Regionális cselédszótár  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
79420
típus PUB-K
Vezető kutató Eperjessy Ernő
magyar cím Regionális cselédszótár
Angol cím Regional servant dictionary
magyar kulcsszavak tájszótár
angol kulcsszavak Dialect dictionary
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Dialektológia
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum
projekt kezdete 2009-07-01
projekt vége 2010-07-30
aktuális összeg (MFt) 0.545
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
2006-ban jelent meg a szerző "Puszták népe a Zselicben" című, 700 oldalas átfogó néprajzi, szociológiai tudományos monográfiája. A kötet az újabb kori magyar történelemnek egy alig ismert szakaszát, a volt uradalmi cselédség társadalmi helyzetét és néprajzi világát mutatja be. A kapitalista nagybirtok Magyarországában 1944-ben közel egymillió ember élt cselédsorban. Izoláltságukból eredően a kultúrájuk, a környező paraszti falvakhoz képest több évtizedes lemaradásban volt. Ugyanakkor ők voltak legtovább a népdalok, népmesék és más hagyományok őrzői. A vizsgált időben nyelvi állapotuk szintén archaikusabb. Számos régies szavuk és egyedülálló szakszókincsük a köznyelvben szinte teljesen ismeretlen. Agrár foglalkozásukból eredő sajátos szókészletük a társadalmi, történelmi változások okán 1945 óta lassan feledésbe merül. A fent említett cseléd monográfia is indokolja azt a javaslatot, hogy e végleg eltűnőben lévő cselédség egykori sajátos nyelvészeti értékeit, mint forrásanyagot a nyelvtudomány és a magyar kultúra számára meg kellene menteni. Általa a magyar nyelvtudomány sajátos értékkel gazdagodna. E célokat még segíthetné, hogy adva van egy 80 éves szerző, aki 1945-ig maga is megélte a cselédsorsot. E tárgykörben létező, mintegy 500 oldalas nyelvészeti kéziratának gyűjtését 1948-ban kezdte el. 1971-ben e témakörben szerzett egyetemi doktori címet. Akkor a kéziratot Benkő Loránd, Ortutay Gyula professzorok kiadásra javasolták. A terv mostanáig nem valósult meg. A jelenben úgy tűnik, hogy a volt uradalmi cselédség nyelvészeti értékeinek átmentésére a tudomány számára ez volna az utolsó lehetőség.
angol összefoglaló
2006-ban jelent meg a szerző Puszták népe a Zselicben című, 700 oldalas átfogó néprajzi, szociológiai tudományos monográfiája. A kötet az újabb kori magyar történelemnek egy alig ismert szakaszát, a volt uradalmi cselédség társadalmi helyzetét és néprajzi világát mutatja be. A kapitalista nagybirtok Magyarországában 1944-ben közel egymillió ember élt cselédsorban. Izoláltságukból eredően a kultúrájuk, a környező paraszti falvakhoz képest több évtizedes lemaradásban volt. Ugyanakkor ők voltak legtovább a népdalok, népmesék és más hagyományok őrzői. A vizsgált időben nyelvi állapotuk szintén archaikusabb. Számos régies szavuk és egyedülálló szakszókincsük a köznyelvben szinte teljesen ismeretlen. Agrár foglalkozásukból eredő sajátos szókészletük a társadalmi, történelmi változások okán 1945 óta lassan feledésbe merül. A fent említett cseléd monográfia is indokolja azt a javaslatot, hogy e végleg eltűnőben lévő cselédség egykori sajátos nyelvészeti értékeit, mint forrásanyagot a nyelvtudomány és a magyar kultúra számára meg kellene menteni. Általa a magyar nyelvtudomány sajátos értékkel gazdagodna. E célokat még segíthetné, hogy adva van egy 80 éves szerző, aki 1945-ig maga is megélte a cselédsorsot. E tárgykörben létező, mintegy 500 oldalas nyelvészeti kéziratának gyűjtését 1948-ban kezdte el. 1971-ben e témakörben szerzett egyetemi doktori címet. Akkor a kéziratot Benkő Loránd, Ortutay Gyula professzorok kiadásra javasolták. A terv mostanáig nem valósult meg. A jelenben úgy tűnik, hogy a volt uradalmi cselédség nyelvészeti értékeinek átmentésére a tudomány számára ez volna az utolsó lehetőség.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kötet egy már letűnt társadalmi réteg, a zselicségi uradalmi cselédek nyelvhasználatának jellemző szókészletét menti át. Közel 3000 címszót tartalmaz. A szerző 1948 és 2000 között gyűjtötte anyagát. a szótár összeállításához az MTA Nyelvtudományi Intézete (Dr. Kiss Jenő akadémikus, Dr. Balázs Géza) a szerző 2000-ben megjelent "Puszták népe a Zselicben" c. nagymonográfiája alapján adott új ösztönzést. A kiadvány igényes, keménykötésű formában készült, a borítóra az egykoron szintén a Zselicben cselédeskedő Kapoli Antal pásztorművész faragványának képe került. A szótár alapvető részét a volt cselédség szakszókincse mellett a régió általános nyelvjárási szavai képezik. Ezenkívül helyet kaptak olyan köznyelvi szavaink is, amelyek ezen eltűnt társadalmi réteggel együtt a mai köznyelv perifériájára szorultak. A sajátos szótárt a tudományos intézetek eddig is érdeklődéssel fogadták, ugyanis az a nyelvtudomány, társadalmi-és művelődéstörténeti, néprajzi, helytörténeti kutatók számára is értékes forrásmunkának ígérkezik. A kiadvány terjedelmében és példányszámában történt eltérés, a tervben vállalt 400 oldal és 500 példány helyett, 333 oldal és 600 példány jelent meg. A nyomdai szerkesztett szótárszerű változat ezt a terjedelmet hozta ki, a pályázatban vállaltakat a példányszám növelésével kívántuk kompenzálni.
kutatási eredmények (angolul)
A kötet egy már letűnt társadalmi réteg, a zselicségi uradalmi cselédek nyelvhasználatának jellemző szókészletét menti át. Közel 3000 címszót tartalmaz. A szerző 1948 és 2000 között gyűjtötte anyagát. a szótár összeállításához az MTA Nyelvtudományi Intézete (Dr. Kiss Jenő akadémikus, Dr. Balázs Géza) a szerző 2000-ben megjelent "Puszták népe a Zselicben" c. nagymonográfiája alapján adott új ösztönzést. A kiadvány igényes, keménykötésű formában készült, a borítóra az egykoron szintén a Zselicben cselédeskedő Kapoli Antal pásztorművész faragványának képe került. A szótár alapvető részét a volt cselédség szakszókincse mellett a régió általános nyelvjárási szavai képezik. Ezenkívül helyet kaptak olyan köznyelvi szavaink is, amelyek ezen eltűnt társadalmi réteggel együtt a mai köznyelv perifériájára szorultak. A sajátos szótárt a tudományos intézetek eddig is érdeklődéssel fogadták, ugyanis az a nyelvtudomány, társadalmi-és művelődéstörténeti, néprajzi, helytörténeti kutatók számára is értékes forrásmunkának ígérkezik. A kiadvány terjedelmében és példányszámában történt eltérés a tervben vállalt 400 oldal és 500 példány helyett, 333 oldal és 600 példány jelent meg. A nyomdai szerkesztett szótárszerű változat ezt a terjedelmet hozta ki, a pályázatban vállaltakat a példányszám növelésével kívántuk kompenzálni.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=79420
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Dr. Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár, Kaposvár, 2010




vissza »