A fókusz szerepe a mondatmegértésben: Magyar anyanyelvű óvodáskorú gyermekek és felnőttek fókusz-azonosításának és fókusz-értelmezésének kísérletes vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
130558
típus KH
Vezető kutató Surányi Balázs
magyar cím A fókusz szerepe a mondatmegértésben: Magyar anyanyelvű óvodáskorú gyermekek és felnőttek fókusz-azonosításának és fókusz-értelmezésének kísérletes vizsgálata
Angol cím The role of focus in sentence interpretation: An experimental investigation of focus identification and focus interpretation in Hungarian
magyar kulcsszavak fókusz, mondattan, információszerkezet, prozódia, nyelvelsajátítás, magyar nyelv
angol kulcsszavak focus, syntax, information structure, prosody, language acquisition, Hungarian
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Nyelvtan
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont
résztvevők Langó-Tóth Ágnes
Pintér Lilla
projekt kezdete 2018-12-01
projekt vége 2022-04-30
aktuális összeg (MFt) 19.996
FTE (kutatóév egyenérték) 4.98
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A más nyelvekben végzett eddigi nemzetközi kutatások a felnőtt-szerű fókusz-jelölés és fókusz-értelmezés elsajátításának relatív nehézségét tárták fel, kimutatva, hogy a nyelvfejlődés e téren a kisiskoláskorig, sőt egyes kutatások szerint egészen a pubertáskorig elhúzódik.
Az elsajátításban nehézséget jelent a fókusz felnőtt-szerű jelölése a beszédprodukcióban és helyes _azonosítása_ a mondat-megértésben; további kihívás az így azonosított fókusz megfelelő _értelmezése_, további jelentésmozzanatokkal való társítása.

Javasolt projektünkben a fókusz szintaktikai és prozódiai azonosításának, és a fókusz által képviselt jelentéstöbblet értelmezésének elsajátítását vizsgáljuk magyar anyanyelvű 3-6 éves gyermekeknél.
A magyar nyelv fókusz-jelölésének sajátosságai folytán a szintaktikailag jelölt fókusz megfelelő azonosításának a korábban vizsgált nyelveknél _korábban_ történő elsajátítását, a pusztán prozódiailag jelölt fókusz megfelelő azonosításának pedig a korábban vizsgált nyelveknél _későbbi_ elsajátítását jósoljuk.

Ezenfelül várakozásunk szerint a korábbi kísérletekből jórészt hiányzó kontextus használata jelentősen javítani fogja a fókusz által hozzáadott jelentéstöbblet megfelelő értelmezését, és e teljesítményjavulás nagyobb mértékű lesz a gyermekek esetében, mint a felnőtt kontrollcsoport esetében (interakciót jósolunk). Ez az eredmény a fókusz-értelmezés nehézségének okaira világítana rá.

Kutatásunk annak az alapvető kérdésnek a megválaszolásához járul hozzá, hogy az anyanyelv-elsajátítás folyamatait milyen mértékben és módon befolyásolják az elsajátítandó nyelv rendszerének sajátosságai.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A magyar nyelvet jellemző fókusz-jelölés és fókusz-értelmezés elsajátításának vizsgálata révén projektünk két egymással összefüggő alapkérdés megválaszolásához kíván hozzájárulni.

(1) Az egyes nyelvek fókusz-jelölésének sajátosságai milyen szereppel bírnak a fókusz megfelelő azonosításához vezető nyelvelsajátítási folyamatokban? A magyar nyelv fókusz-jelölésének grammatikai sajátosságai miatt – várakozásunk szerint -- a szintaktikailag jelölt fókusz felnőtt-szerű azonosítását a már vizsgált nyelveknél korábban, illetve a pusztán prozódiailag jelölt fókusz megfelelő azonosítását pedig a korábban vizsgált nyelveknél később sajátítják el a magyar gyermekek. A projektünk első részében tervezett kísérletsorozat ezt a kérdést vizsgálja.

(2) A másik fő kutatási kérdés a fókusz által hozzáadott jelentéstöbblet értelmezésének elsajátítására vonatkozik: hipotézisünk szerint a korábbi kísérletekből jórészt hiányzó kontextus biztosítása a kísérleti feladatokban (a) jelentősen javítani fogja a gyermekek esetében a fókusz megfelelő értelmezésének elérését, és (b) a kontextusnak ez a „segítő” hatása nagyobb mértékű lesz a gyermekek esetében, mint a felnőtt kontrollcsoport esetében. Ez arra mutatna, hogy a gyermekek számára a fókusz-értelmezés nehézségét jelentős részben a fókusz-jelölés és a kontextus összeillesztése képezi. Ennek egyik vetülete, hogy kontextus hiányában, pusztán a fókusz-jelölés alapján kevéssé képesek rekonstruálni azt a kontextust, amelybe a fókusz-jelölést tartalmazó mondat beleilleszthető. A projekt második részében végzendő kísérletsorozat ezt a hipotézist teszteli.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Projektünk fő kérdései alapjaiban építenek a magyar nyelv fókuszjelölésének speciális sajátosságaira. A magyarban a fókusz elsődlegesen szintaktikailag jelölt, méghozzá pusztán a szórend eszközével, nem pedig speciális konstrukció (cleft) révén. Ez a szintaktikai jelölés---az eddig a nyelvelsajátítás szempontjából vizsgált nyelvektől ill. konstrukcióktól eltérően---mind kötelező, mind pedig egyértelmű. A szintaktikailag jelölt fókusz prozódiai jelölése ---mint korábbi kutatásunkban kimutattuk---ezzel szemben magán a fókuszált elemen opcionális, és csak a relatív fonetikai prominenciát érinti.
A magyar nyelv e két tulajdonságának együttes jelenléte teszi lehetővé a kutatás összefoglalójában megfogalmazott izgalmas és merész predikciók tesztelését .

Emellett projektünk egy általános tényezőnek, a kontextusnak a szerepére is kiterjed, amely mindeddig kevés figyelmet kapott a korábbi kutatásokban, és a fókusz értelmezésének nyelvelsajátítási folyamataiban mindeddig alig vizsgálták. Ennek vizsgálata azért kulcsfontosságú, mert feltételezésünk szerint a fókusz-jelölés megfelelő értelmezésének viszonylagosan késleltetett elsajátításában a mondat kontextusba való integrációjának feladata főszerepet játszik.

Eredményeink a tipikus nyelvfejlődés diagnosztikus eljárásainak fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak a mondatmegértés vizsgálatának területén. A fókusz-azonosítási és -értelmezési képességek kísérletes fel¬méréséhez a projekt által kidolgozott módszerek és anyagok—egy későbbi sztenderdizációt követően—a tipikustól eltérő nyelvfejlődést mutató magyar óvodáskorú gyermekek korai szűréséhez is felhasználhatók, különös tekintettel a szociális kommunikációs zavarral elő ill. magasan funkcionáló autista gyermekek esetében. Ennek érdekében a befogadó intézet kutatóival való együttműködésben az említett két speciális csoportra is kiterjesztjük vizsgálataink egy részét.
A (játékos formába öntött) kísérleti feladataink anyagát már a projekt futamideje során online elérhetővé tessszük a nyelvfejlődés késlekedésének és más zavarainak diagnózisával foglalkozó gyógypedagógusok számára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az emberi nyelvekben a mondatok értelmezését alapvető módon határozza meg az a kontextus, amelybe ágyazódnak. A magyar nyelvben a szórendnek és az intonációnak az egyik fő funkciója a kontextushoz való kapcsolódás jelzése. Ezen belül kommunikatív szempontból központi szerepet játszik a mondat fókuszának jelölése: a fókuszált mondatrészt értelmezzük általában a kontextusban adottnak tekintetthez képest új információként; a mondatnak ez a része képviseli a választ egy a kontextusban jelen lévő (vagy abból kikövetkeztethető) aktuális kérdésre. A gyermekek számára a fókusz megfelelő értelmezése komoly nehézséget jelent, e téren nyelvhasználatuk csak igen lassan fejlődik, és csak kisiskoláskorra érhetik el e tekintetben azt a nyelvi szintet, amely a felnőttek nyelvhasználatára jellemző.
Ez a projekt magyar anyanyelvű óvodáskorú gyermekek bevonásával, játékos formába öntött, képeket és hanglejátszást is használó kísérleti feladatokon keresztül két kérdést vizsgál. Az első kérdés az, hogy a magyar nyelv sajátos fókusz-jelölési eszközei (szórendje és intonációja) milyen szempontból teszik könnyebbé, és milyen szempontból teszik nehezebbé a fókusz elsajátítását, mint más, korábban vizsgált nyelvekben, legyen az akár az angol, a német, a holland vagy a francia.

Azt tételezzük fel, hogy a fókuszba tett mondatrészt tartalmazó mondatok megfelelő értelmezésének egyik nehézsége a gyermekek számára abban rejlik, hogy a mondatok értelmezését a kontextusukhoz igazítsák. Ezért a második kérdés, amelyre választ keresünk az, hogy mennyiben tudják az óvodáskorú gyermekek a különböző kontextusokat felhasználni a fókusz-jelölés megfelelő értelmezéséhez.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
According to previous research on other languages, the acquisition of adult-like focus marking and focus interpretation is not complete until early school age, or, according to some findings, even until puberty. This is clearly indicative of the relative difficulty of this aspect of language acquisition.

Our project aims to investigate the acquisition of the syntactic and prosodic identification of focus and that of the interpretation of the meaning contribution of focus in Hungarian children of pre-school age (3-6 yrs). First, due to the specific grammatical (syntactic and prosodic) properties of focus marking in Hungarian, we predict that the acquisition of the correct identification of syntactically marked focus happens earlier, while that of purely prosodically marked focus happens later in Hungarian than in other languages investigated so far.

Second, we expect that the interpretation of the meaning contribution of focus may improve significantly if context is added, which has been neglected in most previous experiments, and this relative improvement will be larger in the case of children than in the adult control group (i.e. interaction is expected). If so, this sheds light on the possible reasons for the relative procrastination of the acquisition of adult-like focus interpretation.

The expected results will contribute to uncovering the role that cross-linguistic differences in focus marking may play in the acquisition processes of focus interpretation. More generally, this research works towards a better understanding of how differences between the to-be-acquired linguistic systems (adult languages) impact the processes of language acquisition.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
This project explores two related questions.

(1) One question concerns the role played by the grammatical properties of focusing marking in any given language in the acquisition process that leads to an adequate _identification_ of focus in sentence comprehension. Specifically, we hypothesize that due to the special grammatical properties of focus marking, Hungarian children acquire the correct identification of syntactically marked focus earlier, and they acquire the correct identification of only prosodically marked focus later than in other languages that have been examined previously. The first series of experiments we plan to carry out investigate this hypothesis.

(2) The other main research question concerns the acquisition of the interpretation of the meaning contribution of focus. We hypothesize that the presence of appropriate context, which has mostly been neglected in previous experiments, (a) will significantly children’s correct focus interpretation, and (b) this effect of context will be greater for children than for the adult control group. This result would indicate that a large part of the difficulty of focus-interpretation lies for children in the matching of grammatical focus-marking and the context in which that focus-marking is licensed. One aspect of this difficulty is that in the absece of context, relying only on cues from focus-marking, children are severely limited in reconstructing a context in which the sentence containing the focus-marking can be fitted. This is the hypothesis that the series of experiments planned for the second part of the project will test.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The main questions that our project aims to investigate fundamentally exploit the special grammatical properties of focus marking in Hungarian. Hungarian primarily marks focus syntactically, solely by the means of word order, rather than by a special construction (cleft). This syntactic marking is both obligatory and unambiguous, making it rather different from languages and constructions investigated previously in the context of focus acquisition.
As has been shown in our earlier research, the prosodic marking of this syntactic focus, however, is optional on the focused element, and it only concerns relative phonetic prominence, rather than the phonogical representation. These two properties together make it possible to test the intriguing and bold predictions for Hungarian spelled out in the summary of the research plan above.

In addition, our project also extends to a general factor that has received little attention in earlier research on other languages: the role of context in the acquisition of focus interpretation has hardly been studied. It is of key imporance to gauge the role of this factor, because according to our working hypothesis the appropriate integration of sentences into context may be a key factor in the procrastinated acquisition of adult-like focus interpretation during first language acquisition.

Our findings will also contribute to the later development of diagnostic tools for typical language development in the area of the acquisition of sentence comprehension.
The methods and materials developed in the course of this project can be adapted for use in the early screening of pre-school children with atypical language development, especially children with social communication disorder and children with high-functioning autism spectrum disorder.
For this reason we will extend part of this research specifically to these two atypical groups of children in collaboration with researchers at the Institute hosting this project.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The interpretation of sentences in human languages is fundamentally determined by the context in which they appear. Some subsystems of grammar (which in Hungarian notably include word order and intonation) have the specific function of marking the contextual relevance of the current sentence.

Among these, the marking of the focus of sentences plays a central role in communication: the focused part of the sentence is generally interpreted as new information as compared to whatever is contextually given information; this part of the sentence provides the answer to a question that is either part of the linguistic context or can be inferred from it. Interpreting focus correctly is a difficult for pre-school children, and
their language develops rather slowly in this respect.

Investigating the behaviour of Hungarian-speaking pre-school children through the use of playful experimental tasks involving pictures and audio, this project explores how the focus-marking tools of Hungarian language make it in some respects easier and in some respects more difficult to acquire focus-marking as compared to what is found in the acquisition of other, previously investigated languages.

We hypothesize that one of the difficult aspects of correctly interpreting focus-marking in sentences lies for children in matching the interpretation of this marking to the context. For this reason the second question that we investigate in this project is to what extent children can make use of contextual cues in order to arrive at the appropriate interpretation of focus.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Projektünk keretében a fókusz szintaktikai és prozódiai azonosításának és a fókusz által képviselt kimerítőségi jelentéstöbblet értelmezésének elsajátítását vizsgáltuk kísérletes módszerekkel magyar anyanyelvű óvodáskorú gyermekek körében. Az eredmények azt mutatják, hogy (1) (a) a magyar gyermekek csak hétéves korukra válnak képessé arra, hogy felnőttszerűen azonosítsák a pusztán prozódiailag jelölt fókuszt, (1) (b) az óvodáskor során a kizárólag prozódiailag és a szórendileg is jelölt fókuszok azonosításának képessége egymással párhuzamosan fejlődik, (2) óvodáskorban a kontextuális támogatás a fókusz azonosítását jobban segíti, mint a fókusz kimerítő értelmezését, és (3) a szociális kommunikációs zavarral (SCD) élő gyermekek számára a fókusszal grammatikalizáltan asszociált kimerítőség és más jelentéstöbbletek megértése különös nehézséget jelent, és ebben gyengébben teljesítenek a magasan funkcionális autizmussal (HFA) élő társaiknál is. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy (1) az elsajátítandó nyelv grammatikájának fókuszjelölési sajátosságai jelentős hatással vannak a fókusz azonosítását érintő nyelvelsajátítási folyamatoknak a menetére és ütemére, (2) a fókusz kimerítő értelmezésének a felnőttől eltérő mintázata jelentős részben független a fókusz azonosításának hiányosságaitól, (3) a fókusszal grammatikalizáltan asszociált implicit többletjelentések vizsgálata alkalmas lehet arra, hogy szerepet kapjon az SCD óvodáskori diagnosztikájában.
kutatási eredmények (angolul)
The project investigated the acquisition of the prosodic and syntactic identification as well as the exhaustive interpretation of focus in Hungarian preschool children, using experimental methods. Results indicate that (1) (a) Hungarian children acquire an adult-like ability to identify a purely prosodically marked focus only by age 7, (1) (b) the ability to identify foci that are purely prosodically marked and the ability to identify foci that are marked syntactically as well exhibit parallel developmental trajectories, (2) at preschool ages, contextual support helps focus identification more than it helps focus exhaustification, and (3) the exhaustivity and other implicit meaning components associated with focus in a grammaticalized fashion poses a special challenge to children with social-communication disorder (SCD), who function more poorly in this specific regard than children with high functioning autism (HFA). These results suggest that (1) the language-specific characteristics of the grammatical marking of focus have a substantial impact on the trajectory and pace of the process of the acquisition of focus identification, (2) the non-adult-like pattern of the comprehension of exhaustive focus is in large part independent of children's concomitant difficulties with focus-identification, (3) the investigation of the grammaticalized implicit meaning components associated with focus may contribute to the improvement of the diagnostics of SCD in childhood.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=130558
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Surányi, Balázs; Lilla Pintér.: Children's comprehension of prosodically marked focus in Hungarian: How mandatory syntactic focus-marking affects the trajectory of acquisition, Journal of Child Language (first view), 2021
Pagliarini, Elena – Lungu, Oana – van Hout, Angeliek – Pintér Lilla – Surányi Balázs – Crain, Stephen – Guasti, Maria Teresa.: How adults and children interpret disjunction under negation in Dutch, French, Hungarian and Italian: a cross-linguistic comparison., Language Learning and Development 18: 97-122., 2022
É. Kiss Katalin, Pintér Lilla, Zétényi Tamás: Children's interpretation of 'some': Experimental evidence., Budapest CEU Conference on Cognitive Development 19, 2019
Surányi Balázs, Pintér Lilla: The acquisition of prosodic focus-marking: Focus identification by Hungarian children, International Conference on the Structure of Hungarian 14., 2019
É. Kiss Katalin, Pintér Lilla.: Néhány ‘some’ is both a group denoting and a counting quantifier., International Conference on the Structure of Hungarian 14., 2019
Surányi Balázs és Pintér Lilla: The acquisition of focus-identification: The role of variation in focus-marking., Generative Approaches to Language Acquisition 14, 2019
É. Kiss Katalin, Pintér Lilla, Zétényi Tamás: Néhány ‘some’ is both a group denoting and a counting quantifier., Syntax, Phonology and Language Analysis (SinFonIJA) 12, 2019
Surányi Balázs, Pintér Lilla.: The acquisition of prosodic focus-identification: The role of variation in focus-marking, Boston University Conference on Language Development 44., 2019
Surányi Balázs: The acquisition of prosodic focus-marking: A view from Hungarian, Conference In Memoriam Anne Vainikka., 2019
Surányi Balázs; Pintér Lilla: A prozódiailag jelölt fókusz azonosításának elsajátítása., Beszédtudomány – Speech Science 28. 124–151., 2020
Surányi, Balázs; Pintér, Lilla: The acquisition of prosodic focus-identification: The role of variation in focus-marking., In: Megan M. Brown – Alexandra Kohut (szerk.): Proceedings of the 44th Boston University Conference on Language Development. Somerville, MA, Cascadilla Press, 648–661., 2020
Szalontai, Ádám ; Surányi, Balázs: Word order effects of givenness in Hungarian: syntax or prosody?, In: Hegedűs, Veronika; Vogel, Irene (szerk.) Approaches to Hungarian 16. Amsterdam, Hollandia : John Benjamins. pp. 137-, 2020
Dékány Éva, Halm Tamás, Surányi Balázs (szerk.): Általános nyelvészeti tanulmányok XXXII.: Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből, Budapest: Akadémiai., 2020
Svindt Veronika, Surányi Balázs: The comprehension of grammaticalized implicit meanings in SPCD and ASD children: A comparative study, International Journal of Language and Communication Disorders 56: : 1147-1164., 2021
É. Kiss Katalin, Pintér Lilla, Zétényi Tamás.: Group-denoting vs. counting: Against the scalar explanation of children’s interpretation of ‘some’., In Mojmír Dočekal – Marcin Wągiel (szerk.): Formal approaches to number in Slavic and beyond. Berlin: Language Science Press, 427–457., 2021
Pagliarini, Elena – Lungu, Oana – van Hout, Angeliek – Pintér Lilla – Surányi Balázs – Crain, Stephen – Guasti, Maria Teresa.: How adults and children interpret disjunction under negation in Dutch, French, Hungarian and Italian: a cross-linguistic comparison., Language Learning and Development. Online first, 1–26, 2021
Pintér Lilla, Surányi Balázs.: A kontextus szerepe a fókusz azonosításában és kimerítő értelmezésében óvodáskorú gyermekeknél., Kísérletes pragmatika Magyarországon – kerekasztal-konferencia (Debrecen, 2021. szeptember 10.), Meghívott előadás., 2021
Pintér Lilla, Balázs Surányi: Exploring children’s difficulties with the exhaustivity inference of focusing: The role of focus identification., Dubrovnik Conference on Cognitive Science (DuCog) XII. – Linguistic & Cognitive Foundations of Meaning (Dubrovnik). Előadás., 2021
Pintér Lilla, Balázs Surányi.: Revisiting children’s difficulties with the exhaustivity of focus: The role of the question under discussion., International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH) 15. (előadás), 2021
Surányi Balázs, Lilla Pintér.: Prosodic and syntactic focus-marking in the acquisition of focus comprehension. Előadás., Generative Approaches to Language Acquisition North America (GALANA) 9. (Reykjavík (online))., 2021
Pintér Lilla, Balázs Surányi.: Exhaustivity in preschoolers’ focus interpretation: The role of contextualization., Syntax, Phonology and Language Analysis (SinFonIJA) 14. (Novi Sad (online))., 2021
Pintér Lilla, Balázs Surányi.: Preschoolers’ comprehension of focus: The role of contextualization in non-exhaustive interpretation., Boston University Conference on Language Development (BUCLD) 46. (Boston, online), 2021
Kazuko Yatsushiro, Chiara Dal Farra, Aurore Gonzalez, Johannes Hein, Silvia Silleresi, Pintér Lilla, Alicia Avellana, Aijun Huang, Johnson Ilori, G. Gayathri, Maria Guasti, Uli Sauerland.: How children ask questions across languages. Előadás., Boston University Conference on Language Development (BUCLD) 46. (Boston, online), 2021
Gulás Máté, Balázs Surányi.: The effect of prosody on the interpretation of negated disjunctive sentences. Előadás., Össznyelvész Konferencia, ELTE Nyelvelméleti Kutatóközpont., 2021
Gulás Máté, Balázs Surányi.: The scope of disjunction in negated sentences: The role of prosody in Hungarian adults’ and pre-school children’s sentence comprehension. Előadás., Linguistics Beyond and Within 2021., 2021
Surányi Balázs: É. Kiss Katalin nyelvészete, In: Dékány, É.; Halm, T.; Surányi, B. (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok XXXII. pp. 9-18., 2020




 

Projekt eseményei

  
2020-04-21 13:57:28
Résztvevők változása



vissza »