Két invázív akác-aknázómoly (Parectopa robiniella és Phyllonorycter robiniella) jelentőségének, életmódjának és természetes ellenségeinek vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
49244
típus K
Vezető kutató Csóka György
magyar cím Két invázív akác-aknázómoly (Parectopa robiniella és Phyllonorycter robiniella) jelentőségének, életmódjának és természetes ellenségeinek vizsgálata
Angol cím Importance, life history and natural enemies of two invading leaf miners (Parectopa robiniella and Phyllonorycter robiniella) of balck locust
zsűri Komplex agrártudomány
Kutatóhely Mátrafüredi Kísérleti Állomás (Erdészeti Tudományos Intézet)
résztvevők Hirka Anikó
Melika George
Mikó István
projekt kezdete 2005-01-01
projekt vége 2008-12-31
aktuális összeg (MFt) 11.310
FTE (kutatóév egyenérték) 3.04
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A Parectopa robiniella 1983., a Phyllonorycter robiniella 1996. óta van jelen a magyar faunában. Mindkét faj gyorsan terjedt el az országban, sokhelyütt már károkat is okoznak. Az utóbbi 10 év átlagában a Parectopa kártételét 3813, a Phyllonorycter-ét 837 ha-ról jelentették Ellentétben a korábbi várakozásokkal, nem igazolható az aknázott levelek korai lehullása. A Parectopa két-, a Phyllonorycter háromnemzedékes. A Parectopa aknái 2-3 héttel később, kb. június közepén jelennek meg. A Parectopa hernyó magányosan fejlődik, a Phyllonorycter aknában akár 8 lárva is található. A kifejlett Parectopa lárva az avarban, a Phyllonorycter lárvák az aknában bábozódnak. A Phyllonorycter imágóként és bábként, a Parectopa bábként telel. A hazai aknázók parazitoidjai elfogadták a két új fajt. Phyllonorycter-ből 19, Parectopa-ból 12 parazitoid fajt neveltünk. A domináns fajok területenként és évenként különbözőek, de a Pholetesor nanus és az Achysocharoides cilla fajok a legjelentősebbek. A legmagasabb parazitáltság Phyllonorycter-nél 47,6 %, a Parectopa-nál 15,3 % volt, azaz a parazitoidok jelentős szerepet játszanak a szabályzásában. A Phyllonorycter parazitáltsága mindig magasabb volt, mint a Parectopa-é. Ennek okai az eltérő életmód (nemzedékszám, bábozódás helye, stb.), illetve az, hogy amíg Magyarországon 60-nál több Phyllonorycter faj ismert, addig Parectopa (beleértve a P. robiniella-t) csak 2. Ezért a parazitoidok lassabban képesek elfogadni a Parectopa-t, mint a Phyllonorycter-t.
kutatási eredmények (angolul)
Parectopa robiniella was first found in Hungary in 1983, Phyllonorycter robiniella in 1996. Both spread through the country very fast, becoming abundant at many places. As average of the last 10 years, damage of Parectopa is reported from 3,813, Phyllonorycter from 4,837 ha. We could not prove the early fall of the mined leaves. Parectopa has 2, Phyllonorycter has 3 generations/year. First mines of Parectopa appear 2-3 weeks later than Phyllonorycter mines. Parectopa larvae develop singly, up to 8 larvae of Phyllonorycter can live in 1 mine. Matured Parectopa larvae pupate in the litter, Phyllonorycter larvae within the mine. Phyllonorycter overwinters as adult or pupa, Parectopa as pupa. The native parasitoids accepted the two new hosts. 19 species of parasitoids from Phyllonorycter and 12 from Parectopa were recorded. The dominant species were different in different years/places, but Pholetesor nanus and Achysocharoides cilla were the most important. The highest of parasitism was 47.6% for Phyllonorycter and 15.3% for Parectopa. So parasitoids play significant role in regulation of populations. The rates for Phyllonorycter were always higher than for Parcetopa. Possibly because of the different life history (number of generations, place of pupation, etc.) and also because while more than 60 Phyllonorycter present in Hungary, only 2 Parectopa (incl. P. robiniella). Therefore the parasitoids are probably able to accept and use Phyllonorycter more efficiently than Parectopa.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=49244
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Csóka György: Az akác-gubacsszúnyog (Obolodiplosis robiniae (Haldeman 1847)) megjelenése Magyarországon., Növényvédelem 42(12): 663-664., 2006
Csóka György and Hirka Anikó: Data to evaluation of damage caused by two invading leaf miners Parectopa robiniella and Phyllonorycter robiniella on black locust., Acta Silvatica et Ligniara Hungarica. Vol 5. (in preparation), 2009
Csóka György, Pénzes Zsolt, Hirka Anikó, Mikó István , Matošević Dinka & Melika George: Parasitoid assemblages of two invading blacklocust leaf-miners, Phyllonorycter robiniella (Clemens, 1859) and Parectopa robiniella (Clemens, 1859) in Hungary (Lepidoptera, Gracillariidae)., Journal of Pest Sciences (submitted), 2009
Csóka György, Hirka Anikó, Mikó István, Pénzes Zsolt és Melika George: A Phyllonorycter robiniella Clemens, 1859 és a Parectopa robiniella Clemens, 1863 parazitoidjai Magyarországon., Növényvédelem 45.4 (megjelenés alatt), 2009
Melika, George, Pénzes, Zsolt, Mikó, István; Csóka, György; Hirka, Anikó. and Bechtold, Mária: KParasitoid community structures of two invading blacklocust leafminers, Phyllonorycter robiniella and Parectopa robiniella in Hungary., In Csóka, Gy.; Hirka, A. and Koltay, A. (eds.) 2006: Biotic damage in forests. Proceedings of the IUFRO WP. 7.03.10) Symposium held in Mátrafüred, Hungary, 12-16 Septembe, 2006
Hirka Anikó és Koltay András: Biotikus és abiotikus károk akácon., FVM Szaktanácsadási Szolgálat, 20. p., 2005
Hirka Anikó, Koltay András, Csóka György és Janik Gergely: Az akác biotikus és abiotikus kárai., Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 281-300., 2008
Hirka Anikó, Csóka György, Koltay András, Janik Gergely és Szabóky Csaba: Új megszállók – terjeszkedő rovarfajok Közép-Európa erdeiben., Erdészeti Lapok, CXLIII. évf. 208. p., 2008
Koltay András, Csóka György, Hirka Anikó és Janik Gergely: Ketyeg az időzített bomba? – a rövid vágásfordulójú ültetvények növényvédelmi vonatkozásai., Erdészeti Lapok, CXLIII. évf. 213. p., 2008




vissza »