Kivándoroltak. Az interkulturális irodalom poétikája  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
132528
típus FK
Vezető kutató Lénárt Tamás
magyar cím Kivándoroltak. Az interkulturális irodalom poétikája
Angol cím Emigrants. Poetics of the intercultural literature
magyar kulcsszavak migrációs irodalom, világirodalom, prózapoétika
angol kulcsszavak migrant literature, world literature, poetics of prose
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)80 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
Kultúratudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)20 %
zsűri Irodalom
Kutatóhely Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2019-12-01
projekt vége 2023-03-31
aktuális összeg (MFt) 17.934
FTE (kutatóév egyenérték) 2.67
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás az "interkulturális" vagy "migrációs" irodalom nemzetközi diskurzusának magyar irodalom- és kultúrtörténeti alkalmazhatóságát vizsgálja. Ez jelenti egyfelől a nem magyar nyelvű interkulturális irodalom magyar vagy térségi vonatkozásainak feltárását, másfelől pedig a magyar irodalomban a kivándorlás motivumának, jelentőségének, továbbá az emigráció szerepének vizsgálatát a magyar 20. századi kultúrtörténetben. A vizsgálat nem elsősorban a kivándorlás történeti, társadalmi kontextusára kíváncsi, mint inkább a jelenség nyelvi, irodalmi, poétikai vetületeire, és az ezekre épülő általános irodalomelméleti következtetésekre, vagyis a „világirodalom” koncepciójának lehetőségeire a 21. században.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése az idegenség nyelvi, poétikai megjelenési formái és ezek szerepe az irodalmi alkotások poétikai felépítésében. Az „interkulturális” irodalom eszerint nem elsősorban egy tematikus kategória, hanem a nyelvhez való viszony megváltozását mutatja be. Vagyis a nyelvvesztés, a nyelvcsere, a többnyelvűség poétikai alakzatait, amelyek felerősítenek bizonyos anomáliákat a nyelv szerkezetében és ezáltal rámutatnak a nyelv nem a kommunikáció eszközeként felfogott működésére. A kutatás hipotézise szerint ezen jelenségek párhuzamba állíthatóak az irodalom alapfunkcióival, így általános poétikai, prózatörténeti belátásokhoz vezetnek.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az interkulturális irodalom a nemzetközi irodalomtudomány egyik gyakran hivatkozott témája, amely felbukkan úgy a posztkolonializmus diskurzusában, mint a „világirodalom” jövőjével kapcsolatos vitákban. Ennek ellenére a téma konceptuális, átfogó vizsgálata a magyar irodalomtudományban, pontszerű vizsgálatok és bizonyos részeredmények dacára, mindeddig váratott magára. A kutatás ugyanakkor azt ambicionálja, hogy ezek a szempontok más, korszerűbb megvilágításban láttatják a magyar irodalom- és kultúrtörténetet és segítenek világosabban meghatározni a magyar irodalom helyét a világirodalomban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett projekt a kivándorlás irodalmával foglalkozik. Ez az irodalom nemcsak bemutatja az emigrációt, az otthontalanságot és az idegenséget, de megmutatja azt is, hogyan tükröződik mindez a nyelvben, hogyan ver fészket az otthontalanság a nyelvben. E kérdéskör nélkül aligha érthetőek meg a 20. század irodalmának mozgalmai és tendenciái, valamint a magyar irodalom és általában az irodalom mint kulturális tevékenység helyzete a 21. században.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research project will investigate the application of the international discourse of „intercultural” or „migrant” literature in Hungarian literature and cultural history. This implies on the one hand the exploration of the Hungarian and regional aspects of non-Hungarian intercultural literature, and on the other the examination of the emigration-motif in Hungarian literature, its significance, and also the role of emigration in the 20th century Hungarian cultural history. The research does not primarily focus on the historical and social context of emigration, but rather on the linguistic, literary, and poetic aspects and the broader conclusions built upon them in literary discourse – ultimately on the possible interpretations and use of the concept “world literature” in the 21st century.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fundamental question of the research revolves around the linguistic and poetic appearances of strangeness, and their role in the poetic construction of literary works. According to this, “intercultural” literature is not primarily a thematic category, but presents itself in relation to the use of language. It presents the poetic formations of language loss, codeswitching, and multilingualism, which amplify certain anomalies in the structure of the language, and hence point out the function of language as not a tool of communication. The hypothesis of the project is that these phenomena affect the basic functions of literature, and as a result can lead to general conclusions in poetics and history of prose.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
“Intercultural literature” is an often referred topic of international literary studies, appearing both in the discourse of postcolonialism, and in debates on the future of “world literature”. Nonetheless, the conceptual, comprehensive research of the topic in Hungarian literary science, despite some partial results and point-like investigations, has not progressed yet. The ambition of the research is that these aspects put Hungarian literary and cultural history in a different, more contemporary light, and help to define the place of Hungarian literature in world literature more clearly.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The project focuses on emigration literature. This literature does not only present emigration, homelessness and strangeness, but also reveals how all these experiences are reflected in language – how homelessness is nested in the language. Without investigating this question, we can hardly understand the movements and trends of 20th century literature, or the situation of Hungarian literature and literature as a cultural activity in general in the 21st century.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A „Kivándoroltak. Az interkulturális irodalom poétikája” kutatási projekt a „kivándorló-” vagy „interkulturális” irodalom kérdéseivel foglalkozik, az elterjedtnek mondható társadalmi, (geo-)politikai megközelítésekkel szemben inkább a nyelv, a nyelvvesztés és -csere, a többnyelvűség eseteit vizsgálva. A kutatás ezáltal az irodalom mint nyelvi médium különleges szerepére kérdez, vagyis arra, hogy milyen egyedi, a nyelvi-poétikai megformáltságból adódó többletet nyújt a nyelvi és individuális identitás elbizonytalanodásának, válságának vagy transzpozíciójának irodalmi megjelenítése. A vizsgálat két, e tekintetben a magyar irodalom számára kiemelt jelentőségű „többnyelvű” szerző, Terézia Mora és Agota Kristof életművét tekinti át a fenti kritériumrendszer alapján. A projekt célja az inter- ill. multikulturalitás jelenségkörének irodalmi szempontú mérlegre tétele, amely alternatívát kínálhat a hagyományosan inkább centrális, monolitikus kultúrafogalmat és irodalomszemléletet alapul vevő magyar irodalomtudományos diskurzus számára.
kutatási eredmények (angolul)
The "Emigrants. The Poetics of Intercultural Literature" research project deals with aspects of "emigrant" or "intercultural" literature, in contrast to the prevailing social, (geo-)political approaches, examining language in cases of language loss, language switch, and multilingualism. The research thus examines the specific role of literature as a linguistic medium, i.e. the unique surplus that the linguistic-poetic formulation of literary representations can offer regarding the ambiguity, crisis or transposition of linguistic and individual identity. The study will review the oeuvre of two ’multilingual’ authors of particular importance for Hungarian literature in this respect, Terézia Mora and Agota Kristof, on the basis of the above criteria. The aim of the project is to examine the phenomenon of inter- and multiculturalism from a literary point of view, which may offer an alternative to the traditionally more centric, monolithic concept of culture and literary discourse in Hungarian literary studies.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=132528
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Lénárt Tamás, Vincze Ferenc (szerk.): Határon túl, nyelven innen. Az interkulturális irodalom poétikái, Szépirodalmi Figyelő Alapítvány Kiadó, megjelenés előtt, 2023
Lénárt Tamás: A képek hallgatása, Szépirodalmi Figyelő Alapítvány Kiadó, megjelenés előtt, 2023
Lénárt Tamás: Az idegen nyelv. Ágota Kristóf, Határon túl, nyelven innen. Az interkulturalitás poétikái, Szerk. Lénárt Tamás, Vincze Ferenc, megjelensé előtt, 2023
Lénárt Tamás: Of Mice and Men. Dissolution and Reconstruction of 'Nature's Larger Scheme'. Burns, Mészöly, Kertész, Life After Literature. Perspectives in Biopoetics in Literature and Theory, Springer, Basel, 229-241., 2020
Lénárt Tamás: Könyöklök, hallgatok. Az Eszmélet befogadástörténetéhez, Hatástörténések. Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 70. születésnapjára, Budapest, Ráció, 99-113., 2020
Lénárt Tamás: A költő és a doboz. Szijj Ferenc: A tárgyak súlya, Kellék 63, 83-91, 2020
Lénárt Tamás: Hallgatás és filmszerűség. Megjegyzések az Eszmélet XII. szakaszához, Irodalomtörténet 2021/2., 2021
Lénárt Tamás: "In jeder Sprache heisst dasselbe anders" Migrationsliteratur aus der Schweiz. Beat Sterchi, Franco Supino, Aglaja Veteranyi, Melinda Nadj Abonji und Ilma Rakusa. By Stéphane Maffli, Central European Cultures 2, no. 1, 156-160., 2022
Lénárt Tamás: Állattá válni. A Sorstalanság 7. fejezetéhez, Kertész másként. Írói hagyaték és irodalmi örökség, Budapest, Kijárat, 2021
Lénárt Tamás: Az apokalipszis képtelensége. Hang, kép és betű az Apokrif-ben, Szépirodalmi Figyelő, 2021
Lénárt Tamás: Éva Knapp / Gábor Tüskés, Litterae Hungariae. Tranformationsprozesse im europäischen Kontext, Arbitrium 38/3, 297-300, 2020
Lénárt Tamás: Dialektikus kép a kultúratudományban. Sigrid Weigel: Die Grammatologie der Bilder, Kellék 63, 173-179, 2020
Lénárt Tamás: Szövegvilág és világszöveg. Molnár Gábor Tamás: Visszacsatolások, Alföld 71/2, 99-102., 2020
Lénárt Tamás: Central Europe postcolonial. Moritz Csáky: Das Gedächtnis Zentraleuropas, Central European Cultures, 2, 2021
Lénárt Tamás: Hallgatás és filmszerűség. Megjegyzések az Eszmélet XII. szakaszához, Irodalomtörténet 2021/2. 208-216., 2021
Lénárt Tamás: Literaturgeschichtsschreibung in Ungarn: Ein Überblick, Begegnungen zentraleuropäischen Literaturwissenschaft: Norbert Bachleiter zum 65. Geburtstag gewidmet. Berlin, Weidler Buchverlag, 2021, 117-130., 2021
Lénárt Tamás: Az apokalipszis képtelensége. Hang, kép és betű az Apokrif-ben, Szépirodalmi Figyelő 2021/2, 50-60., 2021
Lénárt Tamás: Az erőszak ára. Ökonómia és trauma (Mikszáth, Polcz Alaine, Petri), Bia hangja: Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi, szerk. Balogh Gergő, Pataki Viktor, Eger: Líceum Kiadó, 2021, 157-164., 2021
Lénárt Tamás: Die Poetik der Zweisprachigkeit bei Terézia Mora, Zagraber Germanistische Beiträge, 2022
Lénárt Tamás: Für eine Poetik der Verfremdung. Terézia Mora, Zagraber Germanistische Beiträge 31, 143-159., 2022
Lénárt Tamás: Az elidegenedés poétikája. Terézia Mora, Irodalmi Szemle 5, 48-63., 2022
Lénárt Tamás: Central Europe postcolonial. Moritz Csáky: Das Gedächtnis Zentraleuropas. Kulturelle und literarische Projektionen auf eine Region, Central European Cultures 1, no. 2, 162-166., 2021
Lénárt Tamás: Dokumentarismus und Familienroman. Péter Nádas: Aufleuchtende Details, Strategies of Documentary Fiction and Contemporary Literature. Szerk. Milka Car, Danijela Lugaric Vukic, Böhlau Verlag, megjelenés előtt, 2023
Lénárt Tamás: Egerek és emberek 2. Mészöly Milklós: Jelentés öt egérről, Biopoétika a 20-21. századi magyar prózában. Szerk. Balajthy Ágnes, Szirák Péter, megjelenés előtt, 2023
Lénárt Tamás: Bevezetés a líra (intermediális) olvasásába. Simon Márton: Polaroidok, Közelítések a kortárs magyar koltészethez. Szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán, Bollobás Enikő, Eötvös kiadó, megjelenés előtt, 2022
Lénárt Tamás: Az egér halála. Robert Burns, John Steinbeck, Szabó Lőrinc, Halál az irodalomban. A halál irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi. Szerk. Pataki Viktor, FISZ, 75-88., 2022
Lénárt Tamás: "Mondom, a macskák". A természettörténet retorikája Nemes Nagy Ágnes Az utca arányai c. versében, "fényem nő: magam termelem": Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában. Szerk. Balajthy Ágnes, Mezei Gábor, Prae kiadó, 2022
Lénárt Tamás: Hallgatás és filmszerűség. Megjegyzések az Eszmélet XII. szakaszához, A lírai hang túloldalai. József Attila-olvasatok. Szerk. Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor. Prae kiadó, 2023
Lénárt Tamás: Állattá válni. A Sorstalanság 7. fejezetéhez, Kertész másként. Írói hagyaték és irodalmi örökség, Budapest, Kijárat. Megjelenés előtt, 2021



vissza »