Az Európai Unió közpolitikai hatásának percepciói: a magyar közvélemény európaizációja
Angol cím
Perceptions of the EU’s policy impact: Europeanization of public attitudes in Hungary
magyar kulcsszavak
európai integráció, közpolitika, közvélemény
angol kulcsszavak
European integration, public policy, public opinion
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Politikai tanulmányok
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Medve-Bálint Gergő Szászi Áron József
projekt kezdete
2020-11-01
projekt vége
2022-10-31
aktuális összeg (MFt)
11.256
FTE (kutatóév egyenérték)
1.20
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. E kutatás célja az Európai Unió közpolitikai hatásával kapcsolatos percepciók, társadalmi attitűdök vizsgálata. Annak ellenére, hogy az európaizáció témaköre egy viszonylag alaposan kutatott területnek számít, a Magyarországról szóló kutatások szinte teljesen hiányoznak a nemzetközi irodalomból. A kutatás a magyar társadalom véleményét és attitűdjeit méri fel az EU közpolitikai befolyásával, és általánosságban a magyar közpolitika európaizációjával kapcsolatban. Azt tárjuk fel, hogy a különböző közpolitikai területeken az EU eltérő mértékű közpolitikai hatását érzékelik-e, és ha igen miként érzékelik a magyar választók. E kutatás továbbá arról is értékes új információkkal gazdagítja a szakirodalmat, hogy közpolitikai szempontból hol húzódnak az európai integráció határai a magyar közvélemény számára. További fontos célunk, hogy olyan módszertant fejlesszünk ki, amely a későbbiekben pilot projektként használható további, az közpolitika európaizációjának percepciójával kapcsolatos kutatásoknál Kelet-Közép-Európában.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás fő kérdése: mi a társadalom percepciója az Európai Unió közpolitikai hatásáról Magyarországon? A magyar közvélemény mennyire van tisztában az Európai Unió hatásával azon közpolitikákra, amelyek az ő életüket befolyásolják? A magyar közpolitika európaizációja és a társadalmi attitűdök összekötésével azt is megvizsgáljuk, hogy mely közpolitikai területeken gondolják azt a magyarok, hogy a döntések az EU-ból erednek? Mely közpolitikai területeken tartanák meg a magyarok a döntéseket nemzeti szinten, és melyeket delegálnák uniós szintre?
Kutatásunk egyik fő hipotézise, hogy a magyar közvélemény alig érzékeli a mindennapokban az uniós hatást, azt kevéssé tudja elválasztani a nemzeti politika hatásától, és ezért az EU közpolitikai befolyásával kapcsolatosan elterjedtek a téves percepciók. Ebből következően, az EU-val és annak közpolitikai hatalmával kapcsolatos vélemények elsősorban nem valós tudás, hanem főként politikai preferenciák alapján alakulnak.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Ezen alapkutatás az első empirikus kutatás lenne, amely a magyar közpolitika európaizációjával kapcsolatos attitűdöket vizsgálja. Ily módon új tudományos eredményekkel járul hozzá egy a közbeszédben gyakran előforduló, de empirikusan eddig fel nem dolgozott témához. A kutatás eredményei eddig nem létező információt szolgáltatnak arról, hogy a magyar közvélemény miként vélekedik az egyes közpolitikák európaizációjáról, az egyes szakterületeken érvényesülő uniós hatásról. Az európaizáció és a közvélemény összekötését az indokolja, hogy még a nemzetközi szakirodalom is nagyrészt teljesen külön kezeli őket egymástól. Szinte teljesen hiányzik a szakirodalomból annak vizsgálata, hogy az egyes országok közpolitikájára gyakorolt európai uniós hatás megjelenik-e az állampolgárok attitűdjeiben is. Egyetlen kivételként egy nemrégiben zárult Horizon2020 kutatási projekt (’Cohesify’) tűzte ki célul, hogy az EU kohéziós politikájának az állampolgárok identitására és EU-val kapcsolatos percepciójára gyakorolt hatását tárja fel. Javasolt projektünk ezért a kurrens európaizációval kapcsolatos kutatások első vonalába illeszkedne.
Mindezekből következően a projekt több módon is hozzájárul a tudományos szakirodalomhoz: 1, gazdagítja az európaizáció nemzetközi szakirodalmát egy kelet-közép-európai eset feldolgozásával, 2, az európaizáció és a magyar közvélemény összekötésével új eredményekkel járul hozzá az EU demokratikus deficitjével és legitimációs válságával kapcsolatos vitákhoz.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. E kutatás az uniós tagság közpolitikai hatásával kapcsolatos percepciókat vizsgálja Magyarországon. Az első számú cél feltárni, hogy mely közpolitikai területeken érzékeli a magyar társadalom az uniós tagság hatását a hétköznapokban. A Magyarország jövőbeli uniós szerepével kapcsolatos tudományos és közéleti viták szempontjából fontos, hogy tudjuk, milyen tévképzetek léteznek az Európai Unió hazai közpolitikai befolyásával kapcsolatban, és hol húzódnak az európai integráció határai a magyar társadalom számára. Ezekre a kérdésekre empirikus, adatalapú válaszokat fogunk adni. Ennek eredményeként e kutatási projekt egy tényszerűbb diskurzus kialakításához járul hozzá Magyarország uniós tagságáról.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The proposed research project aims to investigate the public attitudes related to the post-enlargement Europeanization of Hungarian public policy. Even though Europeanization is relatively well-researched from a comparative perspective, Hungary rarely appears in the international literature in this respect. The ambition of the project is to investigate the perceptions of the EU’s policy impact by revealing the Hungarian public’s awareness of the EU’s domestic policy influence and its attitudes towards Europeanization. More specifically, by expanding our previous research on the Europeanization of public policy in Hungary, we seek to establish whether the degree of Europeanization in a given policy field is associated with greater or lesser public awareness of the EU’s impact. Furthermore, this research will also provide insights into what are the limits of European integration for the Hungarians, in terms of policy areas. This research project also aims to develop a methodology that could serve as a pilot to further research about the perceptions of the EU’s policy impact in Central and Eastern Europe.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The major research question is the following: what is the perception of the EU’s policy impact in Hungary? To what extent are Hungarian citizens aware of the EU-effect on the policies that shape their lives? By linking the Europeanization of policy-making to public attitudes, we also investigate in what policy fields do Hungarians think that the decisions have been made at the EU level? Which policy fields would the Hungarians keep at the national level, and which ones would they delegate to the European level?
We assume that the public awareness of the EU-effect on policies is limited in Hungary and misperceptions about the policy influence of the EU on domestic politics are widespread. Hence, public attitudes in Hungary about the EU and its powers are primarily not based on knowledge, but are mainly determined by political preferences.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The proposed project will be the first empirical research on the attitudes towards the Europeanization of public policy in Hungary, and in this respect will supply novel insights into an often discussed but empirically rarely addressed issue. In addition to this, the results will supply so far unavailable information about the domestic perceptions about Europeanization of public policies. The main motivation for linking Europeanization of policy-making to public attitudes is that even the international academic literature treats them largely separate from each other. It has not yet been examined how (or whether) the transposition performance of the Eastern member states is reflected on public attitudes towards the Europeanized policies. There is only one exception to this rule, a recent Horizon2020 research project (‘Cohesify’) was dedicated to the understanding of how the EU’s cohesion policy (and the funds spent through it) shapes the citizens’ identity and perception about the EU. The proposed project is therefore at the cutting edge of contemporary research on Europeanization.
In this way, the research will contribute to multiple literatures: first, it will add to the Europeanization research agenda. Second, by linking perceptions (awaneress and public attitudes) to the Europeanization of policy-making, the project will contribute to the important debate on the EU’s democratic deficit and its crisis of legitimacy.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research project aims to study the public perceptions of the European Union’s policy impact in Hungary. This research will reveal how and in what policy fields the Hungarians perceive the influence of the European Union in their daily lives. Regarding the scientific and public debates on Hungary’s future role in the European Union, it is also important to know what misperceptions exist about the policy effects of the EU, and where are the policy limits of European integration for the Hungarian people. We will provide an empirical, data-based answer to these questions. As a result, this project will contribute to a more evidence-based public discourse about Hungary’s EU membership.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
E projekt számos új empirikus eredményt szolgáltat arról, hogy miként látják a magyarok az Európai Unió közpolitikai hatását, mekkora a magyarok tudása az EU befolyásáról, mely szakpolitikai területeken mélyítenék az integrációt, és melyeken nem, illetve melyek Magyarország uniós tagságának legfontosabb előnyei és hátrányai a magyarok szemében. Fontos új eredményként új tipológiát alkottunk az EU-hoz való viszonyulás árnyalt bemutatására, valamint új módszert dolgoztunk ki az euroszkepticizmus különböző szintjeinek mérésére is (Euroszkepticizmus index). A projekt első évében a terveknek megfelelően megvalósult a nemzetközi szakirodalom átfogó feldolgozása, az empirikus kutatáshoz használt kérdőív kidolgozása, számos módszertani innovációval, valamint a kutatás terepmunkája is. Elkészült az elemzéshez szükséges adatbázis, majd arra alapozva a kutatás második évében elkészültek a magyar és az angol nyelvű publikációk. A három magyar nyelvű publikáció megjelent 2022-ben, a három angol nyelvű folyóiratcikkből egy már megjelent, további kettő megjelenése pedig rangos nemzetközi politikatudományi folyóiratokban folyamatban van. A kutatási output a munkatervben rögzített vállalásokat túlteljesítette, mivel az eredetileg két magyar és két angol nyelvű publikációt tartalmazott. Az eredményeket széles körben bemutattuk, négy nemzetközi és egy magyarországi konferencián.
kutatási eredmények (angolul)
This project provides a wealth of new empirical findings on how Hungarians perceive the public policy impact of the European Union, how much Hungarians know about the EU's influence, in which policy areas they would like to see deeper integration and in which not, and what the main advantages and disadvantages of Hungary's EU membership are in the eyes of Hungarians. As an important new result, we have developed a new typology for a nuanced description of attitudes towards the EU and a new method for measuring different levels of Euroscepticism (Euroscepticism index). In the first year of the project, we have carried out a comprehensive review of the international literature, developed a questionnaire for empirical research, with several methodological innovations, and conducted fieldwork as planned. The database for the analysis was prepared and, based on this, the publications in Hungarian and English were produced in the second year of the research. The three Hungarian-language publications were published in 2022, one of the three English-language journal articles has already been published, and two more are in the process of being published in prestigious international political science journals. The research output exceeded the commitments set out in the work plan, as it originally included two Hungarian and two English publications. The results were widely disseminated at four international and one Hungarian conference.
Bíró-Nagy András – Szászi Áron: Perceptions of the EU’s policy impact: Europeanization of public attitudes in Hungary, Megjelenés alatt: East European Politics, 2023
Bíró-Nagy András – Szászi Áron: Beyond HUXIT: Affective, behavioural and cognitive Euroscepticism in Hungary, Megjelenés alatt: European Journal of Political Research, 2023
