A magyar fókusz: predikátum vagy operátor?  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
77674
típus PD
Vezető kutató Bende Farkas Ágnes
magyar cím A magyar fókusz: predikátum vagy operátor?
Angol cím Hungarian Focus: Predicate or Operator?
magyar kulcsszavak modellelméleti szemantika, fókusz, operátorok,
angol kulcsszavak modeltheoretic semantics, Focus, operators, quantifiers
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)85 %
Ortelius tudományág: Szemantika
Matematika (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)15 %
Ortelius tudományág: Matematikai logika
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont
projekt kezdete 2009-04-01
projekt vége 2012-03-31
aktuális összeg (MFt) 13.757
FTE (kutatóév egyenérték) 2.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A pályázat célja magyar fókusz matematikailag szabatos formális szemantikai jellemzése, amely számot ad magának a fókuszált összetevőnek a jelentéséről és a mondat többi összetevőjével való kölcsönhatásairól. A javasolt munka kiindulópontja egy szintaxis által vezérelt dinamikus szemantikai fragmentum a magyar mondatjelentés levezetésére. A magyar fókuszjelenségek ebben a keretben kezelendők, oly módon, hogy sajátos tulajdonságaik a keret alapvető (nyelvészeti-metodológiai alapelveket megtestesítő) tulajdonságaiból levezethetők legyenek. Ezen javaslat két OTKA-projektumnak (49873: Az adverbiumok mondattani és jelentéstani kérdései, 73537: Szintaktikai Lokalitás) a fókuszra vonatkozó eredményeit próbálja általánosítani, választ keresve egy sor, a fókusszal kapcsolatban felmerült kérdésre. Az említett két projektum munkálataiból (a vizsgált adathalmazok különbségeiből adódóan) a magyar fókuszról két, első látásra eltérő kép rajzolódik ki: a fókusz specifikációs mondat predikátuma, illetve változókat és alternatívahalmazokat kötő operátor.

A munka a következő szakaszokra tagolható:
1. A keretnek magának a kidolgozása és kipróbálása a legegyszerűbb esetekre. Módszertani és elméleti
kérdések tisztázása. A keretnek elég átfogónak kell lennie, hogy alkalmas legyen az állító és a kérdő mondatok ábrázolására, valamint más nyelvek fókuszjelenségeinek a kezelésére. 2. Első kísérlet a "predikátum kontra operátor" kérdés megválaszolására. 3. A keret alkalmazása a Fókusz és más mondatbeli elemek kölcsönhatásainak a jellemzésére. Néhány kérdéskör: Fókuszra érzékeny operátorok a magyarban ("csak", "is", "akár", "még ... is"); a fókusz és az őt követő szintaktikai tartomány kapcsolatának problémái ("fordított" változókötések, fordított hatókörű olvasatok). 4. A keret módosítása, kiterjesztése. Elméleti és módszertani következtetések levonása, végső válasz a "predikátum vagy operátor" dilemmára.

A kutatómunka eredményei konferenciakiadványokban, jegyzetekben és folyóiratcikkekben ismertetendők
(évi két kész cikkel számolva). A magyar mondatjelentés ábrázolására szolgáló logikai fragmentum a magyar nyelv más jelenségeinek a modellálását is szolgálhatja majd. A tervezett kutatómunka alapkutatás-jellegű, eredményei azonban felhasználhatóak a generálásban, valamint a beszédelemzésben és -szintézisben.
angol összefoglaló
The aim of the project proposed here is a formally precise analysis of Hungarian Focus that can account for the meaning contribution of the Focus-marked constituent and its interactions with other elements in the sentence. The point of departure will be a syntax-driven, dynamic fragment for Hungarian sentence meaning. Hungarian Focus phenomena will be analysed with these tools, and their distinctive properties will be derived from the over-all setup of the framework. The project will expand on results relating to Focus from two OTKA projects (49873: Syntax and Semantics of Adverbials, 73537: Syntactic Locality), seeking answers to a number of open questions: These two projects support two, superficially distinct views on Hungarian Focus (owing to their disjoint data sets): the Focusing as predication view and the view that Focus is an operator on alternatives.

Work will proceed in the following stages: 1. Developing the framework; testing on core cases. The framework should be sufficiently comprehensive and flexible to handle affirmative and interrogative sentences and Focus phenomena crosslinguistically.
2. First attempt at resolving the core dilemma within the framework. 3. Applying the framework to the interactions of Focus with other constitutents. Some issues: Focus-sensitive operators in Hungarian ("csak" "only", "is" "too", "akár" "even/any", "még...is" "even"); Focus and the licensing of so-called n-words; problems relating to post-Focus material (connectivity and "reconstruction" effects). 4. Revising the framework. Final answer to the central dilemma (predication versus binding).

Results will be disseminated in conference proceedings, lecture notes and journal articles (with two submitted journal articles a year). The framework will in principle be "reusable" in the analysis of other phenomena. Results can be applied in generation, in speech recognition or -synthesis.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
--A magyar Fókusz kimerítő olvasata szemantikai tulajdonság és nem visszavonható implikatúra.A kimerítő felsorolás preszupponált. A Fókuszt tartalmazó mondatok előfeltevés -- állítás szerkezetűek, az előfeltevés tartalmazza a kimerítő olvasatért felelős maximalitási operátort. --Új, empirikus érvek amellett, hogy a Fókuszt tartalmazó magyar mondatok specifikációs mondatok. A releváns adatok egy részének elemzése Skolem-függvények segítségével. -- A Skolem-függvényes módszer általánosítása, a dinamikus szemantika egyik közismert és sokat vitatott problémájának, az ú.n. köztes akkommodációnak kezelésére: a Skolem-függvények de facto akkommodáció nékül adnak a releváns olvasatokról. (Jellemző példa: Minden nemzet tiszteli a királyát. A probléma: a kvantor restriktorában bevezetett előfeltevés milyen kontextusba ágyazódik.) --Új adatok és érvek a magyar információs szerkezet rekurzív mivolta mellett. A rekurzivitás a szemantikában is jelen van, amikor az alárendelt mondatbeli Fókusznak nem lehet a felszíninél tágabb hatóköre (akkor is, ha az adott kifejezésnek lehet tág hatóköre, ha nem a Fókusz-pozíciót foglalja el). --A magyar mondat jelentésábrázolásának olyan dinamikus modellje, amelyben 1. modellálhatók az egymásba ágyazódó előfeltevések, az őket kiváltó kifejezések szintaktikai hierarchiája szerint, és 2, jól tanulmányozhatók az előfeltevések hatóköri kölcsönhatásai a kvantorokkal, a tagadással, vagy az időoperátorral.
kutatási eredmények (angolul)
--New empirical evidence and theoretical arguments to show that the exhaustivity effect of Hungarian Focus is truth-conditional, viz it is is not a matter of cancellable implicature. Hungarian Focus has been analysed as a presupposition trigger, where the presupposition contains the maximality operator responsible for exhaustivity. --Brand-new data: Hungarian sentences with Focus are specificational structures (Connectivity effects comparable to those shown by English clefts have been found and attested). One subclass of the data has been analysed with the help of Skolem functions. --Extending the Skolemised analysis to a well-known and much debated problem of dynamic semantics viz the intermediate accommodation of presuppositions. Skolem functions can derive the meaning effects ascribed to intermediate accommodation, without having to resort to accommodation at all. --New data and arguments for the recursivity of information structure articulation in Hungarian sentences. The main data involve Focus in subordinate clauses that cannot have wider than surface scope, even if the same expression can have wide scope when it occurs outside the Focus position. --A dynamic fragment for the semantic analysis of Hungarian sentences, in which: 1. nested presuppositions can be modelled, following the syntactic hierarchy of their triggers; 2. deriving scope interactions of presuppositions with quantifiers or negation.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=77674
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bende-Farkas Ágnes és Hans Kamp: Focus, Negation, and N-Words in Hungarian, Ringen, Laczkó, Rákosi, eds. Approaches to Hungarian 11. John Benjamins., 2010
Bende-Farkas Ágnes: Hungarian Focus in a Scope-Marking Configuration, Natural Language Semantics (benyújtva), 2011
Hans Kamp, Bende-Farkas Ágnes: Epistemic Specificity from a Communication-Theoretic Point of View, Journal of Semantics (benyújtva), 2011
Bende-Farkas Ágnes: Are There Beck-effects in Hungarian? (Közlésre benyújtva), Natural Language Semantics, 2012
Bende-Farkas Ágnes: Recursivity of Hungarian Focus (közlésre benyújtva), Natural Language and Linguistic Theory, 2012
Bende-Farkas Ágnes: Dynamic Semantics for Hungarian Sentence Structure, kézi., 2012




vissza »