A légi és földi úton való terjedés szerepe a kullancs közvetítette kórokozók járványtanában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
130216
típus K
Vezető kutató Hornok Sándor
magyar cím A légi és földi úton való terjedés szerepe a kullancs közvetítette kórokozók járványtanában
Angol cím The role of airborne and ground-bound dispersal in the epidemiology of tick-borne pathogens
magyar kulcsszavak madarak, denevérek, vadak, vonulás, vándorlás, klímaváltozás, állat-egészségügyi, zoonotikus, urbanizált
angol kulcsszavak birds, bats, game animals, migration, climate change, veterinary, zoonotic, urban
megadott besorolás
Állatorvos-tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Arthropod kórokozók állatokban
zsűri Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely Parazitológiai és Állattani Tanszék (Állatorvostudományi Egyetem)
résztvevők Farkas Róbert
Kontschán Jenő
Szekeres Sándor
Szőke Krisztina
projekt kezdete 2016-07-01
projekt vége 2019-08-31
aktuális összeg (MFt) 21.609
FTE (kutatóév egyenérték) 7.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kullancsok mintegy 700 faja állat- és közegészségügyi jelentőségét tekintve kiemelkedik a vérszívó ízeltlábúak, sőt általában az élősködők közül. Közvetlen kártételüknél is jelentősebb, hogy a mérsékelt égövön a kórokozók legfontosabb terjesztőiként (vektoraiként) tartják számon őket. Az elmúlt néhány évtizedben számos európai kullancsfajnak, ill. az általuk közvetített kórokozóknak megnőtt a jelentősége, elterjedési területe, ami részben a klímaváltozással magyarázható. Ezzel párhuzamosan fokozódott az igény a változások genetikai, ökológiai, járványtani hátterének minél pontosabb nyomonkövetésére, a kullancsokkal kapcsolatos kockázati tényezők előrejelzésére, amit ma már nagy érzékenységű és specificitású molekuláris biológiai módszerek tesznek lehetővé (és hatékonyabbá). Míg korábban az volt a nemzetközi tendencia, hogy az ilyen irányú tudományos kutatómunka a helyi kullancsfajokra összpontosult, az utóbbi években felerősödött az érdeklődés a madarak szerepe iránt, amit a kullancsok és az általuk hordozott kórokozók országhatárokon átívelő terjedésében betöltenek. Mindazonáltal a madarak kullancsközvetítő szerepét általában csak horizontálisan, tehát a vándorlásuk szempontjából vizsgálják. Célunk a tervezett munkával éppen ezért eddig még nem (vagy kevésbé) vizsgált öko-járványtani mintázatok és a kullancsok terjesztését meghatározó tényezők feltárása, amit a különféle kullancsgazda állatok jelentőségének horizontális és vertikális összehasonlítása tesz lehetővé. Ezen összefüggések ismeretében, annak gyakorlati hasznaként, hatékonyabb védekezési stratégia alkalmazható majd a kullancsokkal és az általuk közvetített kórokozókkal szemben.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A széleskörű mintagyűjtéssel, és azt követő molekuláris szintű vizsgálatokkal arra keressük a választ, hogy melyek a kullancsok és kórokozóik terjedésének legfontosabb tényezői, amelyek egyúttal védekezési stratégia kidolgozásakor is figyelembe veendők. Ennek részkérdései a következők. Milyen tényezők játszanak szerepet a kullancsok gazdakereső magatartásában (növényzeten elfoglalt várakozó magasságában, gazdára kapaszkodásában)? Mi befolyásolja a repülő kullancsgazdák (madarak) és a földön vándorló emlősök kullancshordozó szerepét, továbbá a kullancsok és az általuk közvetített kórokozók emberközeli (városokon, sőt épületen belüli) előfordulását? Mennyire térnek el egymástól morfológiailag, genetikailag (így kórokozó-közvetítő képességükben) az országon belül más-más helyen, vagy különféle országokban gyűjtött azonos fajú kullancsok? A repülő kullancshordozók (madarak, denevérek) és a földön tartózkodó emlősök (vadak, háziállatok) különböznek-e a kullancs közvetítette kórokozókkal szembeni fogékonyságukban? A rovarevő madarak szervezetébe táplálékukkal az ízeltlábúak vedlési hormonjai is bejutnak; hogyan befolyásolják ezek a madarakon vért szívó kullancsokat? Az eddig külföldön sem vizsgált, kevésbé gyakori kullancsfajok milyen kórokozókat terjeszthetnek? Mód van-e egyes kullancs közvetítette kórokozók eddig nem ismert, kullancsoktól független (pl. aerogén) terjedésére? Milyen újabb kullancsfajok és általuk közvetített kórokozók bukkannak majd fel Magyarországon? Vannak-e foglalkozási ártalomként jelentős kullancs közvetítette kórképek? A kullancsgazdák fizikai szeparáltsága hogyan módosítja a kullancsok elterjedtségét, kórokozó-hordozását?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A klímaváltozás miatt (pl. enyhébb telek következtében) újabb kullancsfajok és kullancs közvetítette kórokozók megjelenése, meghonosodása várható Magyarországon. A tervezett kutatás egyik célja ezek idejében való felismerése. Az egyes kullancsfajok aktualizált előfordulását hazánk térképén fogjuk feltüntetni, aminek segítségével célorientált óvintézkedések (pl. egyes élőhelyek elkerülése) tervezhetők. Az adott területen fontos kullancsfajok és társult kórokozók azonosítása, ill. az utóbbiakkal való fertőződés és klinikai-kórtani következményeinek valószínűsége kockázatelemzés alapjául szolgál majd. Ez szintén segítheti a kullancsok elleni környezetbarát védekezést (növényzet gondozása, természetes ellenségek révén) a kullancsfajonként eltérő élőhelyeken: erdőkben vagy réteken (így kirándulóhelyeken és vadasparkokban), legelők mentén (ahol lovagolnak), továbbá városi parkokban, kertekben (ahol kutyák megfordulnak). A kullancsfaj szóba jöhető gazdáiról nyert adatok hatékonyabb legelőgazdálkodáshoz (a haszonállatok ésszerű váltásához) járulhatnak hozzá. A helyi öko-járványtani tényezők ismerete megfelelő védekezési stratégia kidolgozását teheti lehetővé, hogy csökkenthető vagy szabályozható legyen a madarak és a denevérek szerepe a kullancsok és a kullancs közvetítette kórokozók lakóhelyek, állattartó épületek felé történő továbbításában, egyúttal megőrizve természetes élőhelyeiket. A kullancsok okozta fertőződések elleni védekezés új, környezetbarát eszköze remélhető az ecdysteroidok "nutribiotikumként" (phytoecdysteroid tartalmú növényre alapuló) vagy akár gyógyszeres kezelésként való használatától. E módszer csökkentheti a fertőzöttség prevalenciáját és azt a környezeti (szelekciós) nyomást, amelyet a kullancsok az emberek, állatok felé kifejtenek: nemcsak hazánk esetében, de világviszonylatban is. A kulcstényezőket ismerve, melyek szerepet játszanak abban, hogy a kullancsok különféle állatfajok révén légi és földi úton a természetből a háziállatok és az emberek környezetébe jutnak, a kutatási eredmények haszna szélesebb körben is megnyilvánulhat, és a kullancscsípések klinikai-kórtani következményei hatékonyabban megelőzhetőek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Manapság a kullancsok és az általuk közvetített betegségek növekvő jelentőségét jól tükrözi, hogy a velük kapcsolatos aktuális kockázat még a közmédiák híranyagának is szerves részévé vált. Léteznek Magyarországon régóta ismert kullancs közvetítette fertőzések (pl. Lyme-kór, kullancsos agyvelőgyulladás). Másfelől az utóbbi években több új kullancsfajt és kullancs közvetítette kórokozót is azonosítottunk hazánkban. Az ilyen változásokat befolyásoló tényezők állnak a tervezett kutatás középpontjában. A kullancsok akár nagy távolságra is eljutnak gazdáikon, mielőtt lepottyannának. A madarak vonulásuk során több ezer kilométert megtehetnek, ráadásul - a denevérekhez hasonlóan - gyakran a városokba is berepülnek. A vadon élő kérődzők és ragadozók viszont rövidebb utat járnak be, és kullancsterjesztő szerepüket természetes és mesterséges akadályok korlátozzák. A háziállatok szintén fontosak ebben az összefüggésben: hazánkban a kereskedelmi állatszállítás már bizonyítottan szerepet játszott több, kullancs közvetítette kórokozó elterjedésében. Kutatásunkkal azon továbbjutási módok komplex hálózatát kívánjuk feltérképezni, amelyek mentén a reneszánszukat élő kullancsfajok és a hozzájuk társult kórokozók terjednek. Az ebben szerepet játszó tényezők ismerete megkönnyíti majd azon védekezési módszerek alkalmazását, amelyek csökkenthetik a kullancs közvetítette betegségek helyi kockázatát és hosszabb távú hatását. Ezt célozza a tervezett kísérlet is, tehát a kullancsok vérszívási idejének természetes hatóanyaggal elérhető lecsökkentése. Noha a minták túlnyomó többségét hazánkban gyűjtjük majd, az eredményeknek várhatóan sokkal szélesebb körben hasznosulnak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

There are approx. 700 species of hard ticks, a group of parasites which has an outstanding veterinary-medical significance, exceeding that of other blood-sucking arthropods. More importantly than their direct pathogenic effect, ticks are regarded as the most important transmitters (vectors) of disease agents in the temperate zone. In the past few decades the significance and geographical range of several European tick species and tick-borne pathogens have increased, partly explained by climate change. Parallel with this, there is an increasing demand to trace the genetic, ecological and epidemiological background of changes as accurately as possible, as well as to predict risk factors associated with ticks, made possible (and more effective) nowadays by highly sensitive and specific molecular biological tools. While earlier the international tendency was to focus such scientific research on local tick species, during the past few years there has been growing interest in the role birds play in the dispersal of ticks and tick-borne pathogens beyond country boundaries. Nevertheless, the tick-transporter role of birds is generally examined only horizontally, i.e. from the point of view of their migration. Therefore the aim of the proposed work is to uncover hitherto not (or less) studied eco-epidemiological patterns and factors that determine tick dispersal, which will be made possible by exploring the significance of tick host animals both horizontally and vertically. By knowing their interrelatedness, as the practical benefit, more effective control measures can be undertaken in the future against ticks and tick-borne pathogens.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The purpose of the widespread sample collection and consequent molecular investigations is to answer: which are the most important factors in the emerging problem of ticks and tick-borne pathogens, also to be taken into account when planning control strategy. In particular, we wish to answer the following questions. Which factors play a role in the questing activity of ticks (with emphasis on the height occupied on the vegetation, then attachment to the host)? What are the parameters influencing the tick-carrier role of flying tick hosts (birds) and of local/wandering mammals? What about those determining the synanthropic (urban, indoors) occurrence of ticks and tick-borne pathogens? How different are, in terms of morphology and genetics (i.e. pathogen-transmitting capacity) homospecific ticks collected in various regions of the country, or in several countries? Are flying tick-carriers (birds, bats) and ground bound mammals (game and domestic animals) different in their susceptibility to tick-borne pathogens? Do dietary ecdysteroids (arthropod moulting hormones) of insectivorous birds affect their ticks? What is the potential vector role of uncommon (even abroad not yet studied) tick species? Are there alternative ways of spreading (e.g. aerogenous) for certain tick-borne pathogens? Which will be the tick species or tick-borne pathogens emerging in Hungary in the near future? Do tick-borne diseases exist which are significant in the category of occupational exposure? How does the physical separation of tick hosts modify tick abundance and the prevalence of tick-borne pathogens?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Due to climate change (e.g. mild winters) the emergence and even establishment of further tick species and tick-borne pathogens can be expected in Hungary, and the timely identification of these is among the aims of the planned research. The occurrence of tick species will be updated on a map of Hungary, according to which target-oriented measures (e.g. avoidance of particular habitats) can be planned. Identification of tick species and associated tick-borne pathogens of concern for an area, and the likelihood of exposure and of possible clinico-pathological consequences of the infection will serve as the basis of future risk assessment. This will also considerably help to install control measures against relevant tick species in their special habitats, e.g. by trimming vegetation or through natural enemies: in forests or meadows (including recreational areas and game reserves), along pastures (where horses are ridden) and in urban parks, gardens (where pet dogs move). Information on tick-host associations can be used for pasture management or rotation of grazing animals. The knowledge of local eco-epidemiological factors will allow development of proper strategies to reduce/regulate the role of birds and bats in the transmission of ticks and tick-borne pathogens to human dwellings and animal keeping facilities, while simultaneously maintaining their natural habitats. For the control of tick-borne infections a novel, eco-friendly approach can be expected from the usage of ecdysteroids as "nutribiotics" (plants with phytoecdysteroid ingredients) or as treatment. This method could ameliorate infection prevalence and environmental pressure exerted by ticks on humans and animals: not only in Hungary, but in a worldwide context. Knowing key factors in tick dispersal (whether airborne or ground-bound) by various animal species that introduce ticks (thus tick-borne pathogens) from the wildlife into the environment of domestic animals and humans, the benefits of the results can be applied in a broader scale, and the clinico-pathological consequences of tick-bites can be more effectively prevented.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Nowadays the increasing significance of ticks and tick-borne diseases is well reflected by the fact, that information on the current risks associated with them became an integral part of the news even in public media. There are long-known tick-borne infections in Hungary (e.g. tick-borne encephalitis, Lyme disease). On the other hand, recently several emerging tick species and tick-borne pathogens have been identified in our country. Factors influencing these changes are in the focus of the proposed research. Pathogen carrier ticks "travel" on their hosts, sometimes large distances, before detachment. Birds may cover thousands of kilometers during their seasonal migration, and they – as well as bats – frequently fly in urban areas. On the other hand, game animals and wild carnivores are short distance migrants, and more restricted in their tick dispersing capacity due to natural and man-made barriers. Domestic animals are also important in this context, because increased mobility (trading) in Hungary was already shown to play a role in the spread of several tick-borne agents. With the proposed research we wish to uncover the complex network of routes, along which emerging tick species and tick-borne pathogens are transmitted. By knowing factors underlying these it will be easier to implement control strategies for decreasing the local risk and long term effects of tick-borne diseases. The experimental part of the proposed research also aims at this, i.e. to reduce the blood-sucking period of ticks by "nutribiotics". Although the great majority of samples will be collected in Hungary, the results are expected to have relevance and benefit in a much broader context.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Felfedeztünk egy tudományra új kullancsfajt. Több kullancs közvetítette kórokozót mutattunk ki új potenciális vektorokban, és olyan házi- és vadon élő állatokban (vagy kullancsaikban, óvantagjaikban), amelyeket a tudomány korábban nem ismert fogékony gazdafajokként. Leírtuk egyes kullancsfajok genotípusainak földrajzi előfordulási mintázatait, és a madarak, denevérek szerepét e régiók kapcsolatában. Szintén megfigyeltük, hogy egyes kullancs közvetítette kórokozók befolyásolhatják kullancs vektoruk viselkedését. Igazoltuk, hogy a rovarevő énekesmadarak vérébe bejutnak a táplálékuk részét képező ízeltlábúak vedlési hormonjai, és ezek károsíthatják az ilyen madarakon vért szívó kullancsokat.
kutatási eredmények (angolul)
We discovered a new hard tick species. We demonstrated the presence of tick-borne pathogens in several new potential vector species, as well as in hitherto unknown vertebrate hosts or their ticks (including wild and domestic animals). We described geographical patterns of the occurrence of intraspecific tick genotypes, and the role of birds and bats in connecting relevant regions. We also observed that certain tick-borne pathogens can influence the behavior of their tick vectors. In addition, we verified that molting hormones from arthropod food items may enter the blood stream of insectivorous song birds, and these can affect ticks sucking blood from relevant birds.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=130216
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hamid Ullah, Jenő Kontschán, Nóra Takács, Michiel Wijnveld, Anna-Margarita Schötta, Sándor A. Boldogh, Attila D. Sándor, Sándor Szekeres, Tamás Görföl, Syed Basit Rasheed, Arshad Javid, Sándor Hornok: A new Rickettsia honei-related genotype, two novel soft tick haplotypes and first records of three mite species associated with bats in Pakistan, Systematic and Applied Acarology, in press, 2019
Hornok, Sándor ; Szőke, Krisztina ; Meli, Marina L. ; Sándor, Attila D. ; Görföl, Tamás ; Estók, Péter ; Wang, Yuanzhi ; Tu, Vuong Tan ; Kováts, Dávid ; Boldogh, Sándor A. et al.: Molecular detection of vector-borne bacteria in bat ticks (Acari: Ixodidae, Argasidae) from eight countries of the Old and New Worlds, PARASITES AND VECTORS 12 : 50, 2019
D Sándor, Attila ; Kontschán, Jenő ; Plantard, Olivier ; Péter, Áron ; Hornok, Sándor: Illustrated redescription of the male of Ixodes simplex Neumann, 1906, TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 9 :1328-1330., 2018
Hornok, S ; Grima, A ; Takács, N ; Kontschán, J: Infestation of Rhipicephalus sanguineus sensu lato on cats in Malta., TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 9 : 1120-1124., 2018
Hornok, S ; Szőke, K ; Estók, P ; Krawczyk, A ; Haarsma, AJ ; Kováts, D ; Boldogh, SA ; Morandini, P ; Szekeres, S ; Takács, N et al.: Assessing bat droppings and predatory bird pellets for vector-borne bacteria: molecular evidence of bat-associated Neorickettsia sp. in Europe, ANTONIE VAN LEEUWENHOEK INTERNATIONAL JOURNAL OF GENERAL AND MOLECULAR MICROBIOLOGY 111 : 1707-1717., 2018
Hornok, Sándor ; Horváth, Gábor ; Takács, Nóra ; Farkas, Róbert ; Szőke, Krisztina ; Kontschán, Jenő: Molecular evidence of a badger-associated Ehrlichia sp., a Candidatus Neoehrlichia lotoris-like genotype and Anaplasma marginale in dogs, TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 9 :1302-1309., 2018
Hornok, Sándor ; Corduneanu, Alexandra ; Kontschán, Jenő ; Bekő, Katinka ; Szőke, Krisztina ; Görföl, Tamás ; Gyuranecz, Miklós ; D Sándor, Attila: Analyses of separate and concatenated cox1 and 18S rRNA gene sequences indicate that the bat piroplasm Babesia vesperuginis is phylogenetically close to Cytauxzoon felis, ACTA VETERINARIA HUNGARICA 66 : 107-115., 2018
Sándor, Hornok ; Gábor, Horváth ; Nóra, Takács ; Jenő, Kontschán ; Krisztina, Szőke ; Róbert, Farkas: Molecular identification of badger-associated Babesia sp. DNA in dogs: updated phylogeny of piroplasms infecting Caniformia, PARASITES AND VECTORS 11 : 235, 2018
Sándor, Hornok ; László, Sugár ; Isabel, G Fernández de Mera ; José, de la Fuente ; Gábor, Horváth ; Tibor, Kovács ; Attila, Micsutka ; Enikő, Gönczi ; Barbara, Flaisz ; Nóra, Takács et al.: Tick- and fly-borne bacteria in ungulates: the prevalence of Anaplasma phagocytophilum, haemoplasmas and rickettsiae in water buffalo and deer species in Central Europe,, BMC VETERINARY RESEARCH 14 : 98, 2018
Sándor, Hornok ; Nóra, Ágh ; Nóra, Takács ; Jenő, Kontschán ; Regina, Hofmann-Lehmann: Haematospirillum and insect Wolbachia DNA in avian blood, ANTONIE VAN LEEUWENHOEK INTERNATIONAL JOURNAL OF GENERAL AND MOLECULAR MICROBIOLOGY 111 : 479-483., 2018
Hornok, Sándor ; Murányi, Dávid ; Kontschán, Jenő ; Tan Tu, Vuong: Description of a new bat-associated bug species of the Cimex lectularius group from Vietnam, ACTA VETERINARIA HUNGARICA 66 : 607-612., 2018
Hornok, Sándor ; Beck, Relja ; Farkas, Róbert ; Grima, Andrea ; Otranto, Domenico ; Kontschán, Jenő ; Takács, Nóra ; Horváth, Gábor ; Szőke, Krisztina ; Szekeres, Sándor et al.: High mitochondrial sequence divergence in synanthropic flea species (Insecta: Siphonaptera) from Europe and the Mediterranean, PARASITES AND VECTORS 11: 221, 2018
Sándor, Hornok ; Gad, Baneth ; Andrea, Grima ; Nóra, Takács ; Jenő, Kontschán ; Marina, L Meli ; Vanessa, Suter ; Harold, Salant ; Róbert, Farkas ; Regina, Hofmann-Lehmann: Molecular investigations of cat fleas (Ctenocephalides felis) provide the first evidence of Rickettsia felis in Malta and Candidatus R. senegalensis in Israel., NEW MICROBES AND NEW INFECTION 25: 3-6., 2018
Hornok Sándor, Szőke Krisztina, Meli Marina L., Sándor Attila D., Görföl Tamás, Estók Péter, Wang Yuanzhi, Tu Vuong Tan, Kováts Dávid, Boldogh Sándor A., Corduneanu Alexandra, Sulyok Kinga M., Gyuranecz Miklós, Kontschán Jenő, Takács Nóra, Halajian Ali, Epis Sara, Hofmann-Lehmann Regina: Molecular detection of vector-borne bacteria in bat ticks (Acari: Ixodidae, Argasidae) from eight countries of the Old and New Worlds, PARASITES AND VECTORS 12: (1) 50, 2019
Hornok Sandor, Muranyi David, Kontschan Jeno, Vuong Tan Tu: Description of the male and the larva of Ixodes collaris Hornok, 2016 with drawings of all stages, PARASITES AND VECTORS 12: 144, 2019
Barbara Flaisz, Kinga M Sulyok, Dávid Kováts, Jenő Kontschán, Tibor Csörgő, Ármin Csipak, Miklós Gyuranecz, Sándor Hornok: Babesia genotypes in Haemaphysalis concinna collected from birds in Hungary reflect phylogeographic connections with Siberia and the Far East, TICKS TICK BORNE DISEASES 8: (4) 666-670, 2017
Hornok S, Sándor AD, Tomanović S, Beck R, D'Amico G, Kontschán J, Takács N, Görföl T, Bendjeddou ML, Földvári G, Farkas R: East and west separation of Rhipicephalus sanguineus mitochondrial lineages in the Mediterranean Basin, PARASITE VECT 10: 39, 2017
Sándor Hornok, Attila D Sándor, Relja Beck, Róbert Farkas, Lorenza Beati, Jenő Kontschán, Nóra Takács, Gábor Földvári, Cornelia Silaghi, Elisabeth Meyer-Kayser, Adnan Hodžić, Snežana Tomanović, Swaid Abdullah, Richard Wall, Agustín Estrada-Peña, Georg Gerhard Duscher, Olivier Plantard: Contributions to the phylogeny of Ixodes (Pholeoixodes) canisuga, I. (Ph.) kaiseri, I. (Ph.) hexagonus and a simple pictorial key for the identification of their females, PARASITE VECT 10: 545, 2017
Sándor Hornok, Krisztina Szőke, Sándor A Boldogh, Attila D Sándor, Jenő Kontschán, Vuong Tan Tu, Ali Halajian, Nóra Takács, Tamás Görföl, Péter Estók: Phylogenetic analyses of bat-associated bugs (Hemiptera: Cimicidae: Cimicinae and Cacodminae) indicate two new species close to Cimex lectularius, PARASITE VECT 10: 439, 2017
Sándor Hornok, Krisztina Szőke, Tamás Görföl, Gábor Földvári, Vuong Tan Tu, Nóra Takács, Jenő Kontschán, Attila D Sándor, Péter Estók, Sara Epis, Sándor Boldogh, Dávid Kováts, Yuanzhi Wang: Molecular investigation of the bat tick Argas vespertilionis (Ixodida: Argasidae) and Babesia vesperuginis (Apicomplexa: Piroplasmida) reflect "bat connection" ..., EXP APPL ACAROL 72: 69-77, 2017
Sándor Hornok, Krisztina Szőke, Vuong Tan Tu, Jenő Kontschán, Nóra Takács, Attila D Sándor, Ali Halajian, Gábor Földvári, Péter Estók, Olivier Plantard, Sara Epis, Tamás Görföl: Mitochondrial gene heterogeneity of the bat soft tick Argas vespertilionis (Ixodida: Argasidae) in the Palaearctic, PARASITE VECT 10: 109, 2017
Sándor Hornok, László Sugár, Gábor Horváth, Tibor Kovács, Attila Micsutka, Enikő Gönczi, Barbara Flaisz, Nóra Takács, Róbert Farkas, Marina L Meli, Regina Hofmann-Lehmann: Evidence for host specificity of Theileria capreoli genotypes in cervids, PARASITE VECT 10: 473, 2017
Sándor Hornok, Maria Mulvihill, Krisztina Szőke, Enikő Gönczi, Kinga M Sulyok, Miklós Gyuranecz, Regina Hofmann-Lehmann: Impact of a freeway on the dispersal of ticks and Ixodes ricinus-borne pathogens: forested resting areas may become Lyme disease hotspots, ACTA VET HUNG 65(2): 242-252, 2017
Hornok S, Szőke K, Kováts D, Estók P, Görföl T, Boldogh SA, Takács N, Kontschán J, Földvári G, Barti L, Corduneanu A, Sándor AD: DNA of piroplasms of ruminants and dogs in ixodid bat ticks, PLOS ONE 11: e0167735, 2016
Hornok S, Trauttwein K, Takács N, Hodžić A, Duscher GG, Kontschán J: Molecular analysis of Ixodes rugicollis, Candidatus Neoehrlichia sp. (FU98) and a novel Babesia genotype from a European badger (Meles meles), TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 8:(1) pp. 41-44., 2017
Hornok S, Meli ML, Gönczi E, Hofmann-Lehmann R: Seasonally biased or single-habitat sampling is not informative on the real prevalence of Dermacentor reticulatus-borne rickettsiae – A pilot study, ACTA VETERINARIA HUNGARICA 65:(1) pp. 81-88., 2017
Krisztina Szőke, Attila D Sándor, Sándor A Boldogh, Tamás Görföl, Jan Votýpka, Nóra Takács, Péter Estók, Dávid Kováts, Alexandra Corduneanu, Viktor Molnár, Jenő Kontschán, Sándor Hornok: DNA of free-living bodonids (Euglenozoa: Kinetoplastea) in bat ectoparasites: potential relevance to the evolution of parasitic trypanosomatids, ACTA VETERINARIA HUNGARICA 65:(4) pp. 531-540., 2017
Hornok S, Krawczyk A: First record of Ixodes ariadnae in Western Europe, Belgium, ACTA VETERINARIA HUNGARICA 64:(4) pp. 467-471., 2016
Hornok S, Estók P, Kováts D, Flaisz B, Takács N, Szőke K, Krawczyk A, Kontschán J, Gyuranecz M, Fedák A, Farkas R, Haarsma AJ, Sprong H: Screening of bat faeces for arthropod-borne apicomplexan protozoa: Babesia canis and Besnoitia besnoiti-like sequences from Chiroptera, PARASITES AND VECTORS 8: 441, 2015
Hornok S, Estrada-Peña A, Kontschán J, Plantard O, Kunz B, Mihalca AD, Thabah A, Tomanović S, Burazerović J, Takács N, Görföl T, Estók P, Tu VT, Szőke K, Fernández de Mera IG, de la Fuente J, Takahashi M, Yamauchi T, Takano A: High degree of mitochondrial gene heterogeneity in the bat tick species Ixodes vespertilionis, I. ariadnae and I. simplex from Eurasia, PARASITES AND VECTORS 8: 457, 2015
Sándor Hornok, Nóra Takács, Jenő Kontschán, Zsolt György, Attila Micsutka, Serena Iceton, Barbara Flaisz, Róbert Farkas, Regina Hofmann-Lehmann: Diversity of Haemaphysalis-associated piroplasms of ruminants in Central-Eastern Europe, Hungary, PARASITES AND VECTORS 8: 627, 2015
S Hornok, B Flaisz, N Takács, J Kontschán, T Csörgő, Á Csipak, B R Jaksa, D Kováts: Bird ticks in Hungary reflect western, southern, eastern flyway connections and two genetic lineages of Ixodes frontalis and Haemaphysalis concinna, PARASITES AND VECTORS 9: 101, 2016
Sándor Hornok, Dávid Kováts, Barbara Flaisz, Tibor Csörgő, Árpád Könczöl, György Tibor Balogh, Attila Csorba, Attila Hunyadi: An unexpected advantage of insectivorism: insect moulting hormones ingested by song birds affect their ticks, SCIENTIFIC REPORTS 6: 23390, 2016
Sándor Hornok, Kitti Kartali, Nóra Takács, Regina Hofmann-Lehmann: Uneven seasonal distribution of Babesia canis and its two 18S rDNA genotypes in questing Dermacentor reticulatus ticks in urban habitats, TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 7: 694-697., 2016
Sándor Hornok, Tamás Görföl, Péter Estók, Vuong Tan Tu, Jenő Kontschán: Description of a new tick species, Ixodes collaris n. sp. (Acari: Ixodidae), from bats (Chiroptera: Hipposideridae, Rhinolophidae) in Vietnam, PARASITES AND VECTORS 9: 332, 2016
Sándor Hornok, Dávid Kováts, Dorottya Angyal, László Dányi, Richárd Kovács, Jenő Kontschán: Description of the male and the larva of Ixodes ariadnae Hornok, 2014, TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 7: in press., 2016





 

Projekt eseményei

 
2019-09-24 17:51:57
Résztvevők változása
2017-09-26 13:49:12
Résztvevők változása




vissza »