikai és szabályozási reformok, az intézményépítés sikeres végrehajtása szempontjából.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete 2015–16-ban kiterjedt kutatási program keretében vizsgálta a magyar jogrendszer állapotát, amelynek eredményeit a Jakab András és Gajduschek György szerkesztette, A magyar jogrendszer állapota 2015 című kötetben tette közzé. Jelen kutatásban ezt a kutatási irányt szeretné folytatni a Jogtudományi Intézet, és amíg korábban kiterjedt állapotfelméréssel foglalkozott, ezúttal azt vizsgálná, hogy a magyar jogrendszer milyen módon és milyen sikerrel reagál a folyamatosan felmerülő, illetve újratermelődő társadalmi és gazdasági igényekre. Milyen mértékben képes ellenállni, megőrződni vagy megújulni, alkalmazkodni a külső társadalmi elvárásokhoz (reakcióképesség), hogyan igyekszik megőrizni szabályozó funkcióját.
A kutatás különböző típusú jogi elemzésekkel azt vizsgálja, hogy a jog milyen társadalmi, gazdasági stb. kihívásokra hogyan reagált. Ha az intézet által vezetett korábbi felmérés statikus állapotvizsgálat volt, ezúttal a magyar jogrendszer dinamikáját kívánja vizsgálni a kutatás.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research examines the responses of the Hungarian legal system in the 2010-2018 time-period to the challenging social economic, political, scientific and technical developments of the recent years. The fields examined cover legislation and the application of the law. The evaluation is based on the creation of a representative, full-scale mapping database, as well as case studies derived therefrom and chosen on the basis of qualitative analysis. It purports to gauge when, how and with what effectiveness the legal system can respond to challenges, in order to preserve its normative and socially regulatory position (responsiveness). In other words, it examines whether the legal system can assimilate new phenomena to the already existing dogmatic system or whether any substantial change or accommodation is observable. After the creation of the database the research units examine, using standard methodologies of legal research (historical, analytic, dogmatic and comparative) or new methodologies (such as law and economics), the most important legal changes in their fields with regards to legislation, and the application of the law by the courts and by the administration. Also under examination are the ways in which the legislative reactions have been translated to legal practice. The objective of the research is to representatively process how the challenges identified by the social sciences have structurally influenced the Hungarian legal system as a whole, with special regard to effecting a comprehensive description of the Hungarian legal system’s overall adaptive capability to learn, i.e. its responsiveness.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main hypothesis of the research is that: the function of law in the guidance of society depends on how the legal system can identify the social, economic, scientific or political problems and react to them

The basic question investigated by the research is how well the Hungarian legal system can react to changes in conditions so extraordinary that they can only be compared to the situation at the time of the regime change. We need to examine the impacts of the unusual social circumstances (including the global financial crisis, migration, the changing role of the EU and, the transforming political system) on the legal system, as well as the variables (the specific characteristics of the legal field, the nature of the social problem, the time of its emergence, its political environment) that determine the nature, the fact and the measure of the change.

The basic question is how the legal system can adopt, resist and learn, what the role of the dogmatics is, according to legal fields and branches of law, in responding to challenges, and what the exact nature of the social and economic challenges is that the law needs to respond to. A further question relates to the types of change observable in the given areas of law (adaptation, accommodation, codification, permanence, erosion of significance). Ultimately, what is the status of the acquired self-sustaining ability, the responsiveness of the legal system?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The most recent developments in the social sciences [e.g. Kornai: Látlelet; Jakab-Urbán: Hegymenet, Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon; Andor László: Jóléti modellek, európai válságok; Ágh Attila: A politika alulnézetben - A politika világa a nyugat-európai demokráciában; Lányi - László (ed.): Se vele, se nélküle? - Tanulmányok a médiáról] have identified various changes in different socio-political, economic, etc. fields since 2010, transformations that are still underway or already final. Much research has been directed at certain aspects of these changes (e.g. with respect to changes in the Constitution), however the impact on the entirety of the domestic legal system of the social challenges that the social sciences have identified has not been scientifically investigated so far.

The results of the research, by the examination of the responsiveness of the legal system, will be able to benefit the development of the legal system, the legislation, the application and interpretation of law as well as the institutional practices based thereon. Even though such an approach is not unprecedented in legal theory, it has never been applied to specific legal problems in a systematic manner in such a form before. The research, therefore, promises significant results and major aspects of the rule of law and the social role played by law will be opened up to analysis. The results of the research will explain the factors that can make legal-political reforms successful in the present Hungarian legal system. The research identifies the systematic problems of the legal system and the shortcomings of its ability to respond. Understanding these is essential to the successful realisation of reforms in public policy and regulatory policy, as well as to the successful development of institutions.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

HAS CSS ILS realised an extended research project analysing the state of the Hungarian legal system in 2015-2016. The results of the research were published in Jakab András-Gajduschek György: A magyar jogrendszer állapota 2015. The Institute wishes to continue this scholarly tradition and, after the extensive status-monitoring, examine how and with what success rates the Hungarian legal system has reacted to the ceaselessly emerging or regenerated social and economic demands. To what extent can it renew or preserve itself, resist or adapt to external social expectations (responsiveness)?,How does it endeavour to preserve its normative function? If the previous survey conducted by the institute can be described as the static description of a situation, the new one aims at examining the dynamics of change.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás eredményeképpen átfogó kvantitatív és kvalitatív leírást és értékelő elemzést kaptunk a jogrendszerünket a 2010 és 2020 között jellemző jogági vagy/és a jogrendszer egészét érintő változásokról, különös tekintettel arra, hogy a jogrendszerünk tudott-e autonóm társadalmi szabályozóként működni az elmúlt évtizedben, illetve hogyan reagált a külső (politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti, egészségügyi) hatásokra, válságokra. A kutatás empírikus és normatív, kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt alkalmazott a kutatási tárgy, azaz a jogrendszer dinamikus működésének (jogváltozás) a megismeréséhez, amely módszertani kísérlet ahhoz volt szükséges, hogy vizsgálni tudjuk a jogrendszer általános rezilenciáját, a reagáló – és reakcióképesség melletti önmegtartó képességét. A részkutatások feltárták azokat a tényezőket, amelyek a jelenlegi magyar jogrendszerben egyes jogintézmények gyenge működését vagy a kudarcát okozzák. A kutatók amellett érvelnek a legtöbb szabályozási területen, hogy a jogalkotás vagy a jogalkalmazás, a joggyakorlat terén reform szükséges, mert a jogrendszer rezilienciájának hiányosságai szembetűnőek, az alapvető jogok elsődleges védelme érdekében mindig korlátozott közhatalmat jelentő állami-jogi normarendszer instrumentalizálódik, s így más szabályozók, például a politika, gazdaság a technológia előtérbe kerülnek. Ez a jelenség fokozottan láthatóvá vált a pandémia okozta különleges jogrend idején.
kutatási eredmények (angolul)
The research provided a comprehensive quantitative and qualitative description and evaluative analysis of the changes in the Hungarian legal system between 2010 and 2020, in terms of the legal field and/or the legal system as a whole, with a special focus on whether our legal system has been able to function as an autonomous social regulator in the past decade, and how it has reacted to external (political, economic, social, environmental, health) impacts and crises. The research used both empirical and normative, qualitative and quantitative methods to understand the dynamic functioning of the legal system (legal change), a methodological experiment that was necessary to examine the general resilience of the legal system, its capacity for self-sustainability in the face of reactivity and responsiveness. The sub-research identified the factors that caused the weak functioning or failure of certain legal institutions in the current Hungarian legal system. In most areas of regulation, the researchers argued that reform is needed in the field of lawmaking or the application and practice of law, because the deficiencies in the resilience of the legal system are striking, the legal normative system, which always has limited public power for the primary protection of fundamental rights, is instrumentalised, and other regulators, such as politics, economics and technology, are brought to the fore. This phenomenon has become more visible during the pandemic.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=129018
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gárdos-Orosz Fruzsina: Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után, Akadémiai Kiadó, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): The Resilience of the Hungarian Legal System 2010-2018, kézirat, 2023
Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok III. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, megjelenés alatt, 2023
Balázs István, Gajduschek György, Hoffman István: “Eliminating Conservation”? Re-Regulation of the Administrative Procedure in the Act on General Administrative Procedure, kézirat, 2023
Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: Equality, Minority Rights, National Policy (2010–2018), kézirat, 2023
Bencze Mátyás: The Resilience of the Hungarian Court System (2012–2021), kézirat, 2023
Fábián Áron, Matyasovszky-Németh Márton: A Pluralistic Model of Legal Responsiveness, kézirat, 2023
Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán: Rule of Law Resilience in Hungary since 2010, kézirat, 2023
Goto Erik, Lőrincz Viktor Olivér: How to Measure the Resilience in Law?, kézirat, 2023
Szalai Ákos, Menyhárd Attila: Adaptation Mechanism in Private Law, kézirat, 2023
Schweitzer Gábor: Changes in the Legal Status of “Churches” in Hungary (2010–2018), kézirat, 2023
Timár Balázs: “The past is unforgettable”: civil procedural law’s response to the challenges of pseudo-modern society and economy, kézirat, 2023
Tóth Mihály: Reflections on the Responsiveness of the Legal System – from a Criminal Law Perspective, kézirat, 2023
Varga Csaba: Change of Law: Backgrounds and Limits, Expectations and Realizations, kézirat, 2023
Varju Márton: Economic and Social Crises, Model Change and the Responsiveness of the Legal System: Special Tax Measures and Their Regulation in Hungary, kézirat, 2023
Ződi Zsolt, Kiss Rebeka: Where have the lawsuit gone? Quantitative analysis of domestic judging (2010-2020), kézirat, 2023
Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér: Principiis obsta... – Előszó, Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.) Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre. Budapest: L’Harmattan, 7-16, 2020
Balázs István, Hoffman István: A közigazgatási jog rezilienciája – koronavírus idején, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 45-66, 2020
Ambrus István: A COVID–19 járvány és a magyar büntető anyagi jog egyes kérdései, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 67-84, 2020
Hollán Miklós: A járványügyi szabályszegés bűncselekménye és szabálysértése, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 85-110, 2020
Kovács Szitkay Eszter, Lőrincz Viktor Olivér, Pap András László: A pandémia és a strukturális (jog)egyenlőtlenség összefüggéseinek jogi és társadalmi értelmezési keretei, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 129-178, 2020
Gárdos-Orosz Fruzsina: A jogrendszer rezilienciája: bevezető, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 7-20, 2022
Halász Iván: A szlovák, a cseh és a lengyel ombudsmanok szerepe a COVID–19-járvány elsőhulláma idején, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 191-208, 2020
Koi Gyula: A 18–19. századi kontinentális közigazgatás-tudomány szerepe a járvány kezelésben, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 209-224, 2020
Hoffmann Tamás, Lukasz Gruszczynski, Marton Péter: Államfelelősség a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában és annak elmulasztásáért, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 225-240, 2020
Rácz Lilla: Rendeleti kormányzás a különleges jogrendben – a koronavírus-járvány első hulláma alatt Magyarországon hozott veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendszerezése és rövid bemutatása (2020. március 11. [15. óra] – 2020. június 18.), n: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 323-372, 2020
Hollán Miklós: A kerettényállás fogalmáról, In: Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 147-167, 2020
Mezei Kitti: A gazdasági büntetőjog aktuális kérdései az új büntető kódexek fényében – különös tekintettel a technológiai fejlődésre, In: Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 168-184, 2020
Ambrus István: A közlekedési büntetőjog új kihívása a 21. században: az önvezető járművek, In: Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 121-132, 2020
Sebők Miklós, Molnár Csaba: A jogalkotás minősége: elméleti alapok és mérési lehetőségek, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 19-58, 2020
Gajduschek György: A jogalkotási minőség jogi és társadalomtudományi fogalma, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 59-92, 2020
Gajduschek György, Hajnal György: A közigazgatási jogszabály-előkészítésről. Kritikai áttekintés, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 121-160, 2020
Sebők Miklós, Berki Tamás, Bolonyai Flóra, Molnár Csaba, M. Balázs Ágnas, Szabó László: A benyújtott törvényjavaslatok változásának okai a parlamenti szakaszban, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 261- 289, 2020
Sebők Miklós, Artner Zsófia: A „frakciókormányzás” mint de facto rendeleti kormányzás., In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 290-304, 2020
Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Sallay Gergely: A törvények stabilitása mint minőségi jellemző. Egy kvantitatív elemzés, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó,379-398, 2020
Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Csordás Noémi: A joganyag szerkezete. A törvények és rendeletek hálózatának jellemzői, n: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 399-420, 2020
Győry Csaba, Sebők Miklós: A jogalkotás minősége különleges jogrend idején, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 461-474, 2020
Hoffman IStván, Balázs István: A közigazgatási jog – a változó tartalmú különleges jogrend idején, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 251-284, 2022
Szilágyi Emese: Pártpénzügyek járvány idején – a politikai szabadságjogok gyakorolhatóságának kontextusában, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 331-360, 2022
Kovács Szitkay Eszter, Lőrincz viktor Olivér, Pap András László: Pandémia, közpolitika, jog: diskurzív és szakpolitikai összefüggések, n: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 383-408, 2022
Koi Gyula: Közegészségügyi igazgatás és járványkezelés angol példái a 19. század első harmadától az első világháborúig, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 409-434, 2022
Rácz Lilla: Rendeleti kormányzás Magyarországon járványügyi készültség és a második veszélyhelyzeti kormányzás idején (2020. június 18. – 2021. február 8.), In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 435-488, 2022
Varga Csaba: Jogváltozás a jogban és a jogi folyamatokban, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 21-64, 2022
Fábián Áron, Matyasovszky-Németh Márton: A jogi reagálóképesség pluralisztikus modellje, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 65-92, 2022
Goto Erik, Lőrincz Viktor Olivér: Reziliencia, alkalmazkodás, kognitív modellek és a jog, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 93-109, 2022
Kiss Rebeka, Sebők Miklós: A jogalkotás kvantitatív vizsgálata a jogrendszer reagálóképessége szempontjából, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 110-137, 2022
Ződi Zsolt, Kiss Rebeka: Hová tűntek a perek? A hazai bíráskodás kvantitatív vizsgálata 2010 és 2020 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 138-162, 2022
Balázs István, Gajduschek György, Hofmann István: „Megszüntetve megőrzés”? A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 163-195, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmányozás, alkotmánymódosítások és azok alkotmányossági felülvizsgálata Magyarországon 2010 és 2020 között: miért változik az alkotmány és kinek van ebbe beleszólása?, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 196-222, 2022
Szilágyi Emese: A nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező magánpiaci szereplők által kezelt adatok nyilvánossága, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 223-242, 2022
Schweitzer Gábor: Az „egyházi” jogállás változásai Magyarországon 2010 és 2018 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 243-265, 2022
Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika 2010 és 2018 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 266-296, 2022
Szalai Ákos, Menyhárd Attila: Adaptációs mechanizmusok a jogban, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 297-327, 2022
Vadász Vanda: Új szakasz a magyar nemzetközi magánjogban? A Kódex mint a kollíziós jog reagálóképességének mérőeszköze, n: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 328-352, 2022
Varju Márton: Gazdasági-társadalmi válság, modellváltás és reagálóképesség: külön(leges) adóintézkedések és szabályozásuk Magyarországon, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 353-375, 2022
Bencze Mátyás: A magyar bírósági rendszer rezilienciája 2012 és 2021 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 376-393, 2022
Rácz Lilla: A polgári jog és az Alaptörvény kölcsönhatása – az Alaptörvény 28. cikkének gyakorlata polgári ügyekben, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 394-423, 2022
Timár Balázs: „A múlt felidézhetetlen”: a polgári perjog reakciója a pszeudomodern társadalom és gazdaság kihívásaira, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 424-442, 2022
Tóth Mihály: Gondolatok a jogrendszer reagálóképességéről– büntetőjogi aspektusból, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 443-473, 2022
Hollán Miklós: A kerettényállások és a szaktörvények változása: a reziliencia veszélyei és korlátai, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 474-513, 2022
Ambrus István: Az állatkínzás újraszabályozása a változó társadalmi felfogás tükrében, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 514-528, 2022
Mezei Kitti: Új tendenciák a kiberbűnözés büntetőjogi megítélésében, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 529-549, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina: The transparency of constitutional reasoning: A text mining analysis of the Hungarian Constitutional Court’s jurisprudence, kézirat, lektorálás alatt, 2023
Pap András László: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, jtiblog - a Jogtudományi Intézet blogoldala, 2020
Kovács Szitkay Eszter; Lőrincz Viktor Olivér ; Pap András László: Pandémia és strukturális (jog)egyenlőtlenség; jogi és társadalmi értelmezési keretek, MTA Law Working Paper, 2020/35. 1-33, 2020
Pap András László: Conceptualizing and Operationalizing Identity, Race, Ethnicity, and Nationality by Law: An Introduction, Nationalities Papers, 49:2, 213-220., 2021
Pap András László: Neglect, Marginalization, and Abuse: Hate Crime Legislation and Practice in the Labyrinth of Identity Politics, Minority Protection, and Penal Populism, Nationalities Papers, 49:2, 221-239, 2021
Choronwski, Nóra Pap András László (szerk.): From 1989 to 2010: Founding myths and moments of the liberal and the illiberal constitutional revolutions in Hungary, Brill, History of European Political and Constitutional Thought, megjelenés alatt., 2021
Balogh Lídia , Pap András László, Pásztor Emese (szerk.) : Hungary: The Concept of Family Within the Framework of ‘Illiberal Democracy’, Springer (megjelenés alatt), 2021
Koi Gyula:: Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi- és eljárásjog II.: Rendszerek frankofón hatások alatt, a germán, skandináv, angolszász, posztszocialista, ázsiai,, Polgári Szemle: Gazdasági és társadalmi folyóirat, 15:4-6, 29-48, 2020
Mezei Kitti: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre, Állam-és Jogtudomány, 61:4, 65-81., 2020
Papp Mónika:: A Covid-19 járvány és az EU kartelljoga: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán., Jogtudományi Közlöny, 2020/7-8, 331-335., 2020
Rácz Lilla: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában., Állam- és Jogtudomány, 61:4, 82-107., 2020
Rácz Lilla: Múltba tekintő gondolatok: szerződési szabadság és fogyasztóvédelem, avagy a magánjog alkalmazkodóképességének korlátairól., Magyar Jog, 67:12, 677-684., 2020
Szente Zoltán: Parlamenti jogunk nyomorúsága, Fundamentum 2020/4, 5-19., 2020
Gárdos-Orosz Fruszina: Covid-19 and the responsiveness of the Hungarian constitutional system, In: Serna, de la Graza J (szerk.): Covid-19 and Constitutional Law. Ciudad de México, Mexikó: Universidad Nacional Autónoma de México,157-165, 2020
Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 2020
Hoffman István, Balázs István: Administrative Law in the Time of Corona(virus): Resiliency of the Hungarian Administrative Law?, Studia Iuridica Lublinensia, 30: 1, 103-119., 2021
Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás és koronavírus – a közigazgatási jog rezilienciája vagy annak bukása?, Közjogi Szemle 2020/3. 1-10., 2020
Balázs István: A közigazgatás rezilienciája, avagy a magyar közigazgatás rezilienciájáról a COVID válság idején, Miskolci Jogi Szemle, 13-22., 2021
Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 2020
Győry Csaba, Nyasha Weinberg: Emergency powers in a hybrid regime: the case of Hungary, The Theory and Practice of Legislation 8:3, 329-353., 2020
Hoffman István: The Challenges of COVID-19 Pandemic in Large Hungarian Municipalities – A Short Overview of the Legal Background, In: Hoffman, István; F., Rozsnyai Krisztina; Nagy, Marianna (szerk.): Urbanisation and Local Government(s). Maribor, Szlovénia: Lex Localis, 151-163., 2021
Hoffman István: Fejlesztéspolitika és a megyei önkormányzatok jövője, In: Rixer, Ádám (szerk.) A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra. Budapest, Magyarország: KRE ÁJK Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely, 223-236, 2021
Gárdos-Orosz Fruzsina, Pap András László: A járvány kezelésének alkotmányjogi vonatkozásai, Magyar Tudomány 2021/5., 2021
Balázs István, Hoffman István, Hungler Sára: „Veled Uram, de nélküled” – állam, önkormányzatok, munkáltatók a koronavírus idején, Magyar Tudomány 2021/5., 2021
Gárdos-Orosz Fruzsina: Two Influential Concepts: Socialist Legality and Constitutional Identity and Their Impact on the Independence of the Judiciary, German Law Journal (22)7: 1327-1343, 2021
Szilágyi Emese: Pártpénzügyek járvány idején – a politikai szabadságjogok gyakorolhatóságának kontextusában, MTA Law Working Papers, 29, 2021
Szilágyi Emese: Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról, MTA Law Working Papers, 26, 2021
Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 2021
Szente Zoltán: Parlamenti jogunk nyomorúsága, Chronowski Nóra; Szentgáli-Tóth Boldizsár; Szilágyi Emese (szerk.) Demokrácia-dilemmák... Budapest, Eötvös Kiadó, 181-207, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok III. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, megjelenés alatt, 2022
Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái, Állam- és Jogtudomány, 61(3): 115-139, 2020
Pap András László, Śledzińska-Simon, Anna: The Rise of Illiberal Democracy and the Remedies of Multi-Level Constitutionalism, Hungarian Journal of Legal Studies, (60): 1. 65-85., 2019
Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba: The Complexity of Legislative Co-Production in the Regulatory State: A quantitative Analysis of Hungarian Laws and Decrees, kézirat, 2020
Choronwski, Nóra Pap András László (szerk.): From 1989 to 2010: Founding myths and moments of the liberal and the illiberal constitutional revolutions in Hungary, Brill, History of European Political and Constitutional Thought, megjelenés alatt., 2023
Balogh Lídia , Pap András László, Pásztor Emese: Hungary: The Concept of Family Within the Framework of ‘Illiberal Democracy’, Yassari, N., Foblets, MC. (eds) Normativity and Diversity in Family Law. Ius Comparatum - Global Studies in Comparative Law, vol 57. Springer, Cham, 195-225, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina: Two Influential Concepts: Socialist Legality and Constitutional Identity and Their Impact on the Independence of the Judiciary, German Law Journal (22)7: 1327-1343, 2021
Szente Zoltán: Parlamenti jogunk nyomorúsága, Chronowski Nóra; Szentgáli-Tóth Boldizsár; Szilágyi Emese (szerk.) Demokrácia-dilemmák... Budapest, Eötvös Kiadó, 181-207, 2022
Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság 2010-2018 Magyarország, Társadalomtudományi Kutatóközpont (megjelenés alatt), 2020
Ambrus István: Reagál-e a büntetőjog az állatvédelemmel kapcsolatos társadalmi kihívásokra?, Jogtudományi Közlöny (megjelenés alatt), 2020
Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont (megjelenés alatt), 2020
Sebők Miklós: Viscosity Revisited: The Power of Legislatures in New and Old Democracies A Comparative Text Reuse Analysis, megjelenés alatt, 2020
Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba: The Complexity of Legislative Co-Production in the Regulatory State: A quantitative Analysis of Hungarian Laws and Decrees, megjelenés alatt, 2020
Könczöl Miklós, Schweitzer Gábor: Flags and Nation is Hungary, megjelenés alatt, 2020
Szente Zoltán: Constitution-making processes in Europe since the Second World War, Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 168-183, 2020
Gárdos-Orosz Fruzsina: Why does a constitutional change emerge and who has a say in it? Constitution-making, constitutional amendments and their constitutional review in Hungary between 2010..., Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 183-208, 2020
Pap András László: Jószándékú büntető populizmus, MTA Law Working Papers 2020/19. 1-37., 2020
Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: „Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, Állam- és Jogtudomány, 62:1, 3-23, 2021
Pap András László: Fake History, Real Impositions on constitutional Interpretation: the case of Hungary’s 2011 Constitution, Percorsi costituzionali 2. 387-409., 2020
Pap András László: Gyűlöletbűncselekmények és büntető populizmus, Jogtudományi Közlöny 75:11, 485-496, 2020
Pap András László: Jószándékú jogalkotói populizmus a rendészeti jogban, Magyar Rendészet, 20:3, 179-195., 2020
Ambrus István: Az állatkínzás bűncselekményének jogi tárgyai, egyes dogmatikai kérdései, valamint de lege ferenda szabályozása, Magyar Jog, 68:7-8, pp. 452-466., 2021
Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2020
Könczöl Miklós, Schweitzer Gábor: Flags and Nation in Hungary, Prof. Anne Wagner, Prof. Sarah Marusek (szerk): Flags, Color, and the Legal Narrative, Springer, 191-210, 2021
Koi Gyula: Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi-és eljárásjog I., Polgári Szemle 15. évfolyam 1-3. 204-219, 2019
Könczöl Miklós, Kevevári István: History and Interpretation in the Fundamental Law of Hungary, European Papers, Vol.5, No.1. 161-174, 2020
Szente Zoltán: Constitution-making processes in Europe since the Second World War, Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 168-183 (megjelenés alatt), 2020
Gárdos-Orosz Fruzsina: Why does a constitutional change emerge and who has a say in it? Constitution-making, constitutional amendments and their constitutional review in Hungary between 2010..., Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 184-209 (megjelenés alatt), 2020
Hollán Miklós: A járványügyi szabályszegés „dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején, MTA Law Working Papers 2020/24. 1-36., 2020
Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás koronavírus idején – a közigazgatási jog rezilienciája?, MTA Law Working Papers 2020/21. 2-16., 2020
Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: A jogrendszer reagálóképessége 2010–2018: Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika, MTA Law Working Papers 2020/20. 1-22., 2020
Pap András László: Jószándékú büntető populizmus, MTA Law Working Papers 2020/19. 1-37., 2020
Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: „Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, MTA Law Working Papers 2020/15. 1-20., 2020
Ambrus István: A koronavírus-járvány és a büntetőjog, MTA Law Working Papers 2020/5. 1-22., 2020
Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái, Állam- ésJogtudomány (megjelenés alatt), 2020
Pap András László: Fake History, Real Impositions on constitutional Interpretation: the case of Hungary’s 2011 Constitution, Percorsi costituzionali 2. 387-409., 2020
Pap András László: Harassment: A Silver Bullet to Tackle Institutional Discrimination, But No Panacea for all Forms of Dignity and Equality Harms, Intersections: East European Journal of Society and Politics, (5):2. 11-35., 2019
Pap András László: Gyűlöletbűncselekmények és büntető populizmus, Jogtudományi Közlöny 2020/12. (megjelenés alatt), 2020
Menyhárd Attila: Ötéves a Polgári Törvénykönyv: közbenső mérleg, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.) Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, 267-276, 2019
Pap András László: Jószándékú jogalkotói populizmus a rendészeti jogban, Magyar Rendészet 2020/3. (megjelenés alatt), 2020
Pap András László, Śledzińska-Simon, Anna: The Rise of Illiberal Democracy and the Remedies of Multi-Level Constitutionalism, Hungarian Journal of Legal Studies, (60): 1. 65-85., 2019
Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont. 5-276., 2019
Szalai Ákos: A szerződésszegés szándékossága. Tudatosság és ösztönzők, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.)Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, 195-208, 2019
Horváthy Balázs: A jogrendszer reagálóképessége és a külföldi beruházások ellenőrzése, MTA Law Working Papers 2023/1, 2023
Hollán Miklós: A járványügyi szabályszegés „dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején, MTA Law Working Papers 2020/24. 1-36., 2020
Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás koronavírus idején – a közigazgatási jog rezilienciája?, MTA Law Working Papers 2020/21. 2-16., 2020
Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: A jogrendszer reagálóképessége 2010–2018: Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika, MTA Law Working Papers 2020/20. 1-22., 2020
Ambrus István: A koronavírus-járvány és a büntetőjog, MTA Law Working Papers 2020/5. 1-22., 2020





 

Projekt eseményei

 
2023-01-09 16:03:11
Résztvevők változása
2019-03-28 16:55:12
Résztvevők változása




vissza »