A kutatás a kulturális irányzatok új megközelítéséhez illeszkedik: a kevésbé ismert/marginális kultúrák szerepét vizsgálja a modernizmuson belül. A fogalmi áttekintést követően a kanadai angol és francia nyelvű modernizmus megnyilvánulásait elemzi, miközben magyar párhuzamokra/eltérésekre is utal. A kanadai kultúrában a gyarmati helyzetből való kitörés vágya elsőként a modernista gondolkodók és művészek műveiben jelent meg. A kutatás során a kanadai modernizmusra vonatkozó elméleti és költői megnyilvánulásokat taglaljuk (pl. A.J.M. Smith, A.M. Klein, M. McLuhan, N. Frye), a hasonló magyar törekvéseket is megemlítve (pl. Kassák L. Modernizmusról szóló írása, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma). A befejező rész a kanadai modernizmus és modernista író mitizálásának kérdéskörét feszegeti regényekben és drámákban. A művészi és irodalmi áramlatokról (legyen bár reneszánsz vagy posztmodern) teljes képet csak úgy alkothatunk, ha nem pusztán a legismertebb kultúrákat vesszük tekintetbe.
angol összefoglaló
The research project fits in a new approach of studying cultural trends by considering contributions of lesser known or marginal cultures to Modernism. It will contain a survey of terminology and focus on manifestations of Modernism in Canada in English and in French, mentioning Hungarian cases as parallels or differences. In Canada the wish to break away from a colonial situation first appeared in the works of Modernist artists and thinkers. The research will analyse essays and poetry treating the issue of Canadian Modernism by A.J.M. Smith, A.M.Klein, Marshall McLuhan, Northrop Frye and make references at similar manifestations in Hungary, e.g. Kassák’s work, the ’Artists’ College of Szeged Youth’. The final part will tackle the issue of ’mythicizing’ Modernism and the Modernist Canadian writer in novels and plays. I propose that a full picture about artistic and literary trends (be it the Renaissance or the Post- Modern) can be drawn only by considering works from the ’margins’.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kanadai (Ottawa, Toronto), berlini és budapesti könyvtári, valamint levéltári kutatások eredményeként több, mint 200 oldalas monográfiát írtam angol nyelven a következő fejezetekkel:
A modernizmus és a ’perem’
A modernizmus kanadai képe
Művész-portrék: a modernizmus és a modernisták mitizálása irodalmi művekben
A reklámtól az anatómiáig: a modernizmus értelmezése kanadai tudósok műveiben
A modernizmus kanadai kontextusai.
A kifejtésben a modernizmus elméleti és periodizációs kérdéseit a kanadai nacionalizmus és identitás-fogalom és a primitivizmus problematikája követi, majd a marginalitás megnyilvánulásait vizsgáltam Emily Carr festményei és írásai alapján. Carr maga mitikus alakká vált H. Voaden, J. Marchessault és J. Coghill drámáiban. A II. fejezetben szó esik még író és díszlettervező festőkről is. ’A költő arcképe’ olyan kanadai modernista verseket és regényeket taglal, amelyekben az öntükrözés markánsan jelen van. A IV. fejezet kanadai tudósok elméleti meglátásait elemzi a modernizmusra vonatkozóan, amit összefoglaló követ.
kutatási eredmények (angolul)
The project was carried out based on library and archival research in Canada (Ottawa, Toronto), Berlin and Budapest: an over 200-page monograph was written in English with chapters on „Modernism and the ’Margin’”, „The Canadian Picture of Modernism,” „Portraits of the Artist: Mythicizing Modernism and Modernists in Literary Works,” „From Publicity to Anatomy – The Interpretation of Modernism by Canadian Scholars,” and finally „The Canadian Contexts of Modernism”. Considerations about theories concerning Modernism and its periodization are followed by the issues of nationalism and identity in Canada, of primitivism and case studies about various manifestations of marginality in Emily Carr’s work (painting, ’life writing’), her becoming a ’myth’ in plays by H. Voaden, J. Marchessault, J. Coghill. Writing painters and painters as theatre set designers also form part of chapter II. ’Portraits of the Artists’ looks at poems and fiction by Modernist authors, while chapter IV surveys the theoretical contributions of Canadian scholars to our understanding of Modernism. The final chapter is a conclusion of the findings.
