Élőhelyi faktorok és táji környezet szerepe a szárazgyepek fajszerveződésében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
139937
típus KH
Vezető kutató Deák Balázs
magyar cím Élőhelyi faktorok és táji környezet szerepe a szárazgyepek fajszerveződésében
Angol cím The role of habitat and landscape factors in grassland community assembly
magyar kulcsszavak tájszerkezet, mikrotopográfia, tájtörténet, fajkészlet, diverzitás
angol kulcsszavak landscape composition, micro-topography, historical landscape, species pool, diversity
megadott besorolás
Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)60 %
Ortelius tudományág: Természetmegőrzés
Közösségökológia, rendszerökológia, ökoszisztéma-szolgáltatások (Komplex Környezettudományi Kollégium)40 %
Ortelius tudományág: Botanika
zsűri Ökológia és evolúció
Kutatóhely Ökológiai és Botanikai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
résztvevők Báthori Ferenc
Deák-Valkó Orsolya Emőke
Kiss Orsolya
Novák Tibor József
Rádai Zoltán
Tóth Csaba Albert
projekt kezdete 2020-01-01
projekt vége 2022-02-28
aktuális összeg (MFt) 9.077
FTE (kutatóév egyenérték) 5.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Európa ember által átalakított tájaiban a természetes gyepi élőhelyek sok esetben csak kis kiterjedésű szigetekként maradtak fenn, melyeknek kiemelkedő természetvédelmi jelentősége van. A gyepi élőhelyszigetek kiválóan alkalmasak a gyepi fajok fennmaradását és közösségszerveződését vizsgáló elméleteknek a tesztelésére. A pályázat alapját képező, valamint számos további az élőhelyszigetek fajszerveződésével foglalkozó publikációinkban értékeltük az élőhelyi és táji faktorok szerepét a kurgánokon (kunhalmokon) található gyepi specialista és generalista növényfajok populációira, metapopulációira. Jelen kutatásban korábbi kutatásaink eredményeire építve az élőhelyszigetek közösségszerveződésének egy új aspektusát vizsgáljuk, mely során elsősorban a táji és élőhelyi változóknak a növényi és állati közösségek funkcionális diverzitására kifejtett hatásait kutatjuk. Az első vizsgálatban nagy ismétlésszámú, számos taxont magába foglaló adatsor felhasználásával arra keressük a választ, hogy az élőhelyi és táji változók hogyan befolyásolják az élőhelyszigeteken élő növényi és állati közösségek funkcionális diverzitását, valamint hogy az alternatív terjedési módok hogyan járulnak hozzá a gyepi fajok metapopulációs kapcsolatainak fenntartásához. A második vizsgálatban azt kutatjuk, hogy a tájhasználatban, táji környezetben bekövetkező történelmi időléptékű változások hogyan befolyásolják az élőhelyszigeteken élő közösségek funkcionális diverzitását. Vizsgáljuk továbbá, hogy a közelmúltban bekövetkezett földhasználati változások (művelés felhagyása) hogyan befolyásolják a kurgánok termőhelyi viszonyait, és ezek a változások milyen hatással vannak a gyepregenerációra.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunkban a táji és élőhelyi változóknak a növényi és állati közösségek funkcionális diverzitására kifejtett hatásait kutatjuk.

1, Élőhelyi változók és táji környezet
Kutatási kérdéseink: A biotikus és abiotikus élőhelyi változók, valamint a táji környezet hogyan hat az élőhelyszigeteken élő generalista és specialista fajok fajgazdagságára és abundanciájára? Az élőhelyi és táji változók hogyan befolyásolják az élőhelyszigeteken élő közösségek funkcionális diverzitását? Mely terjedési stratégiák határozzák meg a közösségek fajszerveződését? Mely terjedési mechanizmusok segíthetik elő a gyepi növényfajok populációi közötti funkcionális kapcsolatok fenntartását intenzíven használt tájakban?

2, Tájhasználat és élőhelyszigetek fajszerveződése
Kutatási kérdéseink: A tájhasználatban, táji környezetben bekövetkező változások hogyan befolyásolják az élőhelyszigeteken élő generalista és gyepi specialista fajok fajgazdagságát és abundanciáját? A tájhasználatban, táji környezetben bekövetkező változások hogyan befolyásolják az élőhelyszigetek közösségeinek funkcionális diverzitását? A halmokon korábban jellemző hasznosítási mód hogyan befolyásolja a felhagyást követő változásokat a talajban és a vegetációban? A talajparaméterekben illetve a növényzetben bekövetkezett változásokra milyen hatással van a táji környezet?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az elmúlt évszázadokban bekövetkezett tájhasználati változások következtében a sűrűn lakott eurázsiai területeken a természetes gyepi állományok jelentős része kis kiterjedésű élőhelyszigetek formájában maradt fenn. Az élőhelyszigetek, amellett, hogy természetvédelmi szempontból fontos fajok populációit tartják fenn, számos ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak a társadalom számára, mint a pollináció vagy a mezőgazdasági kártevők elleni védekezés. A kutatás fő objektumainak, a kurgánoknak emellett kiemelkedő tájképi, kulturális és történelmi szerepük is van. A kurgánokon található növényi és állati közösségek szerveződését befolyásoló élőhelyi és táji változók vizsgálata jelentősen hozzájárul a terresztris élőhelyszigetekre jellemző ökológiai folyamatok megértéséhez. A kutatások során az élőhelyi és táji változók élővilágra kifejtett hatásait nagy mintaszámmal, nagy térbeli ismétléssel, történeti táji adatok felhasználásával és számos növényi és állati taxoncsoport bevonásával vizsgáljuk. Elsősorban a közösségek funkcionális diverzitásának változásaira fókuszálunk. A fenti megközelítés lehetővé teszi a hosszútávú közösségfejlődési mintázatok elemzését és az eredmények globális szintű generalizálását is. A folyamatok megértése jelentősen hozzájárul a tájléptékű biodiverzitás megőrzéséhez, valamint a természetvédelmi kezelések és élőhely-rekonstrukciós programok tervezéséhez. Eredményeink hozzájárulnak a kulturális és természetvédelmi szempontból egyaránt jelentős kurgánok élővilágának fennmaradásához, valamint jól alkalmazhatók a kurgánokkal kapcsolatos mezőgazdasági területalapú támogatások felhasználásának hatékonyabbá tételéhez is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A természetes élőhelyek megsemmisülése, a fennmaradó állományok feldarabolódása jelentős hatással van az intenzíven használt tájak élővilágára. Ezekben a tájakban a természetes élőhelyek gyakran csak kis kiterjedésű élőhelyszigetekként maradtak fenn. Az élőhelyszigetek élővilágának védelme mind természetvédelmi, mint társadalmi szempontból fontos, mivel jelentős szerepük van a ritka fajok fennmaradásában, növelik a mezőgazdasági termelés hatékonyságát valamint rekreációs célokat szolgálhatnak. A kutatás során vizsgált kurgánok (kunhalmok) emellett több ezer éve őrzik az ősi kultúrák emlékeit és tájképi szerepük is jelentős. A kurgánok élővilágát befolyásoló élőhelyi és tájképi hatások megismerése hozzájárul ahhoz, hogy a kurgánokat jó természeti állapotban őrizhessük meg. Kutatásaink során vizsgáljuk, hogy a kurgánokat övező táj és a kurgánokon jelen levő élőhelyi feltételek (mint például a halom lejtőszöge, vagy a fásodottság mértéke) hogyan befolyásolja a gyepi állat- és növényfajok fennmaradását, valamint azt, hogy a gyepi közösségekre milyen funkcionális struktúra jellemző. Választ kapunk továbbá arra, hogy a több száz év alatt bekövetkezett tájhasználati változások hogyan befolyásolták a napjainkban fennmaradt gyepi közösségek szerveződését. Művelésből felhagyott kurgánokon azt vizsgáljuk, hogy a korábbi mezőgazdasági vagy erdészeti műveléssel érintett területeken a gyepi élőhelyek milyen sikerességgel regenerálódnak, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a regenerációs folyamatokat elősegítsük.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the intensively used landscapes of Europe remnants of the natural vegetation often persist in small habitat islands which have an outstanding conservational importance. Grassland habitat islands of transformed landscapes are proper objects for exploring mechanisms that drive species composition and functional diversity of isolated grassland communities. In our former papers we studied the effects of landscape and habitat level drivers on the populations and metapopulations of grassland specialist and generalist plant species. In our present study, based on the findings of our former researches, we aim at revealing the drivers of functional diversity of plant and animal communities living in isolated grasslands. For the research we use isolated grasslands located on ancient burial mounds called ‘kurgans’. In our first study we reveal the effects of landscape and habitat level drivers on the functional diversity of plant and animal communities of habitat islands for which we use a geographically widely distributed multisite dataset and several taxa. We also study the role of dispersal syndromes in the maintenance of metapopulations dynamics of grassland species. In our second study we reveal the effects of historical land use changes, and changes in the composition and structure of the landscape on the functional diversity of plant and animal communities of habitat islands. We study the effects of recent land use changes (abandonment) on the habitat properties of habitat islands and test how do changes in habitat properties affect the regeneration of grassland communities.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We aim at revealing the landscape level and local habitat drivers affecting functional diversity of plant and animal communities in isolated grasslands.

1, Effects of landscape and habitat factors

Study questions: How do the landscape level and local habitat drivers affect the species richness and abundance of plant and animal species located in habitat islands? How do the landscape level and local habitat drivers affect the functional diversity of plant and animal communities located in habitat islands? Which dispersal syndromes determine the species composition of grassland habitat islands? Which alternative dispersal syndromes can contribute to the metapopulations connections of grassland plant species in fragmented landscapes?

2, Effects of land use and historical landscape

Study questions: How do the historical changes in land use, landscape composition and structure affect the species richness and abundance of grassland specialist plant and animal species living in habitat islands? How do the historical changes in land use, landscape composition and structure affect the functional diversity of plant and animal species? How does the former land cover type influence the soil properties and secondary vegetation succession on abandoned habitat islands? How does the neighbouring landscape affect the soil development and secondary succession?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Due to the drastic land use changes of the past centuries there has been a considerable loss in grassland habitats of Eurasia. Especially in the densely populated European regions remnants of grasslands are typically preserved as small habitat islands. Besides their conservational importance grassland habitat islands provide several ecosystem services to the society such as pollination and regulation of the populations of agricultural pest species. The main objects of the study are the kurgans (ancient burial mounds) harbouring grassland vegetation, which have further landscape, cultural and historical values. Researches aiming to reveal the landscape and habitat level drivers of species composition and functional diversity of isolated grassland communities can highly contribute to the understanding of ecological processes acting in habitat islands. In our study we reveal the effects of landscape and habitat level drivers on the species composition and functional diversity of plant and animal communities. To fulfil this aim we use a geographically widely distributed multisite dataset and several taxa. Our primary aim is to reveal the mechanisms driving functional diversity of plant and animal species, as by this approach we can establish models that can be applied in a wide set of ecosystems. Our results contribute to the conservation of the landscape scale biodiversity, can be used as a scientific basis for setting up conservation and restoration plans, and can also be used for fine-tuning the efficiency of present agri-environmental schemes focusing on kurgans.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Loss and fragmentation of grassland habitats have resulted in a dramatic loss of landscape-scale biodiversity of human transformed landscapes of Europe. In these landscapes the remnants of the natural habitats often persist only in small habitat islands. Conservation of habitat islands is essential both for the nature conservation and for the whole society, as besides acting as refuges for rare grassland species these grassland habitats can increase the efficiency of agricultural protection and serve as locations for recreation. Our study objects are the kurgans, which are several millennia-old ancient burial mounds with a high cultural and historical importance. Revealing the landscape- and habitat-level mechanisms that drive the species composition and functional richness of grassland habitat islands can highly contribute to their preservation. In our research we study the effect of the neighbouring landscape and the properties of the kurgan habitats (e.g. steepness of the slope or the level of woody encroachment) on the existence of grassland species, and also on the functional diversity of the whole community. By using a dataset, involving the landscape structure of three centuries, we also study the effects of historical land use changes on the composition of present grasslands located in habitat islands. To provide scientific background for restoration projects we study the recovery of soil properties and grassland species composition on abandoned kurgans, which formerly were covered by arable lands and forests.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunkban a kunhalmok vizsgálata által rámutattunk arra, hogy a kis kiterjedésű gyepi élőhelyfoltok nagy természetvédelmi jelentőséggel bírnak az európai agrártájakban. Eredményeink alapján a kunhalmokon fennmaradt gyepi élőhelyek, annak ellenére hogy kis kiterjedésűek és gyakran mezőgazdasági területek veszik őket körül, sok esetben igen fajgazdag és változatos növény- és állatvilágot őriznek. Bizonyítottuk, hogy a kunhalmokra jellemző nagy faj- és filogenetikai változatosság a halmok változatos topográfiája által kialakított mikro-élőhelyi változatosságnak köszönhető, amely lehetővé teszi számos eltérő igényű gyepi faj együttélését. Kimutattuk, hogy a nagy mikro-élőhelyi változatosság és az általa fenntartott fajgazdagság következtében a nem védett területen előforduló halmok hatékonyan kiegészíthetik a természetvédelmi területek hálózatát és növelik a mezőgazdasági tájak biodiverzitását. Eredményeink alapján a halmok természeti értékeit jelentősen befolyásolhatják az élőhelyi (fásodás mértéke, mikrotopográfia, zavarás mértéke) és táji (jelen és múltbeli tájhasználat) faktorok. Rámutattunk, hogy a halmokon található gyepek jelenlegi fajösszetételét jelentős módon befolyásolja a múltbeli táj szerkezete, emiatt a halmok által fenntartott fajgazdagság idővel a táj további átalakítása nélkül is csökkenhet, így a biodiverzitás fenntartása érdekében aktív beavatkozások szükségesek.
kutatási eredmények (angolul)
By the study of ancient burial mounds (also called ‘kurgan’ or ‘kunhalom’) that are iconic landscape features of the Central-European landcapes, we revealed the conservation relevance of small dry grassland fragments embedded in intensively used agricultural landscapes. We proved that in transformed lowland landcapes grassland fragments preserved on kurgans can act as biodiversity hotspots both for plant and arthropod taxa despite the marked land use changes in the neighbouring landcape. We pointed that high species richness and phylogenetic diversity of grassland related biota is due to high environmental heterogeneity on the kurgans. Availability of several distinct micro-sites due diverse topography allows the co-existence of a high variety of species with different habitat requirements. We found that special environmental conditions and the related high biodiversity makes kurgans an additional pillar for grassland conservation in transformed landscapes, where the area of the protected areas is very limited. Our results suggest that local habitat factors such as the level of woody encroachment, microtopography, level of disturbance and former land use can considerably influence the conservation values confined to grassland fragments. We also provided evidence for the existence of extinction debt on kurgans suggesting that present species richness of grassland specialists reflects the conditions that were typical to the historical landscape.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=139937
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Deák, B., Valkó, O., Nagy D. D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, Á., Mizser, Sz., Csathó, A.I., Tóthmérész, B.: Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species, Biological Conservation doi: 10.1016/j.biocon.2019.108254, 2019
Deák, B., Becker, T., Boch, S., Dengler, J., Wagner, V.: Restoration, monitoring, conservation and phytosociology of semi-natural and natural grasslands in Central Europe – Editorial to the 14th EDGG Special Feature, Tuexenia 39: 309–313., 2019
Szabó, L., Burai, P., Deák, B., Dyke, G., Szabó, Sz.: Assessing the efficiency of multispectral satellite and airborne hyperspectral images for land cover mapping in an aquatic environment with emphasis on the water caltrop, International Journal of Remote Sensing doi: 10.1080/01431161.2019.1579383, 2019
Löki, V., Deák, B., Lukács, B.A., Molnár V., A.: Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards, Global Ecology and Conservation 18: e00614, 2019
Deák, B., Tóth, C., Bede, Á., Apostolova, I., Bragina, T.M., Báthori, F., Bán, M.: Eurasian Kurgan Database – a citizen science tool for conserving grasslands on historical sites, Hacquetia 18: 179–187., 2019
Bragina, T.M., Lisetskii, F.N., Buryak, Z.A., Bede, Á., Apostolova, I., Tóth, C.A., Báthori, F., Bán, M., Deák, B.: ): Евразийская база данных о курганах поможет сохранить биоразнообразие степей /Eurasian database on kurgans will help to preserve biodiversity of steppes, Степной Бюллетень /Steppe Bulletin/ 53: 36-40., 2019
Tóth, Cs. A., Deák, B., Nyilas, I., Bertalan, L., Valkó, O., Novák, T.: Iron age burial mounds as refugia for steppe specialist plants and invertebrates – case study from the Zsolca mounds (NE Hungary), Hacquetia 18 (2): 195–206., 2019
Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Török, P., Radócz, Sz., Lukács, K., Valkó, O.: A közép-tiszavidéki halmok flórakutatásának új eredményei, Kitaibelia 24: 94-105., 2019
Szabó, Sz., Deák, B., Kovács, Z., Kertész, Á., Bertalan-Balázs, B.: Dataset for landscape pattern analysis from a climatic perspective, Data in Brief 25: doi: 10.1016/j.dib.2019.104187, 2019
Deák, B., Valkó, O., Tóthmérész, B.: VIII. Pannonic saline meadows - Scorzonero-Juncetalia gerardii., Körmöczi, L., Makra, O. (Eds.): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin III. Tiscia Monograph Series 12, Szeged, pp. 61-90., 2019
Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O.: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands, Applied Vegetation Science doi: 10.1111/avsc.12475, 2019
Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O.: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands, Applied Vegetation Science 23: 139-148., 2020
Szabó, L., Deák, B., Bíró, T., Dyke, G.J., Szabó, Sz.: NDVI as a Proxy for Estimating Sedimentation and Vegetation Spread in Artificial Lakes – Monitoring of Spatial and Temporal Changes by Using Satellite Images Overarching, Remote Sensing 12: 1468., 2020
Deák, B., Valkó, O., Nagy D. D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, Á., Mizser, Sz., Csathó, A.I., Tóthmérész, B.: Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species, Biological Conservation 241: 108254., 2020
Deák, B., Rádai, Z., Lukács, K., Kelemen, A., Kiss, R., Báthori, Z., Kiss, P.J., Valkó, O.: Fragmented dry grasslands preserve unique components of species and phylogenetic diversity in agricultural landscapes, Biodiversity and Conservation 29: 4091-4110., 2020
Deák, B. & Valkó, O., Tóth, C.A., Botos, Á., Novák, T.: Legacies of past land use challenge grassland recovery – An example from dry grasslands on ancient burial mounds, Nature Conservation 39: 113-132., 2020
Deák, B., Bede, Á., Tóth, C.A., Valkó, O., Lisetskii, F., Buryak, Z., Bragina, T.M., Apostolova, I., Bán, M., Báthori, F.: Eurázsiai Kurgán Adatbázis: Új nemzetközi adatbázis a kunhalmok védelméért, Tájökológiai Lapok 18 (2): 99-113., 2020
Deák, B.: Nature and Culture: The Role of Ancient Burial Mounds in the Conservation of Eurasian Steppe Vegetation, Tihany, Magyarország: Ökológiai Kutatóközpont, 172 p., 2020
Apostolova, I., Nehrizov, G., Tsvetkova, N., Deák, B.: Ancient burial mounds – biodiversity hotspots and refugees for natural flora and vegetation, Annual of Sofia University 104: 75–84., 2020
E.-Vojtkó, A., Balogh, N., Deák, B., Kelemen, A., Kis, Sz., Kiss, R., Lovas-Kiss, Á., Löki, V., Lukács, K., Molnár V., A., Nagy, T., Sonkoly, J., Süveges, K., Takács, A., Tóth, E., Tóth, K., Tóthmérész, B., Török, P., Valkó, O., Vojtkó, A., Lukács, B.A.: Leaf trait records of vascular plant species in the Pannonian flora with special focus on endemics and rarities, Folia Geobotanica 55: 73-79., 2020
Bátori, Z., Kiss, P.J., Tölgyesi, C., Deák, B., Valkó, O., Török, P., Erdős, L., Tóthmérész, B., Kelemen, A.: River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes, River Research and Applications 36 (7): 1160-1170., 2020
Tölgyesi, C., Török, P., Hábenczyus, A.A., Bátori, Z., Valkó, O., Deák, B., Tóthmérész, B., Erdős, L., Kelemen, A.: Underground deserts below fertility islands? – Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands, Ecography 43: 848-859., 2020
Labadessa, R., Deák, B., Valkó, O.: No need for grazing exclusion – Sheep grazing supports the recovery of grasslands even from the early successional stages., Tuexenia 40: 429-443., 2020
Fischer, L.K., Neuenkamp L., Lampinen, J., Tuomi, M., Alday, J.G., Cancellieri, L., Casado-Arzuaga, I., Čeplová, N., Cerveró, L., Deák, B., Eriksson, O., Fellowes, M.D.E., Fernández De Manuel, B., Filibeck, G., González-Guzmán, A., Hinojosa, M.B., Kowarik, I., Lampei Bucharová, A., Lumbierres, B., Pons, X., Rodríguez-García, E., Schröder, R., Sperandii, M.G., Unterweger, P., Valkó, O., Vázquez, V., Klaus, V.H.: Public attitudes toward biodiversity friendly greenspace management in Europe, Conservation Letters 13: e12718., 2020
Bátori, Z., Lőrinczi, G., Tölgyesi, C., Módra, G., Juhász, O., Aguilon, D. J., Vojtkó, A., Valkó, O., Deák, B., Erdős, L., Maák, I. E.: Karstic microrefugia host functionally specific ant assemblages, Frontiers in Ecology and Evolution 8: 613738., 2020
Deák B., Valkó O.: Kurgánok szerepe a sztyeppi biodiverzitás fenntartásában – természeti értékek és fenyegető tényezők, In Rákóczi A. (szerk.) Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében, Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő És Hagyományőrző Alapítvány, Lökösháza, pp. 120-132., 2020
Valkó, O., Deák, B.: Kulturális és természeti örökségünk védelme – élőhelyrekonstrukció a Tápiósági Földváron, In Rákóczi A. (szerk.) Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében, Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő És Hagyományőrző Alapítvány, Lökösháza, pp. 133-142., 2020
Deák, B.: Környezettörténeti vizsgálatok jelentősége a kurgánok kutatásában, Törőcsik, T.; Gulyás, S.; Molnár, D.; Náfrádi, K. (szerk.) Környezettörténet: Tanulmányok Sümegi Pál professzor 60 éves születésnapi köszöntésére Szeged, pp. 179-186., 2020
Deák, B., Bede, Á., Rádai, Z., Tóthmérész, B., Török, P., Nagy D., D., Torma, A., Lőrinczi, G., Nagy, A., Mizser, Sz., Kelemen, A., Valkó, O.: Different extinction debts among plants and arthropods after loss of grassland amount and connectivity, Biological Conservation 264: 109372, 2021
Deák, B. & Báthori, F., Lőrinczi, G., Végvári, Z., Nagy D., D., Mizser, S., Torma, A., Valkó, O., Tóthmérész, B.: Functional composition of ant assemblages in habitat islands is driven by habitat factors and landscape composition, Scientific Reports 11: 20962, 2021
Deák, B., Kovács, B., Rádai, Z., Apostolova, I., Kelemen, A., Kiss, R., Lukács, K., Palpurina, S., Sopotlieva, D., Báthori, F., Valkó, O.: environmental heterogeneity and plant diversity: the ecological role of small natural features in homogeneous landscapes, Science of the Total Environment 763: 144199, 2021
Deák, B., Rádai, Z., Bátori, Z., Kelemen, A., Lukács, K., Kiss, R., Maák, I.E., Valkó, O.: Ancient burial mounds provide safe havens for grassland specialist plants in transformed landscapes, Frontiers in Ecology and Evolution 9: 619812, 2021
Valkó, O., Tölgyesi, C., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Rádai, Z., Bragina, T.M., Bragin, Y. A., Deák, B.: Steppe Marmot (Marmota bobak) as ecosystem engineer in arid steppes. Journal of Arid Environments, Journal of Arid Environments 184: 104244, 2021
Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O.: Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species, Journal of Vegetation Science 32: e13051, 2021
Valkó, O., Deák, B.: Increasing the potential of prescribed burning for the biodiversity conservation of European grasslands, Current Opinion in Environmental Science & Health 22: 100268, 2021
Balogh, N., Tóthmérész, B., Valkó, O., Deák, B., Tóth, K., Molnár, Zs., Vadász, Cs., Tóth, E., Kiss, R., Sonkoly, J., Antal, K., Tüdősné Budai, J., Miglécz, T., Kelemen, A.: Consumption rate and dietary choice of cattle in species-rich mesic grasslands, Tuexenia 41: 395-410, 2021
Valkó, O., Deák, B., Török, P., Tóth, K., Kiss, R., Kelemen, A., Miglécz, T., Sonkoly, J., Tóthmérész, B.: Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands, Restoration Ecology, 2021
Lampinen et al.: Acceptance of near-natural greenspace management relates to ecological and socio-cultural assigned values among European urbanites, Basic and Applied Ecology 50: 119-131, 2021




 

Projekt eseményei

  
2021-01-13 17:06:45
Résztvevők változása
2020-02-12 15:22:11
Résztvevők változása
2018-12-17 09:48:10
Résztvevők változása



vissza »