A kutatás célja az volt, hogy feltárja: mit tehet a közigazgatás a közérdek érvényesítése érdekében. Főbb megállapításaink a következők: 1. A jogalkotás (a közigazgatási jogalotást is beleértve) nem konkretizálja kellőképpen, hogy egyes területeken mi a közérdek. 2. A közigazgatási hatóságok, a bíróságok, önkormányzatok így szabadon mérlegelnek a közérdek értelmezését illetően. 3. Az Alkotmánybíróság elvi jellegű döntéseiben és azok indoklásában az alkotmányos jogok, és elvek adott ügyben való prioritásainak megállapításával hoz döntéseket, de nagy mértékben támaszkodik a tételes jogra. 4. Az Európai Unió bírósága ugyancsak adott ügyekben konkretizálódó konkurráló elvek és prioritások alapján hoz döntéseket. 6. Az elmélet nem nyújt kellő táppontot a közérdek általános megfogalmazásához.
Ezzel együtt megállapítható néhány követendő elv. Bizonyosan közérdek: a tarsadalom rendjének, biztonságának, a jövő generációk létfeltételeinek biztosítása. Közérdek - a jogbiztonságon keresztül - a társadalom békéjének megóvása. Ezek olyan feltétlen értékek, amelyek azonban csak processzuális garanciákon keresztül képesek érvényesülni. Ezeknek a mai feltételek között a közérdek érvényesítésére hivatott csoportok, illetve ezek képviselői útján jeleníthetők meg. Lényeges, hogy a közérdek érvényesítésének igénye az Alkotmányban, és alacsonyabb szintű jogszabályokban is megfogalmazódjék, és a közérdek az eljárásokban konkurráló közérdekként legyen megjeleníthető.
kutatási eredmények (angolul)
The target of our research project was to find out about the activities of the public administration serving public interest; what is being achieved and what could be done. The objectives of the research project are the following: 1.The legislation (and in how far the rules and regulations introduced by the administration serve the implementation of a particular law) is usually not detailed enough with regard to public interest.
2.The administrative bodies, courts and local self-governments are thus capable of freely measuring public interest. 3.The decisions of the Hungarian constitutional court and their grounds are based on the principles of constitutional law, basic rights of citizens, weighing the priorities in each individual case. These decisions often refer to concrete legal norms containing public interest in a more detailed way. 4. The decisions of the European Court of Justice are also based on priorities, competitive principles, and interests. 5. The theory of law has not yet defined a general term on public interest. However, there is a need for defining principles facilitating the orientation in practice. Those are: the order (status quo) of society, the protection of social peace (social stability), safeguarding the living conditions for future generations etc. An important prerequisite for that is the predictability of legal certainty as well as procedural guarantees. Public interest groups could play a significant role in such court cases and their role in the case should be defined more clearly. The public interest as a basic principle should be drafted at the constitutional level.
